Tolnavármegye, 1901 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1901-02-03 / 5. szám
5. szám. XI. évfolyam. Szegzárd, 1901. február 3. TOLNAVÁRMEGYE POLITIKAI ÉS VEGYES TARTALMÚ HETILAP. Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szegzárdon, Vár-utca 130. sz. Felelős szerkesztő és laptulaidonos : Er. LEOPOLD KORNÉL Segédszerkesztő : SZÉKELY FERENC. Kéziratok vissza nem adatnak. A lap szellemi részét illető közlemények, valamint az előfizetések és a hirdetések is a szerkesztőséghez intézendők. Hirdetések raérsékel'en megállapított árszabály szerint számíttatnak. A közgazdaság tanítása. A közgazdaság manapság már pern lehet nálunk sem kevesek ismeretköre. A pangás mai korszaka legjobban megtaníthatott arra, hogy közgazdasági ismeretekkel mindenkinek kell rendelkeznie. A föld- mives, az iparos, a kereskedő, az értelmi foglalkozások képviselői egyaránt nem nélkülözhetik a közgazdasági ismereteket; sőt a forgalmi élet mai fejlődésében nem is elég, hogy a nép nagy tömege csak annyi közgazdasági ismerettel rendelkezzék, a mennyit az elemi iskolákban rendesen nem is külön tárgyként, hanem csak beszéd és értelmi gyakorlatok során tanul meg az iskolásgyerek. Nem valljuk azok nézetét, akik most, mikor a közdasági ismeretek szükségessége megnyilvánult, mégis félnek a közgazdaság titkaiba beavatni a nép legszélesebb köreit, mert attól tartanak, hogy a közgazdasági ismeretek táplálni fogják azokat a törekvéseket, melyek a népet a szocializmus tanainak meg akarják hódítani. Mert hisz nem minden közgazda egyúttal szocialista is és igy nincs ok félni attól, hogy a nép éppen a szocializmus tanait fogja maga számára kiragadni a közgazdaság tanainak köréből. Sőt épp ellenkezőleg, mi úgy véljük, hogy a szocializmus terjedésének meg- gátólója lesz az egészséges közgazdasági tanok ismeretének terjedése, mert ebből a nép meg fogja tanulhatni, hogy van a gazdasági fejlődésnek egészségesebb irányzata is a szo- cializmusnál. Mikor igy a közgazdasági tanok népszerűsítése mellett szólunk, nem propagáljuk egyúttal azt, hogy a közgazdasági elmélet egészére fogjuk egyszerre a népet. Olyan illúziókban nem ringatózunk, hogy a nép akár hosszú tanítások révén, akár csak körvonalaiban is ismerni fogja a közgazda- sági tanokat. Elég volna, ha a népet rászoktatnék arra, hogy a benne kétségkívül meglevő közgazdasági érzéket fejleszsze vagy inkább kibontakoztassa; ezenfelül azután a közgazdasági ismeretek speciali- zálása mellett törünk lándzsát. A nép minden rétegét és osztályát speciálisan foglalkoztassák a közgazdaság azon részével, mely gyakorlati életéhez legközelebb áll: a földművesét a földmivelés elméletibb ismereteivel, az iparost a termelés ismereteivel, a kereskedőt a közforgalom ismereteivel. Ez a speoiali/álás. természetesen nem foglalja magában az egyoldalúságot, hanem mellette lehet tere annak, hogy az egyes' ágak között a kontaktust megtartsuk. Jól esik olvasnunk, a közgazdasági tanok ily terjesztésének lévén hive, hogy itt is, ott is az országban népszerű kurzu- sokat rendeznek az arra hivatottak, a gazdasági egyesületek s egyéb hasonló faktorok s jól esik tudnunk, hogy épp a földmives nép körében ily helyes irányban használják fel a téli pihenőt. Segítségére van az ily törekvéseknek a fóldmivelésügyi minisztérium, a ki népszerű és ingyenes vagy potomáru kiadványaival közel tud férkőzni a néphez. Mind e mozgalmaknak azonban csak akkor lesz igazán számottevő eredménye, ha a közgazdasági gondolkodásra már az iskolában,' az elemi iskolában rászoktatták a népet. Amikor az ész és lélek fogékony a tanítások iránt, akkor kell az ismeretek elemeit belevinni a nép elméjébe. Épp ezért nem ajánlhatjuk eléggé az illetékes szakkörök mérlegelésébe, azt a mozgalmat, mely különösen Németországban kezd nagyobb hullámokat vetni, a mely mozgalomnak az a céljaj hogy a hu manisztikus is meretek mellett már az elemi osztályokban tért nyissanak a közgazdasági ismereteknek. Nekünk