Tolnavármegye, 1901 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1901-05-26 / 21. szám

hatóbb figyelmére méltatni és szerzendő tapaszta­latait, valamint az ismétlő-iskola céljához képest esetleg szükségesnek mutatkozó javaslatait a gaz­dasági egyesülettel időnként közölni szíveskednék. Végül utasítja az igazgató választmány az egyesületi titkárt, hogy ezen határozatot hanzély János egyesületi tagnak jegyzőkönyvi kivonat alak­jában küldje meg az ügyre vonatkozó iratokkal együtt, és, ha ő a megbízatás elfogadása iránt nyi- latko- ott, értesítse titkár erről úgy a vármegye kir. tanfelügyelőjét, mint Duna Földvár község is­kolaszéki elnökét is. (86. igt. sz.) 5. Az országos magyar gazdasági egyesület tudatja, hogy a saját kebelében ipari és kereske­delmi szakosztályt létesített, a melynek működési programmját a következők képezik: a) a gazdaközönség serkentése arra, hogy lehetőleg csak magyar iparcikkeket használjon és fogyaszszon ; b) a gazdák felvilágosítása az iránt, hogy szükségleteiket magyar ipari termékekből hol sze­rezhetik be ; c) a meglevő mezőgazdasági iparok fejleszté- tésére való'közreműködés és uj iparok meghonosí­tásának kezdeményezése; d) a mezőgazdasági termények, mint fél- gyártmányok feldolgozásának előmozdítása; e) gyárak felállításához szükséges szaktaná­csosok közvetítése; f) gyárosok támogatása a mezőgazdasági termények beszerzése körül; g) a házi ipar fejlesztése; h) a kereskedelmi és földmivelési miniszte­rekkel a mezőgazdasági iparok és a házi ipar fej­lesztésére, valamint a hazai termelés fogyasztásá­nak a gazdakörökben való terjesztése és előmoz­dítása tekintetében az állandó érintkezés fentartása és a miniszterek ez irányú kérdéseinek tanulmá­nyozása és véleményezése. Az igazgató-választmány örömmel veszi tudo­másul az 0. M. G. E. ezen intézkedését és uta­sítja titkárt, hogy a szakosztály működési pro- grammja felől az egyesület tagjait a lap utján értesítse. 6. Az 0. M. G. E. a kivándorlás ügyének állandó figyelemmel kisérésére hívja fel a gazd. egyesületet és egyúttal kérdő ivet közöl a kiván­dorlásra vonatkozó adatok beszerzésére. Az igazgató-választmány megbízza titkárt, hogy a kérdőpontokra minél több helyről szerzendő ada­tok feldolgozása után tegyen előterjesztést az igaz­gató választmányunk. (71. igt. sz,) 7. A »Gazdák biztositó szövetkezete« köszö­nettel veszi tudomásul a gazdasági eyyesület f. é. január 30-iki közgyűlésen 3. pont alatt hozott azon határozatot, hogy a gazdasági egyesület működése területén a Gazdák Biztosító Szövetkezetének ügyét felkarolja és képviseletét elvállalja. Egyúttal kéri a szövetkezet a szerződéses viszony megkötésére al­kalmas további intézkedések foganatosítását. Ezzel kapcsolatosan bemutatja titkár a bizto­sitó szövetkezettől vett egyezség mintát és ajánlja, hogy a szerződéses viszony annak alapján ren- deztessék. Az igazgató-választmány pontonként tárgyal­ván a szerződési mintát, azt változatlanul elfogadja és megbízza az elnökséget, hogy a Gazdák bizto­sitó szövetkezete és a gazdasági egyesület közötti szerződéses viszonyt annak alapján kösse meg. Végül a titkárt uiegbizza, hogy a szerződéses vi­szonyból a gazdasági egyesületre háramló teendő­ket lássa el. (98. igt. sz.) 8. A fejérmegyei gazdasági egyesület párto­lás végett megküldi a »Gazdák biztosi tó szövetke­zetének« és az »Országos kölcsönös biztositó szö­vetkezetnek« egybeolvasztása ügyében a gazdasági egyesületek országos