Tolnavármegye, 1901 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1901-06-02 / 22. szám
2. TOLNAVÁRMEGYE. 1901. junius 2. ötlet, hogy áldatlan és helytelen munka azon fáradni, hogy a társadalom rendje s nyugalma megbomoljék, hogy évtizedes összeforrasztó munkája rombadőlfón. S a kiket ezek a kurzusok legalább gondolkozni meg fognak tanitni, azok, úgy vélem, épp e kurzusok intézménye ellen fognak fordulni, a minek folytán azok esetleg épp az ellenkező hatást fogják elérni, mint a melyet a kurzus rendezői céloztak. = A szabadelvüpárt szervezkedése vármegyénkben. Örömmel regiszlráljuk a hirt, hogy a szabadelvüpárt elveit valló választók vármegyénkben is megkezdették már a szervezkedést. Dunaföldvár, vármegyénknek ezen tekintélyes községe, járt elől, őt követni fogják vármegyénk többi városai és községei. Üdvözöljük dunaföldvári elv- J társainkat, kik őszinte lelkesedéssel bontották ki a szabadelvüpárt zászlaját, a mely alá számos, a múltban ellenzéki elveket valló, tekintélyes választó is csatlakozott. A gyűlésen még képviselőjelölés nem történt. Mint halljuk, ebben a kerületben mind sűrűbben Simontsits Elemér vármegyei főjegyzőt em- legetik szabadelvüpárti jelöltül, kinek családi tradi- ciókon kívül nagy népszerűsége van ebben a ke- | rületben. Csak gratulálhatunk a paksi kerület választó polgárainak, ha vármegyénk jeles főjegyzője körül csoportosulnak és vele viszik diadalra a szabadelvüpárt zászlaját. A dunaföldvári szabadelvüpárti gyűlésről a következő tudósítást kaptuk : Folyó hó 27-én, pünkösd másodnapján a szabadelvüpárt Dunafóldvárolt megalakult. Kukái Pál, Németh József Kiüti, Güns Béla és Gallai Ferenc dunaföldvári lakosok odaadó fáradozása megtermé gyümölcseit, mert az említett napon a dunaföldvári nagy vendéglő nagytermében megtartott alakuló gyűlésen mintegy 300 szavazó polgár, köztük városunk színe java, jelent meg és hamisítatlan lelkesedéssel mondották ki egyhangúlag a Széli Kálmán kormányéinak által vezetett szabadelvüpárthoz való csatlakozásukat. A gyűlést Dunaföldvár község egyik nagytekintélyű polgára, Kákái Pál, közfelkiáltással meg- ' választott korelnök nyitotta meg, ki formás beszédben, melyben a szabadelvű eszméket és a kormány szabadelvű politikájának hazánkra való üdvös ha- j tását fejtegette — előadta a gy ülés célját, felhivta j a választó polgárokat a szábadelvüpárt megalakítására és a tisztikar megválasztására. Az egybegyült választó polgárok lelkesedés- j sei és egyhangúlag jelentették ki a szabadelvüpárt- j hoz való csatlakozásukat és ugyancsak egyhangú felkiáltással pártelnökké dr. Pálfóldy Lajos duna- j földvári tekintélyes ügyvédet, társelnökökké: dr. Schober László, dr. Spitzer Károly ügyvédeket, Fáyth János takarékpénztári igazgatót, Borovitz Samu kereskedőt, Gallai Ferenc és Polgár Mihály tekintélyes gazdákat; jegyzőkké: Door Ferenc, Güns Béla, Németh József Kiüti, Bozár József és Nagy József urakat választották meg, kik is a reájuk eső választást elfogadták s Door Ferenc és Nagy József urak mint jegyzők helyüket elfoglalták. Egyben egy 100 tagú bizottságot is választott az alakuló gyűlés, melynek a szabadelvű eszmék terjesztésének és a győzelem biztosításának feladata jut. Ezután dr. Pálfóldy Lajos az elnöki széket elfoglalván, meleg szavakban köszöni a belé helyezett bizalmat és a szabadelvüpártot Dunaföldvárott megalakultnak mondja ki. Utána Németh József Kiüti, Dunaföldvárnak éveken át volt bírája, lendületes beszédben fejti ki, hogy a törvény, jog és igazság nevében kormányzó kormányt mindenben támogatni akarjuk és óva inti a polgárságot, hogy ne hagyja magát ál-okokkal eltántorítani, mert téves az, mintha Dunaföldvár polgársága, mely eddig túlnyomó többséggel az ellenzék zászlója köré sorakozott, elvet változtatna és pedig azért nem áll ez, mert az ellenzék elveit azért tettük magunkévá, hogy a Széli Kálmán kormányéinak által vallott jog, törvény és igazság elve megvalósittassék és miután ez, hála a magya- , rok Istenének, megtörtént, nincs többé okunk ellen- zékieskedni annál kevésbbé.