Tolnavármegye, 1901 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1901-07-28 / 30. szám

4 tolnavarmec-ye. — Ezüst lakodalom. Tőrük Béla köztisztelet­ben álló szegzárdi ügyvéd, a »Szegzárdi takarék- pénztári ügyésze, és neje szül. Schneiderbauer Anna úrnő f. hó 26 án Anna napján — ünnepelték szűk családi körben, boldog házasságuknak 25 ík évfordulóját. A gratulánsokhoz mi is őszinte szív­vel csatlakozunk. — A Szegzárdi Alapnevelési Egyesület óvo­dájának vagyonát múlt csütörtökön vette át a köz­ség. Az ovoda — tudvalevőleg — állami kezelésbe megy át, még pedig úgy, hogy a község kezeli a vagyont és a dologi kiadásokat is ő fedezi, az állam pedig a személyi kiadásokról és az ovoda működéséről gondoskodik. — Ideiglenes állatorvos, bzegzárd község képviselő-testülete a Dénes József lemondása foly­tán megürült állatorvosi állást ideiglenesen Eizler Manó oki. állatorvossal töltötte be. — Visszavont áthelyezés. M;nt múltkor irtuk, Hetyey Sámuel megyéspüspök Sípos István faddi káplánt Bakócára helyezte át hasonló minőségben, a főpásztor azonban Sípos kérésére visszavonta ezt az áthelyezést. — A viharágyuzá» haszna. Midőn ezer, meg ezer ember kétségbe vonja a viharágyuzás hasz­nát, itt is, amott is történik valami olyan dolog, ami a kétkedők ellen szól, A minap történt Szeg- zárdon, hogy egyik szőllősgazda, (polgári osztály­ból való) bár a viharágyu ott áll a szőllejébeu, nem lövöldözött, bár a hegyekben minden vihar­ágyu bömbölt. E; ennek a hitetlenségnek az lett az eredménye, hogy: a tétlenül álló viharágyu ha­tása korén belül jég esett ■ egyebütt nem volt egy szem sem. — Tánczestély. A szegzárdi polgári olvasó­kör a nyári hónapokban két hetenkint rendez saját helyiségében tánczestélyt. Ezek az estélyek a leg­sikerültebb mulatságok közé tartoznak, amennyiben a tánczolni vágyó iíjuság ugyancsak derekasan kiveszi részét a tánczból, ugyannyira, hogy még az öregebb legényeket is beleviszik a táncz he­vébe. így a múlt vasárnap lefolyt tánczmulatság is minden tekintetben kiválóan sikerült. — A decsi vadászterület. A Szendrődy Károly nyug. kir járásbiró áltál bérben birt decsi vadász- területet ujabbi 6 évre báró Horváth Béla és társai vették ki bérbe. — Dombóvári csacsik az udvarnál. Az már nem újság, hogy a dombóvári lovakat külföldi nagy­urak viszik el, mert a Döry-lovak világhírűek. Ezt a dicsőséget most, ugylátszik, megirigyelték a csa­csik és ők is — hírnevet kérnek ! Tény, hogy a napokban három csacsit szállítottak Tüskéről Po­zsonyba Frigyes főherczeg számára. így hát a kis Albert főherczeg tüskei csacsikat fog hajtani ! — Szivarlopás. Sokat beszélnek városunk­ban H. József Széchenyi-utcai háztulajdonos és sör­bizományos szivar lopási esetéről. Hellebrandt ke­reskedő előtt feltűnt, hogy az általa árusított szi­varokért befolyt összeg nem áll arányban az el­adott szivarmenyiséggel. Gyanakodni kezdett, hogy valaki dézsmálja a szivarokat az üzletében. A gyanúja H. J.-re irányult, ki állandó szivar-vevője volt. Megleste tehát a reggeli órákban szivarvétel végett jelentkezni szokott H. urat. Az üzlet mel­lett levő szobában lesbe állította Boros Ferenczet, Antii Menyhértet és a nejét, a kik beláttak az üz­letbe, a nélkül, hogy őket valaki észrevehette volna. A rendes időben, folyó hó 16-án reggel tényleg megjelent H. J. a boltban. Szivart kért. Helleb­randt az előre megszámlált szivarokat tette az úri kundschaft elé és azután mással kezdett foglalatos­kodni. H. J. erre 10 szivart zsebre vágott, 6 dara­bot pedig maga elé tett, és csak 6 darabot fize­tett. Az ingyen szivarok önzetlen barátja nagy za­varba jutott ezután, mikor a kereskedő belenyúlt a zsebébe és az esetet megfigyelő tanuk jelenlété­ben kivette onnnét az elrejtett és meg nem fize­tett 10 darab szivart. Az ügy a bíróság előtt fog elintéztetni. — Szerencsétlenség egy cséplő gépnél. Horváth István 1+ éves, kajdacsi fiú f. hó 23-án súlyosan lakolt vigyázatlanságáért. Lecsúszott a szíj az egyik kerékről, ő — elég vakmerőén — fel akarta azt tenni, a kerékbe azonban beleakadt az inge-ujja, a gép