Tolnavármegye, 1901 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1901-06-30 / 26. szám

2. TOLNA VÁRMEGYE. 1901. junius 30. éta, a hol a nekünk felajánlott jutalékból járási kórházat óhajtanak létesíteni. Bejelentem továbbá, hogy a gyönki takarék­pénztár ösztöndíj alapunknaknak ez évben ismét 20 koronát adományozott. Kérem most már az igen tisztelt közgyűlést, hogy az ismertetett jóhirnevü biztositó intézetet támogatni, a gyönki takarékpénztár önkéntes ado­mányának megköszönésére jegyzőkönyvileg meg­hatalmazni szíveskedjék. Választmányi ülésünkben megvizsgáltuk to­vábbá egyesületünk és a tulajdonát képező ösztön­díj-alapról vezetett 1900. évi számadásokat. I. Az első helyen említett számadás szerint egye­sületünk 1900. évi bevétele . 361 kor. 99 fill. Kiadása ........................... 16 82 » Készpénz maradvány 345 kor. 17 fill. Követelésbeli hátralék . . 72 »-- » Ös szes vagyon . 417 kor. 17 fill. II. Az ösztöndíj alap 1900. évi bevétele............................ 65 7 kor. 74 fill. Követelésbeli hátralék . 38 »-- » Ös szes vagyon , 695 kor. 74 fill. Egyesületünknek a két szá­madással igazolt összes va­gy»ona tehát............................ 11 12 kor. 91 fill. S miután egyletünk az ösztöndíj-alapunk sor­sát mindig a szivén hordta, tisztelettel kérem az igen tisztelt közgyűlést, hogy az egyleti számadás­nál mutatkozó 345 korona 17 fillérből 100 koro­nát az ösztöndíj-alap gazdagodására átutalványozni méltóztassék. Végül szomorú kötelességet teljesítek Kiss István volt sárszentlőrinczi nyugalmazott kartár­sunk, némedii lakos folyó évi márc/ius hó 2-án bekövetkezett halalanak bejelentésével. Koporsójára koszorút helyeztünk és márczius 4 én Sár-Szent- Lőrinczen történt temetésen egyletünk képviseleté­ben az egylet jegyzőjével megjelenvén — a család kifejezett kívánságának is engedve — sírja felett beszédet tartottam. Ismét kevesebb egygyel azoknak a kartár­sainknak a Száma, a kiket koruknál fogva is külö­nös tisztelettel szoktunk övezni, a kinek egyesüle­tünk megteremtése körül is szép része volt. Jelentem, hogy Laki Gusztáv érdemes kar­társunk 40 éves szolgálati idejének megünneplésére 11 és 12 óra közti idő van szentetve és kérem az igen tisztelt közgyűlést, hogy agg kartársunknak az ünnepélyre való meghívása czéljából Klein Endre és Grünvald János kartársainkat annak ide­jén kiküldeni méltóztatnék. A kölesdi polgári olvasókör az ünnepélyben szintén részt venni óhajtván, igen tisztelt elnökét, Koritsánszky Dénes urat, kívánságához mérten a mai napon értesitettem, hogy az olvasókör kikül­dött választmányi tagjait igen szívesen látjuk, és felkértem, hogy az ünnepély elején köztünk meg­jelenni szíveskedjék. Különös örömünkre szolgál továbbá az az örvendetes tény, hogy a mai, ünnepélyes jellegű, évi rendes közgyűlésünket járási főnökünk, tekintetes Pesthy Elek főszolgabíró ur megjelenésével meg­tisztelni méltóztatott. Nagyon értékes dolog ez reánk nézve, mert ennek a férfiúnak a szivét a községi jegyző becsülésének, szeretetének melege hatja át. Indítványozom ennélfogva, hogy kedves fő- szolgabiránkat egyesületünk tiszteletbeli tagjának válaszsza meg és az erről szóló okirat kiállítására adjon felhatalmazást. Ezeknek utána kérem az igen tisztelt köz­gyűlést, hogy jelentésemet tudomásul venni szíves­kednék. Kelt Nagy-Székelyben 1901. évi május 31-én az igen tisztelt közgyűlésnek kész szolgája Ludvig József s. k. egyleti elnök. A