Tolnavármegye, 1901 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1901-10-27 / 43. szám

4. TOLNAVÁRMEGYE. 1901. október 27. — Kinevezés. A szegzárdi származású Scho­ner Nándort, ki múlt évben a szegzárdi szőlészeti és borászati felügyelőségnél volt alkalmazva, kine­vezte a földmivelésügyminiszter a pozsonyi szőlé­szeti és kertészeti tanintézethez gyakornokká je­löltté. — Nincs szénkéneg ! Szomorú hir a szőlős gazdákra nézve, de valóság az, hogy ez idénre a kormány szénkénegkészlete tel­jesen elfogyott, Olasz- és Francziaország- ból pedig nem lehet hozatni, mert az ottani gyárak szénkénegtermékeit az olasz kor­mány mind lefoglalta, mivel Olaszország­ban a fillokszera most már nagy mévben terjed és gyérítésre óriási mennyiségű szén- kénegre van szükségük. A magyar kor­mány zalatnai gyára már nem képes az idén több szénkéneget előállítani, a tavaszra azonban a kormány bizonyára gondoskodni fog szénkenegről, mert másként a szépen megindult szőlő újjáalakítás ismét vissza esik s az országnak óriási kára támad a szénkéneghiányból. — Gazdasági ismétlő iskola alakult folyó évi október hó 1-én O-Dombovárott állami jelleggel. A vezetést G y e n i s Antal áll. isk. igazgató esz­közli az államtól nyert tiszteletdíjért. — Örömmel vesszük e hirt, mi Tihanyi Domokos fárad­hatatlan munkásságát hirdeti, kinek itteni műkö­dése alatt az iskolák és óvodák igazán feltűnően szaporodnak és ezáltal kevesbedik az iskolába és óvodába nem járók száma, mi csak a hazának javára válik. Ugyancsak gazdasági ismétlő iskola alakult Madocsán is, melynek megkezdését még •«csak a tanítók tiszteletdijának megállapítása akadá­lyozza, ezenkívül több községben van tárgyalás alatt nemcsak gazdasági ismétlő iskola szervezése, de óvoda és iskola felállítása és tanosztályok sza­porítása is. A tanosztályok száma legújabban sza- porittatott Agárdon 1 -el, Szegzdrdon 2-vel, Duna- fóldvdrott 2-vel, a szegzárdi polg. leányiskolánál 1 -el, Tolnán 2-vel és O-Dombovárott 1 -el. — A villamviláyitás terén érdekes esemény­ként említjük fel, hogy a keleten Magyarországról rendelik a villamvilágitási berendezéseket. 'Legkö­zelebb is a világhírű Siemens és Halske czég buda­pesti telepe Szerbia, Kraljevo városát rendezte be, még pedig a vizi erőnek kihasználásával; ugyanis 100 lóerő hajtásra, a várostól 3 km. távolságban két 50 lóerős turbina van felállítva, melyek akku­mulátorok segélyével Kraljevo városában egyrészt a villamos világítást, másrészt ipari czélokra és a műmalom hajtására szolgáltatnak olcsó hajtóerőt. A Simens és Halske czég hazánkban is folyton nagy sikereket ér el berendezéseivel; igy legközelebb Szegzárdon létesítette a villamvilágitási berendezést. — Jóváhagyott alapszabály. A szegzárdi fürdő-egyesület alapszabályait a m. kir. belügymi­niszter jóváhagyta. — Eltűnt péktanonc. Kovács József paksi csizmadiaraester hasonló nevű 14 éves fia, ki pék­inas volt Pakson, még szeptember 30-án eltávozott szolgálatadójától s azóta oda vissza nem tért. — Utánjárás folytán szüleinek annyit sikerült meg­tudni, hogy a fiú Németkeér és Czecze felé vette útját. Minthogy a fiú mindeddig nem került elő, a paksi főszolgabiró szülei kérelmére országosan körözteti. — Megszökött cigányok. Múlt kedden éjjel a szegzárdi városházán levő egyik tömlöc falát két fogva levő cigány kiásta és a szőlők felé elszök­tek ; egyiket állítólag Mözs felé látták menni ván­dorló legények. A másik a múlt évben már egy­szer megszökött a városházáról, de akkor kézre- keritették. — A Hotter-féle Agril, egy valóban ideális tápláló szer állatok résaére, mely kisadagokban az abrak közé keverve, az állatokat állandó jó egészségben s erőben tartja fenn — rendes mér­tékben mozdittja elő az anyag cserét, mig meg­betegedés esetére az állatok ellentálló képességét növeli és reconvalescenseknek rendkívüli gyorsan erősiti egósz organizmusát. Továbbá az idegrend­szerre való csillapító hatásánál fogva, mely tudva­levőleg szoros összefüggésben van a tejelválasz­tással, nagyban növeli a tehenek tejadó képessé­gét, valamint elejét vesszük az Agril kasználatával minden kellemetlen következményeknek, mely a (téli-nyári) takarmányváltozás idején az állatok egészségére rossz hatással van. Miként tehát az előadottakból kitűnik, nem lehet eléggé ajánlani az érdekelteknek a Hotter-féle Agril használatát, melynek főraktára a Szt. József gyógyszertár Bécs XII/2 Schőnbrunnerstrasse 182., honnan naponkint postai szétküldés van. VIDÉK. 