Tolnavármegye, 1901 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1901-10-13 / 41. szám

1901. október 13.

I

TOLNA VÁRMEGYE.

3.

Az árvaszéki elnök jelentése szerint a múlt

hó folyamán az árvaszékhez 2274 beadvány érkezett, melyhez az előző hóról maradt 361 drb. hátralékot hozzáadva, elintézésre várt 2635. drb. Ebből feldolgoztatott 2056 drb. elintézetlen ma- •radt 579.

A kir. főmérnök jelentése szerint az állami és megyei utak jó karban voltak, a hengerezési és kőszállítási munkálatok október hó folyamán befejeztetnek.

A pénzügyigazgató jelentése szerint a múlt hó folyamán befolyt 205,331 K. 54 fillér, 42,011 K. 80 fillérrel kevesebb, mint a múlt év megfelelő

időszakában.

A tiszti főorvos jelentése szerint a közegészségi állapot a lefolyt szeptember hónapban elég kedvező volt, a megbetegedések száma nem szaporodott, azok lefolyása súlyosabbá nem vált. Rosz- szabbodást a vörheny s kanyaró mutat, előbbi a központi járás Szegzárd községében egyszerre 38 esetben lépett fel, utóbbi inkább a völgységi járás néhány községében észleltetett. A szokott közegészségi vizsgálatok mind a 6 járásban, a szódavíz- gyárak vizsgálata a központi és tamásii járásban teljesittetett. A szegzárdi Ferencz-közkórházban augusztus hónapról ápolás alatt maradt 270, szeptemberben fölvétetett 124, ápoltatott összesen 394; elbocsájtatott gyógyultan 82, javultan 26, gyógyu- latlan 12, meghalt 12, összes fogyaték 132.

A kir. Ügyész jelentése szerint a múlt hó folyamán a szegzárdi kir. törvényszék fogházában le Volt tartóztatva 84 egyén, a kik közül fegy- házra volt ítélve 3, államfogházra 1, börtönre 50, fogházra 24, vizsgálati fogoly volt 3, felebbezés alatt állott 3. A fogházi kórházban 36 egyént gyógyítottak ; ezek közül meggyógyult 24, meghalt 1, tovább gyógykezelnek 11-et.

Az állami föállatorvosnak a vármegyénkben elterjedt állati betegségekről szóló jelentését lapunk közgazdasági rovatában közöljük.

A kir. tanfelügyelő jelentése szerint a múlt hónapban az udvani róm. kath. és ág. ev. iskolá- 'kát látogatta meg, s a r. k. iskolánál kisebb hiányokat tapasztalt, melyek megszüntetéséről saját hatáskörében már. intézkedett. Résztvett a sióvidéki ág. ev, tanítóegyesület közgyűlésén és Strobel Zsigmond borjádi tanitó elleni fegyelmi vizsgálaton. A népoktatási intézetek statisztikáját fölterjesztette a központi statisztikai hivatalhoz.

— A községi gyámpénztár tartalékalapja

felett — belügyminiszteri jóváhagyással — a köz- 1 ség képviselőtestülete illetékes határozni. (A belügy- | miniszternek 82,921/1901. sz. határozata).

zés reggelén megint. Meg fogom önnek mondani, oda adom-e magamat a borzasztó kísérletnek. Ha nem, úgy számitok rá, hogy ön a fejemet csendesen a véres kosárba ejti.

— A viszontlátásra tehát ! Gondolkozzék ön iölötte!

A két orvos udvariasan üdvözölte egymást.

Velpeau orvos odahagyta a cellát, hol a fogoly újra mély gondolkodásba merült. Négy nap múlva, hat óra tájban Beauquesne, Crozes abbé, Claude és Tlotier törvényszéki jegyző lépett a cellába. La Pomerais sápadtan felült az ágyban arra a hírre, hogy utolsó órája ütött s gyorsan felöltö- tözött. Azután tiz percig Crozes abbéval beszélgetett, akit örömest látott maga mellett. Velpeau doktort megpillantotta, felkiáltott:

— Dolgoztam. Lássa!

És mig az ítéletet felolvasták előtte, jobb j szempilláját lecsukva tartotta s mereven nézett tágra nyílt balszemével a sebészre.

Velpeau mélyen meghajtotta magát, azután a hóhérhoz fordult, ki belépett a pribék jeivel és gyorsan intett neki.

A tehette gyorsan megtörtént ; észrevették, hogy a haj elhalványulásának tüneménye az olló i alatt nem volt látható. Nejének búcsúlevele, melyet az abbé halkan felolvasott, könnyeket csalt ki szemeiből, melyeket a pap kegyeletesen felszántott. Visszautasította a pohár pálinkát, melylyel megkínálták s a menet megindult. A főkapuhoz érve, a küszöbön találkozott a kollégájával. Hal- -kan igy szólt hozzá:

A pinczehelyi választás.

