Tolnavármegye, 1901 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1901-07-14 / 28. szám
TOLNA VÁRMEGYE. 5. merhetni, s több Ízben voltam vele majd nagyobb, majd kisebb társaságban — sohasem politizált, s úgy vettem észre, nem szerette, ha valaki pofii ikai térre akaita átvinni a társalgás folyamát, mert ilyenkor az egyébként jó beszélőképességü házigazdánk elhallgatott, aí i lető észrevette magát, s más térre \i;te át a beszédet! de nála katona és polgár fedte, vagy ta’án helyesebben kiegészítette egymást, mert mint köztudomású, elismert, királyiiag elismert dolog, a hadseregnél legkiválóbb katona, itthon gtrjeni birtokán igazi honpolgár, okos, körültekintő töldesur, hanmitatlan, keresetlen szivességü, barátságos házigazda volt, kinek szives modora elfelej'ette az ezredeknek, hadtesteknek parancsolni szokott nagy hadvezért, csak egy ke délyes, jóizü magyar urat láttuk, a ki szívesen hallgatta az anekdotákat, de tőle én legalább nem hallottam. Pihenőre meglátogatta ugyan a szokottabb üdülőhelyeket, fürdőket ; de azért majd minden nyáron haza jött ide kedves Gerjenébe, saját szemeivel megnérni az Istenáldását, a hu láir.osan tingó arany kalászokat Olyan volt ó, mintegy második Áuteusz, ha kifáradt a küzdelemben, a nagy munkában, a haditetvek készítésében, haza jött kedves pusztájára, hogy itt pihenje ki fáradalmait ; mert bizony ő sokat láradt, sokat dolgozott, s itt gyűjtött magának, az édes ot.honban kipihenve, uj erőt a további munkára. S mint katonáéknál szerette és megbec-ülte az alantasokat,'a közkatonákat is, szivébe vésve és megtartván a koszorús kötő szavait: »tiszteljétek a közlegényeket!« s tudti azt, hogy a katonai vitézséget, elszántságot csak fokozza, ha a 'katona netnc-ak fegyelmei, de jóindulatot és sze- retetet is tapasztalt tisztjei s vezérei részéről, szerette őket, elismerésével jutalmazta a törekvőket, de,katonái csakugyan készek is voltak tüzbe, vízbe, halálba menni a szolgálatban pontos és szigorú, de szolgálaton kivül melegszívű, s a legénységet megbecsülni tudó generálisukért. Ilyen voll a czivilélet- ben is, midőn haza-ha-a jött gerjeni birtokára, nemcsak a szomszédos nagybirtokosokat, rokonait jó barátait, a méltóságos és nagyságos urakat vizitelte meg, — de szívesen meglátogatott bennünket, kisembereket, körorvost, jegyzőt, tanitót, s minket egyszerű lelkészeket is ; szívesen társalkodott aratóival, munkásaival, megkérdezte családjaik felől stb , szívesen kezet fogott a kérges tenyerű, de becsületes arató gazdával; hejh de nem is hiányzott ám ott semmi sem a mezőről, sem a hombárból, mert nem a zár, hanem az alkalmazottai, munkásai szivében élő hűség állott őrt minden jószága mellett. Gazdáját, érdemes és becsületes Papp György uramat, fiát s egész családját, kik szép birtokának hűséges gondozói, sáfárai voltak, s igazán fokozott jövedelmet tudtak abból produkálni, igazán szerette, becsülte, őket akármi családi ünnepély volt kastélyában, asztalához ü teite, — megbecsülte hű komornyikját Wadlé Józsefet is, ki több mint 2 évtized óta volt folyton mellette, s utolsó kinos, fájdalmas betegségében nejével együtt hűséges gondozója, ápolója volt. Bebizonyult itt