Tolnavármegye, 1901 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1901-05-19 / 20. szám

— A német császár Baranyában. Vilmos ' német császár valószínűleg eljön a pécs környéki hadtest-gyakorlatokra s ezek végeztével a bellyei j uradalmakban fog vadászni. Frigyes főherceg- ! nek/Jug yanis a mohácsi szigeten levő vadászlaka j mellé, mely eddig a főerdésznek is adoU szállást, most külön főerdészi lakot építenek, úgy, hogy a régi emeletes épület ezentúl tisztán vadászvendégek számára lesz fentartva A főerdésznek augusztusra ki kell költöznie a kastélyból, hogy az még a szarvasbőgés előtt a fejedelmi \endég számáig berendezhető legyen.

— Képviselő-választási mozgalmak.

Kämmerer Ernő országgyűlési képviselőről azt Írták a napilapok, hogy a szakcsi kerületben nem vállal többé mandátumot és hogy ebben a kerületben Bernrieder János lesz a szabadelviipárt jelöltje. Nekünk sem terünk, sem időnk nem engedi, — hisz e célra állandó rovatot nyithatnánk lapunkban — hogy a tolnamegyei képviselő-választásokról a napilapokban minduntalan megjelenő alaptalan tudósításokat esetről-esetre megcáfoljuk és helyreigazítsuk. Mégis, mert több lap és több ízben közölte a Kammercrre vonatkozó hirt, kötelességünk kijelenteni, hogy Kammerernek esze ágában sincs megválni annak a kerületnek mandátumától, a melynek választói, — kiknek bizalmát és ragaszkodását ma is teljes mértékben élvezi, — már három ízben nagy többséggel választották meg őt képviselőjükül. A vármegye több kerületében tényleg mozgalom indult meg Bernrieder János felléptetése érdekében, de úgy vagyunk értesülve, hogy Bernrieder János ur minden valószínűség szerint a kölesdi kerületben fog fellépni és viszi majd diadalra a szabadelviipárt zászlaját. Vármegyénk egyetlen kerületében egyik párt sem állított még hivatalosan jelöltet, tehát különösen a többi kerületekre vonatkozó tudósítások koraiak.

— Anyakönyvvezetöi kinevezés. A belügyminiszter értényi anyakönyvvezető helyettessé Surdy János segédjegyzőt nevezte ki; a simontornyai segédjegyző anyakönyvvezetői állásra pedig hajlandónak nyilatkozott évi 240 korona állami segélyt engedélyezni, ha az állást a község szervezni fogja.

— Uj pénztáros. A dombóvári Takarékpénztárnál Nagy Márton lemondása folytán a pénztári állás üresedésbe jutott. Az igazgatóság Döry Józseí elnöklete alatt múlt vasárnap ülést tartott, amelyen egyhangúlag Pribay Ferenc tanítót választotta meg az intézet pénztárosául. Pribay e megválasztása folytán megválik a tanítói pályától.

— Eljegyzés. Bodzsár Antal szolnoki iparos eljegyezte Mutschenbacher Lipót szegzárdi iparos leányát, Mariskát.

1901. május 19.

Az őrültek néha csodás sejtelemmel bírnak. Jean Loquetéux ellenséges érzületet vett észre az orvos szemében, érezte, hogy ezek az emberek mind csak azért vannak itten, hogy tőrbe ejtsék őt . . . Ekkor egy eszméje támadt.

— Doktor ur, — mondta — beszélni szeretnék magával, egyedül magával, egy pillanatra.

És a mint a többiek kimentek . . .

Doktor ur, — folytatta — nekem el kell innen mennem ... és én érzem, hogy maga ezt nem akarja . . . Nos, ha kimegyek . . . hallgasson jól ide ... . adok magának egy milliót!

— Valóban?

— Esküszöm, doktor ur! És ha egy millió nem elég, nos adok kettőt.

— Hol vannak a maga milliói, szegény Loquetéuxm ?

— Olyan helyen, doktor ur, a melyet csak én magam tudok . . . egy fa tövében, egy nagy kő alatt ... És azóta bizonyosan meg is fiadzot- tak! . . de csitt! . . . ime jön az igazgató . . . kihallgat bennünket.

És még az nap este Jean Loquetéux! visz- szadugták a csendes őrültek közé és ott sóhajtozott a pajtásaival.

— Nagyon gazdag vagyok! . . . Agyarkodnak rám. Nagyon gazdag vagyok! . . .

V. S.

— A szegzárdi kaszinó múlt kedden délután Simonisits Elemér elnöklete alatt választmányi ülést tartott, melyen a vállalkozónak a bérletből való elbocsátásra vonatkozó kérvényét tárgyalták s egyhangúlag elhatározták, hogy a folyó év október 1-étől kezdve a szerződést megszűntnek tekintik ; egyúttal a vállalatra pályázati hirdetmény kibocsátását határozták el. Uj tagokul fölvétettek : Zgorszky Zsigmond nyug. honvédezredes, Dánay János telekkönyvvezető és György Gyárfás törvényszéki joggyakornok.