A pinczehelyi vérontás szomorú eseménye még most is nagy izgatottságban tartja a kedélyeket. Fejős Imre, a tamásii kir. járásbíróság vizsgálóbirája erélyesen folytatja a vizsgálatot, a mely már eddig is sok terhelő adatot szolgáltatott számos intelligens ember ellen is. Jeney László kir. alügyész nagy buzgalommal dolgozza fel az óriási adathalmazt és meg is tette már indítványát a vizsgálat elrendelésére felekezet elleni izgatás hatóság és magánosok elleni erőszak bűncselekménye miatt. Mogdöbbentő adatokat szolgáltat a vizsgálat arra, milyen feneketlen gyülölség lett a gyümölcse a néppárti vezetők lelketlen izgatásának. Pinczehelyen számos házban a kerítésen belül nagy halom követ raktak készletbe az ut mentén levő prizmákból. Az egyik szerencsétlenül járt áldozat- ' nak, egy leánynak a köténye még a lövés után is kövekkel volt tele. Néhány nappal a választás előtt, szeptember 29 én temették Miskei Ferencz be- lecskai lakost Görbőn. A temetésen Hangyály Mihály pinczehelyi plébánosnak segédkező kántor és minisztráns gyerekek Szúcstollal a kalapjukon funkcionáltak.

Az uj választást tudvalevőleg e hó 16 ára rendelte el a központi választmány a következő hirdetéssel:

Az október 16-ára elrendelt pinczehelyi képviselőválasztásra vonatkozólag az 1874. évi XXXIII. t. ez. 62. §-a értelmében közhírré tétetik, hogy a folyó évi október hó 24-ikére Budapestre összehívott 1901 — 1906—ki országgyűlésre küldendő képviselő megválasztása folyó évi október hó 2-án a pinczehelyi választó-kerületben meghiúsulván, Tolnavármegye központi választmánya a fent hivatkozott törvény 57. §-a alapján ezen kerületben az ' uj választás határnapját 1901. évi október hó 16-ik napjára tűzte ki. A pinczehelyi választókerület sza- vazatszedő-küldöttségei előtt az egyes községbeli választók a községen kívüli vásártéren e czélból külön felállítandó szavazó helyiségekben és a következő sorrendben fognak szavazásra felhivatnf: Választási székhely: Pinczehely. Választási elnök: dr. Schweiz Antal. Jegyző; Klimes Antal. Szava- zatszedő-küldöttségi elnök: Kerbolt István (egyszersmind választási elnökhelyettes.) Jegyző: Be- reczk István. Helyettes elnökök: Forster István és dr. Rolff Aladár. Helyettes jegyzők; Cholnoky Lajos és ilj. Csukly Ignác. Szavazási sorrend: Az I. számú szavazatszedő-küldöttség előtt szavaznak: Pinczehely, Szakály, Felső-Nyék, Fürgéd, Nagy- Szokoly, Szárazd, Miszla, Némedi, Simontornya és Tamási. — A II. számú szavazatszedő-küldöttség

— A viszontlátásra és . . . adieu!

Hirtelen feltárultak a nagy, vasszárnyas ajtók. A reggeli szél bevonult a börtönbe; nap ' kelte volt. A nagy tér kinyúlt előtte, kettős lovassági őrvonal által szegélyezve; ízemben, tiz lépésnyi távolságban, lovas csendőrök félkörének közepette, kik megjelenésekor kardot rántottak, a vérpad emelkedett. Bizonyos távolságban egy hirlapirókból álló csoport közepén levették a fővegeiket.

Amott lenn a fák. mögött hallani lehetett a tömeg zaját. A háztetőkön kiváncsiak, az abla- kokhan egynéhány sápadt nő feketébe öltözött j férfiak oldalán. A reggeli légen át fecskék szálldogáltak.

A nyaktiló egyedül látszott a szemhatárra két karjának árnyékait vetni, melyek közt az utolsó csillag pislogása volt látható.

Az elitéit összerezzent erre a szomorú látványra, aztán elszántan tartott a nyaktiló felé . .. 1 Felment a lépcsőkön. A végzetes deszka előtt a a kereszt után megcsókolta a saját hajának egy 1 fürtjét, melyet a toilette alatt Crozes abbé vett fel a földről, »Neki!« . . . mondta.

Az öt ember alakja árnyként tűnt fel a vérpadon ; a csend olyan mély volt e pillanatban, hogy a távolban egy kiváncsi alatt letört faág zaja egész a tragikus csoportig hatolt. Ekkor vette észre La Pommerais magával szemben az ő furcsa kísérletezőjét, aki figyelte őt . .. Összeszedte magát s lehunyta szemeit.

