Tolnavármegye, 1901 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1901-05-12 / 19. szám
1901. május 12. TOLNA VÁRMEGYE. 5. Az édesanyját ért sok bánathoz, mely annyi éven dúlta az ő szivét is, ennek a keserűségnek is hozzá kellett járulnia. Ez kelté benne életre szörnyű elhatározását. Ellenállhatatlan erő késztette, sarkalta. Nem látott más szabadulást, mint, hogy meg kell ölnie édesanyjáért, testvéreiért pusztítójukat, az öreganyját, föl kell magát áldoznia szerettei megmentéséért. Az emberi szív legnemesebb érzelme vitte a legnagyobb bűnre. A legnagyobb gyöngédség bírta rá a legszörnyebb kegyetlenségre. Olt — a szeretet nmében. Van-e költő, kinek a képzeletében ennél meg- rázóbb, igazabb tragikum születhetnék? B. D. Kedden, május 7-én Schreiber Imre kis-szé- kelyi, 17 éves legény bűnügye került sorra. A tárgyalást ebben az ügyben is Selcz József kir. törvényszéki elnök vezette, az esküdtbiróság tagjai | Ágoston István és Róvessy Ödön kir. törvényszéki bírák voltak, a jegyzőkönyvet Szilágyi Ernő kir. törvsz. aljegyző vezette. A vádhatóságot Beke Ferenc kir. alügyész képviselte, védő : Geiger Gyula | ügyvéd volt. Az esküdtszék a következőkép alakult meg. Rendes esküdtek: Gottlieb Ármin, Peslhy Endre, Gáli Gyula, Klinger Ferenc, Helyi Ferenc, Pirgi Ferenc, Lindtner János, Károlyi János, Matzon Ede, Marhauser Imre, Kovarcz József, Stauber János; pótesküdtek : Vatzek László és Vargha F'erenc. A ki a rettenetes tett körülményeit nem ismerte, bizonynyal valami marcona képű haramia-vezért vélt láthatni; pedig Schreiber Imre egy, félszemére vak, halvány arcú, nyúlánk, vézna legény, a kinek ép szeméből a szelídség sugárzik. Szép vagyont hagyott maga után az elhalt Gondos József. Az özvegy s a gyermekek, mint illik, szépen elosztozkodtak egymás között. De nem sokáig tartott az egyetértés ; megbontotta azt egy ember, a ki az özvegyet a saját gyermekei ellen ingerelte. Tizenhárom esztendőn keresztül azzal keltek, azzal feküdtek Schreiberék : mi lesz holnap ? Mert az édes anya kimondotta leánya családjára, hogy addig nem nyugszik, amig az utolsó szögyükben tart, amig az uraság tarlóján nem keresik kenyerüket. Sirás-rivás közt nőtt fel Schreiber Imre, ez a sirás mérgezte meg egész életét. Vízzé nem válik a vér; de méreggé igenis válhatik. ki [ a szelíd, csendes, szülőt és testvért szerető, 17 éves legény elhatározta, hogy megöli a nagyanyját. 1901. április 8-án, husvét másnapján hajtotta ! végre tettét. A nagyhéteu megint foglaltatott náluk a kegyetlen asszony; ez bírta kitörésre a 13 év i óta magába szívott gyűlöletet. Magához vette bátyja j revolverét, és elment nagyanyjához, azzal a szán- j dékkal, hogy, ha nem hajt a szavára, agyonlövi. Ez azonban ki akarta kergetni a házából. A flu rálőtt, de a golyó nem talált. A bíróhoz futott az j asszony. Ez el is ment, hogy a dolgot megvizsgálja. A fiú is ott volt. Szóváltás támadt megint közöttük : legény ismét ráfogta a pisztolyt, de a biró idejekorán kicsavarta kezéből. Ekkor aztán haza ment, egy kis baltát és egy nagy kést vett magához, s most már eltökélte, hogy utoljára megy. Botos Ferenc községi őr ott volt, a mikor a baltával az öregasszony felé ütött, még