közgyűlés elnök jelentését helyeslőleg tu­domásul veszi, az abban foglaltakat határozattá emeli. Ugyanis tekintetes Pesíhy Elek járási fő- szolgabiró urat az egylet tiszteletbeli tagjának meg- választja, az erről szóló okirat kiállítására és ki­adására az elnököt felhatalmazza; a pesti Fonciére biztositó társulat adományáéit köszönetét szavaz, annak anyagi és erkölcsi támogatását elhatározza; a gyönki takarékpénztár adományát hálás köszö­nettel veszi és végül az egylet vagyonából 100 koronának az ösztöndij-alapba való átutalását en­gedélyezi. Ad 2. Olvastatott a választmány javaslata, a mely szerint az 1898. évi XXI. t. ez. értelmében közsegélyben részesitendők törzskönyvi mintájának elnök által bemutatott és szerkesztett példányát el­fogadásra ajánlja. Miután ezen minta a szabályrendeletnek tel­jesen megfelel, elfogadtatik és kinyomatás úgy szétosztással az elnökség megbizatik. Ad 3. Elnök jelenti, hogy a gyönki takarék- pénztár és Fonciére pesti biztositó társaság az egy­let ösztöndíj-alapja javára 20 —20 korona adományt küldött, s bemutatja a Fonciére biztositó intézet azon levelét, a melyben kötelezi magát arra, hogy a simontornyai járás területén bárki által az inté­zet részére eszközölt minden legalább hat éves tiiz, élet- vagy baleset-biztositás után az első évi dijnak 5%-át a folyó évi márczius hó 20-ától kezdődőleg minden év végén pontos kimutatás mellett az ösz­töndij-alapba beszolgáltatja. A választmány javaslatához képest a közgyű­lés. úgy elnöknek fáradozásáért, mint a gyönki takarékpénztár és a Fonciére biztositó intézetnek adományáért jegyzőkönyvi köszönetét szavaz; az elnök és a Fonciére biztositó intézet közötti egyez­séget örvendetes tudomásul veszi és jóváhagyja ; az anyagi illetve erkölcsi támogatást minden egyes tagja részéről felajánlja. Ad 4. Megvizsgáltatott ezután az egylet 1900. évi számadása, a mely szerint a bevétel összege 361 korona 99 fillér, kiadása 16 korona 82 fillér. Készpénzmaradvány 343 korona 17 fillér, köve­telésbeli hátralék 72 korona. Az ösztöndíj alap 1900. évi számadásánál a bevétel összege 657 ko­rona 74 fillér, követelésbeli hátralék 38 korona. A közgyűlés mindkét számadást a választmány javaslatához képest elfogadja, pénztárnoknak a fel­mentvényt a szokott óvás fentartása mellett meg­adja. Ad 5. Az egyleti tagok 1900. évi névjegy­zékének a választmány által történt megállapítását — a közgyűlés tudomásul veszi, s miután Schaád Vilmos egyleti tag jelenti, hogy Klimes Antal az egylet kebelébe ismét visszalép, elnök indítványára a közgyűlés Klimes Antal belépése folytán örömét fejezi ki, ezt Klimes Antalnak jegyzőkönyvi kivo­naton tudtára adni határozza; Kiss Istvánt elhalá­lozása következtében törli: Velther Dániel nagy­székely! aljegyzőt elnök ajánlatára a tagok sorába felveszi, a vidékre illetve más járás esetleg me­gyébe távozottakat tagságuk esetleges megtartá­sára felszólitandóknak határozza. Ad 6. A legközelebbi közgyűlés helyéül Kalaznó község jeleltetett ki jelentkezés alapján. Ad 7. Grünvald János indítványozza a tárgy- sorozat sorrendje megváltoztatván, Klein Endre indítvány alakjában előadja, hogy miután az állat­orvosi közszolgálat államosításáról szóló 1900. évi 95000. számú magyar kir. földmivelésügyi minisz­teri rendelet 39. §. szerint a marhalevelek kiállí­tása, záradékolása és átírásáért szedhető dijak az illető helyhatósági közpénztár javára esnek és azok­nak felhasználásáról a