— Előléptetés a szegzárdi postán. A kereskedelemügyi miniszter Szecskás Mihály segédellenőrt a X. fizetési osztály II. fokozatából az 1-be, — Csapó Jenő segédtisztet a XI. fizetési fokozat III. osztályából a ll.-ikba, — végül Darázsi János posta altisztet a 900 koronás fizetési osztályba léptette elő.

— Vásár Szegzárdon. A múlt hétfőn lefolyt szegzárdi vásár eléggé népes volt, de az iparosok és kereskedők nem sok árut tudtak eladni, mert ilyenkor a polgárságnak nem igen van még bevásárlásra való pénze. A ló- és marhavásár eléggé élénk volt; a zsebmetszők ezúttal is sikerrel működtek, több asszony zsebéből ügyesen csenték ki a pénztárcát s igy a vásári tolvajoknak lehetett a legjobb vásárjuk.

— A pécsi lóversenyen, mely múlt csütörtökön tartatott meg, megyénk előkelő birtokosai közül többen vettek részt, sőt versenydíjat is nyertek. A díjlovaglásban az elsődíjat K é s m á r k y Béla huszár hadnagy nyerte el. A kettős fogatok ügető versenyében elsőnek érkezett ifj. Bernrieder József, ki br. Jeszenszky József fogatát hajtotta, a húsz kilométer pályát 43'51 perc alatt érte el. A második dijat 47‘33 perc menetidővel Csapó Dániel nyerte el. A bíráló bizottság tagjai közt voltak megyénkből Bernrieder József és Stan- kovánszky János cs. és kir. kamarás, a lótenyésztési bizottság elnöke. Vármegyénk két dijat adott a lóversenyre, egyik a tolnamegyei hölgyek dija, a másik a lótenyésztési bizottság dija. A kitünően sikerült lóversenyen Tolna, Baranya, Somogy előkelőségéből igen sokan jelentek meg és részt vettek este a Nemzeti kaszinóban tartott táncestélyen is.

— Újabb adományok a múzeumnak. Nagy Ignác szegzárdi lakos 18 drb. mammuth csontot, üzv. Szám Pálné 2 régi könyvet, Lovas András Ocsényből egy dúsan hímzett jegykendőt, egy régi jegyinget, 5 darab rézpénzt. Sallai Petőcz Jánosné egy faragott székhátat, egy decsi fiú pedig 6 drb. érmet adományozott vármegyénk múzeumának.

— »Szölölevelek« címmel Kálmán Dezső, kölesdi ev. ref. lelkész, a kiváló szépirodalmi iró uj kötetet ad, mely szeptember végén jelenik meg Molnár Mór szegzárdi jóhirnevü nyomdatulajdonos kiadásában. A nagyon érdekesnek ígérkező szép- irodalmi műben folytatja a jeles szerző »Fényes napok és zord éjszakák« című, nagy tetszéssel fogadott elbeszélés cyclusát a +8—49-iki tolna- megyei eseményekről: az újabb elbeszélések címei lesznek: 1. Schzveidel József Kölesden, 2. Eb a német kutya nélkül is, 3. Dráma a Harc falu fölötti feszület alatt, 4. A drótos tót és a kancsó, a melyből Schweidel József, akkor még a Sándor- huszárok őrnagya együtt ivott a kölesdi parochián és elbeszélése annak, hogy az a vörös sifkássá lett drótos tót még a fiának is meghagyta, hogy, ha az a kancsó (korsó) eltörik, még a harmadik unokája is megdrótozza! Meg is drótozta a gyerek, hanem már most kihalt a familial Érdeklődéssel várjuk a kitűnő humora iró újabb kötetét, mely bizonyára ép oly kedves olvasmánya lesz a művelt közönségnek, mint a jeles iró eddig megjelent nagy tetszést arató kötetei.

— Névmagyarosítások. Engel Adolf báta- széki illetőségű, pécsi lakos vezetéknevét >Elekt-re, Lobi Simon dunaföldvári izr. tanító és gyermekei tLantos*-ra, Szigetit Mihály szegzárdi születésű győri róm. kath. lelkész » Vasvárit-ra, Klein Ernő dunaföldvári születésű mezőtúri lakos »Kist-re, Stallenberger György nagymányoki illetőségű győri lakos tSomlyaii-ra változtatta.

TOLNA VÁEMEGYE.

—. Kormányképviselő. A közoktatásügyi miniszter a szarvasi főgymnásium érettségi vizsgálataira kormányképviselőül W iga nd János, szegzárdi főgymnásiumi igazgatót küldte ki.

— Pünkösdi táncestély a kaszinóban.

