Tolnavármegye, 1901 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1901-05-12 / 19. szám

1901. május 12. TOLNA VÁRMEGYE. 5. Az édesanyját ért sok bánathoz, mely annyi éven dúlta az ő szivét is, ennek a keserűségnek is hozzá kellett járulnia. Ez kelté benne életre ször­nyű elhatározását. Ellenállhatatlan erő késztette, sarkalta. Nem látott más szabadulást, mint, hogy meg kell ölnie édesanyjáért, testvéreiért pusztító­jukat, az öreganyját, föl kell magát áldoznia sze­rettei megmentéséért. Az emberi szív legnemesebb érzelme vitte a legnagyobb bűnre. A legnagyobb gyöngédség bírta rá a legszörnyebb kegyetlenségre. Olt — a szeretet nmében. Van-e költő, kinek a képzeletében ennél meg- rázóbb, igazabb tragikum születhetnék? B. D. Kedden, május 7-én Schreiber Imre kis-szé- kelyi, 17 éves legény bűnügye került sorra. A tár­gyalást ebben az ügyben is Selcz József kir. tör­vényszéki elnök vezette, az esküdtbiróság tagjai | Ágoston István és Róvessy Ödön kir. törvényszéki bírák voltak, a jegyzőkönyvet Szilágyi Ernő kir. törvsz. aljegyző vezette. A vádhatóságot Beke Fe­renc kir. alügyész képviselte, védő : Geiger Gyula | ügyvéd volt. Az esküdtszék a következőkép alakult meg. Rendes esküdtek: Gottlieb Ármin, Peslhy Endre, Gáli Gyula, Klinger Ferenc, Helyi Ferenc, Pirgi Ferenc, Lindtner János, Károlyi János, Matzon Ede, Marhauser Imre, Kovarcz József, Stauber János; pótesküdtek : Vatzek László és Vargha F'erenc. A ki a rettenetes tett körülmé­nyeit nem ismerte, bizonynyal valami marcona képű haramia-vezért vélt láthatni; pedig Schreiber Imre egy, félszemére vak, halvány arcú, nyúlánk, vézna legény, a kinek ép szeméből a szelídség sugárzik. Szép vagyont hagyott maga után az elhalt Gondos József. Az özvegy s a gyermekek, mint illik, szépen elosztozkodtak egymás között. De nem sokáig tartott az egyetértés ; megbontotta azt egy ember, a ki az özvegyet a saját gyermekei ellen ingerelte. Tizenhárom esztendőn keresztül azzal keltek, azzal feküdtek Schreiberék : mi lesz hol­nap ? Mert az édes anya kimondotta leánya csa­ládjára, hogy addig nem nyugszik, amig az utolsó szögyükben tart, amig az uraság tarlóján nem ke­resik kenyerüket. Sirás-rivás közt nőtt fel Schreiber Imre, ez a sirás mérgezte meg egész életét. Vízzé nem válik a vér; de méreggé igenis válhatik. ki [ a szelíd, csendes, szülőt és testvért szerető, 17 éves legény elhatározta, hogy megöli a nagyanyját. 1901. április 8-án, husvét másnapján hajtotta ! végre tettét. A nagyhéteu megint foglaltatott náluk a kegyetlen asszony; ez bírta kitörésre a 13 év i óta magába szívott gyűlöletet. Magához vette bátyja j revolverét, és elment nagyanyjához, azzal a szán- j dékkal, hogy, ha nem hajt a szavára, agyonlövi. Ez azonban ki akarta kergetni a házából. A flu rálőtt, de a golyó nem talált. A bíróhoz futott az j asszony. Ez el is ment, hogy a dolgot megvizsgálja. A fiú is ott volt. Szóváltás támadt megint közöt­tük : legény ismét ráfogta a pisztolyt, de a biró idejekorán kicsavarta kezéből. Ekkor aztán haza ment, egy kis baltát és egy nagy kést vett magá­hoz, s most már eltökélte, hogy utoljára megy. Botos Ferenc községi őr ott volt, a mikor a bal­tával az öregasszony felé ütött, még idejekorán