Tolnavármegye, 1901 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1901-06-16 / 24. szám
2. TOLNA VÁRMEGYE. 1901. junius 16. — Községi adó. Az 1886. XXII. törvényczikk 129. §-a szerint a községibirtokosok és lakosokra kivethető községi adó a 130. §. szerint csakis az állami adók arányában vethető ki s sem ezen, sem más törvény nem tartalmaz oly rendelkezést, hogy a községi kiadásokra szükséges összeg a községi ' adónak az állami adók arányában való kivetése ' helyett, valamely más vagyon, nevezetesen a házi állatokra kivethető adóból lennének fedezhetők. (A m. kir. közigazgatási bíróság 1720/1900 számú határozata). — Községi elöljárói választásnál minden választó saját szavazatait felül csupán egy meghatalmazás alapján szavazhat érvényesen. (A m. kir. közigazgatási bíróság 1758./1900. számú hatá- ! rozata). — A községi és törvényhatósági pótadó alapját a folyó évre, azaz a pótadó kivetésének évére kirótt, állami adó képezi. (A m. kir. közigazgatási bíróság 1900. évi 1147. számú határozata). — Cselédek I oszt. kereseti adója. 15000 léleknél kisebb népességű községben, ha rendes , vágányu vasúti állomással bírnak is, de törvény- j hatóságnak vagy kir. törvényszéknek nem székhelyei, a cselédek I-oszt. kereseti adója a legkisebb fokozatban vetendő ki. (A m. kir. közig, biróság 9545/99 P. sz. határozata). HÍREK. — Perczel Dezső, a képviselőház elnöke Bonyhádról visszatért a fővárosba, hogy a junius 12-én összeült képviselőház üléseit vezesse. A nyári ülésszak berekesztése után hosszabb ideig fog ismét Bony- hádon időzni. — Személyi hit'. Gróf Széchenyi Sándor v. b. t. t. főispán a múlt héten családjával.együtt hosszabb fürdőzésre az olaszországi Battagliába, utazott. Távolléte alatt Dory Pál alispán helyette- j siti a főispáni teendőkben. — Wosinsky Mór, apátlébánost a vallás- és közoktatásügyi miniszter a múzeumok és könyvtárak országos felügyelőségéhez öt év tartamára régiségtani főfelügyelővé nevezte ki. — Jubileumi körmenetek az Újvárosban. Az újvárosi r. k. plébánia hivői ma kezdik a jubileumi körmeneteket. A mai körmenet a belvárosi templomba indul. — Hivatalvizsgálat. Bolgár Kálmán állami anyakönyvi felügyelő múlt szerdán a vármegyei levéltárban megvizsgálta az anyakönyvi II. példányok elhelyezését és kezelését, valamint a változások bejegyzését. A felügyelő a vizsgálatról jegyzőkönyvet vett föl, melyben- kifejezést adott annak, hogy semmi külön intézkedés szükségét nem látja s a tapasztalt rend és ügybuzgalomért a levéltár I vezetőjének elismerését nyilvánítja. — Tanári kinevezés. A vallás- és közoktatási m. k. mniniszter Róth Aladár bonyhádi ág. h. ev. gimnáziumi helyettes tanárt ugyanezen intézethez, a fennálló szerződésből kifolyólag, rendes tanárrá nevezte ki. — Internátus Pécsett. A pécsi püspök jóvoltából az egyházmegyei tanítók fiai részére tápintézet létesült. Mint értesülünk, közelébb a tanítóképző- intézetet kötik össze internátussal. Ez lesz Helyey püspök legbecsesebb alkotása. Ezen intézmény létrehozása a legközelebb már várható, sőt kívánatos is, hogy mentül előbb létesüljön, mert éppen a tanítójelöltek azok, kik' szegénységük folytán nem igen válogathatnak a kosztos helyekben és kénytelenek olyan helyekre menni, a melyek nem nyújtanak elég garancziát, s nem is kifogástalanok minden tekintetben. Ámbár az igazgatóság mindent elkövet, hogy e tekintetben is megóvja az ifjúságot ; de mindazonáltal az igazgatóság sem ismerhet minden helyet, s bizony megtörténhetik, hogy olyan helyre kerül a növendék, a mely annak erkölcsét megmételyezi. — Joggyakornoki kinevezések. A pécsi kir. Ítélőtábla elnöke Trinn Miklós, tolnavarazsdi lakos jogszigorlót és L i e b h a r d József pécsi kir. járásbirósági joggyakornokot a pécsi kir. ítélőtábla kerületébe segélydijjas joggyakornokokká nevezte ki. — Biró- és elöljáró-választások. Kánya községben a lemondott Takács Mihály községi biró helyébe Orbán József, Rapcsi István, Kis Orbán