szövetségéhez intézett átiratát. Az igazgató-választmány, tekintettel a »Köl­csönös« zilált és orvosolhatatlan anyagi helyzetére, nem találja czélszerünek a fejérmegyei gazd. egye­sület törekvését és ezért az átirat fölött tudomás­vétellel határoz. (82. igt. sz.) 9. Titkár bemujatja a »Magyar vendéglős és kávés-ipar« cimü szaklap az irányú kérelmét, hogy a gazdasági egyesület erkölcsi támogatásban ré­szesítse a lapnak oda irányuló törekvését, hogy a bortermelők a fogyasztó vendéglősökkel közvetlen összeköttetésbe hozassanak a termelők részéről a lapnak adandó és csak eredmény esetén díjazandó hirdetmények utján. Az igazgató-választmány szivesen veszi tudo­másul a nevezett lap ilyen irányú törekvését; mi­előtt azonban az egyesület tagjainak ajánlaná a lap részéről felajánlott szolgálatok igénybe vételét, tá­jékozást óhajt szerezni a felől, hogy a hirdetések díjazása milyen alapon és milyen fizetési kulcs sze­rint fog történni. Ezen információk beszerzése ér­dekéből utasítja titkárt, hogy eme határozatot a lap szerkesztőségével közölje. (116. igt. sz.) 10. A temesmegyei gazdasági egyesület pár­tolásra ajánlja a biztositó intézetekhez tett az irá­nyú megkeresését, hogy a kisgazdák biztosított 1901. május 26. _________________________ TO LNA VÁRMEGYE. ingó és ingatlanai tüzkáreseteinél a feltétlenül szük­séges becslési és erkölcsi bizonyítványok kiállítá­sára 500 korona erejéig az illető községi elöljáró­ságok legyenek illetékesek. Az igazgató-választmány méltányolja a temes- megyei gazdasági egyesület kezdeményezésének indokait és ehhez képest megbízza az elnökséget, hogy a biztositó intézetekhez hasonló értelemben átiratot intézzen. (111. igt. sz.) 11. Bemutatja titkár Beksics Gusztávtól, a • Magyar Nemzet« főszerkesztőjétől a magyar közép osztály helyzetére vonatkozólag kitöltés végett ér­kezett kérdő ivet. Az iv néhány kérdésének felolvasása után — id. Bcrnrtedcr József indítványa folytán — a kér­dés fölölt napirendre tér az igazgató választmány. (56. igt. sz.) 12. A földmivelésiigyi m. k. minisztérium 12581. sz. rendeletében felhívja a gazdasági egye­sületet, hogy a m. k. pénzügyminisztérium részéről a földadó kataszter tervbe vett revíziójának elő­munkálataival megbízott pénzügyminiszteri szakkö­zegeket támogassa. Az igazgató választmány mérvadó tudomásul veszi a földm. minisztérium felhívását. (133. igt. sz.) 13. A földmivelésügyi m. k. miniszter 1115/eln. sz a. tudatja a gazdasági egyesülettel, hogy a gazdasági egyesületek, mezőgazdasági bizottságok és kiállítások ügyeivel is foglalkozó IV. 3. ügyosz­tály vezetésével Kazy József min. osztálytanácsost bizla meg. Az igazgató-választmány köszönettel veszi tu­domásul a földm. miniszter ezen értesitését. (134. igt. sz.) 14. A pesfmegyei gazdasági egyesület meg­küldi a mezőgazdasági termények áralakulását be­folyásoló körülmények tárgyában a gazdasági egye­sületek országos szövetségéhez intézett előter­jesztését. Az igazgató-választmány tudomásul veszi a pestmegyei gazdasági egyesület ezen intézkedését. (128. igt. sz.) 15. Az erdélyi gazdasági egyesület megküldi a tényleges és tartalékos katonaságnak aratás ideje alatt való szabadságolása és a Töldmives iskolát végzett katonák két éves szolgálati ideje tárgyában a magyar képviselőházhoz intézett memorandumát. Az igazgató-választmány tudomásul veszi az erdélyi g. egyesület ezen intézkedését, (452. igt. sz.) 16. Titkár jelenti, hogy a gazdasági egyesü­let részéről az