Tolnavármegye, 1901 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1901-08-25 / 34. szám
TÖRVÉNYKEZÉS. __ Esk üdtszéki tárgyalások. i A boszu. Az esküdtszéki tárgyalások nyári ciklusa múlt hétfőn kezdődött meg. Horvath Janos ügye került először is tárgyalás alá. Az eskudtbiróság elnöke Seicz Józsel kir. törv. elnök volt, a szavazóbirák pedig : Schmidt Imre és Aövessy Ödön kir. törv. bírák. A jegyzőkönyvet ifj. Boda Vilmos kir. törv. aljegyző vezette. Az esküdtszék a következőképp alakult meg: Hainnkffy Pál, Abro István, Csík József, Rüll Nándor, Hischhof Károly, Zstko Péter, N. Stokola János, Sass László, Jó Dömötör Károly, Hauk Antal, Gyalog István, Hordós Dezső rendes esküdtek; Csiba Lajos és Bubtcs Antal pótesküdtek. A vádhatóságot Btke Ferencz kir. al- ügyész képviselte, a védői tisztet pedig dr. Stetner Lajos ügyvéd töltötte be. Horváth János nem valami jó barátságban élt Szeles Mihálylyal; többször lor dúlt elő köztük nézeteltérés, sőt egy alkalommal annyira összetűztek, hogy véres verekedés lett a dolog vége. Széles Horváthot ez alkalommal úgy össze-viss/.aszurkálta, hogy az több hétig ágyban feküdt sebei miatt. Horváthban — persze — csak lokozódoit betegsége alatt a gyűlölet, s még hozzá, mivel Szélest följelentette, s azt e miatt törvény elé idézték, meg holmi üzeneteket is kapott, a melyek szerint .Széles fenyegetőzött, ha a pert vissza nem vonja; — mire felgyógyult, a pohár egész csordultig megtel t. Folyó évi május hó 12-én adta vissza Szeles- nek a kölcsönt, még pedig kamatostul. Megleste a gyűlölt embert az utczán, — mint a vadirat mondja, — és egy nádvágóval kétszer úgy megvágta, hogy az rövid pár perez múlva meghalt. Dr. Steiner Lajos védő — vádlott vallomása alapján — azt vitatta, hogy Szeles fenyegetőzve közeledett Hor- váihhoz, sőt, hogy kést is vett elő, ép ezért vádlott csak önvédelemből használta a gyilkos szerszámot. A tanuk azonban, a kik csak pár lépésnyire voltak a tett színhelyétől, nem hallottak semmi szóváltást. Az esküdtek verdiktjét főnökük, Hordós Dezső hirdette ki, a mely verdikt alapján az esküdtbiró- ság nyolc évi fegyházra ítélte Horváthot. II. A szerelem sötét verem. Folyó hó 21-én, szerdán került napirendre Fehér Péter alsónyéki lakos ügye. Az esküdtbiró- ság tagjai ugyancsak Seicz József törv. elnök, Schmidt Imre és Kövessy Ödön kir. törv. birók voltak. A jegyzőkönyvet Szilágyi Ernő kir. törv. aljegyző vezette. Az esküdtszék tagjai a következők voltak: Rüll Nándor, Strausz Antal, Hainnkffy Pál, Blau Bertalan, Zsikó Péter N., Csík József, Jó Döinóiör Károly, Wagner Károly, Ftschof Károly, Andics István, Sass László, Perczel József rendes esküdtek ; Bubics Antal, Decsházy György pótesküdtek. A vádhatóságot Beke Ferencz kir. al- ügyész képviselte, a védő pedig dr. Müller Ferencz ügyvéd volt. Fehér Péter folyó évi junius 10-én azzal állított be a kir. ügyészséghez, hogy fogják el ól, mert agyonlőtte a szeretőjét. Töredelmesen vallotta be tettét. Három és fél hónap óta szerette Balázs Erzsébetet; szerette tiszta szivéből, bár azt is tudta, hogy annak már volt gyermeke. Balázs Erzse — úgy látszott — viszonozta is érzelmeit: ki is jelentette, hogy felesége lesz. Az utóbbi időben azonban elhidegült iránta. Neki végtelenül