53 éves tanítói jubileum. A mecsekvidéki ág. evang. tanítói kör e hó 22-én Váralján tartotta rendes évi őszi értekezle­tét összekötve Schall Mihály váraljai tanitó 53 éves jubileum-ünnepével. Igazán szép, megható s lélakemelő ünnepély volt az! Az ünnepély a templomban folyt le, me­lyet az utolsó ülésig elfoglalt nemcsak a helybeli lakosság, hanem úgy a helybeli, mint a vidéki in­intelligencia számos tagja. Gyalog István bonyhádi gimn. igazgató, mint az egylet világi elnöke, magvas, tartalomdús be­széddel nyitotta meg az ülést, rámutatva szokott ékesszólással Schall tánitónak nemcsak hosszú, ha­nem áldásteljes működésére. Indítványára küldött- ségileg hivatott meg a nemes munkában megőszült veterán tanitó. Alig tűnt fel a templom ajtajában a küldöttséget vezető Péter Sándor alelnök oldala mellett szegény öregnek tiszteletet parancsoló ga­lamb-ősz feje, szűnni nem akaró éljen riadalomban tört ki a közönség, a 40—50 kolléga és a ven­dégsereg. A templom oltára előtt állt meg a 70 éves kedves arcú, megnyerő modorú tanférfiu ka­tonás magatartással s csak kissé sápadt arcszine árulta el meghatottságát, mig felesége, fia dr. Schall Kálmán, lánya Purt Adolfné, bátai jegyző neje, s a rokonok szemében könnye csillogott. Kracher György apáthii lelkész, egyh. egyl. el­nök — ki különben az egész ünnepély kezdője s rendezője — meleg szavakban üdvözölte az egy­let nevében az öreg harczost, ki élete feladatának azt tűzte ki, hogy a gondiselésére bizott zsenge csemetékből a minden időknek legfontosabb in­tézményében, a népiskolában, embert neveljen a szó legnemesebb értelmében, és ezt valósította is; tehát az emberiség hálájára érdemes. E magasztos feladat szolgálatában van még ma is Schall tanitó 53 küzdelemteljes év után, ő a küzdelemben, a nemes munkában nemcsak hogy nem fáradt ki, hanem ifjúi hévvel, lelkesedéssel csüng ma is a szent ügyön; ügybuzgalma a korral nem csök­kent, hanem növekedett. A lelkes éljenek elhangzása után az öreg ur meghatottan köszönte meg úgy az elnökségnek, a kartársaknak, mint a megjelent vendégeknek a sok jókívánságot, röviden ecsetelte törekvését, mondva, hogy ő mindig legfontosabb kötelességé­nek ismerte a gyermeki szívben a jó tulajdonok csiráit kifejteni, a rosszakéit pedig elfojtani; ipar­kodott német növendékeiből magyarul érezni és beszélni tudó jellemes és vallásos embereket nevelni. Majd Tolnavármegye tanfelügyelője szólt a jubilálthoz s gyönyörű szavakkal köszönte meg neki 53 évi nevelői fáradozásának sikerdús mun. káját. Azután nyomban a váraljai evar.g. gyülekezet Gensersich lelkész és Forberger L. világi felügyelő elnöklete alatt diszgyülést tartott a templomban, melyen a lelkész őszintén tiszteletet lehelő szavak kíséretében nyújtott át az öreg urnák egy csinos tokban elhelyezett s nagy 15—20 cm. átméretü értékes ezüst babérkoszorút, Forgerger pedig egy nagy, diszes keretbe foglalt, magyar stílben tartott gyönyörű kivitelű, emléklapot, melyre Balog Ist­ván >A nemzet napszámosai« czimü költeménye van irva, (úgy tudjuk, hogy az emléklap a kitűnő rajztanár sajátkezű munkája), mindkettőt, mint a hálás gyülekezet ajándékát. Mikor erre az öreg ur, mindkét ajándékkal kezében a gyülekezet felé fordulva remegő ajakkal ezeket mondá: »Kedves gyermekeim ! tudom ti engem mindig szerettetek, judom, hogy hálásak vagytok, de ez már mégis fölülmúlja minden várakozásomat! Köszönöm, kö­szönöm gyermekeim!