marhalevelek pontos kezelé­sének biztosítása mellett a helyhatóságnak szabály- rendeletileg intézkedni kell, kérdi: ezen rendelke­zés nem-e jelent reánk nézve fizetés csorbulást, s ha igen, hogyan védjük meg 20—25 éves jogain­kat, s nem-e egyleti utón kellene egyöntetűen a szabályrendeletet megalkotni. Az egyleti tagok élénk eszmecseréje után a közgyűlés kimondja, hogy ezideig nem látja szük­ségét sem a szabályrendelet alkotásának, sem a fizetéscsorbulás elleni mozgalomnak ; mégis, ha a felsőbb hatóságok szabályrendelet megalkotására a rendeletet kiadnák, elnök rendkívüli közgyűlés összehívására felkéretik. Ad 8. Elnök bejelenti, hogy a tisztikar meg­bízatása lejárt, számot ad a tisztikar három évi munkálkodásáról s megköszönve a bizalmat, az egész tisztikar helyét elhagyja, hogy az általános tisztujitás megejthető legyen. Várkonyi Imre egyleti tag indítványára, hogy az elnöknek sokoldalú fáradozása, de különösen az özztöndíj alapnak megteremtése, gyarapitása, felvi­rágoztatása körüli érdemeiért jegyzőkönyvileg kö­szönet és bizalom szavaztassék, mit a közgyűlés élénk helyeslés között megszavaz. Ezek után Grün­vald János korelnök, Ritter Béla körjegyző, Klein Endre és Dóring Frigyesből álló szavazatszedő bi­zottság megkezdte működését. A szavazás befe­jezte és a szavazatlapok megszámlálása után Grün­vald János korelnök kihirdeti a titkos szavazás következő eredményét: Elnök: Ludvitj József, 20 szavazat, Klimes Antal, 1 szavazat. Alelnöki Linde Gyula, 17 szavazat, Dönng Frigyes 1 szavazat, Klem Endre, 3 szavazat. Jegyző: Orávszky László, 16 szavazat, Várkonyi Imre, 3 szavazat. Pénztárnok \ Bereczk István, 21 szavazat. Választmány : Klein Endre, 20 szavazat, Laki Gusztáv, 1 szavazat, Pesthy József, 19 szavazat, Dóring Frigyes, 2 szavazat. így tehát a közgyűlés elnökké megválasztotta Ludvig Józsefet, alelnökké Linde Gyulát, jegyzővé Orávszky Lászlót, pénztárnokká Bereczk Istvánt, választmányi tagokká Klein Endrét és Pesthy Jó­zsefet. Ludvig József ismét elfoglalván az elnöki szé­ket, a maga és tiszttársai nevében megköszöni a bizalmat s ígéri, hogy fokozott örömmel és munka­kedvvel fogja a tisztikar kötelességét teljesíteni. Ezután elnök a gyűlést felfüggeszti, hogy a Laki Gusztáv jubilánshoz jövő helyi küldöttségek bevár­hatok legyenek, másrészt az egyleti ünnepély elő­készíttessék. Ad 9. Elnök pontban 11 órakor megnyitván a gyűlést, egyleti jegyző felolvassa á választmány­javaslatát, a mely szerint Laki Gusztáv egyleti tagnak 40 éves szolgálati jubileumál az egylet ré­szétől megünneplendőnek javasolja; a jubilánsnak egy ezüst író-készlet adassék át, a/, erre szükséges költséget egyelőre az egylet pénztara előlegezze -r az ezüst Írókészlet átadásával eDök bizassek meg, az ünnepi beszéd tartására szintén elnök kéretett tel. A közgyűlés a választmány javaslatát helyes­lőleg határozattá emeli. Elnök Klein Endre és Grünvald János egy­leti tagohat kéri fel, hogy a jubilánst küldóttsegi- leg hívják meg az egyleti ünnepély színhelyére. Zajos éljenek között lépett be az ünnepelt; egyleti elnök következőkép üdvözölte őt: »Légy üdvözölve általunk egyenként és ösz- szesen! Kedves bátyánk, szeretett pályatársunk I Még a múlt évi ápril hó 24-én Szakadathon megtartott évi rendes közgyűlésünk alkalmával nyert szives meghívásod folytán ez évi közgyiilé- lésünk helyéül a te községedet jelöltük ki. Egyleti ügyeinket elrendezvén, — ezt az órát neked