fájt e dolog, s bár túl van már a harmincon, nem tudott szivének parancsolni. Később felébredt benne a féltékenység, mert azt tapasztalta, hogyr Balázs Erzse nem mindenkivel bánik oly hidegen, mint vele, sőt Szabó József nevű csanádi legényt határozottan kegyeibe fogadta. Ezt ő nem tudta elviselni; rettenetes gyötrődésének az lett a vége, hogy magához vette pisztolyát, és elment még egyszer megkérdezni szive választottját, hogy hát csakugyan elfordult-e tólet Julius 9-én reggel is, este is elment Balázsékhoz ; de mindig azt kellett tapasztalnia, hogy Erzse a csinosabb és gazdagabb Szabóhoz húz. Szabó meg egész otthonosan érezte ott magát, még ő kínálta meg a leüléssel. Az elkeseredett szerelmes, hogy Balázs Erzse, ha már az övé nem lehet, másé se lehessen, előrántotta pisztolyát és agyonlőtte a hűtlen kedvest. Dr.. Müller Ferencz ügyvéd, a ki a védelmet csak a tárgyalás előtti napon vállalta el, (dr. ÁT1901. augusztus 25. pold Kornél ügyvéd ugyanis sógorának közbejött elhalálozása miatt kénytelen volt lemondani a védelemről) igen ügyesen védte a vádlottat. Nagyon szépen fejtegette azokat a lelki motívumokat, a melyek vádlottat ellenállhatatlan erővel kergették a kárhozatba. Az esküdtbiróság az esküdtszék verdiktje alapján, a melyet Perczel József tőnökük hirdetett ki, hat évi fegyházra ítélte Fehér Péter vádlottat. III. Három évi fegyház néhány fillér miatt. Az esküdtszéki tárgyalások ideje alatt, Szent- István napján történt, hogy Hosnyártszky János nevű legény sógorára rágyújtotta a kunyhót. — Midőn elfogták, töredelmesen bevallott mindent, úgy, hogy még másnap tárgyalták az ügyet. 21-én délután 3 órakor ült ismét össze az esküdtbiróság; most is ugyanazon tagokból állott. A jegyzőkönyvet ifj. Boda Vilmos kir. törvényszéki aljegyző vezette. Az esküdtszék pedig a következőképp alakult meg : Stokinger Rudolf, Szokola János, Hauk Antal, Fördós Dezső, Sass László, Wagner Károly, Rüll Nándor, Blau Bertalan, Csiba Lajos, Ábró István, Andics István rendes esküdtek, Fratiek János, Vatzek László pótesküdtek. A vádat Beke Ferencz kir. alügyész képviselte, a védő pedig dr. Beöthy Károly ügyvéd volt. A gyújtogatással vádolt legény bevallván tettét, azt hozta fel okul, hogy sógora, Gróf János, a kinél ő szolgált, béréből — jogtalanul — 9 korona 42 fillért levont, üt ez a jogtalan cselekedet dühösitette fel annyira, hogy — bár tudta, hogy sógora feleségével és a kis 10 hónapos fiával együtt benn van, rájok gyújtotta a kunyhót. Mentségére ittasságát hozta fel. A vád- és védőbeszéd meghallgatása után az esküdtszék visszavonult, s visszajővén a terembe, Fördös Dezső főnök kihirdette a verdiktet. Az esküdtszék verdiktje alapján az esküdtbiróság három évi fegyházra ítélte vádlottat, ki az Ítéletben meg is nyugodott. T A N Ü G Y. TOLNÁ VARMEGYE. — A szegzárdi fögymnasiumi igazgatóság értesítése az 1901—902. tanévre vonatkozólag. — Az igoi—2. tanévvel az intézetnél megnyílik a VII. osztály. — A magánvizsgálatokra, valamint a javító, pótló és felvételi vizsgálatokra folyó évi augusztus 30-án reggel 8 órakor kell jelentkezni az igazgatóságnál. A tanulók fölvétele és beírása szeptember három első napján történik. Ezentúl egy hétig csakis a késedelmöket szigorúan igazoló