országos gazdasági munkás- és cselédsegélypénztárnál jegyzett 100 korona alapít­vány befizettetett. Egyúttal bemutatja az intézmény központi igazgatósága által a gazdasági egyesület számára kiállított alapitói oklevelet. Az igazgató-választmány tudomásul veszi a jelentést és utasítja titkárt, hogy az alapitó okle­velet megőrzés végett az egyesület pénztárnokának kézbesitsc. (451. igt. sz.) 17. Titkár rendes tagokul ajánlja Lulicsek Pál kápolnai, Kölber László juhéi, 7akáís Károly hőgyészi, Tßeger Hugó faddi, Dubovszky Géza fá­cánkerti, Miíizueg Dénes kajmádi és Molnár Gyula hőgyészi uradalmi gazdatiszteket, továbbá Fel só- Ná»a és Murga községeket, mint erkölcsi tes­tületeket. Az igazgató-választmány az ajánlottakat 1901. január l-étől kezdődőleg a gazdasági egyesület rendes tagjainak sorába lelveszi és utasítja titkárt, hogy erről tigy az illetőket, mint az egyesület pénztárnokát értesítse. (127. és 132. igt. számok.) A napirend ezzel kimerítve lévén, elnök a jelenlevők érdeklődését szívélyesen megköszöni és a gyűlést berekeszti. Kmft. Molnár József s. k. Jeszenszky Andor s, k. titkár, mint jegyző. eluök. Hitelesítik : Boross Gyula s. k. Nits István s. k. — Mezőgazdaságunk a párisi nemzetközi kiállításon. A magyar mezőgazdasági ágazatoknak az 1900. évi párisi nemzetközi kiállításon bemuta­tott tárgyai iránt ott a kiállításon tapasztalt nagy érdeklődés arra indította földmivelésügyi miniszte­rünket, hogy ezen érdekes és tanulságos összeál­lítást hozzáférhetővé tegye a magyar gazda közön­ség azon részének is, amely azt Parisban meg nem tekinthette. Ebből a célból a Párisból visszaérkezett ma­gyar mezőgazdasági, vizépitészeti, kertészeti, erdé­szeti, vadászati és ezekkel kapcsolatban az ősfog­lalkozási tárgyakból Budapesten a városligeti ipar­csarnokban ideiglenes kiállítást rendeztetett, amely a f. évi ápril 30-ikán nyílott meg és junius hó 15-ig naponta délelőit 10 órától délután 6 óráig díjtalanul szemlélhető. — Hogy ezen kiállítást a falusi kisgazdák is megszemlélhessék és tanulmá­nyozhassák, a kereskedelemügyi m. kir, miniszté­rium — a földmivelési miniszter közbenjárása foly­tán — megengedte, hogy az illető gazdasági egye­5. sületek által szervezett csoportban utazó falusi kis gazdák és vezetőik, ha legalább tizen utaznak együtt, a m. kir. államvasutak vonolain, valamint a kezelése alatt lévő helyi érdekű vasutakon a távolsági forgalom viszonylataiban Budapestig és vissza, a személy és vegyes vonatok 111. kocsi osztályában féláru menetjegygyei utazhassanak. Ezen kedvezmény biztosítására alkalmas iga­zolványokért tolnamegyei kisgazdák a gazdasági egyesület titkárjához Szegzárdra forduljanak, meg­jelölve a vezető nevét és az utazó társaság összes létszámát, valamint a felszálló vasútállomást. — Erötakarmányok kedvezményes vasúti szállítása. A kereskedelemügyi m. k. minisztérium 85731/1900 sz. rendeletével megengedte, hogy a gazdasági fogyasztás céljaira beszerzett következő erőtakarmányok : korpa, olajpogácsa, árpadara, kukoricadara és malomkonkoly után kocsi és fuvar­levelenként legalább is 10,000 kg. föladásra, illetve ezen súlyért való díjfizetés mellett a magyar kir. államvasutak összes vonalain engedélyezett s az 1900. évre szóló díjkedvezményi jegyzékben 1900. végéig érvényesített viteldíj- kedvezményei, (vagyis a helyi díjszabásszerü 1-ső külön díjszabásnak 10% -al rövidiiett díjtételei) a díjmérséklésnek egy­idejűleg 10-ről 15%-ra való fölemelése