Tolnavármegye, 1901 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1901-08-11 / 32. szám

1901. augusztus 11. TOJL.WAV AKIIIG Y K 5. Uj halastó. Somogymegyében gr. Széchenyi Bertalan birtokán 150 kát. hold terjedelmű uj halas­tavat készítenek. A földmivelésügyi miniszter uta­sította az országos halászati felügyelőt, hogy a felvételekre és a tenyésztésre vonatkozó munkála­toknál álljon szaktanacscsal rendelkezésre. — Verseny-tekézés. Múlt vasárnap a Szeg- zárd-ujvárosi R. kath. Ifjúsági Egyesületben ver- seny-tekézes volt. Három dijat tűzött ki az elnök­ség; az első díj egy kecske volt. Az első dijat tiauszknec/u Ferencz, a másodikat Lendvay Antal és a harmadikat Tuih J. nyerte. — A Dunába ugrott. Pép István dunaföld- vári születesd, 18 eves nemességed Budapesten az összekötő vasúti hídról a UuuaDa ugrott. A hajó­sok meg élve kimentenék s az életuntat a Rokus- korhazban ápoljak, lettének okát nem mondja meg. — Pórul járt kocsis. Szegő Ignácz uradalmi intéző elküldte három kocsisat Bataszékre. A ko­csisok valahol eliszogattak az időt, s későn érkéz tek vissza. Ezért Szegő lehordta okét. Szaiai Já­nos ekkor megrohanta az intézőt és ütui-verni kezdte; ámde az miézo kutyája sem vette tréfára a dolgot, ráugrott a tamadóra, és úgy össze-vissza hatapdana, hogy most a Ferencz-közkórhazban nyomja az ágyat. — Kétnapos asszony halála. Önkéntelenül is sajuáiaozas tor ki az emoer kebléből, midőn azt hallja, hogy egy asszony, aki csak par nap­pal ezelőtt esküdött örök hűséget férjének, elköl­tözik az ciők sorából, Vass Erzsébet is csak két nappal a halála előtt esküdött meg tőrjével, Ágos­ton Jánossal. No, de azért az ő eleitörtéiiete még- seitf olyan tragikus, mint első pillanatban gondolnék ; i'obb evuzeden kérésziül, éltek ők együtt — boldog házasságban, csakhogy frigyükre nem kérték az egyház áldását mindaddig, míg az öregasszony, érezvén vegperczeit közeledni, ki nem békült az Istennel. Egyek voltak fiatal korukban — önina - guk törvénye szerint, egyek lettek a halál pillana­tában Isten és az emberek törvénye szerint. — Birtokbérbeadás. A szegzárdt tanulmányi alapítvány Szegzard mellett fekvő józsefpusztai bir­tokát a vallás- és közoktatásügyi miniszter ismét 12 evre bérbeaüja; az erre vonatkozó hirdetmény lapunk hirdetési rovatában olvasható. — Szénkónegfecskendök. A földmivelésügyi miniszter Nits István szőlészeti- és borászati felü­gyelőhöz 20 drb »Egyszerűség« és 20 drb »Attila« széukéiiegfecskendőt küldött; az előbbi darabja 60 K., az utóbbié 48 K. A fecskendőket kikölcfö- nözni nem szabad, hanem csak örök áron adha­tók el készpénzért. — Összeesett az Utón. Augusztus 8-án azt jelentették Szegzárd elöljáróságánál, hogy a Vár­domb-felé vezető ut árkában egy tehetetlen nő fekszik. Gyimóthy rendőrbiztos a helyszínére ment és ott találta Marhart Anna 56 éves, hőgyészi il­letőségű kéregető-asszonyt. Eszméleténél volt ugyan, de annyi vért veszített, hogy megmozdulni sem birt. Várdombra akart menni, de ballábán egy rég i sebje kifakadt és igy csaknem elvérzett. Beszállí­tották a Ferencz-közkórházba. — Kocsival a Dunán keresztül. Molnár Ist­ván bogyiszlói bérlő a minap át akart jönni Tol­nára. A külső réven minden baj nélkül átjutott, ámde a belső révnek valami baja akadt, úgy, hogy hosszabb ideig kellett volna vesztegelnie a szige­ten. A lovak már türelmetlenkedni kezdtek, szeret­tek volna otthon lenni; — de a gazda is unta már a dolgot. Gondolt egyet, megsuhintotta az os­tort, s beleugratott a Dunába. A Duna mindkét partján várakozó népben meghűlt a vér, midőn azt látta, hogy Molnár István a kocsin ülve hajtja lovait a Dunán keresztül. A lovak úsztak teljes erőfeszítéssel, a kocsi pedig úszott utánuk. Alig telt bele nehány perez, s Molnár István átusztatta a Dunát. A tömegből kitört a lelkesedés, megélje­nezte a vakmerő vállalkozót; ő pedig — mintha mi sem történt volaa — hazahajtotta kocsiját. — Fölakasztotta magát. Pénteken, f. hó 9-én