Tolnavármegye, 1901 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1901-01-20 / 3. szám
TOLNA VAE Ot'SYS. 1901. január 2 0. Az alispán jelentése szerint: Beérkezett az alispáni hivatalhoz december hó folyamán 1931, hátralékképpen november hóról áthozatott 243, feldolgozandó volt tehát összesen 2174 ügydarab, ebből eliméztetett 1906 drb. közgyűlésre fenha- gyatott 75, elintézetlen 193. — A csendőr kerületi parancsnokság jelentése szerint két egyén lett rablásért, 4 súlyos testi sértésért és 1 lopásért elfogva ; vagyis a csendőrség részéről beavatkozást igénylő bűntények, kihágások és vétségek számát tekintve, a múlt év hasonló időszakához viszonyítva, a mikor a letartóztatások száma 21, a feljelentéseké pedig 219 volt, a közbiztonság állapotában jelentékeny javulás konstatálható. — A múlt évhez viszonyítva az alispáni hivatal ügyforgalma is csökkent, mert még a múlt évben 2640 drb. volt feldolgozandó és a közgyűlésre fenhagyotakkal együtt 453 drb. maradt elintézetlen, addig a folyó évben csak 2174 ügy várt elintézésre, s a közgyűlésre íentartott ügyekkel együtt csak 268 ügydarab hozatott át a folyó évre. A vármegyei házi pénztár és gyámpénztár m;gvizsgáltatván, a felvett jegyzőkönyvek tanúsága szerint a múlt hónapban is kifogástalan rendben levőnek találtatott. — Fegyelmi eljárás folyamatba téve nem lett, rendbírság pedig kilenc esetben alkalmaztatott községi közegekkel szemben. Az árvaszéki elnök jelentése szerint: december hónapban az árvaszékhez 4178 ügydarab érkezett, melyhez az előző havi 1078 drb hátralékot hozzáadva, elintézendő volt 5256, ebből feldolgoztatott 4134, hátralékban maradt 1122. A hátralék emelkedésére befolyással volt a megkét- j szereződött ügyforgalom. A tiszti főorvos jelentése szerint: A közegészségi állapot a lefolyt december hónapban még mindig kedvezőtlen volt, sem a fertőző betegségek, sem az influenza mint kór-ok által előidézett légző j szervi bajok száma nem fogyott, lefolyásuk kedvezőbb eredményű nem volt. Difteritiszben megbetegedett 38, vörhenyben 102, hagymázban 48, kanyaróban 29, szamárhurutban 17 s gyermekágyi lázban 2. Volt azonkívül nagyszámban izületi csuz is. A beérkezett védhimlő-oltási jegyzőkönyvek szerint az 1900 évben első oltásban részesült 6126, újra oltásban 5096, összesen 11222. Törvényszéki boncolás 4, rendőri hullavizsgálat egy teljesiitetett. — A közegészségi hatóságok az élelmiszerek, italok s közhelyiségek vizsgálatán kívül, fókép a heveny fertőző betegségek tova terjedésének meg- gátlásával foglalkoztak. A közegészségi személyzetben változás nem volt. Szedresre képesített halott kém telepedett le. A szegzárdi Ferenc-közkórház- ban 1900. novemberről ápolás alatt maradt 318, novemberben fölvétetett 168, ápoltatott öszesen 486. Klbocsájtatott gyógyultan 81, javultan 37, gyógyulatlauul 8, meghalt 5. A kir. tanfelügyelő jelentése szerint: Ezen hó alatt 1 iskolát látogatott meg, továbbá 4 napon át elnökölt a szegzárdi polgári fiú és leány, valamint a paksi állami polgári iskolákban karácsony táján tartott magánvizsgálatokon.- Meglátogatta a paksi állami polgári fiú iskolát, hol is az előadásokon 2 napon át minden osztályban 3—3 tantárgy előadását hallgatta meg és az eredményt jónak f minősítette. A három polgári iskola maganvizsga- lataira jelentkezett összesen 16, ezek közül eredménynyel vizsgázott 12, ismétlésre lett utasítva 4. A pénzügyigazgató jelentése szerint: december hónapban adókban és illetékekben befolyt öszesen 487108 k. 3 fillér, 44274 koronával több, mint az előző év megfelelő időszakában. A kir, főmérnök jelentése szerint: az állami és megyek utak jó állapotban voltak; a műtárgyak és kavicsszállitások felülvizsgálata általában kedvező eredménynyel végződött. A kir. ügyész jelentése szerint: a törvény- széki fogházban decemberben 105 egyén volt elzárva, kik közül fegyházra 4, börtönre 52, fogházra 37 volt elitélve ; vizsgálati fogoly volt 9, föl 1 eb - bezés alatt állott 3, föltételes szabadságra bocsáj- tatott 1. A szegzárdi kaszinó közgyűlése. Városunk eme tekintélyes és nagy múlttal bird társadalmi egyesülete múlt vasárnap