Tolnavármegye, 1901 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1901-07-31 / Rendkívüli kiadás
XI. évfolyam. Rendkívüli kiadás» Szegzárd, 1901. julius 31. á Előfizetési ár: Ej Egész évre . . . 12 korona. H Fél évre . . . 6 > S Negyed évre . . 3 > jf Egy szám ára . . 24 fillér. SÍ Előfizetéseket és hirdetéseket a kiadó- 1 ivatalon kívül elfogad Krammer Vil- SJ mos könyvkereskedése Szegzárdon. POLITIKAI ES VEGYES TARTALMÚ HETILAP. Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szegzárdon, vár-utca 130. sz. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: Dr. LEOPOLD KOHNÉL. Segédszerkesztő : SZÉKELY FEHENCZ. Kéziratok vissza nem adatnak. A lap szellemi részét illető közlemények, valamint az előfi'e- tések és a hirdetések is a szerkesztőséghez intézendők. Hirdetések mérsékel'en meeáUapitot árszabály szerint számittstnak. Szilágyi Dezső született Nagyváradon 1840. április 1-én, hol atyja tekintélyes ügyvéd volt. A bécsi és pesti egyetemeken végezte jogi tanulmányait és ez utóbbi helyen is már mint kitűnő szónok és erős vitázó volt ismeretes. Tekintélye oly nagy volt, hogy az akkor alakult jogász-segitő egyesület egyhangúlag őt választotta első elnökévé. A 60-as éveknek már első felében ügyvédi gyakorlatot folytatott s a fővárosi társaságokban szívesen látták a rendkívül szellemes, nagy olvasottágu fiatal ügyvédet, ki már akkor mint publicista is jóhangzásu nevet szerzett, úgy hogy midőn 1867-ben a magyar minisztérium megalakult, Horváth Boldizsár igazságügyi miniszter őt hívta titkárul maga mellé a minisztériumba, hol csakhamar osztálytanácsos lett s mint ilyen Angliába is kiküldetett a jogi és különösen a büntetőjogi intézmények, úgyszintén a parlamenti állapotok tanulmányozása végett. 1871-ben a miniszterelnök mellett szervezett kodifikáló bizottságnak lett tagja miniszteri tanácsosi ranggal. Szilágyi e bizottságnak 1874-ig a legtevékenyebb tagja volt és 1871 óta egyúttal országgyűlési képviselő, hova Gyulafehérvár választotta meg. A parlamentbe lépését is megelőzte szónoki tehetségének hire, mely rendkívül felcsigázta iránta a várakozást. De bármilyen nagy is volt e várakozás, első föllépésének sikere messze fölülmúlta ezt s első nagy beszéde a legszebb parlamenti diadaloknak egyike volt. A törvény-előkészítő bizottság 1874-ben föloszolván, Szilágyi a budapesti egyetemen lett a politikai tudományok s a büntetőjog tanára s mint ilyen is megfelelt hírnevének. Mint tanár nem az elméletből igyekezett igazolni a gyakorlatot, hanem, megfordítva, a gyakorlat tapasztalatainak összevetéséből állapítani meg a legjobb elméletet; viszont mint jogásznak főtörekvése volt európai színvonalra emelni igazságszolgáltatásunkat, de nem a formák egyszerű átvitelével, hanem a jogélet vívmányainak az életbe való átültetésével, hogy azok itt gyökeret verhessenek s a nemzet szellemében, gondolkodásában, jogérzetében, szóval — a nemzeti géniuszban megtalálhassák gondos ápolásukat. Mint Szilágyi Dezső. A magyar nemzetnek nagy halottja van. Szilágyi Dezső meghalt! A legmélyebb fájdalommal állunk Szilágyi Dezső ravatala előtt. Deák Ferenc és Kossuth Lajos halála óta nem volt ilyen halottja Magyarországnak. Lángelme, párosulva mély. tudással, szeplőtlen jellem a legtisztább szabadelvű érzéssel, a parlamenti nagy szónokok között egyik legkiemelkedőbb tehetség, ki vaslogikájával a legnehezebb kérdésekben is világosságot gyújtott és ellenállhatatlan érveivel meggyőzhetlenül bebizonyította állításai igazságát. Valósággal félelmetes szónoki erő lakott a magyar parlament legnagyobb vitatkozójában, ki az őt jellemző maró sarcasmussal s a tárgy tiszta megvilágításával játszva győzte le szónoki ellenfeleit és érte el parlamenti fényes diadalait. A szabadelvüpárt legerősebb oszlopa, kinek lángesze, jelleme, tekintélye a legnagyobb súlylyal birt jelenleg a parlamentben. A liberális eszmék törhetetetlen, legideálisabb hive volt, kinek véleménye, kijelentése döntött a legnehezebb, legkényesebb kérdésekben. A liberálizmus legerősebb védbástyájául ismerte mindenki őt, kiben a jövő reményét, biztosítékát láttuk, s most váratlanul, hirtelenül ki kellett dőlnie az ország egyik legnagyobb tölgyének, ki eddig a szabadelvű eszmék ellen támadt szélviharokat diadalmasan megakasztotta pusztító utjekban. Mély gyász borul halálával az országra, s legnagyobb csapás érte a szabadelvű eszmék hiveit, kiknek legnagyobb reménye semmisült meg akkor, midőn Szilágyi Dezső örökre lehunyta sas szemeit. Magyarországnak az alkotmány visszaállítása óta legnagyobb igazságügy minisztere volt, ki óriási jogi tudását a magyar gyakorlati jogéletnek megfelelő törvényalkotásokra fordította, s több nagy fontosságú reform létrehozásán kívül betetőzte az igazságügy terén kifejtett áldásos működését az egyházpolitikai törvények, s főleg a polgári házasságról szóló törvény megalkotásával, mely egész uj aerát teremtett Magyarország állami és társadalmi életének történetében. —■ A magyar közjognak legalaposabb ismerője, a B7-iki kiegyezésnek klasszikus interpretatora, az igazi szabadelvüségnek nemes és dicsőséges hérosza, az ujabbkori magyar parlamentnek legfényesebb debatterje, kiben a mesteri ékesszólás vas logikával párosult, volt Szilágyi Dezső. A magyar képviselőházban és főrendiházban nem hangzottak el magasabb színvonalú szónoki beszédek, mint azok, melyekkel ezeket a liberális törvényalkotásokat megvédelmezte és diadalra juttatta. ^ Ezen beszédek mindegyike, mint parlamenti, államférfim, jogászi és szónoki remekmű örök becsű marad. A magyar nemzet ezeréves fönnállásának ünnepe alkalmával elmondott azon beszéde, melylyel az országgyűlés hódolatát tolmácsolta ü Felsége előtt, mint a magyar hazafiság és politikai bölcsességnek ragyogó megnyilatkozása, a történelem lapjain aranybetükkel lesz megörökítve. Jgazságügyminisztersege után a képviselőház elnöke lett, s mint ilyen, méltó fényt és díszt árasztott asi elnöki székre. Megilletődve, mély hazafiui bánattal szivünkben, siratjuk és gyászoljuk Szilágyi Dezsőt kiben, Magyarország újabb történelmének egyik legkimagaslóbb alakját, az önzetlen hazafiság, a nagy tudás, a fényes szónoki képesség, ernyedetlen munkásság, puritán jellem s megalkuvást nem ismerő tiszta szabadelvüség ragyogó példányképét vesztettük el. Örök dicsőség és a nemzet hálája övezi emlékét !