Meszlényi István őcsényi lakos fölakasztotta magát. A szerencsétlen ember már többször megkísérelte az öngyilkosság ezen nemét, ámde tettét mindig észrevették még idejekorán. Most azonban, mire rá­találtak, már meghalt. A mester-gerendára kötötte a kötelet, s a széket, amelyre fölállt, kirúgta maga alól. Nagyfokú idegessége kergette a halálba, — Se yemszövögyár Székesfehérvárott. Szé­kesfehérvárott Hednch N. a poroszországi nova- rasi selyem-szövőiskola igazgatója a minap Beze- rédj Pál oszágos selyemtenyésztő felügyelő aján­latara Havranek József polgármesternél járt, hogy Székesfehérvárott egy létesítendő selyemszövőgyár részére a várostól telket kérjen. A szövéshez szük­séges selymet az állami selyemfonóból szerezné be s olyan selyemszövetet készítene, mely Magyar- országon a legkelendőbb. Az ilyen selyemszöve­tekből évente 20 millió korona éri éküt hoznak be külföldről. A polgármester a városmajor mellett levő sörház épületet ajánlotta föl a gyár czéljaira, melyet az igazgató is alkalmasnak talált. A tár­gyalásokat folytatják. Kár, hogy nem Szegzárdon létesítik ezt a selyemszövő gyárat! — Egy jó karban levő kerékpár eladó. — Cim a kiadóhivatalban. ______T A N Ü G Y._____ — A »Szegzárd-vidéki R. Kath. Tanító-Egy­let« folyó évi junius 27-én tartott közgyűlésének határozata értelmében a napokban nyújtott át az elnökség két, meleghangú iratot két, köztiszteletben álló tagjának: Tihanyi Domokos Tolnamegye tan- felügyelőjének és Zányi Gzörgy íaddi plébánosnak. Tihanyi Domokoshoz üdvözlő iratot intéztek abból az alkalomból, hogy súlyos betegségéből felgyó­gyult ; Zányi Györgytől pedig búcsút vesznek, mert ő — 6 évi elnökösködése után — folyó év­ben elnöki tisztéről lemondott. TÖRVÉNYKEZÉS. 4 szegzardi kir. lorveuj székuei föiargjalásra ki­tűzöl! biiuügjeL 1901. évi augusztus 13-án. Piszter József és társa ellen, hivatalos hata­lommali visszaélés miatt. Futó György ellen, súlyos testi sértés miatt. Boros Ignácz ellen, lopás miatt. 1901. évi augusztus hó 16-án. Szabó János ellen, lopás miatt. Rufli Katalin ellen, magzat elhajtás miatt. Müller Vilmos és három társa ellen zsarolás miatt. 1901. évi augusztus hó 17-én. Nyitray János és társa ellen, hatóság elleni kihágás miatt. KÖZGAZDASÁG. Állandó lóversenyek Pécsett. A május havában Pécsett megtartott lóverse­nyek szép sikere vármegyénknek gazda-köreiben is visszhangját keltették annak a tervnek, hogy Pé­csett, mely népes voltánál fogva erre a legalkal­masabbnak kínálkozik, évenkint, ne pedig, mint ed­dig, 10—15 évben egyszer rendeztessenek lóver­senyek. E terv megvalósítása érdekében e hó 6-ra id. Jeszenszky Ferencz orsz. képviselő, a baranya- megyei lótenyésztő-bizottság elnöke, Baranya-, Tolna-, Somogy- és Zalavármegyék lótenyésztőit és a pécsi honvéd-huszárezred tisztikarát értekez­letre hívta össze. A népes értekezleten az említett vármegyék érdekeltjein kívül vármegyénkből Perczel Dezső képviselőházi elnök, Bernrieder József, Bern- rieder János, Jeszenszky Andor és Sztankovánszky János vettek részt. Jeszenszky Ferencz indítványára Perczel Dezső elfoglalva az elnöki széket, örömé­nek ad kifejezést azon a kitüntetésen, melyben az értekezlet részesítette, mert ez kellemes, szép em­lékeket ujit föl benne. Ifjú korában ugyanis lelkes hive volt a czélszerü lóversenyeknek, ép ezért is legelső kötelességének ismeri, hogy Jeszenszky Ferencznek az értekezlet egybehivásáért köszöne­tét mondjon. Majd fölkérte a megjelenteket, hogy nyilvánítsák nézeteiket azon módokról, a melyek­kel a lóversenyeknek állandóvá tételét lehetséges­nek vélik. Sztankovánszky János, a tolnavármegyei ló­tenyésztő bizottság elnöke köszönetét fejezi ki, hogy az elmúlt májusi futtatásokra és a mostani értekez­letre a tolnamegyei bizottságot is meghívták. Bár a lótenyésztő bizottság alapszabályai más célért küzdenek, nem lóversenyek rendezéséért, társa­dalmilag a bizottság tagjai mégis örömmel karol­ják föl ezt az eszmét és