is, hogy a ki szereietet vet, szeretetet s hűséget arat. Egyszer a többek között, midőn vagy egy évvel ezelőtt két igen derék tábornok ur, hozzáméltó jó barátja társaságában 4-es tarokkhoz ültünk, bizonyosan rám való tekintetből az egyik tábornok ur — egy jóságos, melegszívű öreg ur, de uniformisban még m ndig délceg és daliás — a maga szelid, kedves hangján mondotta : »kegyelmes uram, talán most ne pénzre játszunk D mire a táborszernagy ur, ki a rendet szerette mindenben, igy szólt: »Ejh, mit! játszuk a legcsekélyebbe, de pénzre játszuk., mert ha semmit sem nyerni, sem veszteni nem lehet, ha nincs érdek: az nem játék!« Igaza volt, dictum factum, pénzre játszottunk, de biz oly csekély egység mellett, hogy a nyereségből vagy veszteségből 3 Virginiát sem lehetett volna megvenni. A játék mindvégig érdekes volt, s a délutánt igen kellemesen eltöltöttük. Nyugalmaztatásáról soha sem szólott, csak egyszer, gondolom 1898. év őszén, gyönyörű sfcép verőfényes szeptemberi napok voltak, jó egészsége volt, állandóan jól érezte magát, egy délután enge- met és feleségemet meghívott magához uzsonnára, akkor, m dőn a gyönyörű parkban sétálgattunk, mondotta minden előkészítés nélkül megállva, homlokát megsímitva mintha egy árnyékot akart volna elhárítani: Egészen jól vagyok! ^még is bánom, hogy nyugalomba léptem; még sokat használhattam volna a hadseregnél!« — annyira meglepett akkor bennünket az a spontán nyilatkozat, hogy talán szólni sem tudtunk rá! de szava még most is fülembe cseng ! Azután ő is elhallgatott s más tárgyra tértünk át! Hogy mi volt az elhunyt táborszernagy testvéreinek, rokonainak, — mily igazi jó testvérjuk, kedves Gyuri bácsijuk volt, azt ők tudják legjobban, a gyászba borult család. Lehet gondolni, hogy a fi mákokat, idegeneket úgy tudott szeretni, menynyire szerette, szerethette az kedves véreit, rokonait ! Gerjen községe egyebek között két ntgy • dolgot köszönhet »felejthetetlen jóakarójának!« a postát és a kotyolai part kíkövezését, általában 1901. julius 14. a védtöltés igazán minden lehető igényeknek való kiépítését, megerősítését. Contradictiónak látszik, de még is úgy van! Puritán ember volt, ki a fölösleges frázist, túlhajtott czcremóniákat ki nem állhatta, — és mégis gavallér, finom, lovagias volt a hölgyekkel szemben, sőt a férfiakkal is, a legkisebb figyelmet, megemlékezést köszönet, viszon ás nélkül nem hagyta. Most már leleszem toliamat, de tudom, hogy Kovács táborszernagy emléke nemcsak katonáéknál leend megörökítve, s a szerető, hálás rokonoknál, de mint egy nemes szivü, nemes érzésű embernek, Gerjen község igaz pártfogójának, egy jó földesunak emléke élni fog a gerjeniek szivében ! S a gerjeni földműve'ő polgár sokáig fog téli estéken elbeszélgetni gyermekeinek, unokáinak »Kovács tábornokról, a mi kegyelmes urunkró'.