Tolnavármegye, 1901 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1901-05-26 / 21. szám

TOLNAVÁRMEGYE 3. — Két záróvizsga. Bezerédj Pál, a ne- meslelkü földesur, Hídja pusztán, a saját költségén egy elemi népiskolát tart fönn. Ennek az iskolá­nak évi záró-vizsgálatai rendkívül kedvesek és emlékezetesek. Kedvesek a szülőknek, mert gyer­mekeik előrehaladásában gyönyörködhetnek, ked­vesek a gyermekeknek, mert a tudásuk bemuta­tásának gyönyörén kívül számtalan édes emlék fűződik ehhez a naphoz, hiszen a nemeslelkü föl­desur pazar kezekkel gondoskodik arról, hogy örömteljes legyen nekik a vizsga napja. Ezidén különösen érdekes volt a vizsga. Jelen voltak: Be­zerédj Pál és beje, Bernád Dezső min. oszt. tanácsos, Bekete Ágoston tolnai r. k. plébános, Napy Béla kir. tanf. tollnok. Hogy oly szép ered­ménynyel zárult a jelen tanév, annak érdeme Mayer Magda tanítónőé és Fehér Marton hitoktatóé. A növendékek közt volt magának a földesurnak le­ánykája is. Igazán gyönyörűség volt hallgatni en­nek a kedves gyermeknek talpraesett feleleteit. — Jegenyes pusztán pedig Bezerédj Andor cs. és kir. kamarás tart fenn egy elemi népiskolát A két föl­desur szellemi kiválóságban is testvér, de végtelen jó szivük is egyforma. Jegenyés pusztán múlt csü­törtökön volt a záró-vizsga. Itt is Fekete Ágoston plébános és Nagy Béla tanf. tollnok elnököltek, itt is csak elismeréssel adózhattak az elért eredmé­nyért a tanítónőnek és Fehér Márton hitoktatónak. Daróczy Mariska tanítónő, az iskola fiatal vezetője, Dartczy Iván szegzárdi telekkönyvi irodatiszt leá­nya, sok elismerést vívott ki ezzel a vizsgával rö­gös pályájának kezdetén. A vizsga után megkap­ták a szorgalmas tanulók a földesur által adomá­nyozott jutalomkönyveket, a vendégeket pedig a kastélyban kitűnő ebéd várta. Az ebéd emelkedett hangulatban folyt le ; több felköszöntő hangzott el, természetesen az első szónok a nemeslelkü földes- urra emelt poharat. — Névmagy arositások. Midler Gergely sza- kályi születésű, bogiári csendőrőrmester vezeték­nevét »Harsány n-xz. — Sieinbach János tolnai születésű, pécsi kultúrmérnöki vizmester vezeték­nevét -»Székely*t-re, — Francsics Vince szegzárdi születésű debreceni lakos saját és gyermekei ve­zetéknevét »Jóssá* ra változtatta. — Kérelem. A kiknek birtokában még gyűjtő- ivek vannak a helybeli főgimnázium ifj. segítő étlapjától, szíveskedjenek azokat f. é. június hó ele­jén az említett intézet igazgatóságának beküldeni. — A Sió-szabályozás, melytől nemcsak me­gyénknek a Sió-mentén levő területe, hanem a Balaton-menti bozót is bajainak javulását várja, meg­indult Ádándnál és nagy erővel halad félteié. 1901. május 26. Azonban ezeknek a baranyai viselettel való ■összehasonlitásáról egy más alkalommal szólok bő­vebben. Ezúttal röviden csak annyit, hogy Sárkö­zünk festői népviseletéhez a szláv viseletek kö­zül egyedül a baranyai sokáczság ünnepi viselete hasonlít. A történeti nyomon haladva úgy Bara­nyában mint Tolnában a tömeges szláv telepü­lések a török hódoltság alatt történtek. Ugyanis az akkor török uralom alatt volt maczedon és boszniai szlávságot hoz'a magával a török, kik itt meg is maradtak; a sokaczok pedig a maczedon szlávok ivadékai. Kérdés, vájjon a maczedon szlívság közt -volt e s van-e oly népviselet — értvén ezt főleg a fejdiszre — mely az átvételt kellőkép igazolja ? Csak ez esetben lehet szó szláv átvételről, egyéb­ként semmi cselre sem; mert elég bizonyitékot le­het összeszedni, hogy az átvétel fordítva történt. De erről, mint fentebb is mondám, más alkalommal. Ami a női főkötők fehér hímzéseit illeti, ez is Baranyával köti össze Sárközünket. A tulipános ■és majoránnás motívumok, valamint a virágoknak és az egész hímzésnek »tó/ö£«-ökkel való pazar körülvétele mutatják a rokonságot. Ezek mellé azon­ban ma már saját maguk által alkalmazott virág és egyéb motivumok is járulnak. Ezen rövid és lehetőleg ál alános keretben mozgó adatok szerint is tehát bátran mondhatjuk, hogy Sárközünk tiszta magyar nevű református la­kossága úgy fajilag, mint viseletében törzsökös magyar s a honfoglalók egyenes leszármazottja. Kovách