idejekorán elkaphatta kezét. A baltát elvette tőle, és az udvarra hajította ; de, mig ő ezt cselekedte, Schreiber Imre előrántotta a kést, és nagyanyját először a nyakán sebesitette meg, azután pedig mellbe szúrta. Mire a községi őr visszament, már csak azt látta, hogy az öreg asszony a földön, vérében fetrengve haldoklik, a legény pedig véres késsel áll mellette. Consummatum est. A kir. törvényszék a következő kérdést intézte az esküdtekhez : Bünös-e Schreiber Imre vádlott abbau, hogy Kis-Székelyben, 1901. évi ápril hó 8-án, délután 4 óra tájban nagyanyját, özv. Gondos Józsefné szül. Pajor Katalint szándékosan, mely szándékát azonban nem előre fontolta meg, miután előzőleg reá forgó-pisztolyból eredménytelenül lőtt, akként ölte meg, hogy azt előbb a bűnjelként lefoglalt baltával homlokon ütötte, azután pedig a bűnjelként lefoglalt késsel két helyen meg- szurta — a nélkül, hogy cselekedetének elköve- «• tésekor elmetehetsége oly fokban lett volna megzavarva, hogy szabad akaratának elhatározási képességétől megfosztva lett volna ? Az esküdtek visszavonultak, és Kovarcz József főnökük vezetése mellett megkezdték a tanácskozást. Rövid tanácskozás után azonban arra a meggyőződésre jutottak, hogy a feltett kérdésre sem igen-wt\, sem nem mel nem tudnak felelni. Visszajöttek tehát a terembe, és kérték az esküdt- biróságot, hogy tegyen fel még egy kérdést. Mire az első kérdéshez még ezt a kérdést kapták : Ha igen : az ölési szándék vádlottnak erős felindulásában keletkezett és rögtön végrehaj- taiolt-e f Mindkét kérdésre igen lön a felelet. Az esküdtbiróság ezen verdikt alapján Schreiber Imrét' if évi fegyházra és g évi hivatalvesztésre ítélte. EGYLETEK. INTÉZETEK. — A tolnai kath. kör vigalmi bizottsága ma d. u., a kör nyári helyiségében, a szegény gyermekek segélykönyvtára javára énekkel, szavalatokkal, és tornászati mutatványokkal egybekapcsolt, jótékony célú ünnepséget rendez. Az ünnepséget tánc követni. Belépő-dij 30 fillér. IRODALOM. ZENE. — Livio főhadnagy. Pékár Gyula nevét katonai történetei tették ösmertté és híressé. Nincs ma irodalmunkban senki, aki olyan bravúrosan tudná ennek az életnek szikrázó romantikáját megírni, mint ő. A Livio főhadnagy, amely két kötetben jelent meg az imént Singer és Wolfnerék »Egyetemes Regény tárának« piros kötetei közt, Pékár Gyula legérdekesebb regényeinek. A katonai élet mozgalmasságát festi, azt az olykor cinikus, de mindig bravúros fiatalságot, amely mint valami hoszárrohamban könnyelmű romantikával vágtat át szerelem, kalandokon, az egész életen. A Livio főhadnagyok nem kiméinek senkit, de magukat sem, és ha sokat szenvedtetnek, igazi hódítókként végeredményben maguk még többet szenvednek. A szerelem kalózai, a mulatság hősei béke idején, de tán csak azért, mert háború hijján igazán hősökké nem lehetnek. Tomboló ifjúságuk, ördöngös jókedvük azzá tudná tenni őket, ez hit adja meg nekik rokonszenvüket és bocsáttatja meg velük könnyelműségüket. Ez az a hangulat, a melyet ez a minden izében érdekfeszitő regény bennünk kelt. Azt ma már mondanunk sem kell, hogy Pékár a stilus mestere, nagy bravúrral oldotta meg problémáit és ragyogó tollával élő életet csöpögtet .alakjaiba. A