^mert a jelenlegi kor- j mány megvalósította azon elveket, melyeket mint ellenzéki választó polgárok óhajtottunk. E beszédet követő riadó éljenzés után az egybegyült választók kívánságára még röviden szólották dr. Schober László és dr. Spitzer Károly urak, kiknek felszólalása után dr. Pálfóldy Lajos elnök újból egyetértés és kitartásra buzdítva a választókat, előadja, hogy a tisztikar és a nagybizottság közbenjöttével a képviselőjelölt személyére nézve leendő megállapodás céljából legközelebb bizottsági gyűlést fog egybehívni, melynek eredményéről a választókat nyomban értesitendi. Eddig a tudósítás. Minden esetre az egységes együttműködés érdekében kérjük dunaföldvári elvtársainkat, hogy a további akciójukat a vármegyei szabadelvüpárt központi intézőségével egyetértésben és karöltve folytassák, hogy egyesült erővel vívjuk ki a győ- | zelmet. . VÁRMEGYE. — Közigazgatási bizottsági ülés. Tol- navíírmegye közigazgatási bizottsága junius havi ülését jövő szerdán, folyó hó 5-én tartja meg a vármegye székházában. — A belügyminiszter a hivatalok vasárnapi munkaszünetéröl. A belügyminiszter leiratot intézett a hivatalok vasárnapi munkaszünete dolgában. Ezen leirat érdekesebb részei a következők : A közigazgatás akadálytalan menete biztosítva volna ama intézkedése által, hogy a városi alkalmazottak a halaszthatlan teendők ellátására vasárnapokon és ünnepeken is szolgálattételre berendelhetők. Ezen intézkedés azonban biztosítékul azért nem szolgálhat, mert halaszthatlan teendők vasár- és ünnepnapokon is felmerülhetnek, a mikor a munkaszünet megállapítása esetén nincs szolgálatban oly tisztviselő, ki a behívást elrendelhetné, különben pedig nemcsak a halaszthatlan teendők ellátása gátolja az elsőfokú közigazg. hatóságoknál levő teendők elvégzésére. A belügyminiszternek, mint a közigazgatás menetét ellenőrző legfőbb hatóságnak, nemcsak joga, de felelősséggel járó kötelessége arról gondoskodni, hogy a közigazgatás az országban akként teljesittessék, a mint a közszolgálat és a közönség érdeke azt megköveteli, ennélfogva a közigazgatás bizonyos napokon való szünetelése a tisztviselők egyéni nagyobb kényelmének előmozdítása végett, meg nem engedhető. — Községi elöljárói választásnál minden választó saját szavazatán felül csupán egy meghatalmazás alapján szavazhat érvényesen. (M. kir. köz- igazgatási bíróság 1900. évi 1758. sz. határozata.) — Községi választásoknál a meghatalmazottaknak nem szabad utasítást adni az iránt, hogy kire szavazzanak. (A m. kir. közigazgatási bíróság. 1934/1900. számú határozata.) — Olynemü egyezség, melynek értelmében községi birtokosok és jogutódaik a községi terhektől örök időkre felmentetnek : joghatállyal nem bir. (A m. kir. közig, bíróság 913/1900, sz. határozata.) — A ki a hatóság félrevezetése céljából alkalmazhatóságát és használhatóságát tanúsító hamis bizonyítványt készíttet és felhasznál, közbiztonság elleni kihágást követ el. (A budapesti kir. Ítélőtábla 1901. évi 2506. sz. határozata.) — Az a borkereskedő, a kinek pincéjében mesterségesnek nyilvánított bor találtatik raktáron, mesterséges bornak forgalomba hozatala által elkövetett kihágásban vétkes még akkor is, ha a