mellett 1901. január 1-től visszavonásig, de legkésőbb 1901. december 31-ig, rovatolás utján alkalmaz­tassák. A kedvezmény biztosítására alkalmas igazol­ványokat a gazdasági egyesület tagjainak díjtalanul, nem tagoknak a postabélyeg ellenében, ingyen adja ki a gazdasági egyesület. — Szénkénegraktár Gyünkön. A földmivelés­ügyi minisztérium Gyónkön széngénekraktárt állí­tott fel, melynek bizonyitványi kezelésével a köz­séget bízta meg. — A melasse, mint takarmány. — Ez alatt a cim alatt irta Cselko István gazdasági akadémiai tanár azt a füzetet a mely I—IV. fejezeteiben a melasse takarmányértékét a melasse szem előtt tar­tandó szabályokat, különböző állatjainknak melassal való etetését, a tözmegmelasset tárgyalja: V. feje­zetben pedig takarmányadagokat közöl ezen cukor­gyári mellékterményeknek takarmányozás utján le­helő értékesítésére. A füzetek ingyen szerezhetők meg a gazd. egyesület titkári hivatásától. — Sörárpakiállitás és vásár. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület f. évi október hó 1 — 10-ig terjedő időben rendezi Budapesten, a Közetek helyiségeiben a XIV. sörápakiállitást. A kiállítás célja az, hogy a különböző vidé­kek sörárpaféleségei s az egyes árpaféleségekkel elért termelési eredménynek bemutatása által tanul­ságos összehasonlításokra adván alkalmat, a sör- árpatermelést s a magnemesitést előmozdítsa. A kiállításon részt vehet minden magyaror­szági termelő 1901-ben termelt sörárpával. Árpa- minták a kiállításra augusztus hó 1—30-ig küldhe­tők be; később beérkező mintákat a rendezőség kiállításra el nem fogad. A beküldendő árpa mennyisége 5 kg. A beküldendő árpamintákat szakértőktől ala­kult biráló-hizottság bírálja meg, még pedig az ipari felhasználás követelményei szerint az árpa követ­kező tulajdonságait vizsgálja meg : szin, szag, csi­raképesség, lisztesség, protein-tartalom, absolut- és hektólitersuly. E mellett a minta vetőmagul való felhasználás szempontjából is bírálat tárgyává fog tétetni. A legjobbnak talált sörárpák dijaztatni fognak. Díjazásban csak azok az árpaminták része­sülnek a melyeknek beküldője igazolja, hogy a mintának megfelő minőségben legalább 10 mm. eladó készlete van. Kiállításra azonban csakis a pontosan kitöltött bejelentő-ivek késéretében küldött árpaminták bo- csájtatnak. Ez iv bejelentő-iv gyanánt is szolgál. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület a Magyar Mezőgazdák Szövetkezetével együttesen a kiállítással kapcsolatban sörárpavásárt is rendez, mely augusztus hó 20-tól kezdődőleg október hó 10-ig tart. A vásár célja a sörárpák minél jobb értéke­sítése. A mennyiben a termelő és bejelentőiven eladó készletet jelez, az esetben a sörárpakiállitásra beküldendő fent jelzett árpamennyiségen kívül, ugyanazon mintából még külön 5 kg. küldendő be, mely a Magyar Mezőgazdák Szövetkezetéhez téte­tik át s a szövetkezet az eladást a bejelentőiven közlendő árfeltételek mellett közvetiteni fogja. Ha a termelő pusztán vásári célra akar árpát küldeni, úgy erre 5 kg. minta is elegendő, mely postai utón egyenesen a Magyar Mezőgazdák Szövetke­zetéhez (Budapest, Alkotmány-utca 31.) küldendő. Vásári mintákat a Szövetkezet a vásár egész idő­tartama alatt elfogad. Részletes programmot az érdeklődőknek in­gyen küld a gazd. egylet titkára Szegzárd. A sörárpa-kiállitással kapcsolatosan komló- | kiállítás is rendeztetik, melynek tervezete az O. M. G. E. titkárságától szerezhető meg.

Next

/
Thumbnails
Contents