Aladár. — A pécsi ügyvédi kamara köréből. A pé­csi ügyvédi kamara közhirré teszi, hogy Horváth Jenő dr. ügyvédet Szegzárd székhelylyel az ügy­védek lajstromába folytatólag felvette és hogy DolBnger János pécsi ügyvédet elhalálozása kö­vetkeztében az ügyvédek lajstromából törölte és irodája részére gondnokul Parragh Antal dr. pécsi ügyvédet rendelte ki. — Gusztáv-Adolf egyesület. Az egész prot. világra kiterjedő s áldásosán működő egyesület központi lipcsei elnöksége közzéteszi, hogy ez évi 54-ik nagygyűlést otkóber 1—3 napjain Köln váro­sában fogja megtartani. Központi elnöke a nálunk is előnyösen ismert Pauk 0. lipcsei szuperintendens, ki néhány évvel ezelőtt hazánk több ev. egyház- községében megjelent. — A polgári fiúiskola halottja. Múlt kedden temették a szegzárdi polg. fiúiskola egy tehetsé­ges és szorgalmas növendékét: Ditrich Ferenc V. oszt. tanulót. Az elhunyt ifjú a saját vigyá­zatlanságának az áldozata: egy kirándulás alkal­mával meghültötte ma át, s tüdővészt kapott. Teme­tésén iskolatársai tanáraikkal élükön valamennyien résztvettek; a háznál és a temető kapujánál Moudry Hugó polg. isk. tanár vezetése mellett egy-egy gyászéneket énekeltek, igy búcsúztak el feledhe­tetlen társuktól. — Tevel község kérvénye. A pécsi kereske­delmi és iparkamara április 29-én tartott közgyű­lésén tárgyalta a kereskedelemügyi m. kir. minisz­tériumnak 16315. sz. leirata alapján Tevel tolnavár­megyei községnek egy negyedikországos vásár enge­délyezése iránt való kérvényét. A kamara a kért uj országos vásár engedélyezését nem javasolja, mert a község igényei bőséges kielégítést nyernek a már engedélyezve levő három országos vásárban is. — Viharágyu szövetkezet Pakson. A paksi hegyközség szőlőtulajdonosai elhatározták, hogy a jégveszedelem ellen, ami az utóbbi években Pak­son oly nagy károkat okozott, viharágyu-szövet- kezetet fognak létesíteni. Ez ügyben május 31-én értekezletet fognak tartani s ezen részt vesz dr. Kaum Oszkár, a földtani intézet szaktudósa, ki előadást fog tartani a viharágyukkal való véde­kezésről. — Felvétel a pécsi papnevelő intézetbe. A pécsi papnevelő intézeti elöljáróság közhirré teszi, hogy a pécsi szeminárium növendékei közé föl­vétetni kívánók felvételi vizsgálata ez évben julius hó 1. és 2. napján fog megtartatni. Azon gimná­ziumi tanulók, kik a negyedik osztályt jó sikerrel elvégezték, vagy az érettségi vizsgálatot sikeresen letették és a kis-szemináriumba, illetve a 8. osz­tályból a theológia tanfolyamra fölvétetni akarnak, keresztlevéllel és iskolai bizonyitványnyal ellátva jul. hó 1-én a délelőtti órákban a szemináriumi vicerektornál jelentkezzenek, a hol a további te­endők felől értesittetni fognak. — Az újvárosiak ügye. Hétfőn délután a köz­ségi képviselő-testület ülést tartott. Az újvárosiak kérelmét is ekkor tárgyalták. A fecskendőház mel­letti szabad-tér házhelynek való kiosztását kérték. A kérelemnek a képviselő-testület elvben helyt adott, és hogy érdemleges elbírálás alá vehesse a dolgot, kiküldötte Fejős Károly városi mérnököt, Nagy György bírót és még néhány községi es­küdtet a helyszíni szemle megejtésére. A bizottság künn is járt. A tervezet — mint értesülünk — oly- féleképen hangzik, hogy a temető-oldali háztulaj­donosok utca frontját körülbelül odáig tolják ki, a hol ma a felső kocsiút halad. Ilyen módon egy egyenes vonalat nyernének, s ha beváltják a kér­vényező háztulajdonosok, a mit most Ígérnek, a még fenmaradó térséget parkíroznák. Kétségtelen, hogy a terv igy feltétlenül pártolást érdemel, hiszen a város szépítésének ügyével szoros összefüggés­ben áll; de az is bizonyos, hogy mindennek csak akkor van értelme, ha a háztulajdonosok egytől- egyig köteleztetnek, hogy tiz év alatt kiépítsék az utca-frontot. A parkírozásra vonatkozólag pedig jó volna, ha a képviselő-testület az ajánlkozóktól kö­telező ígéretet venne. — Nyugdíjazott lelkész, mint ilyen, a m. kir. közigazgatási bíróság 1900. évi 1622. számú elvi jelentőségű határozata értelmében, nem tart­hat igényt arra hogy állami adója a községi leg­több adót fizetők névjegyzékének összeállításánál kétszeresen