pompás regény az Egyetemes Regénytár XVI. évfolyamáuak 10—11. kötetenként jelent meg, a két kötet ára diszes piros vászonkötésbe kötve két korona. KÖZGAZDASÁG. — Az erdei munkásokról intézkedő törvény ez évi május 1-én lépett életbe. A törvény kiegészítője a többi, utóbbi években készített, sociál- politikai törvényeknek; célja az erdei munkás s munkaadó közti jogviszony szabályozása. Május 1-től fogva minden erdei munkásnak munkásiga- zolványnyal kell ellátva lenni s munkaadók félfogadáskor a munkás-igazolványt követelni kötelesek a munkástól. Az igazolványt ugyanazon hatóságok állítják ki, mint a mezőgazdasági munkás-igazolványt; községekben az elöljáróság, r. t. városokban a polgármester. — A vásártartási jog gyakorlásának terjedelme törvényhatósági szabályrendelettel nem korlátozható. Az állatvásárokon alkalmazott állatorvos kiszállási költségeinek és dijainak szabályrendele- tileg megállapítása csak az esetekre vonatkozhatik, mikor a vásárjogtulajdonos állatorvosról nem gondoskodván, terhére hivatalból rendeltetik ki állatorvos. A járási főszolgabíró vagy helyettese pedig a járásában levő állatvásárokon való megjelenéséért külön díjazásra vagy költségmegtéritésre igényt nem tarthat. (A belügyminiszternek 114,740/ 1900 sz. rendelete.) — A ki rósz nrnöségü szőlő cefrét borkészítésre felhasznál — tekintet nélkül arra, hogy a szőlő cefre sajátja volt-e vagy azt mástól vásárolta — a mesterséges borkészítés kihágását követi el. (A m. kir. belügyminiszter 1900. évi 4884. sz. határozata.) — Az italmérési illeték után a késedelmi kamat az évnegyed első napjától kezdve fizetendő. (M. kir. közigazgatási bíróság 1900. évi 54021. sz. határozata.) — Állategészségügyi kimutatás. A ragadós állati-betegségek állása Tolnavármegye területén a következő: Lépfene: Kocsola 6 u., Szálka 1 u. Veszettség: Őcsény 1 u., Kükkor: Szegzárd 1 u., Őcsény 2 u. Szálka 1 udvar. Sertésorbáncz : Ozora 1 u. A KÖZÖNSÉG KÖREBÜL. Nyilvános köszönet. Nagy Lajos úrnő a vezetésem alatti »Egyesült szegzárdi-tolnamegyei nőegyleti részére 20 koronát volt szives adományozni. Ezen nagylelkű adományért, számos szegényeink nevében is, a nyilvánosság előtt mondok forró köszönetét. Szegzárd, 1901. május 10-én. Borsody Lajosné, _ nőegyl. elnök. ind. érk.ll 852 800 300 y Budapest M |25 822 820 1121 ll01 451 H érk. ind. ti30 5°° 52 52 1155 510 Sárbogárd ™ ind. érk. Ilii)40 414 112 6"' 2°t 64i Nagy-Dorogh í 918 ! 8,r’ 215 92 721 2« M 7IO Kölesd-Tengelic i38 92 7« 3.3 730 Hidja-Apáthi a24 104 82 8CÍ 34s 750 Tolna-Mözs 8°‘1226 822 820 407 822 érk. ind. 74° 11-6 82 422 Szegzárd 754 830 8Ü ind. érk. 73° U36 842 43* 82 őcsény 718 ll ll24 74 2 855 433 82 Decs í »JOG ll12 73O 9" 5C9 921 Pilis-Berek 650 1052 72 925 5t3 92 Bátaszék 630 1035 700 ll22 — 1122 Bonyhád i • 522 — 5°t 1“ — 1255 Dombóvár ; 322 — 03° 822 — 8201 t Budapest P 822 — 8°o érk. ind Az este 6 órától reggelt 6 óráig érkező ás induló vonatoknál az idő percei fekete vonallal vannak aláhúzva. tisztelettel értesíti Szegzárd és vidéke közönségét, hogy bevásárlásaiból a napokban fog megérkezni és a legujab b divatcikkekkel felszerelt üzletét (báró Augusz-féle házban) pünkösd előtt megnyitja. (3iei. 1-1.)