kérdéses bor zálogként volt nála elhelyezve. A kinél mesterséges bor találtatik, a megvizsgált összes borok vegyvizsgálati költségeinek megtérítésére kötelezendő. (A m. kir. belügyminiszter 1900. évi 5203. sz. határozata.) — Főszolgabírói hivatal viselése a községi virilisták névjegyzékének összeállításánál a kétszeres adószámítás kedvezményére az esetben sem ad' igényt, ha az illető főszolgabíró kihágási ügyekben bírói hatáskörrel van felruházva. (A m. kir. közig, bíróság 1897/1900. sz. határozata.) II. A préfet mikor elbúcsúzott az ezredestől, szerencsétlenségére megint találkozott a pénzügyigazgatóval, aki legalább is egy negyedóráig beszélgetett vele. Aztán a megyetanács elnökével is találkozott, aki valami jelentéktelen, helyiérdekű ügyről értekezett vele. Csatlakozott hozzá a polgármester is, aki okvetlenül szükségesnek tartotta, hogy a városi statisztika néhány figyelemreméltó adatát közölje. Az ördög az útjába hozta a törvényszéki elnököt is, aki az nap délelőtt kigondolt szójátékával akarta mulattatni. Miután még szerencsésen lerázta a nyakáról a lyceum gazdasági igazgatóját is, hazamehete tt a prefektura épületébe. Már hét óra volt, mire hazaért. Az asztal terítve volt s Duclosoyné már türelmetlenül várta a férjét. — Emile! — kiáltott rá, amint belépett a szobába — mindjárt meghalok éhen ! Siess, siesss, kérlek! — Azonnal, édesem, csak megmosom a kezem. Megmondhatod, hogy tálaljanak. A préfet a feleségével együtt igen kitűnő étvágygyal ebédelt. Ebéd után a dohányzóba ment, ahol rágyújtott egy pompás havannára, a préfetné pedig elővette a színes pamutjait, mert néhány év óta egy csodaszép szőnyegen hímzett. Nyolc óra felé csöngettek. — Talán csak nem látogató jön, — szólt a préfetné. — Kissé későn alkalmatlankodik, ha csakugyan látogató, — szólt a préfet. Az inas bejött. —■ Préfet ur, egy ur van itt; a szalonba vezettem. — Nos. mit akar ez az ur? — Nem tudom . . . Fekete kabát vau rajta s a bajusza .igen szépen ki van pödörve. Azt hiszem, valami tiszt ... — Terringettét! — kiáltott föl a préfet, — ezzel ugyan megjártam! — No mi az ? — kérdé a préfetné. — A díszszemle után Verdelin ezredessel beszélgettem, meghívtam ebédre — és elfelejtettem, hogy meghívtam! . .. De nem is értem, hogy jöhet valaki nyolc órakor, ha ebédre van hiva! . . . — Párisban nem szokak oly korán ebédelni, ■ mint vidéken. — Már most mit csináljunk ? — Nincs, mit válogatnunk . . . Jean, küldje be a szakácsot. Néhány pillanat múlva bejött a szakács, — Francois, — szólt a préfetné, — ebédet kell készítenie. — Igen, asszonyom. — És igen jó ebédet kell készíteni, Francois, — szólt Duclosoy. — - Igen, préfet ur. — Három személyre, Francois . . . — Igen, asszonyom. — Gyorsan, Francois, nagyon gyorsan. — Igen, préfet ur. III. A préfet a feleségével együtt a szalonba ment. Verdelin ezredes, aki nagyon kivolt pirulva és alig lihegett, fölugrott a székről. Bocsánat, asszonyom, ezér bocsánat, kedves, Doclosoy . . . — Ugyan, kedves ezredes, — szólt a préfetné, — mi nem úgy étkezünk, mint a falusiak, hiszen még csak nyolc óra ! — Igazán sajnálom . . . — Hiszen tudjuk, — szólt a préfet, — hogy ön Párisban csak nyolc órakor szokott ebédelni. — Ó, Duclosoy ! Mikor a férjem azt mondja, hogy meghívta ónt ebédre — szólt préfet, — megmondta azt is„ hogy csak nyolc órakor fogunk ebédelni . . ’ Ugye, Emile? — Igen ... sőt azt hiszem, kedves ezredes, hogy e miatt az ebéddel egy kissé meg is késtünk. Azt hiszem, az ebed csak egy negyed óra múlva lesz készen. Eg} negyed óra múlva ? — szól ezredes mosolyogva, — nem volna baj, ha még későbben lenne is készen . .
