Tolnavármegye, 1901 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1901-08-11 / 32. szám

1901. augusztus 11.

TOJL.WAV AKIIIG Y K

5.

Uj halastó. Somogymegyében gr. Széchenyi Bertalan birtokán 150 kát. hold terjedelmű uj halastavat készítenek. A földmivelésügyi miniszter utasította az országos halászati felügyelőt, hogy a felvételekre és a tenyésztésre vonatkozó munkálatoknál álljon szaktanacscsal rendelkezésre.

— Verseny-tekézés. Múlt vasárnap a Szeg- zárd-ujvárosi R. kath. Ifjúsági Egyesületben ver- seny-tekézes volt. Három dijat tűzött ki az elnökség; az első díj egy kecske volt. Az első dijat tiauszknec/u Ferencz, a másodikat Lendvay Antal és a harmadikat Tuih J. nyerte.

— A Dunába ugrott. Pép István dunaföld- vári születesd, 18 eves nemességed Budapesten az összekötő vasúti hídról a UuuaDa ugrott. A hajósok meg élve kimentenék s az életuntat a Rokus- korhazban ápoljak, lettének okát nem mondja meg.

— Pórul járt kocsis. Szegő Ignácz uradalmi intéző elküldte három kocsisat Bataszékre. A kocsisok valahol eliszogattak az időt, s későn érkéz tek vissza. Ezért Szegő lehordta okét. Szaiai János ekkor megrohanta az intézőt és ütui-verni kezdte; ámde az miézo kutyája sem vette tréfára a dolgot, ráugrott a tamadóra, és úgy össze-vissza hatapdana, hogy most a Ferencz-közkórhazban nyomja az ágyat.

— Kétnapos asszony halála. Önkéntelenül is sajuáiaozas tor ki az emoer kebléből, midőn azt hallja, hogy egy asszony, aki csak par nappal ezelőtt esküdött örök hűséget férjének, elköltözik az ciők sorából, Vass Erzsébet is csak két nappal a halála előtt esküdött meg tőrjével, Ágoston Jánossal. No, de azért az ő eleitörtéiiete még- seitf olyan tragikus, mint első pillanatban gondolnék ; i'obb evuzeden kérésziül, éltek ők együtt — boldog házasságban, csakhogy frigyükre nem kérték az egyház áldását mindaddig, míg az öregasszony, érezvén vegperczeit közeledni, ki nem békült az Istennel. Egyek voltak fiatal korukban — önina - guk törvénye szerint, egyek lettek a halál pillanatában Isten és az emberek törvénye szerint.

— Birtokbérbeadás. A szegzárdt tanulmányi alapítvány Szegzard mellett fekvő józsefpusztai birtokát a vallás- és közoktatásügyi miniszter ismét 12 evre bérbeaüja; az erre vonatkozó hirdetmény lapunk hirdetési rovatában olvasható.

— Szénkónegfecskendök. A földmivelésügyi miniszter Nits István szőlészeti- és borászati felügyelőhöz 20 drb »Egyszerűség« és 20 drb »Attila« széukéiiegfecskendőt küldött; az előbbi darabja 60 K., az utóbbié 48 K. A fecskendőket kikölcfö- nözni nem szabad, hanem csak örök áron adhatók el készpénzért.

— Összeesett az Utón. Augusztus 8-án azt jelentették Szegzárd elöljáróságánál, hogy a Várdomb-felé vezető ut árkában egy tehetetlen nő fekszik. Gyimóthy rendőrbiztos a helyszínére ment és ott találta Marhart Anna 56 éves, hőgyészi illetőségű kéregető-asszonyt. Eszméleténél volt ugyan, de annyi vért veszített, hogy megmozdulni sem birt. Várdombra akart menni, de ballábán egy rég i sebje kifakadt és igy csaknem elvérzett. Beszállították a Ferencz-közkórházba.

— Kocsival a Dunán keresztül. Molnár István bogyiszlói bérlő a minap át akart jönni Tolnára. A külső réven minden baj nélkül átjutott, ámde a belső révnek valami baja akadt, úgy, hogy hosszabb ideig kellett volna vesztegelnie a szigeten. A lovak már türelmetlenkedni kezdtek, szerettek volna otthon lenni; — de a gazda is unta már a dolgot. Gondolt egyet, megsuhintotta az ostort, s beleugratott a Dunába. A Duna mindkét partján várakozó népben meghűlt a vér, midőn azt látta, hogy Molnár István a kocsin ülve hajtja lovait a Dunán keresztül. A lovak úsztak teljes erőfeszítéssel, a kocsi pedig úszott utánuk. Alig telt bele nehány perez, s Molnár István átusztatta a Dunát. A tömegből kitört a lelkesedés, megéljenezte a vakmerő vállalkozót; ő pedig — mintha mi sem történt volaa — hazahajtotta kocsiját.

— Fölakasztotta magát. Pénteken, f. hó 9-én Meszlényi István őcsényi lakos fölakasztotta magát.