minden tekintetben támo­gatják is Majd Jeszenszky Andor szólalt föl a Tolnavármegyei Gazdasági Egyesület nevében. A gazdasági egyesület céljai, elvei, — úgymond, — a kisgazdák megélhetésének, boldogulásának a se­gítése és igy anyagi támogatással nem igen járul­hat a pécsi állandó lóversenyek eszméjének meg­valósításához, de Tolnavármegye nagybirtokosai, nemkülönben a Gazdasági Egyesület is, karöltve a lótenyésztő bizottsággal, örömest iparkodnak azon; hogy a tervnek híveket szerezzenek és ezzel sikert biztosíthassanak Pécs városának. Bernrieder János azt a reményét fejezi ki, hogy Pécs városa hathatósan támogatja majd anya­gilag is ezt a szép eszmét és hiszi, hogy a szük­séges versenypályának megfelelő telket bocsájt majd az egyesület rendelkezésére, mert különben váll­vetett igyekvés mellett is meddő maradna a mun­kálkodás. Perczel Dezső erre nyomban meg- ! jegyezte, hogy 43000 lakóju város saját fejlődése | érdekében is örömmel ragadhatja meg az ilyen al­kalmat saját anyagi és erkölcsi hasznának emelésére. A végrehajtó-bizottságba Tolnavármegye ré­széről Sztankovánszky Jánost, Perczel Józsefet és Jeszenszky Andort választották meg. Sárossy László főhadnagynak arra a felszó­lalására, hogy a versenypálya Pécs városától csak nagyobb távolságban lehetne, Perczel Dezső meg­jegyezte, hogy a versenypálya csakis a város köz­vetlen közelében lehet, mert csak ennek a közön­sége biztosíthatja a sikert, egyben még szüksége van Pécsre azért is, mert csak ennek a városnak van meg oly nagy befogadó képessége, hogy a | vidéki vendégek ellátásáról kellőkép gondoskod- ; hátik. Topográfiái és geológiai tekintetben vaunak ugyan nehézségek, de, ha az eszmét a város egy ! kis jóakarattal fogadja, sikerül majd ezeknek az akadályoknak az elhárítása, a mire, ha egyéb nem, a versenyek tétéin nyerendő haszon is serkentheti a várost. Pécs városa e hó 9 én tartott közgyűlésén Mutinyánszky Béla bizotts. tag indítványára Perczel j Dezsőnek és Jeszenszky Ferencnek a város érde- ■ kében az értekezlet egybehivásával tett szolgálatáért köszönetét nyilvánította és sajnálatát fejezte ki azon, hogy félreértés folytán a város az értekezleten képviselve nem volt. — Lópatkolási tanfolyam vármegyénkben. A miniszter minden évben több tanfolyamot szo- j kott rendezni az országban a kovácsmestereknek 1 a lópatkolásban való kiképeztetése czéljából, mert tény, hogy kovácsaink patkolni ugyan tudnak; de azért mégis sok mindenről nincs tudomásuk, ami | a patkolással összefügg, úgy, hogy bizony sokszor kárt okoznak a lótulajdonosnak akaratlanul is. A i pata kezelésről kovácsaink alig tudnak valamit. Ez indította a minisztert a tanfolyamok rendezésére, s úgy tapasztalta, hogy minden egyes tanfolyamra J sokan jelentkeznek a kovácsmesterek közül. Vár- ! megyénkben a lótenyésztés, különösen a dombo- j vári és simontornyai járásokban — eléggé szép I eredményt mutat fel, s éppen azért kívánatos volna, J hogy vármegyénkben is rendezzenek a f. évben egy tanfolyamot. Bizonyosra veszszük, hogy sokan jelentkeznének. Mint értesülünk, az illetékes ténye­zők elhatározták, hogy megteszik ez irányban a szükséges lépéseket. Hogy hol legyen a tanfolyam, még arra nézve nem állapodtak meg ; de nem is az a fődolog, hanem az, hogy legyen. Reméljük, hogy a kér. felügyelő pártolására teljesíteni fogja a mi­niszter ezt a méltáuyos kérelmet. — Állategészségügyi kimutatás. A raga­dós állati-betegségek állása Tolnavármegye terü­letén a következő: Veszettség: Döbrököz 1 udvar. Apar 1 udvar. Takonykor és bőrféreg: Fadd 1 u. Juhhimlő'. Nagy-Dorog 1 sz. Bükkor: Ócsény 2 u. Gyönk 1 u., Sertésorbáncz: Gerjen 1 m., Madocsa 4 u., Némedi 6 u., Sertésvész: Uj-Dombovár 1 p., Bikács 17 u., Bölcske 3 udvar. Fadd 1 m. Gerjen 2 u., Görbő 1 u., Hőgyész 1 u., Kis-Székely 7 u., Kölesd 1 u., Medina 7 udvar. Nagy-Székely 2 u., Udvari 11 u., Szemcse-Csehi 1 u., Apáti 5 u., Dőri-Patlan 2 u., Kakasd 1 u.

Next

/
Thumbnails
Contents