szenteltük, hogy veled együtt ünnepeljük meg közszolgálatodnak a mai napra eső 40 éves idejét. Hozzám intézett leveledben tiltakoztál a sze­mélyedre vonatkozó ünnepély díszesebb nyilvánu- lása ellen s habár tiszteljük kívánságodat, engedj meg mégis annyit, a mennyit a szeretet alap,án kérhetünk, — hogy veled örülhessünk s hogy örömünknek egy két szóban adhassuk jeleit. Tud­juk, hogy egész életedben egyszerű ember voltál, ki sem meg nem szoktad, sem nem vártad soha. azt, hogy érdemeid elismerése feltűnő alakban tör­jön elő. És látod, még sem egészen olyan ez a mi' ünnepélyünk, mint a hogy szeretnéd, mert az ün­nepélyt egyesületünk rendelte el, — formáit az. szabta meg. De hogyan is tehetünk eleget kívánságodnak, mikor magad is tudod, hogy »a virágnak megtil­tani nem lehet, hogy ne nyíljék, ha jön a szép kikelet.« A szavak, melyek nyilvánulnak, szivünk virá­gai, melyeket neked hoztunk, — neked, a ki a vi­rágok, a természet energiájának idejében léptél közszolgálatba. Hogyan pusztítsuk el szivünk virágait ? Hiszen ebben a járásban már nincsenek kartársaink, el­mentek már s téged úgy tekintünk, mint a küzdel­mes élet sértetlenül maradt harcosát, elmúlt idők. történetének élő tanúját. És mégis úgy érezzük, mintha szivünk töb­bet érezne, mint a mennyit ajkunk kifejezni képes.. Mit mondjunk neked, agg férfiú, ebben az ünnepélyes órában, mi, a kik, csekély kivétellel, fiaid lehetnénk ? Mit mondjunk mi gyengék az erősnek, a gya­korlati közigazgatás tapasztalatokban gazdag Nes- torának? Mit mondjunk mi neked, ki mindjárt közpá­lyára lépted után láttad egy a nemzeti szellemmel ellentétes jogrendszer aláhanyatlását, — a ki a mai jogfejlődés csiráit az elnyomatásból föltámadt, nemzet lelkesedésében már láttad ? Tekints erre a tiszteletedre megjelent négy roskatag aggastyánra : Ozsváth Mihály és Borda István akkori elöljáróidra, Schejfer István és Bara­nyai István első kisbiráidra; ezek velünk együtt tudják, hogy te vezetted be községedet alkotmá- nyos jogainak okos gyakorlatába, — te álltái mel­lette, hogy vigyázz bizonytalan lépteite, mint az anya járni tanuló gyermekére. Megtanítottad gondolkozni, megérteni közin­tézményeinket és ismét csak te támogattad a saját intézményei megteremtésében, hasznosításában és vezeted ma is a nemzeti szellemtől áthatott jogfej­lődési utján. Ott voltál negyedszázados egyesületünk böl­csője mellett is, — tudtad, érezted, hogy a községi jegyző missiót teljesítő munkájában az egyesületre szükség van s mint vezetője, hosszabb időn át munkáltad ügyeit, érdekeit. Szivünk virágának, — szeretetnek és érde­meid elismerésének külső symbolumaként ime egy» Írókészletet nyújtok át. Fogadd el! A hányszor belemártod tolladat, jusson eszedbe, hogy ez a volt csecsemő (egyesületünk} ajándéka, a hűséges virrasztásért, kik pedig nem tudják, vagy feledték, olvassák le erről, jusson eszükbe, hogy te nekünk drága vagy. Dagaszsza ivadékaid kebelét, fokozza úgy kö­zelebbi, mint távolabbi ismerőseid tiszteletét. Mi pedig mindnyájan, a kik itt vagyunk, de azok a társaink is, kik jelen nem lehetnek, arra kérjük a Mindenhatót, hogy tartson még meg so­káig jó egészségben !« Élénk éljenzés és a szeretet nyilvánulásának ezer neme követte elnök ezen szavait és ennek le­csillapulta után meghatva mondott meleg köszöne­tét az ünnepelt kartársainak. Ezek után elnök a közgyűlést feloszlatta. Kiadta : Orávszky László, egyleti j’egyző.

Next

/
Thumbnails
Contents