Tolnavármegye, 1901 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1901-07-14 / 28. szám

2

TOLNA VÁRMEGYE.

— Szluha István tölléptetése. Pakson,

mint lapunknak Írják, e hó 7-én este, a katholikus körben elhatározták Szluha István mostani képviselőnek újból való felléptetését. E czélból felhivattak a kör tagjai, hogy másnapon minél nagyobb számban jelenjenek meg a követjelölt ur házánál Szent-Iványon. A felhívás ellen ugyan tiltakozását jelentette ki K . . . ur, amiéjt a kór helyiségei politikai korteskedésre használják fel, — de a plébános befolyása a reversalista képviselő- jelölt mellett döntött, — s másnap mintegy 45-en csakugyan elmentek a követjelölt úrhoz Schmidt Ferencz városbiró (néppárti főkortes), Krausz fogyasztási bérlő s Eizer borbély vezetése mellett, — és ott nagy áldomást ittak, — a medve bőrére.

VARMEGYE.

%

A törvényhatósági rendes nyári közgyűlést folyó hó 30-án tartják meg.

A közigazgatási bizottság julius havi ülését holnap, folyó hó 15-én fogja megtartani.

— Baranyavármegye tiszti nyugdijszabályzata. Baranyavármegye nyugdíj - választmánya s külön az állandó választmány julius 3 áu revizió alá vette a tiszti nyugdij-szabályzatot. A nyugdíj- szabályzat eddigi rendelkezése szerint megeshetett, hogy egy 1200 korona évi fizetéssel javadalmazott Írnok özvegye 200- 240 korona nyugdíjjal koldulni mehetett. Most, akként módosították a szabályzatot, hogy a minimumot 600 koronában állapították meg, a mint ez az államnál van. Egyúttal a maximumot is megemelték 400 koronával. Eddig 1600 korona volt a maximum; most 2000 et hoztak javaslatba. Végül törölték a szabályzat azon paragraíusát, mely szerint a kiérdemelt és folyósított nyugdíj az esetben, ha az alap kimerül — redukálható. A mi vármegyénk nyugdíj-szabályzata is nagyon megérett már az alapos revízióra, mert igen sok méltánytalan és terhes rendelkezése van úgy a tisztviselőkre, mint özvegyeikre nézve.

— A királyi kisebb haszonvételek sorába tartozó malmok területén is a más községbeli molnárok szabadon gyűjthetnek őrlésre gabonát. (A rn. kir. kereskedelemügyi miniszter 1900. évi 59.921. számú határozata.)

— Betegápolási ügyekben két egybehangzó, alsóbbfoku határozat ellen is van további fölebbe- zésnek helye. (A m. kir. közigazgatási bíróság 1900. évi 3086 számú határozata.)

HÍREK.

— Személyi hírek. Gróf Széchenyi Sáwdor

v. b. t. t. főispán Battagliából 4 heti fürdőzés után szerencsésen haza érkezett és holnap már elnökölni fog a közigazgatási bizottság ülésén. — Dr. Bogdano- vics Luczián budai gör. kel. szerb püspök Krcsmá- rik Pál kir. ügyész és családjának látogatására az elmúlt héten városunkban időzött. — Dr. Moldoványi István közigazgatási biró városunkba érkezett, a hol 8 heti szabadságidejének nagy részét itt fogja tölteni.

— Wosinsky Mór, mint a könyvtárak és múzeumok országos felügyelője, a vallás- és közoktatásügyi miniszter megbízásából — két napi megszakítással, mely idő alatt itthon tartózkodott, tovább folytatja kiküldetését. Először a felsőmagyarországi, aztán a dunántúli múzeumokat fogja megvizsgálni s utjának eredményéről jelentést tesz a miniszternek.