szilárd meggyőződésünk hogy ez a mozgalom lelkes hívőkre fog találkozni világszerte mihamar. Bennünket is meg fog nyerni ez a mozgalom a maga számára s akkor talán lesz idő amikor a nyelvtani szabályok, a történelmi adatok és terrnészetrajzi ismere- meretek mellett a nép vérébe közgazdasági fogalmak is át fognak menni. Csak ha ilyen alakuláson fog átmenni népünk nevelése, akkor lehet számítani arra, hogy mikor az egész nemzet életébe vágó közgazdasági kérdések kerülnek napirendre, akkor csak oly érdeklődéssel fog megmozdulni ez az ország, mint most, a mikor politikai pártállásfoglalásról van szó. TÁRCA. Ha el nem oltod... Ha el nem oltod szomjúságod, Azért az mégis elcsitul, Ha le nem téped a virágot, Azért az mégis elvirul. S a nap, habár tündöklő fénye Soh’se hintett rád sugarat, Azért lehanyatlik a mélybe, Mikor eljön az alkonyat. VESZELEI KÁROLY. Lilinél. — Irta: Molnár Gyula. — ID. RAYMOND, 6S éves. IFJ. RAYMOND, fia, 22 éves. LILI, 26 éves. Szeczessziós ízléssel bebutorozott női j boudoir, széles kerevetek apró szeczessiós ! párnácskákkal, kis gömbölyű tabouret-k, ! a falakon Makart-és Correggio-utánzatok, a levegőben bóditó parfume-illat. Id. Raymond. (Kereveten hever, feje alatt háromszögletű narancssárga párnácskája, egyik karját piros football-szerü paffon nyugtatja; lábainál Lili, koronkint felé hajolva, ősz szakállát simogatva s gyér hajszállal közt babrálva.) Lili. (Behízelgő suttogással.) Jól érzed magad, kis apuska? Álmos vagy . . . Aludjál . . . Csi- csija baba . . . Id. Raymond-. (Nyutózkodik, ásít.) így, igy, kicsikém . . . altass el . . . Lili: Csak egy kicsit kell megerőltetned a fantáziádat és bátran azt hiheted, hogy te vagy a perzsa sah, én meg a kedvencz odaliszkod. Parancsolsz aristont is ? Id. Raymond: (Lehunyt szempillákkal.) Mindössze is azt kívánom, hogy maradj szépen itt . . . légy csak az odaliszkom ... én belőlem már úgyse lesz perzsa sah . . . legfölebb a bőkezűségében utánozhatom . . . Lili: Sőt — tultehetsz rajta! Mert mondják hogy nagyon fukar ... Te nem vagy az . . . Elhoztad azt az édes karperecét . . . amely után annyit vágyakoztam -- habár igazán nem tudom — Id. Raymond: Mit nem tudsz ? Lili-. Hogy megtartsam-e? Id. Raymond: Mán hogyne tartanád meg? Lili-. Tudniillik . . . szeretném kicserélni azzal a gyémántcsillaggal, mely a kirakatban éppen mellette hevert . .. bizonyosan láttad azt is . . . Id. Raymond: Nem emlékszem rá . . . Lili; Igazán — — ha nem haragudnál . . . akkor kicserélném . . . Id. Raymond-. Mi szükség van holmi csereberére . . . Egyszerűen elhozom azt is ! . . . Lili-. (Szenvedélyesen átöleli nyakát s ezuppanó csókot nyom az arcza közepére.) Ó, te, — milyen jó vagy . . . apuskám . . . Nem is tudom, hogy viszonozzam a te jóságodat?!-------Tudod-e, ho gy én — imádlak ? Id. Raymond: Eredj . . . eredj . . . hízelgő macska . . . Imádsz — mért lehozom számodra a csillagot is az égről! Lili: Isten ments, hogy ezt kívánjam . . . | Kissé nehezebb is volna, mint onnan a váci-utcai 1 kirakatból hozni egyet . . . j Egyébiránt esküszöm, hogy ez rám nézve a lehető legközönyösebb dolog . . , Id. Raymond; Hát ugyan — mi nem közönyös? A szürke fejem, vagy a fehér szakállam? Lili: Ah . . . jól mondod . . . Éppen ezek! Rajongok a szürke fejek és fehér szakállakért. Ezek az én ideáljaim! Ezek nélkül nem tudnék meglenni . . . Sohasem szerettem az örökzöld ifjoncokat! Azonkívül pedig, ami téged illet, apuskám — — ó, te egészen más — — te olyan előkelő vagy . . . Kezedben tartod a világot kormányzó tőzsdét . . . Miniszterekkel és mágnásokkal komá- zol . . . De nem ! — Még ez se imponál nekem! — — Hanem valami más . . . egészen más . . . Id. Raymond-. (Félálomban.) Mi más? Lili-. Megmondjam? Hát — a feleséged! Id. Raymond: (Ijedten.) Kérlek, ne fesd az ördögöt a falra . . . Lili-. 0, apuskám ! Micsoda asszony az!- Csupa elegancia, sikk, büszkeség . . . Kivált, mikor végigmegy a váci-utcán, párisi toaletben, gyönyörű