tanulókat veheti fel az igazgató. A még később jelentkezők felvételét az igazgatóság utján benyújtott folyamodványra a tankerületi főigazgató engedheti meg. Azoknak, a kik a tanév első hónapja után lépnek be az intézetbe, az addig végzett tananyagból vizsgálatot kell kiállniok. A gymnasium első osztályába csak oly növendékek vétetnek fel, kik életük kilenczedik évét már betöltötték, és vagy arról, hogy a népiskola négy alsó osztályát jó sikerrel végezték, nyilvános népiskolától nyert bizonyítványt mutatnak elő, vagy felvételi vizsgálaton igazolják, hogy hasonló mérvű képzettséggel bírnak. 12 évesnél idősebb tanuló felvétele iránt a tanári testület határoz. Mindazon tanulók, kik első ízben iratkoznak az intézetbe, beiratáskor iskolai bizonyukon kívül keresztelő levelüket (illetőleg születési bizonyítványukat) és védhimlőoltási bizonyítványukat is bemutatni tartoznak, a 12 évesnél idősebb tanulók pedig pedig ujraoitásukat igazolni,' A felvételre minden tanuló személyesen és atyja, anyja vagy gyámja kíséretében tartozik az intézet igazgatójánál jelentkezni. A kik az V ik osztályba kívánnak felvétetni, a beiratás alkalmával szüleik, illetve gyámjaik által nyilatkozni tartoznak az iránt: vájjon a görög nyelvet vagy az ezt helyettesitő tantárgyakat (görög remekirók ismertetése magyar fordításban és szabadkézi rajzolás) fogják-e tanulni? A felvétel (beiratás) alkalmával minden tanuló fizet: felvételi dij ezimén 8 koronát, az ifj. könyvtárra és az évi értesítőre 2—2 koronát, ösz- szesen 12 koronát. Ezen dijak fizetése alól senki sem menthető fel. Az évi tandij 60 korona, mely négy részletben fizethető, u. m. az első részlet október 15., a második deczember I., a harmadik márczius 15. és a negyedik május l-ig. A kik ezen határnapokig nem tesznek eleget kötelezettségöknek, az iskolát többé nem látogathatják. 5. Szegénysorsu és jó magaviseletü tanulók, ha - jeles vagy legalább jó előmenetelt tanúsítottak, a tandij elengedéséért folyamodhatnak. Az iskolai és szegénységi bizonyitványnyal fölszerelt folyamodványok az intézeti igazgatóhoz czimzendők és nála adandók be. Oly szülők gyermekei, kik beigazolják, hogy egyszerre három vagy több fiút gymnasiumban, reáliskolában avagy polgári iskolában, tudományvagy műegyetemen avagy hasonló intézetben taníttatnak, szegénységi bizonyítvány nélkül is folyamodhatnak a tandij felének elenge déseért és a fél- tandijtól föl is mentendők, ha iskolai bizonyítványuk, illetőleg értesitőjük a kellékeknek megfelel, sőt a kedvezmény az esetre is k iterjed, ha az illető szülők gyermekei között polgári leányiskolák, illetőleg felsőbb leányiskolák nőve ndékei is vannak. Középiskolai, telsőbb leányiskolái tanárok és iskolaszolgák, továbbá polgári iskolai és népiskolai tanítók fiai folyamodványukat szegénységi bizonyitványnyal fölszerelni nem kötelesek. Folyamodni minden tanévben csak kétszer lehet: az év első felében szeptember 15-ig, a második felében február hó 15-ig. Magántanulók, kik magán utón vagy magán- intézetben tanultak és előmenetelükről nyilvános iskolától kívánnak bizonyítványt nyerni, előlegesen az igazgatónál tartoznak jelentkezni. Az igazgatóság továbbá még a következőkre figyelmeztet: A IV., V. és VI. osztályok tankönyvei csak