— A grábóczi ünnepség Dr. Bogdanovics Lucián budai gór. kel. püspök titkárjával és Ne- delkovics Vladimir budai tőesperessel csü'örtök délután indult el Szegzárdról Grábóczra az ottani | zárda meglátogatására. A község határában nagy bandérium fogadta, s így kisérte be egészen a zárda templomáig. Pénteken, az ó-naptár szerint Péter és Pál napján, a templom búcsúján, fényes segédlet mellett, ő tartotta a nagy-misé , mely al- | kálómmal Stamsics Adrián zárdafőnököt installálta állásában. Majd következett a papszentelés ünnepé- I lyes szertartások között. A nagy-misén jelen voltak : j Perczel Dezső képviselőházi elnök, Dóry Pál alispán, Perczel Béla főszolgabíró, Krcsmárik Pál kir. ügyész nejével, Schmidt Imre kir. törvényszéki biró J családja, Jeney László kir. alügyész és neje, a kerületi papság, a meghívott vendégek s nagyszámú h'vő. Mise után a zárda 3 nagytermében 70 személyre teritettek. A minden izében magyaros ebéd alatt Perczel Dezső meleg szavakban köszöntötte fel a hazafias érzésű magyar-szerb püspököt, a ki országszerte őszinte rokonszenvnek és j tiszteletnek örvend. A püspök Perczel Dezsőre, a j magyar parlament kiváló elnökére ürítette pohará1. Nagy lelkesedést keltett Döry Pál alispán ékes felköszöntője a püspök je'envolt édesityjára, a ki megérte, hogy fia a papi pályán a legszebb mél- j tóságot érte el Még nagyon sok felköszö.itő hang- j zott el. Asztalbontás után a cigányzene, felváltva i a tamhurásokkal. a legszebb nótákat hu/ta, majd ! tánc következett, mely el:ártott éjéiig. Másnap a püspök kíséretével Hidasdra utazott Kardo«■ Kál- I mán orsz. képviselő látogatására, innét pedig Bony- I hádra megy, hogy Perczel Dezső képviselőházi elnöknél tisztelegjen. Bonyhádról vonaton visszauta- J zik székhelyére

— Áthelyezés. Sipos István faddi segédlelkészt a megyés püspök Bakóczára helyezte át se- gédlelkészi minőségben, Faddra pedig Tichy Sándor, eddig betegség miatt a szolgálattól ideiglenesen felmentett áldozópapot küldte segédlelkésznek.

— Rendkívüli közgyűlés a kaszinóban. A

s/egzárdi kaszinó múlt vasárnap délelőtt Snnontsits Elemér elnöklete alatt rendkívüli közgyűlést tartott, melyen a házbérletre vonatkozólag kötött szerződést jóváhagyták; azután Krcsmar-k Pál lemondása folytán megüresedett választmányi tagsági helyre Leopold Sándort, a Tolnamegyei Takarék- és Hitelbank vezérigazgatóját választották meg. Elhatározta továbbá a közgyűlés, hogy mind a két tekepályát aszfalttal fogja kiburkoltatni.

— A főgimnázium átadása. Jóllehet, már öt év óta teljesen készen áll a főgimnáziumunk díszes épülete, annak^hivatalos átadása csak folyó hó 11-én ment végbe. Ez alkalommal jelen voltak a vallás- és közoktatásügyi miniszter képviseletében : Spitkó Lajos tankerületi főigazgató, a főgimnázium részéről : Wigand János igazgató és Auerbach Lipót tanár, Szegzárd város képviseletében: Nagy György biró, dr. Hirling Adám főjegyző és Perszina Alfréd főmérnök. Az épületet teljesen rendben és kifogástalan állapotban vették át az állam részére és Spitkó főigazgató elismerését és köszönetét fejezte ki a Szegzárd városnak, különösen az intézeti helyiségek berendezése körül tanúsított áldozat- készségért.

— Eljegyzés. Bányay Mór Tolnáról, az újpesti jute fonó- és szövőgyár műszaki tisztviselője, eljegyezte Schwarcz Fánika kisasszonyt Kálozról (Fejérmegye).

— A fürdő ügyében ma délelőtt 11 órakor értekezlet lesz a kereskedelmi kaszinó helyiségében. Az értekezletet Boda Vilmos hívta össze. Az a néhány száz koronás készpénzsegély, melyet a város megtagadott, körülbelül együtt van már, a társadalmi téren eszközölt gyűjtés folytán, amiben Franek János ur kiváló buzgósággal fáradozott. Immár alig van akadálya a fürdő létesítésének.

— Előléptetés. A vallás- és küzokta‘ásüg\i miniszter László Géza szegzárdi állami főgyumási- umi helyettes tanárt a IX. fizetési osztály második fokoza'ába ideiglenes rendes tanárrá nevezte ki.

— Adományok a szakadáthi templomra.

Szakadáthról írjak lapunknak : A szakadáthi templom belső felszerelésére újabban a következő kegyes adományok folytak be: Erős Károly lőcsi plébános 5. Csajághy Károly 4. Péter N. Iuc-e 5. Dr. Szilvek Lajos 3. korona. A szakadáthi plébános ez utón fejezi ki mély köszönetét a kegyes adakozóknak.

1901. julius 14.

Az unalmat nem ismerték. Lándzsáik, ijjaik és nyilaik segitségével vadászhattak ; horgaikkal, zsinórjaikkal elfogdos'ák a fürge halakat.