el­kaphatta kezét. A baltát elvette tőle, és az udvarra hajította ; de, mig ő ezt cselekedte, Schreiber Imre előrántotta a kést, és nagyanyját először a nyakán sebesitette meg, azután pedig mellbe szúrta. Mire a községi őr visszament, már csak azt látta, hogy az öreg asszony a földön, vérében fetrengve hal­doklik, a legény pedig véres késsel áll mellette. Consummatum est. A kir. törvényszék a következő kérdést in­tézte az esküdtekhez : Bünös-e Schreiber Imre vádlott abbau, hogy Kis-Székelyben, 1901. évi ápril hó 8-án, délután 4 óra tájban nagyanyját, özv. Gondos Józsefné szül. Pajor Katalint szándékosan, mely szándékát azonban nem előre fontolta meg, miután előző­leg reá forgó-pisztolyból eredménytelenül lőtt, akként ölte meg, hogy azt előbb a bűnjelként lefoglalt baltával homlokon ütötte, azután pedig a bűnjelként lefoglalt késsel két helyen meg- szurta — a nélkül, hogy cselekedetének elköve- «• tésekor elmetehetsége oly fokban lett volna meg­zavarva, hogy szabad akaratának elhatározási képességétől megfosztva lett volna ? Az esküdtek visszavonultak, és Kovarcz Jó­zsef főnökük vezetése mellett megkezdték a tanács­kozást. Rövid tanácskozás után azonban arra a meggyőződésre jutottak, hogy a feltett kérdésre sem igen-wt\, sem nem mel nem tudnak felelni. Visszajöttek tehát a terembe, és kérték az esküdt- biróságot, hogy tegyen fel még egy kérdést. Mire az első kérdéshez még ezt a kérdést kapták : Ha igen : az ölési szándék vádlottnak erős felindulásában keletkezett és rögtön végrehaj- taiolt-e f Mindkét kérdésre igen lön a felelet. Az es­küdtbiróság ezen verdikt alapján Schreiber Imrét' if évi fegyházra és g évi hivatalvesztésre ítélte. EGYLETEK. INTÉZETEK. — A tolnai kath. kör vigalmi bizottsága ma d. u., a kör nyári helyiségében, a szegény gyer­mekek segélykönyvtára javára énekkel, szavalatok­kal, és tornászati mutatványokkal egybekapcsolt, jótékony célú ünnepséget rendez. Az ünnepséget tánc követni. Belépő-dij 30 fillér. IRODALOM. ZENE. — Livio főhadnagy. Pékár Gyula nevét kato­nai történetei tették ösmertté és híressé. Nincs ma irodalmunkban senki, aki olyan bravúrosan tudná ennek az életnek szikrázó romantikáját megírni, mint ő. A Livio főhadnagy, amely két kötetben jelent meg az imént Singer és Wolfnerék »Egye­temes Regény tárának« piros kötetei közt, Pékár Gyula legérdekesebb regényeinek. A katonai élet mozgalmasságát festi, azt az olykor cinikus, de mindig bravúros fiatalságot, amely mint valami hoszárrohamban könnyelmű romantikával vágtat át szerelem, kalandokon, az egész életen. A Livio főhadnagyok nem kiméinek senkit, de magukat sem, és ha sokat szenvedtetnek, igazi hódítókként végeredményben maguk még többet szenvednek. A szerelem kalózai, a mulatság hősei béke idején, de tán csak azért, mert háború hijján igazán hősökké nem lehetnek. Tomboló ifjúságuk, ördöngös jóked­vük azzá tudná tenni őket, ez hit adja meg nekik rokonszenvüket és bocsáttatja meg velük könnyel­műségüket. Ez az a hangulat, a melyet ez a min­den izében érdekfeszitő regény bennünk kelt. Azt ma már mondanunk sem kell, hogy Pékár a stilus mestere, nagy bravúrral oldotta meg problémáit és ragyogó tollával élő életet csöpögtet .alakjaiba. A pompás regény az Egyetemes