Tolnavármegye, 1901 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1901-04-28 / 17. szám

— Uj vasúti menetrend. A május elsejével éleibe lépő uj vasúti menetrend — sajnos — c-a- lódást okoz mindazoknak, a kik az előleges híresztelések alapján előnyöselb és kellemesabS vasúti utazásra számítottak. Szó sincs róla, hogy ezentúl este közvetítn dsszekötleiésiink lesz Budapesttel. Az égés« változás abban áll, hogy az este 8-kor fölfelé utazóközönség nem lesz ké lytelen Sárbogárdon esti 11 ó. 8 perctől reggel 5-ig, hanem csak éjjeli 12 óra 4.0 periig vesztegelni, a mikor ugyanis Sárbogárdi ól az 1063. számú tehervonat elindul, a melyhez egy-két szeméh kocsit csatolnak s a mely tehervonat csak a herenczvárosig fog menni. -- Ez az újítás annyi, mint »nesze semmi, fogd meg jól«. Evek óta lamentál ennek a nagy vidéknek érdekeltsége egy Budapesttel közvetlen összeköttetéssel btró éjjeli vonat után és sok várakozás és kérelem után valóságos kis torzszülött az, a mit uji á«ul kapunk. Mert a közvetlen összeköttetésből, vagyis hogy az utasok ugyanabban a vasúti kocsiban érkezhessenek fel Budapestre, a melybe itt Szegzár- don beleszálltak, ezentúl sem lesz semmi, mert ezentúl is át kell majd szállni Sárbogárdon és az egész változás abban fog állani, hogy ezentúl nem 5 óráig, hanem csak egy és háromnegyed óráig kell majd Sárbogárdon vesztegelni, mig majd az éjfél után induló tehervonatba be lehet szállni. Ez pedig még a mostani sanyarnságos állapotnál is rosszabb, mert eddig a vesztegelésre maradt öt órai időt alvásnak szentelhették az utasok, de ezt ezentúl 1 és 3/4 órai időre tenni nem lesz érdemes, — viszont 1 és s/4 órát é.jel a váróteremben várakozással tölteni annyira kellemetlen s kényelmetlen, hogy az utasok bizonyára ezentúl szintén csak a reggel öt órakor induló személyvonatot fogják igénybe venni. Egyáltalán rendkívül mostoha elbánásban részesül a mi kis vasutunk. Valóságos unikum számba megy az egész országban. A vasút közel httsz év óta áll fenn, ezen idő alatt, főleg a szegzárdi állomásnál, a forgalom, különösen a bá- taszéki vasút megnyitása óta, óriási mértékben megnövekedett, de azért minden marad a régiben.

A szegzárdi pályaudvar ma is csak olyan szűk és kényelmetlen, mint volt 20 év előtt. A váróteremben összeszorulva hemzseg a közönség, a ragályos beteg is csak oda szorul a többi utasok közé, a hivatalos helyiségben a tisztviselők alig mozoghatnak, a pályaudvaron nincs hely a waggo- nok elhelyezésére, a ki- és berakodás pontos eszközlésére, az áruk elhelyezésére, fölvételére, olyannyira, hogy a legtöbb vonat csak késéssel indul s csak késve étkezhetik be az állomásra. Az állomásnál vasúti hordárnak, mint más nagyobb állomásoknál, nyoma sincsen, az utasok a kiszállás al kaiméval maguk kénytelenek podgyászaikat a sötétségben várakozó kocsikhoz, cipelni. A közönség panaszaival az áilomásfőnököt ostromolja, de ő nem segíthet ezeken a bajokon, mert fáradozása, hogy valami előnyös újítás vagy változás történjék a mi pályaudvarunk és vasutunk körül, hiábavaló Igaz ! — horribile dictu — mégis meg kell emlékeznünk egy nagy változásról és reformról, mely május elsejével lép életbe. — Ezentúl délben nem 11 óra 46 perckor, hanem 11 óra 56 perckor indul a vonat Budepest felé és délután 4 óra 24 perc helyett 4 óra 7 perckor érkezik majd a vonat.

— Távlovaglás. A szegedi 3. és a kecskeméti 4. honvédhuszárezred 13 tisztje, 4 főhadnagy és 9 hadnagy, Abonyi Andor vezérkari főhadnagy, mint a lovagló-iskola tanára vezetése alatt, Szegedről — Szabadka — Baja — Mohács — Pécs — Szegzárd — Mélykút — S:eged utiránynyal, a 380 kilométer utat 7 nap alatt tették meg. Elindultak múlt vasárnap és tegnap este érkeztek vissza Szegedre. Szegzárdra múlt szerdán este érkeztek meg s egy napi pihenő után pénteken hajnalban indultak útra.

