Tolnavármegye, 1901 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1901-07-28 / 30. szám
TOLNA VÁRMEGYE. 5. TÖRVÉNYKEZÉS. 1901. Julius 28. A szegzárdi kir. törvényszéknél ^tárgyalásra kitűzött bűnügyek. 1901. évi julius hó 30-án. Máté József ellen, súlyos testi sértés miatt. Betti Gergely és hat társa ellen, súlyos testi sértés miatt. 1901. évi augusztus hó 1-én. Tibai Lajos és társa ellen, súlyos testi sértés miatt. Czerman József ellen, zsarolás miatt. Schmidt József és társa ellen, súlyos testi sértés miatt. Györki Mihály ellen, hamis vád miatt 1901. évi augusztus hó 3-án. Kovács Istvánné ellen, rágalmazás miatt. Kovács Andrásné ellen, súlyos testi sértés miatt. Nagy Pál Ignáczné ellen, súlyos testi sértés miatt. Tóth István és társa ellen, becsületsértés miatt. Ugrón Ferenczné ellen, becsületsértés miatt. Kajtár Sándor ellen, vagyonrongálás miatt. Drescher Katalin ellen, becsületsértét miatt. Kerecsenyi István ellen, becsületsértés miatt. Balassa István ellen, becsületsértés miatt. * — A fizetési meghagyás kibocsátása iránt Írásban benyújtott kérvény akkor is bélyeg köteles, ha a pörtárgy értéke 20 írton alul van. (A m. kir. közigazgatási bíróság 13,413/899. számú határozata.) — A bírói működési pótlékok nem a kinevezést követelő hó 1-től, hanem a hivatalos eskütétel napját követő hó 1-től teendők folyóvá. (A m. kir. közig, bíróság 2290/1900 számú határozata.) — Midőn a szerződő felek szóbelileg abban állapodnak meg, hogy a szerződés a vételár kifizetése után fog Írásba foglaltatni; a jogügyletnek illetékszabás végett való bejelentésre szabott határidő a szerződés kiállításától számítandó. — ("A m. kir. közigazgatási bíróság 12,270/1900. P. számú határozata.) KÖZGAZDASÁG. — LÓdijazás. A m. kir. földmivelésügyi minisztérium 1000 kor. és Tolnavármegye közönségének 1000 korona adományából Tolnavármegye lótenyésztési bizottsága folyó évi szeptember hó 2-án délelőtt 10 órakor, Hőgyészen lódijazást rendez. Dijaztatnak: I. Tenyészkanczák csikóval, és pedig: 1 200 koronás dij, 2 10 koronás dij, 5 60 koronás dij, 7 40 koronás dij, 16 20 koronás dij kerül kiosztásra. II. 3 éves, saját tenyésztésű kancza csikók. (Fedeztetési jegy, vagy községi bizonyítvány előmutatandó.) Kiosztatik: 1 150 kor., 1 100 kor., 2 60 kor., 3 40 kor., 5 20 koronás dij. A 3 éves csikók külön csoportban vezeten- dők elő. A biráló-bizottság elnöke : Sztankovánszky János cs. és kir. kamarás. Tagjai: a nagyatádi osztályparancsnok, illetőleg helyettese, továbbá Per- czel József, Csapó Dániel, Pesthy Mór, Bemrieder László, Jeszenszky Andor, Bemrieder János urak. Felszólittatnak a vármegye lovasgazdái, hogy a lódijazásra teny.észlovaikat minél nagyobb számban vezessék elő. — A szarvasgomba értékesítése. Dará?iyi Ignácz földmivelésügyi miniszter a természetudo- mányi társulat kérelmére utasította az erdőhatóságokat, hogy a nép figyelmét hívják fel a szarvas- gombával való foglalkozásra, illetőleg a szarvas- gomba keresésének, gyűjtésének és értékesítésének módjait magyarázzák meg a népnek. Első pillanatra csekély jelentőségűnek látszik a dolog, de ha megfogadják az érdekeltek az útmutatást, főleg a legalsóbb néposztály részére hatalmas keresetforrás nyílnék meg, a mit legjobban bizonyít Franczia- ország példája, a hol évente több millió frankra rúg az az összeg, a mely a szarvasgombával való . bibelődésből a népnek jut. I A gazdasági munkások segélypénztára. — Egy kis beszámoló. — Még csak alig félesztendeje annak, hogy az Országos Gazdasági Munkás- és Cselédsegélypénztár — ez a legújabb emberbaráti intézmény — életbelépett és már is fényes bizonyítékát adta annak, hogy milyen égető szükség volt nálunk ennek a segélypénztárnak a megalakítására. Ugyan mi is a czélja ennek az intézménynek ? 