elkapta karját őt háromszor megfor­gatta a levegőben, miközben jobbkarja eltörött, most a Ferencz közkórházban ápolják. — Szt. Anna napja. Pénteken, Szt. Anna I napján óriási hivősereg gyűlt egybe a Remete­kápolnánál, hogy Szűz Mária eme kegyhelyén Jé­zus Krisztus nagyanyjának pártfogását kérje. A nagy misét dr. Fent Ferencz szegzárd újvárosi plé­bános végezte. Két szt. beszéd is volt: a magyart Cselcnkú János pécsi hitoktató, a németet Küld József tolnai káplán tartotta. — Az aszfaltjárdák építését a múlt héten | már befejezték. A Széchenyi- és vár utcza gyalog­járója tehát végre kifogástalan, városias külsőt mu­tat. Eltűnt az uradalmi épülettől a Mehwerth féle házig terjedő bűzös csatorna is; most még a kór­ház felüli részen levő, közegészségellenes csator­nák befödése volna hátra; reméljük, hogy ez sem sokáig fertőzi a levegőt. Haladunk tehát némikép­pen, már csak annyiból is, hogy ezentúl lehetnek már aszfaltbety áraink is, amikkel eddig nem di csekedhettünk. — Hagyomány. Néhai Gőzsy László volt orsz. képviselő és nagybirtokos, a »Tolnai Önkéntes Tüzoltó-Egyesületnek« 200 koronát hagyományozott. — Hány doktort avattak fel az idén ? A budapesti Tudományegyetem az elmúlt 1900—1901. tanévben doktorrá avatottak statisztikáját most állította össze dr. Margitai Antal tanácsjegyző. E szerint a hittudományi karon az első félévben ket­tőt, a másodikban egyet avattak doktorrá, amikor is öten nyerték el ezt a fokot Jogtudományi dok­torrá az első félévben hetvenet,a másodikban száz­ötvenhatot, összesen kétszázhuszonhatot promovel- tak. Államtudományi doktorátust nyertek az első télévben 14-eh a másodikban ötvenheten, összesen hetvenegyen. Orvosdoktorokká lettek az első félév­ben ötvennyolczan a második félévben hatvanan, összesen száztizennyolczan. Gyógyszerésztudorrá az első félévben kettőt avattak, a másodikban ötöt, összesen hetet. Bölcsésztudori fokot az első félév­ben hárman nyertek, a másodikban huszonnyolczan, összesen harminczegyen. A budapesti Tudomány- egyetem összes karain tehát négyszázhetvenet avattak doktorrá az elmúlt tanévben. Ezenkívül gyógyszerészmesteri oklevelet az első félévben tizen­hatan kaptak, a másodikban negyvenötén, összesen hatvanegyen. — Gombamérgezés. Baranya-Mágocson a múlt héten majdnem egy egész család esett áldo­zatul a gombamérgezésnek. Ko/tn Jakab házaló az útjába eső erdőből hazajövet nagymennyiségű gom­bát szedett és azt vacsorára családjával együtt jó- iiüen elköltötte. Másnap reggel ő, a felesége és 17 éves fia rosszul érezvén magukat, orvosért kül­döttek, de a beadott ellenszerek daczára Kohn Ja­kab még aznap, fia pedig másnap meghalt. Az asszony — ki csak kóstolt a gombából — a javu­lás utján van. — Vigyázatlanság áldozata. Folyó hó 23-án, mint tudjuk, veszedelmes felhők közeledtek Szeg­zárd felé: megindult a viharágyuzás. Frei Lőrincz hegyőr is oda sietett az ő gondjaira bízott, Em- merling-féle ágyúhoz. Néhány töltényt már el is sütött; mikor egy olyanra akadt, amelyik nem sült akkorra, amikor ő várta. Minden gondolkodás nélkül, pedig hát annak idején jól megmagyaráz­ták neki, kivette a töltényt. Ekkor azonban a töl­tény felrobbant, és Frei Lőrincz mindkét kezét sú­lyosan megsértette. Szerencsére, nagyobb baja nem történt. Most már ugyan szánja-bánja szelességét; de az nem sokat segít rajta. — Öngyilkosság. Chura Ferdinánd, a kis- tengeliczi uradalom műkertésze, f. hó 22-én reggel 7 órakor az uradalmi diszkért mogyoró-bokrai közt agyonlőtte magát. — Midőn a munkások keresték, hogy a további utasításokat átvegyék, ott találták megholtan, kezében a revolverrel. A képzett és szorgalmas műkertészt — állítólag — fiainak jövője fölötti kétségbeesés kergette a halálba. — Szerencsétlen esés. Bosnyák Antal 21 éves, betekints-pusztai legény búzát vitt haza egy ökrös-szekéren. Útközben valamikép lecsúszott a gabona tetejéről az ökrök közé; ezek megijedtek, nekirohantak és keresztül húzták a szekeret a legény czombján. A szerencsétlenül járt legényt beszállították a Ferencz-közkórhába. — Vásár Tolnán. A legközelebbi