«. Áldott legyen emléke! Széky Géza, gerjeni ev. ref. lelkész. ______T A N Ü G Y. — Ajánlás. Schuller József Budape4en (VI. Dalnok-utcza 26. sz. a.) »Első magyar aczélirótoll és tollszárgyár« czég alatt több évvel ezelőtt teljesen uj hazai iparágat honosított meg. Gyárát folytonos újítások által, anyagi áldozatokat nem kiméivé, a fejlettség azon fokára emelte, hogy gyártmányai úgy minőség, mint ár tekintetében bármely külföldi gyártmánynyal a versenyt előnyösen kiállják, sőt jóval olcsóbbak. E hazai vállalatot, mily e szakmában az első s úttörőnek tekintendő iparunk terén, a míg is kormány segélyben és állami szállításoknál előnyben részesiú, s a vallás- é> közoktatásügyi miniszter 50,880/97. sz. alatt ajánlotta: miért is azt a felügyeletem alá helyezett tanintézetek , tanítók- és gondnoksági elnökök különös figyelmébe a legmelegebben ajánlom és kérem őket, hogy e hazai gyártmányt pártolva, megrendeléseiket idejekorán e czégnél eszközöljék. Szegzárd, 1901. julius 2. Tihanyi Domokos kir. tanfelügyelő. MULATSÁGOK. — Tánczmulatság A »Szegzárch Kereskedő Ifjúság« szombaton, folyó hó 20-án, a Mutsen- bacher-féle kerthelyiségben, Garay Lajos zenekarának közreműködése mellett, zártkörű tánczes- télyt rendez. TÖRVÉNYKEZÉS. [ szegzárdi kir. törvényszéknél lőtárgyalásra kitűzött bűnügyek. 1901. évi julius hó 16-én. Szigeti Péter és nyolcz társa ellen, halált okozott súlyos testi sértés miatt. Selyem Jánosné ellen, emberölés miatt. 1901. évi jul us hó 18-án. Lengyel Ferencz és társa ellen, rágalmazás miatt. Orgován János és társa ellen, súlyos testi sértés miatt Oszronich József ellen, bűnpártolás miatt. Balogh Mihály és társai ellen, súlyos testi sértés miatt. 1901. évi julius hó 20-én Nemes Józsefué ellen, rágalmazás miatt. Hu-zár János és társa ellen, szem. s:ab. megsértése miatt. Hollányi György ellen, súlyos testi sértés vétsége miatt. Fajner Elek és társa ellen, rágalmazás miatt. Rfith Jakab ellen, becsület sértés miatt. Mec/ger Peter ellen, becsület sértés miatt. Sshnepp Mátyás és társa ellen, könyü testi sértés miatt. Fata Ferencz ellen, becsület sértés miatt. — A fölakasztott feleség. Busnyik Sándor dunafö'dvári földművest, ki feleségét, Stano Má riát iéltékenységből felakasztotta, a szegzárdi es- küdtbiróság tudvalevőleg — az enyhítő 62. szakasz alkalmazásával — szándékos emberölés bűntettéért tíz évi fegyházzal sújtotta. A vádlott fölmentéséért, az ügyész a 92. szakasz alkalmazásáért semmiségi panaszszal éltek. A kúria Seyfert Ede biró előadásában s Katona Béla koronaügyész helyettes indítványára megsemmisítette az Ítéletnek a büntetés kiszabására vonatkozó részét s a 91. §. a'kalmazásával tizm'ött évi fcgyházra ítélte a férjet. — Öreganyjának gyilkosa. Kis Székelyen, a Schreiber János házánál, mint annak idején kimerítően megírtuk, megszólalt a dob. A tehenet akarták elárverezni néhány forint miatt, amit a gazda j nem tudott megfizetni a tulajdon édesanyjának. A kegyetlen öregasszonyhoz még az unokája, a tizenhét éves Imre fia is elment könyörögni az apjáért. Az anyó majd hogy ki ne.n dobta. — »Liczi- ial átok, ha addig élek is,« rikácsolta. A flu erre el volt készülve. Mikor látta, hogy a kérés nem használ, revolvert rántott, s r e á ! ő 11 az öreganyjára. Az öreg asszony segítségért kiáltott s a fiú erre még jobban megdühödött s baltacsapással és fcésszurással oltotta ki az életét a nagyanyjának. A szegzárdi esküdibiróság tudvalevőleg a fut erős felháborodásában elkövetett emberölésben mondotta ki bűnösnek, mire a törvényszék négy évi fegyházra