A szerencsétlen ember már többször megkísérelte az öngyilkosság ezen nemét, ámde tettét mindig észrevették még idejekorán. Most azonban, mire rátaláltak, már meghalt. A mester-gerendára kötötte a kötelet, s a széket, amelyre fölállt, kirúgta maga alól. Nagyfokú idegessége kergette a halálba,

— Se yemszövögyár Székesfehérvárott. Székesfehérvárott Hednch N. a poroszországi nova- rasi selyem-szövőiskola igazgatója a minap Beze- rédj Pál oszágos selyemtenyésztő felügyelő ajánlatara Havranek József polgármesternél járt, hogy Székesfehérvárott egy létesítendő selyemszövőgyár részére a várostól telket kérjen. A szövéshez szükséges selymet az állami selyemfonóból szerezné be s olyan selyemszövetet készítene, mely Magyar- országon a legkelendőbb. Az ilyen selyemszövetekből évente 20 millió korona éri éküt hoznak be külföldről. A polgármester a városmajor mellett levő sörház épületet ajánlotta föl a gyár czéljaira, melyet az igazgató is alkalmasnak talált. A tárgyalásokat folytatják. Kár, hogy nem Szegzárdon létesítik ezt a selyemszövő gyárat!

— Egy jó karban levő kerékpár eladó. — Cim a kiadóhivatalban.

______T A N Ü G Y._____

— A »Szegzárd-vidéki R. Kath. Tanító-Egylet« folyó évi junius 27-én tartott közgyűlésének határozata értelmében a napokban nyújtott át az elnökség két, meleghangú iratot két, köztiszteletben álló tagjának: Tihanyi Domokos Tolnamegye tan- felügyelőjének és Zányi Gzörgy íaddi plébánosnak. Tihanyi Domokoshoz üdvözlő iratot intéztek abból az alkalomból, hogy súlyos betegségéből felgyógyult ; Zányi Györgytől pedig búcsút vesznek, mert ő — 6 évi elnökösködése után — folyó évben elnöki tisztéről lemondott.

TÖRVÉNYKEZÉS.

4 szegzardi kir. lorveuj székuei föiargjalásra kitűzöl! biiuügjeL 1901. évi augusztus 13-án.

Piszter József és társa ellen, hivatalos hatalommali visszaélés miatt.

Futó György ellen, súlyos testi sértés miatt.

Boros Ignácz ellen, lopás miatt.

1901. évi augusztus hó 16-án.

Szabó János ellen, lopás miatt.

Rufli Katalin ellen, magzat elhajtás miatt.

Müller Vilmos és három társa ellen zsarolás

miatt.

1901. évi augusztus hó 17-én.

Nyitray János és társa ellen, hatóság elleni kihágás miatt.

KÖZGAZDASÁG.

Állandó lóversenyek Pécsett.

A május havában Pécsett megtartott lóversenyek szép sikere vármegyénknek gazda-köreiben is visszhangját keltették annak a tervnek, hogy Pécsett, mely népes voltánál fogva erre a legalkalmasabbnak kínálkozik, évenkint, ne pedig, mint eddig, 10—15 évben egyszer rendeztessenek lóversenyek. E terv megvalósítása érdekében e hó 6-ra id. Jeszenszky Ferencz orsz. képviselő, a baranya- megyei lótenyésztő-bizottság elnöke, Baranya-, Tolna-, Somogy- és Zalavármegyék lótenyésztőit és a pécsi honvéd-huszárezred tisztikarát értekezletre hívta össze. A népes értekezleten az említett vármegyék érdekeltjein kívül vármegyénkből Perczel Dezső képviselőházi elnök, Bernrieder József, Bern- rieder János, Jeszenszky Andor és Sztankovánszky János vettek részt. Jeszenszky Ferencz indítványára Perczel Dezső elfoglalva az elnöki széket, örömének ad kifejezést azon a kitüntetésen, melyben az értekezlet részesítette, mert ez kellemes, szép emlékeket ujit föl benne. Ifjú korában ugyanis lelkes hive volt a czélszerü lóversenyeknek, ép ezért is legelső kötelességének ismeri, hogy Jeszenszky Ferencznek az értekezlet egybehivásáért köszönetét mondjon. Majd fölkérte a megjelenteket, hogy nyilvánítsák nézeteiket azon módokról, a melyekkel a lóversenyeknek állandóvá tételét lehetségesnek vélik.