A szegzárdi kaszinó igazgatósága lapunk utján értesíti úgy a helybeli, mint a vidéki tagokat, hogy a kaszinó nyári helyiségében f. hó 25-én táncestély lesz.

— Kivételes nösülési engedélyek. A honvédelmi miniszter az általános védkölezettség fen- tartása mellett kivételes nösülési engedélyt adott: Molnár J. paksi, Staut János szakadáti, Ettler Miklós kétyi, Heinrich Heinrik izményi, Jagaducz Ignác kónyii, Béres János bedeghi, Sz. Horváth József ozorai, Pelcz István hőgyészi, Vida István faddi, Tóth jános szakcsi, Szűcs Mihály bátai, Schwartz András kocsolai, Nagy János ozorai, Kelemen József szakályi lakosoknak.

— Megsemmisített lelkészválasztás. Mint

legutóbb jeleztük, a mekényesi ev. lelkészvalasztás ügyében a kisebbségben maradt párt megtámadta a választást. Az egyházmegyei törvényszék a napokban Ítélkezett ez ügyben s a választást megsemmisítette.

— Orgona-javitás. Még az őszszel megírtuk lapunkban, hogy az újvárosi orgona annyira hamis- kodik, hogy feltétlenül javításra szorul ; sőt jó lenne, ha átalakítanák. Az átalakítás a költség nagysága miatt elmarad; de a javítást Angszter József pécsi orgona-gyáros még a folyó hó folyamán megkezdi.

— Halálozás. Vármegyénk közéletének egyik érdemekben gazdag s köztiszteletben álló tagja hunyt el Pakson. Novák Imre, egykor az itteni megyei törvényszék bírája, ki érdemei folytán curiai bírói rangra emelkedett, Pakson folyó hó

14-én elhalálozott. Családja a következő gyászjelentést adta ki: »Özv. Novák Sándorné szül. Forster Zoltánná és fia Sándor, — úgy Novák Szidónia, — Novák Ilona férjezett JakabfTi Zoltánná s leánya Forster Elvira férj. ifj. Noszlopy Emilné az összes rokonok nevében és mély fájdalommal tudatják, hogy szeretett sógora, nagybátyjuk, illetőleg rokonuk Novák Imre nyug. kir. Ítélőtáblái biró, a

III. osztályú vaskorona rend lovagja, 1848—9-iki honvéd főhadnagy 82-ik évében, hosszas szenvedés s a halotti szentség ájtatos felvétele után f. hó 14-én jobblétre szenderült. A boldogultnak hült teteme f. hó 16-án délután 3 órakor fog a paksi családi sírboltban örök nyugalomra helyeztetni, — az engesztelő szent-mise áldozat pedig f. hó 17-én délelőtt 3/48 órakor fog a Mindenhatónak bemutattatni. Kelt Pakson, 1901. május hó 14-én. Áldás és béke hamvaira!« Temetése nagy részvét mellett ment végbe; résztvett Paks és vidékének egész intelligenciája, vármegyénk részéről Simontsits Elemér vármegyei főjegyző.

— Életmentés. Folyó hó 16-án, áldozó-csü- törtökön nagyobb társaság rándult ki a Stann- kertbe. A hölgyeknek kedvük kerekedett egyet csónakázni. Wéber Sándor szeszgyár-tulajdonos és Ketskés Elek lapunk belmunkatársa, hogy a hölgyek kívánságának eleget tegyenek, lementek Kutya-tanyára, és onnan egy nagyobb csónakot hoztak. A part mellett egy dereglye volt kikötve, odaeveztek tehát, és megkezdődött a beszállás. A csónak orra azonban sehogysen akart a dereglye mellett maradni, a már bennülő két leányka: Vár- hőnyi Jolánka és Stann Mariska megfogták tehát a dereglye oldalát, s úgy iparkodtak a csónak orrát visszatartani. Ámde a csónak mind jobban és jobban eltávolodott a dereglyétől, úgy, hogy már csak egy pillanat volt hátra, és Stann Mariska, aki még mindig fogta a dereglye szélét, fej jel a vízbe bukik. A csónakban ülők és a parton állók megdermedve szemlélték ezt a rettenetes látványt: ha a leányka belebukik a vizbe, könnyen a^dereglye alá kerülhet, s minthogy úszni nem tud, Isten tudja, mikép végződik a dolog! Ebben a pillanatban azonban Ketskés, aki átlátta a veszély egész nagyságát, odaugrott, a leánykát visszarántotta; de, minthogy ezzel a saját egyensúlyát kellett elvesztenie'. a vizbe bukott. A habok összecsaptak feje felett; azonban csak 3—4 másodpercig volt a viz alatt, rögtön felbukott, és biztos tempókkal úszott az ellódult csónak után. Baj egyáltalán nem történt ; még csak egy kis nátha sem származott belőle, mert hiszen a viz e napon 17° R. volt.