Legott működésbe jött a csapó deszka, a

előtt szavaznak: Görbő, Belecska, Nagy-Székely, Tóth-Keszi, Hőgyész, Regöly, Hidegkút, Szemcse- Csehi, KisSzékely, Majsa, Ozora és Felső-Iregh. A választás a fenn kitett napon pontban reggeli 8 órakor fog a választási elnök által megnyittatni. A szavazás a szükséghez képest az illető szava- zatszedő-küldöttségek előtt reggeli 9 órakor veendi kezdetét. — Az ajánlás reggel fél 9 óráig történhetik. A választáskor csak szavazati joggal biró választópolgárok jelenjenek tneg, nehogy a rendellenességre könnyen hajló kivatlan elemeknek csoportosulása és rendőri beavatkozásra okot szolgáltató k'/uígásai a közrend megzavarására s ezzel kapcsolatosan a választó polgárokat megillető alkotmányos jogok gyakorlatának meghiúsítására vezessenek. — E végből a közönség figyelme különösen is felhivatik a vármegne alispánja által az általános képviselőválasztások alkalmából f. évi 15983/alisp. sz. a. kibocsátott s egész terjedelmében részletesen felsorolt és súlyos büntetés alá eső tiltott cselekményektől való tartózkodásra. Közhírré tétetik végül, hogy a közbátorság fentartása, az élet- és vagyonbiztonság feltétlen megóvása, nemkülönben a választói jog szabad gyakorlatának szabad étvényesitése érdekében szükséges karhatalmi erőnek nemcsak a választási székhelyre, hanem a felmerülő szükséghez képest más községekbe is kirendelése iránt, úgy a választás folyama, mint a választási előkészületek és mozgalmak alatt a legmesszebb menő intézkedések tétetnek.

Tamásiból több katholikus hivő a következő kérelmet intézte Hetyey Sámuel pécsi püspökhöz: Méltóságos Püspök Ur.

Szentelt Főpásztorunk.

Lelkünk mélyéből szakad fel az a fájdalmas sóhajtás, melyet méltóságodhoz küldünk.

Előttünk lebegnek az október 2-iki pincehelyi választás rémes eseményei.

Nem alkotmányos küzdelem volt az, a mit e kerületben a néppárt véghez vitt.

Elszomorító viszonyok és helyzet. Szemben áll testvér a testvérrel, hivő a hi- I vő vei.

Beláthatatlanok a következmények! És mindez történik a szeretet vallása nevében.

Esdve fordulunk méltóságodhoz, — emelje fel atyai intő szavát! Ne engedje az izgatások folytatását! Ne engedje, hogy a kath. lelkészek és segédlelkészek, a hit virágját oda dobják újra a politikai küzdelmek porába.

A legmélyebb tisztelettel maradunk Méltóságodnak igaz hívői:

a rom. kath. hívők aláírásai.

nyaklánc lecsapódott, a gomb engedett, a bárd csillogása elvillámlott. Egy borzasztó lökés rázta meg az állványt: a hajak égnek meredtek s a zaj visszhangja rezgett még, mikor az áldozat véres feje már a sebész kezei között vonaglott, az ujjait, a kézelőit és a ruháit vérrel fecskendve be.

Komor, borzasztóan sápadt arc volt, nyitott szemekkel és elgörbült szemöldökökkel, a fogak görcsösen összeharapva.

Velpeau gyorsan e fő felé hajolt s a jobb fülbe tagolta a megállapított kérdést. Bármily szilárd volt is ez az ember, az eredmény mégis meg- reszkettette: a jobb szem szemhéja lecsukódott, mig a balszem tágra nyitva nézett rá.

— Az Isten nevében még kétszer ezt a jelt! — kiáltotta kissé megdöbbenve.

A szempillák szétnyíltak, mintegy valamely benső erőlködés alatt, de a szempilla nem emelkedett többé fel. Az arcz megmerrevült, mozdulatlanná lett. . . Vége volt . . . Velpeau doktor visz- szaadta a holt fejet a hóhérnak, ki azt a szokáshoz képest a már megmerevült test lábai közé tette. —

A nagy sebész megmosta a kezeit egy, a gépezet tisztítására szánt edénybe. Körülötte szétszóródott a tömeg. Megtörölte a kezeit, még mindig mélyen hallgatva.

Majd elmerengve és komolyan felkereste kocsiját, mely a börtön sarkánál maradt. Amint beleült, látta a halottas-kocsit, melyben a kivégzett holtteste volt, a Mont-Parnasse irányban távozni.