Ferencz és Németh Mihály elöljárók helyébe pedig Acs Ferencz, Németh György és Vörös János választattak meg. — Vasúti h’rek. Farádi Vörös Hiador m. á. v. főellenőr, pécsi forgalmi főnök a felügyelete alatt álló m. á. v. vonalak látogatására utazott, mely alkalommal a megyénkbeli fő- és helyiérdekű vasútvonalak állomásait — e hétén — látogatja meg. Hivatalos útjában Schwartzer Lajos vasúti főkalauz, forgalmi főnökségi beosztott kiséri. — A rk. ovoda juniálisa. Hosszú sorban, apró zászlócskákkal kezükben, örömtől ragyogó arczczal mentek a rk. óvodába járó gyermekek csütörtökön d. u. 3 órakor a Mutschenbacher-féle kertbe, hogy az édes nénik, a Szegzárdi R. K. Ovoda és Gyermek-menhely-Fentartó-Egyesület választmánya által számukra készített gyönyörűséget végig élvezzék. Öröm-repesve futott mindegyik kedves szüleihez megmutatni, mit kapott; és a testvérkék is alig győzték végighallgatni a sok dicsekvést. Persze, mindegyik csak akkor aludt el, amikor a zászlócskát is mellé fektették. — Magánvizsgálatok. A szegzárdi áll. s. k. polg. fiúiskolában a folyó évi magánvizsgálatok junius hó 23., 26. és 28-án fognak megtartatni. — A vizsgálatok rendje a fögymnasiumban.. Június 15. és 16-án magánvizsgálatok, — 17-én délelőtt hittani vizsgálatok, délután fél 5 órakor tornaverseny (a vásártéri legelőn), — 18-án d. e. 8—12. II. oszt. magyar, latin, földrajz,— III. oszt. magyar, latin, német, — d. u. 3 — 5. IV. oszt. történelem, természetrajz. — 19-én d. e. 8—12. V. oszt. magyar, latin, történelem, — I. oszt. természetrajz,, számtan, mértan. — d. u. 3—5. VI. oszt. görög,, német, történelem. — 20-án d. e. 8—12. IV. oszt. magyar, latin, német, — II. oszt. természetrajz, számtan, mértan, — d. u. 3—5. III. oszt. számtan,, mértan. — 21-én d. e. 8 —12. V. oszt. természetrajz, mennyiségtan, — I, oszt. magyar, latin, földrajz, — d. u. 3—5. VI. oszt. természetrajz, meny- nyiségtan. — 22-én d. e. 8—12. IV. oszt. számtan, mértan, — III. oszt. történelem, földrajz, — d. u. 2—3. I—VI. oszt. ének, — 3—4. IV—VL oszt. gyorsírás. — 24-én d. e. 8—12. VI. oszt. magyar, latin, görögpótlói, irodalom, — d. u. 3—5- V. oszt. görög, görögpótló irodalom, német. — 29-én d. e. 9 órakor záró ünnepély. — Rajzkiál- litás a rajzteremben junius 21., 22. és 23. napjain. A tornaverseny tárgysorozata: 1. Kettős rendekből ellenvonulással, felállás oszlopba. 2. Hymnus Köl- cseytől. Előadja az ifjúság. 3. Szabadgyakorlatok. 4. Szergyakorlatok (20 perez): III—IV. oszt. korlát-, magas- és távol-ugrás. V—VI. oszt. ló, bak, korlát. I—II. oszt. kötélhúzás, játék. 5. Játékok I—IV. oszt. Hol a harmadik ? Labdakergető, kotló és kánya. VI. oszt. füles labda. V. oszt. lovas csata, taliga, holt ember, fűrész (25 perez). 6. Verseny : a) Discosdobás, b) rúdugrás, c) magas- és távolugrás, d) futás (150 m.) — 7. Oszlopba sorakozás. 8. Szózat, Vörösmartytól. Előadja az ifjúság. 9. Elvonulás. — Áldozatkészség. Zavaros János nyugalmazott főjegyző, paksi lakosnak a kir. tanfelügyelő- a miniszter nevében köszönetét nyilvánította. A nagylelkű főjegyző ugyanis a paksi áll. polg. iskolának 131 korona 90 fillér értékű felszerelési tárgyakat adományozott. — Uj szénbánya. A »Somogy« cimü lap írja, hogy a baranyamegyei Cserdi község határában, közel Somogymegyéhez, gazdag kőszéntelepet fedeztek fel, melynek anyaga kitűnő minőségű, nagy mennyiségű barnaszén. A területet kiaknázás szempontjából egy társulat bérelte ki, s minthogy a munkáslakok építését már megkezdték, rövid időn megkezdődik a szén kiaknázása. — Tűz. Múlt szombaton éjjel, 12 óra felé puskalövésekre, majd pedig kongatásra riadt fel Szegzárd lakossága: tűz volt, Vilhelm Ede kályhás raktára gyuladt ki és lett a lángok martalékává. Hát bizony a tűz a tűzoltó alparáncsnokokat sem igen kíméli meg. íme az egyik ősnyom, a nyilvánvaló adásvétel. A kézfogó után, összejönnek a leánytársak és Lidivel együtt nagy buzgalommal varrják a . . . vőlegény kelengyéjét, a