« s ajkai a meghatottságtól remegni kezdtek, szemeiben felcsillantak a hála forró künnyei, végig peregve tisztes arczán, —? nem éljenekbe, hanem zokogásba tört ki a hall­gatóság, nem volt ott senki, kinek szeme könnybe ne lábadt volna. Egyszerre megszólal halkan, majd mindig erősebben az orgona, s százak ajkáról felhangzik zsolozsmaként a magyarok istenéhez a magasztos ének, mit az egész publikum állva, énekelt, »Isten áldd meg a magyart!« Ezzel a szép ünnepély véget ért. Az ünne­pély után vagy 100 teritekü diszebéd volt az is­kolában, fűszerezve szekbnél-szebb felköszöntőkkel. Az ebéd után az ifjúság táncra perdült, s rakta a csárdást kivirradtos kivirradtig! EGYLETEK. INTÉZETEK. Nőegyleti gyűlés. Az >Egyesült szegzárd tolnamegyei nőegylet* október hó 19-én Borsódy Lajosné elnöklete alatt választmányi ülést tartott, melyen résztvették ; Ti­hanyi Domokosné alelnök, Ágoston Istvánná, dr. Leopold Kornélné, Kovács Dávidné, Jeney Lászlóné, Leicht Lajosné, dr. Komáromy Gyuláné, dr. Spdnyi Leóné, Ba/i Jánosné, Tnebler Ilma, Pirnitzer Manóné pénztáros, Krammer János titkár és Vár- konyi Sándor jegyző. A jegyzőkönyv felolvasása és hitelesítése után. elnök kérdést intéz a választmányhoz, hogy vájjon az idén is tartassék-e karácsonyi vásár? A több­ség óhaja oda gravitált, hogy e kérdés vétessék le a napirendről, mire elnök határozatilag kimondta, hogy a nőegylet nem fogja megtartani a kará­csonyi vásárt. Ellenben a f. évi december hó 31 én a szokásos szilveszteri estélyt megtartja, tánccal egybekötve, 3 korona belépő díjjal. A rendező­bizottság a következőkép alakult meg: elnök Ti­hanyi Domokosné, rendező-bizottsági tagok : dr. Káldt Gyuláné’, dr. Leopold Kornélné, Kovács Dá­vidné, Tomcsányi Lajosné, dr. Komáromy Gyuláné, Jeney Laszlone, Aíits Istvanne, dr. Éry Mártonná, dr, Spányi Leóné és 7riebler Ilma. Az idei karácsonyi kiosztásra a helybeli sze­gényeknek 140 koronát, — a szegény iskolás gyermekek felruházására pedig, felekezeti külömb- ség nélkül, 280 koronát szavazott meg a választ­mány. — Titkár jelenti továbbá, hogy a belügy- minister 54410/901. sz. a. jóváhagyta az uj alap­szabályokat. A választmány tudomásul vette és és egyszersmind elhatározta, hogy 300 példányban ki fogja nyomatni s a tagok között szétosztja. Breszlauer Adolf szegzárdi szabósegéd Jolán nevű leánya részére, tanittatási segély czimén, havi 6 korona segélyt szavazott meg. — Özvegy Len­gyel Istvánné részére havi 2 korona, — Báli Ro­zália részére pedig havi 4 korona segély szavaz­tatott meg. Még egy pár lényegtelen tény elintézése után az ülés feloszlott. Jegyzői gyűlés. A » 7olnamegyei Községi és Körjegyzők lőgye- sülele« 1901. évi október 24-én, Szegzárdon, a városháza tanácstermében tartotta meg közgyűlé­sét Kér bolt István regölyi jegyző elnöklete mellett. A kimerítő elnöki jelentés, szép beszédben paren- tálta el Kriszlinkovich János volt faddi jegyzőt, a ki egyik oszlopos tagja volt az egyesületnek. Az 1899. évi számadás, továbbá az 1899. 1900. és 1901. évi egyleti táncvigalom számadásának, úgy az 1900. évi egyleti pénztár számadásának revide- álására 3 tagú bizottság küldetett ki. Megállapítot­ták a jövő évi költség előirányzatot, s intézkedés történt ^ behajthatlan egyleti tagsági-dijak leírása tárgyában. Maros-Torda vármegyei jegyző-egylet 3 átiratát levették a napi-rendről. Tudomásul vet­ték Leimeizer Lajos nyug. kurdi és Győré István kis-székelyi jegyzőnek az egyletből való kilépését. A telekkönyvi tisztviselők orsz. egyesületének meg- keresesere ajanltatott a tagoknak a »Telekkönyvi Mintatár* ez. munka megszerzése. Az országos jegyzői árvaház-alap javára, az egylet által befize­tett 8000 korona tőkének az orsz. jegyzői egylet kebeléből való kivonását s a megyei jegyzői egye-

Next

/
Thumbnails
Contents