— Az iparos dalkör megalakulása. Mint lapunk múlt számában jeleztük, múlt vasárnak d. u. fél 3 órakor, a községháza nagytermében értekezletre gyűlt Szegzárd iparossága. André István ipar- testületi elnök és Ketskés Elek lapunk belmunka- társa, ipartest, h. jegyző által szétküldött felhívásnak nagyon szép eredménye lett: közel átvenni voltak jelen az értekezleten, dacára annak, hogy sokan az iparosok közül ép az értekezlet napján nem voltak itthon. — Ke.skés Elek terjedelmes j beszédben ecsetelte az iparosok szomorú sorsát, és meggyőző érvekkel támogatta az egyesülés szükségét. A beszéd annyira fcllelkesitette az egybegyűlteket, hogy volt, aki azt indítványozta, hogy ott menten mondják ki az iparos-egylet megalakulását. Ezt azonban — mint időelődit — André és - Ketskés ellenezték. Végezetül az értekezlet kimon- I dotta az Iparos Dalkör megalakulását. Eddig már 50-en jelentkeztek a Dalkör működő tagjaiul.

— Hirtelen halál. Rizner Károly tolnai szabómester folyó hó 21-én, 65 éves korában hirtelen meghalt. Az elhunytat szivszélhüdés ölte meg.

1901. április 28.

— Megáldott keresztek. Döbröközön — mint tudjuk — uj templom épül. F. hi 15 én helyezték el a lemplomra a kereszteket. A feltételt megelőzőleg szentmisét mondott Fáj.h Lajos adminisztrátor és alkalmi beszédet tartott a templomokra elhelyezett keresztek jelentőségéről; mijd megáldotta azokat. Végül a harangak zúgása mellett körmei net indult, s igy szállították a kereszteket az uj templomhoz.

— Az ujdombovári vasúti állomás kibővítéséhez szükséges területek kisajátítására vonatkozó terv megállapítása végett líj-Dombovárott május hó 6-án tárgyalást tart a közigazgatási bizottság kiküldöttsége, a melynek elnöke Jeszenszky Andor, tagjai: Per szína Altréd kir. főmérnök, Nagy István főszolgabiró és Széva/d Oszkár vármegyei aljegyző, az ügy előadója. A tárgyalásra meghivatott még Uj-Dombovár község elöljárósága, a herczeg Eszterházi-uradalom központi igazgatósága és a m. kir. államvasutak igazgatósága.

— Kivételes nösiilési engedélyek. A honvéd, miniszter az általános védkötelezettség fenntartása mellett, kivételes nősülési engedélyt adott Fbllvei- ler Jakab alsó-nánai, Marosi József szakcsi, Tóth József czikói, Takács János, szakcsi, Haffner Jakab grábóci lakosoknak.

— Alaptalan panasz. Kis Gallai István és még néhány dunaföldvári lakos a belügyminiszterhez hosszú fegyelmi feljelentést tartalmazó panaszt adtak be Ntefergáll Nándor ottani jegyző és Ras- sovszly Julián főszolgabiró ellen, sokféle törvénytelenséggel vádolva őket. A miniszter leküldötte ezt a panaszt a közigazgatási bizottságba azonnali intézkedés és jelentéstétel végett. A közigaz gatási bizottság április havi ülésében a panaszos folyamodványokat elutasítani határozta, mert a tárgyalás alá vett iratokból s különösen az azok mellé csatolt okmányokból a Niefergall Nándor és llassovszky Julián ellen felhozott vádak alaptalansága kellően igazoltatott s igy a fegyelmi eljárás elrendelését mellőzni kellett.

— A Bartina—Baldai Hegyközség választmánya múlt vasárnap d. u. 3 órakor, a községháza tanácsszobájában ülést tartott. Két évvel ezj előtt a hegyközség egy közgyűlésen kimondotta,

I hogy a hegyiutat, minthogy a közlekedés rajta nemcsak kényelmetlen, de veszélyes is, meg fogják szélesíteni. A felettes hatóság a szükséges kisajátításra meg is adta a szankciót. A hegyközség □ ölenként 4 koronát ajánlott az utmenti birtokosoknak az átveendő területekért. Valamenynyi szőlőtulajdonos bement a dologba, a Birkenstock- féle szőlő tulajdonosa pedig a múlt vasárnap adta a választmány előtt beleegyezését. Pénteken megjelent a Kiküldött mérnök, ámde Birkenstock most meg újra nem volt hajlandó a dologba belemenni, úgy, hogy a felmérés meghiúsult. A hegyközség tagjai előtt óriási visszatetszést szült az a dolog, annál is inkább, mert hiszen a kérdéses terület nem a legjobb minőségű, be sincs ültetve, holott még beiil- tetetlen is elég volna érte négyszögölenként 4 korona. Ma újra ülést tart a választmány, és most már emiatt az érthetetlen vonakodás miatt élni fog jogával, és határozatilag kimondja a kisajátítást.

— Pisztrángtenyésztés Tolnában. Mint Tolna- Apáthiból ir|a tudósítónk, gróf Apponyi Géza ottani uradalma számára ezidén több százezer pisztrángpetét hozatlak. Az uradalom területén a múlt évben már egy halastavat is készíttetett a gróf,

■ amelyet azonban á« eső az idén nagyon megrongált. A hegyi patakocskában fogják a pisztrángot tenyészteni; már ki is keltek a peték. Természetesen, a falubelieknek is jut a jóból, mert hát esőzések alkalmával a falu patakjába is elsodorja a jóízű halacskákat a víz. Apáthi különben a grófi uradalom legszebb pontja.