kétszáz forint viszonzására megígért fehérnemüeket; azonközben buzgón siratják lánypajtásuk leányságát. ~ A további dolgok nem lévén különösen érdekesek, a tér szűke miatt ott folytatom, midőn esküvő után a templomból kijőve haza mennek. Ekkor a vőlegény a mennyasszonyt haza kiséri és visszatér a szülői házhoz. Csak délután, 4—5 óra felé mennek a menyasszonyért, hogy jövendő lakhelyére, az örömszülők házába kisérjék. Ez a lakodalmas menet igen figyelemre méltó. Mielőtt a menyasszonyért jönnének, az első nyoszolyó asszony, Veze Ferkó tűzről pattant felesége megkeríti Vizgázlóék hangos torkú kakassát, aztán amúgy suttyómba félre helyre dugja. Hogy hát ez mire való legyen ? majd meglássuk a menet során, igen fontos szerep .jut ám a tarajosnak! Nos, Kötüsék portájáról megindul a násznép illendő sorban. Elől rugtatnak a vőfélyek, a legénytársak szépen felpántlikázott, felkendőzött lóháton. Az a harmad-negyedfü csikó is mintha tudná, kiért mennek, tojástánezot jár utczahosszat s olyan kényesen hányja-veti a fejét, hogy a rajt' ülő vőfély kezében a pántlikás, selyemkendős zászló is előre- hátra inog. Hát igen, bizony lóháton mennek a menyasszonyért, zászlókkal a kézben, oszt’ úgy roeglobogtatják, mintha vitézi harczba indulnának : — lám még az öreg Csorna Péter is szorongat egy tarka kendőset a markában. Balcsó György uram, násznagy uram pedig j olyan ékesen fel vagyon díszítve, hogy csak no ! a kalapja peremén körös körül puszpángból font | koszorú van, melyből a kalap tetején keresztül át j szintén puszpángból fonott hatos iv vonul s a hol ! az ivek keresztezik egymást onnan egyenesen áll j felfelé egy magas toliforgó, mely tele vagyon di- j szitve gyöngyökkel, szines kis pántlikákkal és | egyéb csillogó jószágokkal. A kalap hátuljára aztán illendő díszül még násznagyuram derekáig lóggó, hosszú puszpángfonat vagyon a koszorúhoz erősítve, j Mikor aztán násznagyuram, magas tisztségéhez illő méltósággal lépked — mivelhogy ő már gyalog- • szerrel vagyon — a magas tollbokréta is az ő díszeivel, rithmikus mozgással inog előre-hátra. A násznép után hátul jár a feldíszített kocsi, melyen majd a tulipántos láda, a nyoszolyó —^no meg a kakas foglalnak helyet. Megérkezvén Vizgázlóékhoz, az első vőfély gyönyörüszép versbe szedett beszéddel mondja el jövetelük czélját, melyre a konyha ajtó küszöbén kezdődik a bucsuzás. Leány és anya egymás keb- i lére borulva siránkoznak. Búcsuvétel után felteszik az »ezüst-tele tuli- pánios ládát« a kocsira, felül a nyoszolyó kakassal az ölében. Azután azon rendben visszatérnek az örömszülők házához. A nyoszolyó azonban egész j utón, csipdesi, nyomkodja és nagy buzgósággal ütögeti a kakast, hogy az rikogasson, kukorékoljon ; lám olyan derék, jó teremtés a menyasszony, hogy még a kakas is megsiratja. Az örömszülők portájára érve, az első vőfély ékes versezetben eldicséri a menyasszony minden jó tulajdonságait, melynek végeztével a konyha küszöbén álló örömszülék a szeretet csókjával üd- vözlik és fogadják be a menyasszonyt, ki ezentúl már Kötüsékhez leszen tartozandó. A vőfélyek lóhátra való ülése meg a zászlók, emlékeztetnek az ősi szokásra, midőn a vőlegény,, legénypajtásaival, lobogós kopjával fegyverkezve indult a menyasszonyért, hogy azt színlelt rablással vigye sátorába. A násznagy kalapdisze, valamint a kakas- rikittatás is bizonyosan, valamely ősi ázsiai szokás maradványa. Ez a kérőszokás és nászmenet Tolnavármegye egyik szomszéd vármegyéjéből való, hol a gyász is tiszta hófehér. Czipőt sem húznak, hanem a fehér kapeza talpát vastagabb vászondarabokkal borítják talp gyanánt. Ez a szokás is India és China szomszédságába vezet, s a nép, mely e szokásokat fenntartotta,, bizony ősmagyar. Ez a népfaj van Somogybán meg a baranyai ormányságban; ennek a népfajnak ága a baranyai Duna-menti tiszta magyarság, melynek kicsinyke töredéke, ősi szokásaiból bizony sokat elhagyott töredéke a mi »Sárközünk.« Kovách Aladár.