szeptember hó első napjaiban lesznek véglegesen megállapíthatók s igy csak akkor lesznek meg- veendők. Tisztátalan ócska - könyvek használatát a tanári testület meg nem tűri, ilyenek megvételétől tehát a tanulók óvakodjanak. Az intézet csak olyan tanszereket fogad el, a melyek czélszerüség és egyöntetűség szempontjából megfelelők és hazai gyártmányok. A vidéki szülők fiaik szálláshelyének megválasztásánál a lehető legszorgosab ban ügyeljenek arra, hogy az egészségre káros ne legyen s fiaikat erkölcsi fejlődésükben és tanulásukban ne hátráltassa. Az iutézet igazgatósága ez irányban szívesen adja meg a kellő útbaigazítást. Az igazgatóság. lÉJrtesités. A szegzárdi á. s. k. polgári fiúiskolában az 1901 — 1902-ik tanévben a tanulók fölvétele szeptember hó 1—4 napjain d. e. 9—12-ig történik. Ugyanazon napok délutánjain ejtetnek meg a javító- és fölvételi vizsgálatok és szeptember 5., 6. és 7-én a magánvizsgálatok. Szeptember 8 án leend az iskolai év ünnepélyes megnyitása. A be- iratásra megállapított időn túl, szeptember 15-éig, a tanulók csak a késedelmet igazoló alapos ok mellett vétetnek föl. A polgári iskola I. osztályába szabályszerűen csak oly tanuló léphet be, ki életének 9. évét betöltötte és a népiskola IV. osztálya számára kiszabott tárgyakban elegendő jártassággal bir s ebbeli ismereteit bizonyitványnyal vagy fölvételi vizsgálat utján igazolja. Az elemi népiskola V.—Vl-ik osztályát jelesen végzett tanulók, a polgári iskola 11. illetve 111-ik osztályába is fölvehetők, ha koruknál fogva oda beillenek s ha a tantervi különbözetbői a megkívánt fölvételi vizsgálatot sikerrel leteszik. A középiskolákból a polg. iskola megfelelő osztályába átlépni óhajtó tanulók, ha a középiskola előző osztályát legalább elégséges eredménynyel végezték, a tantervi különbözetbői megkívánt fölvételi vizsgálat sikeres letétete mellett vehetők föl. A fölvételi vizgálatok a tanév elején teendők le s vizsgálati dijul tárgyankint négy korona fizetendő. Első fölvételre a tanulók csak szülőik vagy azok helyettesei kíséretében jelenhetnek meg s kötelesek születési, ujraoltási és iskolai bizonyítványukat benyújtani. Iskolai illetékek: Beiratási dij 4 kor., tandij 16 kor., könyvtári illetmény 1 kor., nyomtatványok dija 1 kor., hittanitási dij 4 kor.; franczianyelv oktatásáért félévenkint 10 korona. A rendes illetékekből fizetendő beiratáskor 18 kor. 30 fill, és február 1-én 8 korona. Javitóvizsgálat. Azon tanulók, kik javítóvizsgát óhajtanak tenni, kötelesek ebbeli folyamodványukat legkésőbben augusztus 15-éig az igazgatósághoz benyújtani. A kérvény bélyegköteles. A javitóvizsgálat díjmentes. Tandijeletigedés. Tandijelengedésben részesülhetnek oly szorgalmas és jó magaviseletü tanulók, kik szegénységüket községi bizonyitványnyal igazolják. Tanárok és tanítók mellőzhetik ezen bizonyítvány csatolását. Kérvényező csak a tanuló szülője vagy ennek helyettese lehet. A kérvény az iskolaszékhez czimezve, a beiratás alkalmával az igazgatónál nyújtandó be. A kérvényhez csatolandó az előző tanévről szóló bizonyítvány és egy évnél nem régibb keletű szegénységi vagy vagyontalansági bizonyítvány. A kérvény bélyegmentes, ha hiteles szegénységi bizonyitványnyal van ellátva, ellenkező esetben bélyegköteles.