Regénytár XVI. évfolyamáuak 10—11. kötetenként jelent meg, a két kötet ára diszes piros vászonkötésbe kötve két korona. KÖZGAZDASÁG. — Az erdei munkásokról intézkedő törvény ez évi május 1-én lépett életbe. A törvény kiegé­szítője a többi, utóbbi években készített, sociál- politikai törvényeknek; célja az erdei munkás s munkaadó közti jogviszony szabályozása. Május 1-től fogva minden erdei munkásnak munkásiga- zolványnyal kell ellátva lenni s munkaadók félfo­gadáskor a munkás-igazolványt követelni kötelesek a munkástól. Az igazolványt ugyanazon hatóságok állítják ki, mint a mezőgazdasági munkás-igazol­ványt; községekben az elöljáróság, r. t. városok­ban a polgármester. — A vásártartási jog gyakorlásának terje­delme törvényhatósági szabályrendelettel nem kor­látozható. Az állatvásárokon alkalmazott állatorvos kiszállási költségeinek és dijainak szabályrendele- tileg megállapítása csak az esetekre vonatkozhatik, mikor a vásárjogtulajdonos állatorvosról nem gon­doskodván, terhére hivatalból rendeltetik ki állat­orvos. A járási főszolgabíró vagy helyettese pedig a járásában levő állatvásárokon való megjelené­séért külön díjazásra vagy költségmegtéritésre igényt nem tarthat. (A belügyminiszternek 114,740/ 1900 sz. rendelete.) — A ki rósz nrnöségü szőlő cefrét bor­készítésre felhasznál — tekintet nélkül arra, hogy a szőlő cefre sajátja volt-e vagy azt mástól vásá­rolta — a mesterséges borkészítés kihágását kö­veti el. (A m. kir. belügyminiszter 1900. évi 4884. sz. határozata.) — Az italmérési illeték után a késedelmi kamat az évnegyed első napjától kezdve fizetendő. (M. kir. közigazgatási bíróság 1900. évi 54021. sz. határozata.) — Állategészségügyi kimutatás. A raga­dós állati-betegségek állása Tolnavármegye terü­letén a következő: Lépfene: Kocsola 6 u., Szálka 1 u. Veszettség: Őcsény 1 u., Kükkor: Szegzárd 1 u., Őcsény 2 u. Szálka 1 udvar. Sertésorbáncz : Ozora 1 u. A KÖZÖNSÉG KÖREBÜL. Nyilvános köszönet. Nagy Lajos úrnő a vezetésem alatti »Egye­sült szegzárdi-tolnamegyei nőegyleti részére 20 ko­ronát volt szives adományozni. Ezen nagylelkű ado­mányért, számos szegényeink nevében is, a nyilvá­nosság előtt mondok forró köszönetét. Szegzárd, 1901. május 10-én. Borsody Lajosné, _ nőegyl. elnök. ind. érk.ll 852 800 300 y Budapest M |25 822 820 1121 ll01 451 H érk. ind. ti30 5°° 52 52 1155 510 Sárbogárd ™ ind. érk. Ilii)40 414 112 6"' 2°t 64i Nagy-Dorogh í 918 ! 8,r’ 215 92 721 2« M 7IO Kölesd-Tengelic i38 92 7« 3.3 730 Hidja-Apáthi a24 104 82 8CÍ 34s 750 Tolna-Mözs 8°‘­1226 822 820 407 822 érk. ind. 74° 11-6 82 422 Szegzárd 754 830 8Ü ind. érk. 73° U36 842 43* 82 őcsény 718 ll ll24 74 2 855 433 82 Decs í »JOG ll12 73O 9" 5C9 921 Pilis-Berek 650 1052 72 925 5t3 92 Bátaszék 630 1035 700 ll22 — 1122 Bonyhád i • 522 — 5°t 1“ — 1255 Dombóvár ; 322 — 03° 822 — 8201 t Budapest P 822 — 8°o érk. ind Az este 6 órától reggelt 6 óráig érkező ás induló vo­natoknál az idő percei fekete vonallal vannak aláhúzva. tisztelettel értesíti Szegzárd és vidéke közönségét, hogy bevásárlásaiból a napokban fog megérkezni és a legujab b divatcikkekkel felszerelt üzletét (báró Augusz-féle házban) pünkösd előtt megnyitja. (3iei. 1-1.)

Next

/
Thumbnails
Contents