1 Újra felteszszük ezt a fontos kérdést, mert, mig ezt nem tudjuk, nem érthetjük meg igazi jótékony hatását. Ennek az emberbaráti intézménynek az a czélja, hogy a földmives embert, aki napról-napra való keresményéből vagyont nem gyűjthet, öregsége idejére megbiztositsa a felől, hogy nem irgalom kenyéren kell tengődnie. Vagy, ha baleset éri, akkor sem fog sem maga, sem családja nyomorúságra jutni. Mert a segélypénztár tagjait, vagy ezek halála esetén ezek feleségét és gyermekeit segélyezi, gyámolitja. Aki tehát tagja a segélypénztárnak, az nyugodtan végezi nehéz munkáját, mert nem gyötri őt az az örökös gond, hogy mi lesz hitvesével, apró gyermekeivel, ha munkabíró karja ellankad és a kasza, kapa kiesik kezéből ? A segélypénztár félesztendős működése világosan bizonyítja, hogy a föld népét gyakran éri olyan baj, mely őt munkaképtelenné teszi és gyakran fordulnak elő olyan balesetek, melyek a földmives nép családját örökre megfosztják a kenyér- keresettől. Még csak hat hónapja, hogy a segélypénztár j hasznos működését megkezdte és már eme rövid ! idő alatt 203 földmives jutott abba a szomorú helyzetbe, hogy jótéteményét kénytelen volt igénybe venni A segélypénztár minden egyes esetben gyorsan gondoskodott a bajba jutott ember gyógykezeléséről és anyagi támogatásáról, hogy betegsége ideje alatt ne legyen kénytelen családjával együtt az irgalom kenyéren tengődni. És bizonynyal ez az oka annak is, hogy Felséges királyunk is annyi jóakarattal viseltetik azon intézmény iránt, mely kizárólag a föld népének istápo- lását és támogatását tűzte ki czélul. — A katonai gyakorlatok alkalmával okozott károkról. A katonai igazgatás a csapat-, fegyver- és lőgyakorlatokra a szükséges földterületet akadálytalanul használhatja ugyan, de katonai gyakorlatok idejének és helyének meghatározásánál tekintettel van arra, hogy a mezőgazdaság és erdő- mivelés ne háborittassék és lehetőleg kevés mezei vagy erdei kár essék. Ha olyan katonai gyakorlatot akarnak tartani, mely a rendes, katonailag használt területen kívül, más területre is kiterjed, az érdekelt községet előlegesen értesítik. A katonai gyakorlatok alkalmával okozott mezei vagy erdei kárt a katonai igazgatás lehetőleg azonnal a helyszínén megtéríti. Ha ilyen esetben barátságos megegyezés nem történnék, a kár nagyságának és a kifizetendő kártérítés összegének megállapítására bizottság küldetik ki, mely bizottság a tárgyaláshoz a károsult felet is meghívja. Ha valakinek birtokán ilyen, katonák által okozott kár esik, tegyen mindjárt jelentést a községi elöljáróságnál, hogy a kártérítés végett az eljárást megindítsák. — A nyilvános számadásra kötelezett vállalatok adójának megállapításánál az üzlet nyers jövedelméből levonandó: 1. a vállalat által a tisztviselők fizetésének arányában megállapított nyug-* dijbiztositási járulék; és 2. az idegen részvények után húzott jövedelem. (A m. kir. közigazgatási bíróság 5155/1899. P. sz. határozata.) — Azon gyáros, a ki a gyárában előfordult balesetről az iparfelügyelőt értesíti, azért, hogy a balesetet a rendőrségnél is külön nem jelentette be, kihágást nem követett el. (A m. kir. belügyminiszter 1900. évi 4963. sz. határozata) — A kataszteri felvétel a felvett területnek