délelőtt tartotta évi rendes közgyűlését igen élénk érdeklődés mellett. A kaszinó nagyterme telve volt helybeli és vidéki tagokkal. Simontsits Elemér az egyesület elnöke éljenzések közt nyitotta meg a gyűlést s felolvasta terjedelmes s az egyesületi élet minden mozzanatára kiterjedő elnöki jelentését. Ezen jelentés szerint a kaszinónak a múlt év elején volt 247 rendes és 53 vidéki tagja; évközben fölvétetett 26 rendes és 8 vidéki tag, öszesen tehát 273 rendes és 63 vidéki tagja volt a kaszinónak. Kilépett vagy elköltözött 28 rendes és 5 vidéki tag. Az elköltözöttek közül különösen meleg szavakkal emlékezett meg az elnök Sietnek- kér Ferencz kir. tanácsosról, a kaszinó választmányi tagjáról, s távozása felett jegyzőkönyvileg is sajnálatának adott kifejezést a közgyűlés. A múlt évben 5 tagja halt el a kaszinónak, kik közül főleg Döry Dénes főrendiházi tagról emlékezett meg kegyeletes szavakkal s az elhunytak felett érzett őszinte részvétnek jegyzőkönyvileg is kifejezést adtak. Az évet a legszigorúbb takarékosság jellemzi. A múlt év elejével átvett 8892 k. 06 fill., tartozásból a mellett, hogy kamatokra 501 k. 24 fill., a Bezerédj-szobor alapba pedig 200 k. volt fizetendő : 3128 k. 96 f. tőke törlesztetett, s a folyó évre 748 k, 81 fill., készpénz és közel 600 k. tagdíj követelés lett áthozva. A kaszinó folyó számla tartozása tehát jelenleg 5963 k. 10 fill., ami a folyó évben remélhetőleg teljesen törleszt- hető lesz. A könyvtár rendezéséért Holub János könyvtárnoknak köszönetét szavazott a közgyűlés, mely az éljenzéssel fogadott elnöki jelentést örömmel vette tudomásul. A választmány által a házvétel ügyében kikul- dött bizottság javaslata alapján a közgyűlés elha- tározta 1., hogy nem egy régi, előbb még átalakítandó épületnek megvétele, hanem a kaszinó élet különleges igényeinek szem előtt tartásával tervezett ttj kaszinó épület emelése utján kíván végleges otthonáról gondoskodni; 2., a kiküldött bizottságnak felhatalmazást ad arra, hogy a legalkalmasabb telek megszerzése érdekében a tárgyalásokat tegye folyamatba s a kaszinó jóváhagyásának fentartásától föltételezetten a vételi szerződést a lehető legelőnyösebben kösse meg 3., a kaszinó elnöke a kiküldött bizottsággal egyetértve, igyekezzek a jelenlegi helyisegeket j—j évre bérlet utján biztosítani es pedig akként, hogy egy évi előzetes felmondás kölcsönösen fen- tartassék ; 4., hogy a házvételhez szükséges pénz-alap néhány év alatt részben összegyűjthető legyen, kimondotta a közgyűlés, hogy a tagok ezentúl, addig mig a kaszinó pénzügyei rendeztetnek : a házalapra évenként 12 koronát tartoznak fizetni, a tagdij pedig továbbra is 24 koronában hagyatott meg, hogy azonban a lefizetés könnyebben legyen eszközölhető, a tagdij és házalap-járulék havi 3 korona öszegben szedetik be a tagoktól. Számvizsgálókul újólag Goldberger I, Mór, Szondy István és Surányi Viktor választatott meg. A szavazatszedő bizottság tagjaiul megválasz- tattak Fejős Károly elnöklése mellett dr. Papé Dénes és Haugh Béla, Gerle Jakab elnöklete mellett pedig Molnár József és Báli Sándor. Korelnökül Tóth Ödön választatott meg, ki a választás eredményét a következőkben hirdette ki. A tisztikarra 105 szavazatot adtak be s ekként alakult meg az uj tisztikar: Simontsits Elemér elnök, Biróy Béla alelnök, Perlaky József és Nácz József igazgatók, dr. Mayer Gyula ügyész, Antal Ferencz pénztáros, Holub János és Kovács Dávid könyvtárosok, dr. Szentkirályi Mihály és Haug Béla jegyzők. A választmány tagjaiul megválasztattak i Ágoston István, Boda Vilmos, Bodnár István, Döry Fái, Fejős Károly, Fink Kálmán, Pórdős Vilmos, Goldberger J. Mór, ár.Herczegh Gyula. br. Jeszenszky György, Rrammer János, Krcsmarik Pál, Kurz Vilmos, Máthis Kálmán, Orffy Lajos, dr. Síéi Lajos, Székely Ferencz, Tihanyi Domokos, Torn Ödön, Tóth Károly, Török Béla, Ujfalussy Imre, Vargha Lajos, Wigand János. Néhány perc múlva már ott sétált az egyik kunsági fiú kivont karddal a szánok előtt, mi többiek pedig benyitottunk a kisbirák — mint olt nevezik : hadnagyok — szobájába. A szoba barátságos, mert meleg volt. Itt aztán hideg és harag csakhamar kiolvadt belőlünk, sőt már a magyar természet folyománya szerint évődni is kezdettünk az esetlen tót városi szolgákkal, a midőn belép Komoróczi jó káplárpajtásom s nekem azt újságolja, mily pompásan fog ő ma este mulatni az éppen szomszédjában levő fonóháznál. Ez a beszéd elvette nyugalmam. Nekem ott kell lennem, ha törik, ha szakad, de hogyan és miként.