S ha a tenger sima tükrén akartak himbálózni, ott várta őket a kis canoe evezőivel és vitorlájával, mely nagy legyező módjára nyílt széjjel, ha a friss fuvallat dagasztotta.

így éltek végtelen boldogsággal éjjel-nappal. *

De ez a ritka boldogság nem tarthatott soká.

A kérelhetlen végzet, a véletlen kettévágta bolgog jövőjük aranyos fonalát.

Egy tavaszi reggelen, még pitymallatkor egy hírnök kopogtatott kunyhójuk ajtaján.

Lóri, ki már fenn volt, sietett feltárni.

— Gyorsan, gyorsan, — szolt a hirnök — a szél kedvező s a dagály nem tart örökké.

— Gyerünk hát, válaszolt Lóri, jer, Myrtha, jer.

De az még aludt s oly mélyen, hogy Lóri,

nem merte felébreszteni.

Szorosan lezárt szempillái, félig felnyitott ajkai, haja mely egyik vállára omlott, oly .felségesen széppé tettek, hogy Lóri hosszasan elmerült szemléletébe.

— Annyit járkált tegnap este, hogy még bizonyára fáradt — gondolá — minek költsem fel ?

— De biztos vagy — kérdezé a hírnöktől, — hogy még estére visszatérhetek.

— Akár délre is — válaszolt a révész.

— Induljunk tehát — mondá Lóri. — Még gyöngéd pillantást vetett az imádott, szunyadó nőre, azután zaj nélkül elosont.

De a régi közmondás: »Ha tengerre mész, tudod, mikor indulsz, de sohasem sejtheted azt, mikor térsz vissza!« most is igaznak bizonyult.

Még aznap, alkonyat előtt a reggel még zefir-kék égboltozat koromsötétre vált s a szél ijesztően süvített; a szép paradicsommadarak felborzolták tollazatukat s ijedten rikácsoltak, mikor egy hirtelen villámlástól megrettentek és a hatalmas, százados fák a tamariszkok, eukaliptusok és soforák meggörnyedtek, mig a tengerparton bömbölve, dörögve törtek meg a hullámok a korálzáto- nyokon, magasra vetve fel fehér habjukat.

A vihar két nap és két éjjel dühöngött. Csak a harmadik nap reggelén bujt ismét elő a nap s : kezdett ismét uralkodni a természeten.

*

Ezen a reggelen, kora hajnalban, Myrtha, miután már bejárta az egész szigetet, a kis lige- j teket s megmászva a legmagasabb emelkedéseket, ! honnan a tengert jó darabon be lehetett látni, kelet felől egy gong hangját hallotta.

— Ő az, ő az, — gondolta a visszatérését

jelzi.

És örömtől repeső szívvel sietett a hang után.

De minő csalódás, minő fájdalom várt reá ?

O volt az, igen, de nem egyedül ült a csónakban, melyet a szellő sebesen röpített a part felé. —

Mellette egy fiatal nő ült, a kit Myrtha nem ismert s a ki fél kezével Lóri vállára támaszko- j dott s időnkint, mint két szenvedélyes szerelmes j átkarolták egymást.

A féltékenység kigyója kezdte mardosni Myrtha szivét.

— Oh ! mily bohó voltam, — kiáltott, a mikor azt hittem, egyedül értem él! Jobb szerettem volna halva látni, megtépve a vihartól, valamelyik hasadék fenekén.

Egy pillanatig sem gondolt arra, hogy megtudja: ki az a nő . . . elkábult ... az értelem utolsó szikrája is elhomályosodott... és kétségbeesésének lázában hosszú tőrével szivét döfte át; s hogy jobban találjon, a viz tükre fölé hajolt.

De a polinéziai istenek rnegkönyörültek rajta; nem engedték, hogy ez a gyönyörű test szétzuzód- jék a sziklákon vagy a vadállatok zsákmányává legyen.

Nem zuhant le; esése közben hirtelen megállt: két szárny feltartóztatta!

Az istenek vadgalambbá változtatták.

Rejtélyes módon, ott, a hol szivébe mártolta a tőrt. kis véitócsa maradt hátra, mely sötét, bíboros sziliben tündökölt, a mint a játszi napsugár ráesett.

Az időtől kezdve Myrthát a legendák a legyilkolt gerliczének nevezik.

Lóri sohasem tudta meg, hogy Myrtha hová lett. —

Szegény Myrtha! ha várt volna egy kissé, megtudta vo'na, hogy Lóri nem lett hűtlenné s hogy mindig méltó volt hozzá.

Mert az a nő Lóri nővére volt, kit a szomszéd szigetről hozott át menyegzőjére.