bizonyos időben észlelt tényleges állapotát tüntetvén fel, a terület jogviszonyai, illetve jog szerinti határai tekintetében bizonyítékul el nem fogadható. (A m. kir. kereskedelemügyi miniszter 1900. évi 67,120. sz. határozata.) A beállott baleset 14 földmivelőt megölt. Mind a 14 esetben a család a legnagyobb nyomorban maradt hátra. A segclypénztár központi igazgatósága sürgősen intézte el az özvegyek kérelmét és minden egyes esetben 400—400 koronát szolgáltatott át a nyomorral küzdő családnak. Az Országos Gazdasági Munkás- és Cselédsegélypénztár 1901. évi január hónap óta baleset miatt való halál esetében a következők családjá- ' nak adott 400—400 korona segélyt: 1. Csirke Mátyás, Tápió-Szele. A tehén úgy megrugta, hogy hasában belső vérzést kapott. 2. György András, Tápió-Györgye. Fegyvere véletlenül elsült, úgy, hogy a golyó szivébe fúródott. 3. Kúm János, Szemcse-Csehi. Pinczeásás közben föld reászakadt. 4. Bazsó János, Szend. Szalmásszekérről egy kerítésre esett, melynek léczei a hasába fúródtak. 5. Szalai János, Pápa. Az eldőlt pajtakapu agyon ütötte. 6. Kovács Péter Kis-Récze. Meggyilkolták. 7. Kovács Imre, Nádudvar. Gabonával megrakott sze- j kérről lebukott, a kerekek keresztül mentek rajta. 8. Sipos Balázs, Sólymos. Az erdőben agyonlőve találták. 9. Bogdán Sándor, Felső-Józsa. Megfulladt. 10. Sági Menyhért, Gicz. A rudba beakadt ló hasba rúgta, úgy, hogy szörnyet halt. 11. Doboz István, Mezőhegyes. A gépszij elkapta és agyonzuzta. 12. Geletei László, Kökényesé. Orozva fejbe ütötték. 13. Baner Ferencz, M.-Polány. A gőzcséplőgép agyonzuzta. 14. Sándor József, Pthrügy. Munkaközben a ló agyonrugta. Ezek a számok világosan beszélnek és egy- től-egyig hangosan hirdetik ennek az emberbaráti intézménynek szükséges voltát. Világosan látható ezekből a számokból, hogy a segélypénztár rövid fennállása óta is már sok szerencsétlen embert mentett meg a koldusbottól és számos özvegyet mentett meg a kétségbeeséstől. Ez az emberbaráti működés buzdította bizonynyal arra a főpásztorokat, főrendeket, nagybirtokosokat, az emberbaráti intézeteket, a vármegyéket és községeket, hogy olyan nagy számban csoportosuljanak a segélypénztár alapító tagjai sorába. — Állategészségügyi kimutatás. A ragadós állati-betegségek állása Tolnavármegye területén a következő: Veszettség : Döbrököz 1 udvar. Takonykor és bőrféreg: Fadd 1 u.; Juhhimlő\ Nagy-Dorog 1 sz. Bükkor-. Őcsény 2 u. Gyönk 1 u., Sertésorbáncz: Gerjen 1 m., Madocsa 4 u., Némedi 6 u., Sertésvész: Uj-Dombovár 1 p., Bikács 17 u., Bölcske 3 udvar. Fadd 1 m. Gerjen 2 u., Görbő 1 u., Hőgyész 1 u., Kis-Székely 7 u., Kölesd 1 u., j Nagy-Székely 2 u., Udvari 11 u., Szemcse-Csehi | 1 u., Apáti 5 u., Bonyhád 1 udvar. Dőri-Patlan 2 u., Kakasd 1 u., Závod 1 u. Ind. érk 822 8°° 3°° 1 I Budapest y 125 822 82° 1121 ll01 451 1 érk. ind. ll35 500 512 522 1155 510 1 Sárbogárd r ind. érk. 10*° 414 1112 655 2°i 6ÍÍ Nagy-Dorogh 918 2lá 912 721 243 7IO Kölesd-Tengelic 845 •J38 912 741 313 730 Hidja-Apáthi 8"* 404 853 8°2 3** 750 Tolna-Mözs 8°i 1226 822 82° 407 822 érk. Ind. 740 ll56 812 830 422 821 Szegzárd ind. érk. 730 1136 754 g42 4.14 822 Ócsény 718 1124 712 855 450 812 Decs 7O6 ll11 730 911 5C9 921 Pilis-Berek 65° 1052 712 925 5*3 912 Bátaszék 6S6 1035 700 ll22 — 1122 Bonyhád A 522 — 501 1*° — 1222 Dombóvár | 322 ____ 03 0 822 — 8*° ' 1 Budapest * 822 ■ 8°o érk. ind Az este 6 órától reggeli 6 óráig érkező és induló vonatoknál az idő percei fekete vonallal vannak aláhúzva.