ítéLe. Az ügyész és védő az Ítélet ellen semmiségi panaszszal élt, a melyet a kiiátyi Kúria szüneti tanácsa, Hannmrsberg Jenő koronaügyész meghallgatása után, elutasított. — Keményen lakoltak. Hagymássy Károly paksi kir. közjegyző feljelentette Volf János és Volf Ferencz paksi lakosokat, hogy őt egy alka- lomal, a saját hivatalos helyiségében mindenféle nemielen gyanúsítással illették, irányában tiszteletlenül és sértőleg viselkedtek. Junius 27-én tartotta meg a szegzárdi kir. törvényszék a tárgyalást: és a két vádlottat p. illetőleg hat heti fogságra és 3o korona pénzbüntetésre ítélte. irodalom, zene. — Protestáns Pap. Gyakorlati szakközlöny. Szerkesztik és kiadják: Lágler Sándor, kölesdi ev.' pap. Kálmán Dezső, kölesdi ev. ref. pap. Előfizetési ára : Egész évre 8 korona, — Félévre 4 korona — Negyedévre 2 korona. — Egyes szám ára 80 fillér. — Kéziratok, előfizetési pénzek, felszólamlások a szerkesztőkhöz intézendők, Kölesdre (postahely Tolna-vármegye.) A 6. szám tartalma: Örök élet: Szabolcska Mihály, Falusi levél: M. Áldozati kenyér tiszta asztalon: Tompa Mihály. Állatok bölcsesége, emberek oktalansága. Meghalt oroszlán: Csulak Zsigmond Esketési beszéd: Bla- hucsky Pál. Halotti ima: Czékus László. Papvá- lasztások. Halálozások. Boríték. — Uj Idők. Hét év óta szerkeszti Herczeg Ferencz az Uj Idők képes hetilapot, a magyar családok e finom folyóiratát, amely mindig az első, a legjobb magyar irók és művészek válogatott munkáinak bemutatásában. Magyar, modern és előkelő ez a lap. Minden számában két regény folyik, több elbeszélés, rajz, társadalmi és művészeti czikk, versek s változatos, ötletes apróságok adják a szöveget. A legjobb magyar, művészek, élükön Mednyánszkyval, az Uj Időknek adják át legszebb képeiket közlésre. S mihelyt az országban valami nevezetes eset történik: az Uj Idők fényképészei ott teremnek s pillanatnyi felvételeiket juttatják az Uj Idők lapjaira. így az Uj Idők egyúttal képes krónikája a hétnek s képekben mutatja be mindazt, a miről a napilapok hirt hoznak. Bár minden szám gazdag diszü, a lap előfizetési ára negyedévre csak 4 korona s ezért nemcsak a lapot kapják az előfizetők, hanem evenkint több színes műmellékletet is, a melynek eredetijeit legkitűnőbb művészeink készítik. Ezek a képek bekeretelve minden család otthonának diszére válnak.___________________________________ KÖ ZGAZDASÁG — Pályázat szöllö újjáalakításra. A Tolnamegyei Gazdasági Egyesület a szőlők újjáalakításának előmozdítása érdekében a folyó évre is pályadijakat tűzött ki. Az első dij 2 ezüst érem, egyik amerikai oltvány, a másik hazai szőllőkre ; második dij egy-egy elismerő oklevél: harmadik dij 35Ó korona készpénz, ebből egy első dij a 100 korona, két második dij a 50 korona, hat harmadik dij a 25 korona, ez a három pénzdíj oltvány-szőllőknek adatik. A negyedik dij 179 korona készpénz, hazai szőllőkre, ebből egy első dij á 50 korona, két második dij a 30 korona, három harmadik dij ä 20 korona, végül 60 korona vincellérdij. A pályázatok bejelentésének határideje folyó évi augusztus 10-én jár le. A bíráló bizottság a bejelentett szőllőket augusztus 15-től szeptember 15-ig fogja megvizsgálni. t