számittassék. — A villamvilágitást Kaposvárott tudvalevő­leg már évekkel ezelőtt bevezette a Siemens és Halske cég. Most, hogy a város saját üzemébe vette át a társulattól a villamvilágitást, a kapos­vári polgármestert elküldötték Kecskemétre, hogy az ottani városi villamvilágitási telep kezelését tanulmányozza. A kecskemétiek, mióta a Siemens és Halske társulattól a villamvilágitási vállalatot megvették, a telepet annak jövedelméből már je­lentékenyen megnagyobbították s a belvárosban a vezeték-oszlopok helyett kábelt rakattak le; annak dacára a 20000 írtba kerülő városi közvilágítást az évi jövedelemből fedezik s a magánvdágitás árait leszállították, úgy, hogy Kecskeméten a 16-os izzólámpa egy órai égése 0'8 krajcárral olcsóbb, mint Kaposvárott. — Pályázat. A pécsi kir. Ítélőtábla elnöke két dijas joggyakornoki állásra 15 napi határidő lejárattal pályázatot hirdetett. — A méhészet érdekében. A földmivelés- ügyi miniszter Gáspár Gyula, bátai tanítónak, az okszerű méhészet terjesztése czéljából egy hár­mas kaptárt és több méhészeti eszközt adomá­nyozott. — Halálozások. A következő gyászjelentést vettük : A »Pinczehely-Görbői takarékpénztár, rész­vénytársaság« igazgatósága mély fájdalommal tudatja Muth Theodor ur, az intézet telügyelő bizottsági elnökének ma hajnalban történt gyászos elhunytát. A megboldogultban a takarékpénztár egyik lekiis- meretes, ernyedetlen szorgalmú, oszlopos tagját vesztette el. Pinczehely, 1901. május hó 18-án Áldott legyen emléke ! A tolna-baranya-somogyi ev. egyházmegyét mély gyász érte, amennyiben Guggenberger János ráckozári ev. lelkész, volt esperes, a dunántúli lel- készi kar egyik legkiválóbb tagja elhunyt. Dr. Boskovitz Mór bátaszéki orvos édesatyja, Boskovitz Károly, bajai köztiszteletben álló tanító, 86 éves korában elhunyt Baján. Temetése nagy részvét mellett ment végbe. —■ Az iskolaszéki tagság, — a vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter 1900. évi 96589. elvi jelentőségű határozata értelmében a törvény- széki vagy járásbirói állással összefér. — A viharágyuk kezelőinek gyakorlata. Múlt vasárnap délután hatvan viharágyu-lövés reszket- tette meg a levegőt; ekkor volt a viharágyu-keze- lők beoktatását célzó főpróba. A jelző állomáson egy adott jelzéssel megindították a lövések soro­zatát, minden. ke?elö három lövést tett a megálla­pított időben.-Mint halljuk, a viharágyu-szövetkezet, ezidén ismét három ágyút fog beszerezni. Hogy mily nagy és mennyire megérdemli a megrovást a szegzárdi szőlősgazdák közönye e tekintetben/ázít az egyes gazdákra ilyenképpen háramló óriási költ­ségből ítélhetjük meg : némely szőlőtulajdonos közel ioo koronát fizet hozzájárulási hányad címén. Ha minden szőlősgazda viselné a terhet, s nem csak a hasznot kivánná élvezni, alig pár fillérre rúgna holdanként a költség. Pedig már a példa is előttünk áll : Simontornya szép példája. — Jég Még ezideig bennünket — hála Is­tennek ! — kikerült a jég; de már megyénkben néhány község termését tönkretette. Legutóbb Dom­bóvár és Gy.-Jovánca községek között pusztított a rettegett ellenség, mogyoró nagyságú jég hullott, és bizony óriási kárt okozott különösen a gabonában. — Botrány. Múlt vasárnap délután Szabópál István újvárosi lakos botrányos dolgot vitt véghez a temető-oldali utcarészlet rendezésének tárgyalása közben. Szörnyen irigyelte, hogy néhány gazda egy-egy talpalatnyi földet kap jó pénzért, s az ez ellen való tiltakozását olyan szemérmetsértő, a köz- erkölcsiség törvényébe ütköző módon dokumentálta, hogy kötelességünknek ismerjük azt a rendőr- ség figyelmébe ajánlani. A szemérmetlen diskur­zust és mutatványt nagy néptömeg és gyermek­sereg látta és hallotta, s éppen azért ezen tett a le­hető legsúlyosabb elbírálás alá esik. — Öngyilkosság. Erdélyi István szedresi la­kos, mig övéi különféle munkáik végzése céljából a háztól távol voltak, a félszer gerendájára fel­akasztotta magát. Midőn menye haza ment, hogy a baromfiakat megetesse, ijedve látta apósát a ge­rendán lógni. Hogy mi vitte a 60 éves, jómódú gazdát az öngyilkosságra, nem tudják.

Next

/
Thumbnails
Contents