tolnai or­szágos vásár 1901. évi augusztus 5-én fog meg­tartatni, melyre az érdeklődők figyelmét ez utón is felhívjuk. — Súlyos becsületsértés. A kofák ember­emlékezet óta hires veszekedő némberek valának s a mint a naponkint fölmerülő piaczi események bizonyítják, manapság sem szűnt meg ez a neveze­tes tulajdonságuk. Egy kosár franczia baraczkon vesztek össze: mind a ketten ráestek s meg akar­ták v nni, de egyik se volt hajlandó a másiknak átengedni. No hát ez volt ám a szó — harcz l Minden elképzelhető durvaságot gyalázatosságot egymáshoz vagdostak s végül, a mikor már kifo­gyott a szótáruk, az egyik, hogy övé legyen az utolsó szó, nagy dűhvel odavágta a másiknak : — Eczetera ! Ez volt a legnagyobb sérelem. Panaszra ment az »eczeterá« val megsértett s a bíróságnál ezt mondotta : — Mindennek elnevezett, ezt mind megbo­csátottam volna neki, csak azt ne mondta volna, hogy — eczetera ! _________XIP É K,__________ — A Gerjen—foktői révet, — mely legjobb s legrövidebb összekötő vonal Tolna- és Pest­vármegyék, tehát az úgynevezett dunántúli és dunán­• inneni vidék között — 1901. évi november hó 10-től kezdődő 6 évi idő tartamra Cs. Vajda Lidia és társai gerjeni lakosok vették ki évenkénti 2110 korona haszonbérért. A rév haszonbéri szerződés formális aláírása folyó hó 19-én délután volt a pestmegyei parton, a meszesi csárdánál, mely alkalommal a szokott formalitások elvégezése után barátságos halvacso­rához ültek a révtulajdonos Foktő község és ger­jeni ev. ref egyház megbízott képviselői; vacsora közben Szeutkereszthy Árpád Foktő község főjegy zőj e mondott igen sikerült pohárköszöntőt, kiemelvén beszédében, hogy a köz­ségek csak úgy virágozhatnak és boldogulhatnak, ha az egyházi és községi hivatalnokok, tanítók, jegyzők, lelkészek egyetértve, egymást megbe­csülve, szeretettel támogatva munkálják a nép bol­dogságát, közjavát, — és akkor a polgárság sze­retette, bizalma és elismerése sem fog elmaradni; ennek az egyetértő s együttérző munkásságnak vi­rágzására emelte poharát. Majd Széky Géza ger­jeni lelkész a páratlan kedvességü, szivességü ven- látást elöljárótársai nevében megköszönte, s mon­dotta, hogy bár a Duna Foktőt és Gerjent elvá­lasztja, de egyszersmind a rév által össze is köti, de összeköti a két község elöljáróságának egymás iránti őszinte becsülése s a mi minden választ le­ront, megbüntet, össze köti: a kölcsönös tisztelet és szereteti Kálmán foktői prímás bandájának kel­lemes játéka mellett jó darabig ott maradtak a révtulajdonosok megbízottai, s csak a késő esti órákban ért véget a pestmegyei — és tolname­gyei két község rokonszenves barátkozása. k. - z.— _______T A N Ü G Y._ — O kmányok hitelesítése. A közoktatási mi­niszter egyik legújabb rendeletében utasította a tenfelügyelőséget, hogy az orsz. tanítói nyugdíjin­tézet tagjai sorába való felvétel, avagy onnan tör­ténő nyugdíjazás czéljából benyújtott kérvények mellett csak eredeti vagy közjegyzőileg hitelesített másolatban csatolt okmányokat fogadjanak el s csak különös figyelmet érdemlő esetekben, pl. ha a közjegyző az illető lakóhelyétől nagyon messze lakik, fogadják el az iskolaszéki elnök hitelesíté­sét. Megjegyezzük, hogy tanítói nyugdíjügyekben minden okmány bélyegmentes. — A gyönki ev. ref. gimnázium múlt tan­évi értesítőjét Szentes János igazgató adta ki. Vár­megyénk ezen régi, jóhirnevü tanintézetének a múlt évben összesen 75 tanulója volt. Az értesitő- közli az intézet múlt évi történetét, az adományo­kat és alapítványokat, az intézet kormányzatát, a tanító személyzetet, a tananyagot, a tanulók név­névsorát és érdemsorozatát; a statisztikai kimuta­tásokat, a taneszközöket, ösztöndíjakat, segélyezé­seket és jutalmazásokat, s végül a jövő iskolai évi beiratások idejét. A tanári testület tagjai voltak: Adám József, Elekes Imre, Gyimóthy Jenő, Hor­váth Kálmán, Szentes János, Ürögdi József és a hitoktatók. A beiratások szeptember 2—4-én lesz­nek. Az intézet mellett van konviktus, melybe 130 korona évi díjért minden tanuló fölvétetik. 1901. julius 28.

Next

/
Thumbnails
Contents