- Hosszas tépelődés után akadt egy gyakorlati gondolatom. N olt századunkban egy nős, öreg káplár, ki a pénzt igen megtudta takarítani s nekünk könnyű vérü fiatal altiszteknek gyakran szokott csekélyke összeget kölcsönözni busás kamatra. Ezt a vén uzsorást magamhoz hivattam és két napi zsoldom neki ígértem, ha engem az éjjelre felvált. Az öreg egy kis habozás után igy szólt : ha mind az öt napi zsoldod átengeded, megteszem. Markába csaptam, ő ott maradt, én pedig mentem, azaz repültem szállásomra. Persze nem a fonóházat, hanem azt mondtam az öregnek, hogy lakik itt a \ árosban egy úri rokonom, s oda akarok menni. Hiába, egy kis aukszezissel kell az embernek olykorolykor magán segíteni, aminthogy a második füllentést is megeresztettem a gazdámnál, aki timár v olt. Azt kérdezte t. i. a neje, micsoda ember az én apám. Az én apám kedves néni — mondám — j éppen az, a mi itt a bácsi, — timár. Ha megmondottam volna, hogy fiskális, bizonyosan ked- | vezőtlen benyomást tett volna válaszom, mert az e fajta embereket már akkor sem szerették, de hallván, hogy én is timár és igy timárné fia vagyok, megölelgetett a jó lélek, aztán kisietett a konyhára és lett pompás vacsora és bor. Nullum numen abest, si sit prudentia 1 No de gyerünk a fonóba. Már 9 óra volt, midőn tótleány csókjára szomjuhozva, beléptem az alacsony, de tágas szobába. Közel az ajtóhoz három huszár állongott, a másik sarokban két tótlegény, a falak melletti lócákon, pedig tizenegy leány ült a guzsalyon három középkorú nő társasáságában s pörgették igen ügyesen az orsót. Kieresztették, meg visszakapták, de inert olykor nem tudta a leány visszakapni orsóját, a prédára leső legények éhes sakálként ugrottak az orsó után s a szerencsés midőn visszaadta, egy kis látszólagos húzódás után telivér csókot adott és kapott. Mi jó ideig csak nézők voltunk, de a vér már megmozdult mi beanünk is, a midőn egy ha- miskás szemű leány, ki már azelőtt is repített felénk olyan biztatóféle pillantást, úgy perditette ki orsóját, hogy felénk gurult. A macska nem volna macska, ha a feléje futó egérre reá nem vetné magát, — a legény s hozzá huszár, nem volna sem legény, sem huszár, ha e csókos zálognak utánna nem ugranék. Utánna is ugrottunk mind a négyen s fel is kapta a fonóházról nekem hirt hozott pajtásom, de amint mosolyogva közeledett a leányhoz, egy legény hátulról elkapta és visszarántotta. A visszarántás sikerült, 1 de a legény kárára, mert az én pajtásom úgy a j szeme közé vágott az orsóval, hogy Szvatopluk j utódja mindkét kezével szemeihez kapva, egy han- : gosat bőditett. A csatajel tehát adva volt. Reá is rohantunk azonnal egymásra. A leányok egy része a garde- dame okkal együtt kimenekült, a bennrekedt rész pedig a lóczákra ugrálva — sikoltozott és mert egy legény a búboson pislogó mécset leütvén, teljesen setét lett, kitolongtunk az udvarra. És itt I kezdődik az én tragédiám. A nagy zajra ott termett katonai őrjárat mind a négyünket gondviselő szárnyai alá véve, egy negyedóra múlva már ott reszkettem a városi dutyiban a szörnyű hideg miatt, az én vén uzsorásom pedig, ki majd öt napi zsoldom felcsipi, ott hortyogott egész éjjel a városhadnagyok pokrócos ágyán jó meleg szobában. Fonóházi mulatságom — mint ezt a tisztelt olvasó bizonyosan szánakozó részvéttel olvassa, — reám nézve nem valami kellemesen ütött ki. És most 52 év múlva ugyancsak január hideg napjaiban, amint itt a meleg kandalló mellett het- venkedem s a tűz lobogó lángját nézve álmodozom régi dicsőségről és a szarvasi dutyiról, igazat adok az egyszeri vén diáknak, ki összetört reménye romjaira mutatva igy sóhajtott: sic transit kutyándi mvndus! ami az én esetemben ezt teszi: Én is voltam valaha, szép asszonynak kocsisa stb.