Sztankovánszky János, a tolnavármegyei lótenyésztő bizottság elnöke köszönetét fejezi ki, hogy az elmúlt májusi futtatásokra és a mostani értekezletre a tolnamegyei bizottságot is meghívták. Bár a lótenyésztő bizottság alapszabályai más célért küzdenek, nem lóversenyek rendezéséért, társadalmilag a bizottság tagjai mégis örömmel karolják föl ezt az eszmét és minden tekintetben támogatják is Majd Jeszenszky Andor szólalt föl a Tolnavármegyei Gazdasági Egyesület nevében. A gazdasági egyesület céljai, elvei, — úgymond, — a kisgazdák megélhetésének, boldogulásának a segítése és igy anyagi támogatással nem igen járulhat a pécsi állandó lóversenyek eszméjének megvalósításához, de Tolnavármegye nagybirtokosai, nemkülönben a Gazdasági Egyesület is, karöltve a lótenyésztő bizottsággal, örömest iparkodnak azon; hogy a tervnek híveket szerezzenek és ezzel sikert biztosíthassanak Pécs városának.

Bernrieder János azt a reményét fejezi ki, hogy Pécs városa hathatósan támogatja majd anyagilag is ezt a szép eszmét és hiszi, hogy a szükséges versenypályának megfelelő telket bocsájt majd az egyesület rendelkezésére, mert különben vállvetett igyekvés mellett is meddő maradna a munkálkodás. Perczel Dezső erre nyomban meg- ! jegyezte, hogy 43000 lakóju város saját fejlődése | érdekében is örömmel ragadhatja meg az ilyen alkalmat saját anyagi és erkölcsi hasznának emelésére.

A végrehajtó-bizottságba Tolnavármegye részéről Sztankovánszky Jánost, Perczel Józsefet és Jeszenszky Andort választották meg.

Sárossy László főhadnagynak arra a felszólalására, hogy a versenypálya Pécs városától csak nagyobb távolságban lehetne, Perczel Dezső megjegyezte, hogy a versenypálya csakis a város közvetlen közelében lehet, mert csak ennek a közönsége biztosíthatja a sikert, egyben még szüksége van Pécsre azért is, mert csak ennek a városnak van meg oly nagy befogadó képessége, hogy a | vidéki vendégek ellátásáról kellőkép gondoskod- ; hátik. Topográfiái és geológiai tekintetben vaunak ugyan nehézségek, de, ha az eszmét a város egy ! kis jóakarattal fogadja, sikerül majd ezeknek az akadályoknak az elhárítása, a mire, ha egyéb nem, a versenyek tétéin nyerendő haszon is serkentheti a várost.

Pécs városa e hó 9 én tartott közgyűlésén Mutinyánszky Béla bizotts. tag indítványára Perczel j Dezsőnek és Jeszenszky Ferencnek a város érde- ■ kében az értekezlet egybehivásával tett szolgálatáért köszönetét nyilvánította és sajnálatát fejezte ki azon, hogy félreértés folytán a város az értekezleten képviselve nem volt.

— Lópatkolási tanfolyam vármegyénkben.

A miniszter minden évben több tanfolyamot szo- j kott rendezni az országban a kovácsmestereknek 1 a lópatkolásban való kiképeztetése czéljából, mert tény, hogy kovácsaink patkolni ugyan tudnak; de azért mégis sok mindenről nincs tudomásuk, ami | a patkolással összefügg, úgy, hogy bizony sokszor kárt okoznak a lótulajdonosnak akaratlanul is. A i pata kezelésről kovácsaink alig tudnak valamit. Ez indította a minisztert a tanfolyamok rendezésére, s úgy tapasztalta, hogy minden egyes tanfolyamra J sokan jelentkeznek a kovácsmesterek közül. Vár- ! megyénkben a lótenyésztés, különösen a dombo- j vári és simontornyai járásokban — eléggé szép I eredményt mutat fel, s éppen azért kívánatos volna,

J hogy vármegyénkben is rendezzenek a f. évben egy tanfolyamot. Bizonyosra veszszük, hogy sokan jelentkeznének. Mint értesülünk, az illetékes tényezők elhatározták, hogy megteszik ez irányban a szükséges lépéseket. Hogy hol legyen a tanfolyam, még arra nézve nem állapodtak meg ; de nem is az a fődolog, hanem az, hogy legyen. Reméljük, hogy a kér. felügyelő pártolására teljesíteni fogja a miniszter ezt a méltáuyos kérelmet.

— Állategészségügyi kimutatás. A ragadós állati-betegségek állása Tolnavármegye területén a következő:

Veszettség: Döbrököz 1 udvar. Apar 1 udvar.

Takonykor és bőrféreg: Fadd 1 u.

Juhhimlő'. Nagy-Dorog 1 sz.

Bükkor: Ócsény 2 u. Gyönk 1 u.,

Sertésorbáncz: Gerjen 1 m., Madocsa 4 u., Némedi 6 u.,

Sertésvész: Uj-Dombovár 1 p., Bikács 17 u., Bölcske 3 udvar. Fadd 1 m. Gerjen 2 u., Görbő 1 u., Hőgyész 1 u., Kis-Székely 7 u., Kölesd 1 u., Medina 7 udvar. Nagy-Székely 2 u., Udvari 11 u., Szemcse-Csehi 1 u., Apáti 5 u., Dőri-Patlan 2 u., Kakasd 1 u.