— Szent György napja. Április havát másképpen Szent György havának is szokás nevezni; me t e hó 24-én van Szent György napja. Az idén a múlt hét szerdai napjára esett Szent György ünnepe. Azokra a szerencsétlen halandókra nézve nagy jelentőségű ez a nap, akiknek nem adatott saját házukban dicsérni az Urat; mert e nap a a lakásváltoztatás — vulgo hurcolkodás — egyik napja. Boldogok, a kik e tekintetben nincsenek kényszerítve e nap figyelemben tartására. Szent- György a legenda szerint egykor kappadóciai herceg volt és vértanúi halállal múlt ki. A keresztes vitézek a szent sir visszafoglalására tett utjokban zászlóikon az ő képét lobogtatták. Az oroszok később szintén az ő képét vették föl címerükbe. Védőszentjük azonban az angoloknak és Génua lakóinak is.

— Tolnai vásár. Tolnán a legközelebbi országos vásár május 6-án lesz.

TOLNA VÁHMEGYE.

3.

— Nagy a por. Még csak a tavasz elején vagyunk és máris tűrhetetlen nagy por fekszik az utcákon, azonkívül a mi főutcáinknak és tereinknek lisstáilansága igazán páratlan. A« aszfaltjárdától némi javulást reméltünk, azonban ez is c-ak csiga lépésekkel közeledik a megvalósulás felé. — Igaz, hogy már hetek előtt megtartotta a város az asz- faltirozási munkálatokra az árlejtést, azt is kikötötték, hogy a váiiaikozó 45 nap alatt köteles a munkával elkészülni, azonban még ez ideig még az előmunkálatoknak, a lejtmérésnek sincsen semmi hire. Ismerve azt a nehézkes és hosszadalmas eljárást, a melyet nálunk — sajnos — követnek, meg vagyunk róla győződve, hogy az idei nyár is el fog múlni a nélkül, hogy az aszfaltjárdák tényleg kiépíttetnének. A sétálni szerető közönség, városunk intelligenciája pedig továbbra is kénytelen lesz elszenvedni azt a rengeteg nagy port, a melyről a »székhelynek összes utcái annyira nevezetesek, — nemkülönben a főutcán diszlő nyílt csatornákból kiáradó bűzt. Mi évrői-évre megismételjük panaszunkat eme közegészségellenes, ép oly szégyenletes, mint botrányos állapotok ellen, azonban — sajnos — meddő és hiába való marad minden panasz és felszólalás.

— Telekkönyvi átalakító dijnok. A d.-fóldyári kir. járásbíróságnál telekkönyvi átalakitói dijnoki állás van üresedésben. A pályázati kérvények a szegzárdi kir. törvényszék elnökéhez, Selcz Józsefhez adandók be.

— Az első katonai hőstett. Még jóformán be sem fejezték a szegzárdiak sorozását, már is kitört a háború közöttük. Az alsóvárosiak és az újvárosiak viseltek háborút egymás ellen. Az újvárosiak legszájasabbja Doroghy Pál volt; neki már különben múlt vasárnap is volt valami »alfa- irje;« egy kitölt fog, orr és száj vérzés árán szabadult csak meg akkor ellenlábasaitól. No, de szerdán 17 újvárosi állt négy alsóvárosival szemben. Valamennyi pántlikás. Doroghy Pali volt a legnagyobb hős, ő vezette a harcot. Ámde az ujváro1 siak — okulva a kisasszony-napiakból — szépen j meghátráltak, s Doroghyt, aki különben ő közöt- ! tűk sem örvendett nagy népszerűségnek, a tárna- j dók martalékául hagyták. Azok el is bántak vele 1 alaposan: lepedőben szállították a kórházba.

— Toloncszökevény. Búzás Ádám, szegzárdi illetőségű, 37 éves napszámost a pécsi rendőrkapitányság még március 31-én kötött útlevéllel Szegzárdra utasította, de ide nem érkezett meg,

1 most tehát a hatóságokat a tolonc illetőségi helyére való kisértetésre kéri.

— Áldomás. Szép szokása a magyarnak, hogy, ha elad, vagy vesz, áldomást iszik. Hanem

[ az olyan áldomás ivás, mint a milyet Kónyiban, a legutóbbi vásár alkalmával rendeztek, az már csak I szégyenére lehet a magyar fajnak. Eloltották a j lámpákat a korcsmában, s úgy szurkálták egymást. Keszthelyi Józsefnek a hasát hasították fel, Szigeti János és Jaksa István pedig, ha meggyógyulnak is, örökre nyomorékok maradnak.

— Megölte a nagyanyját. Mikor Gondos Jó- zsefné kisszekelyi lakos özvegygyé lett, jó nagy gazdaságot örökölt urától. Szükség volt tehát a férfira, hogy a vagyon el ne kallódjék. De hát — szerencsére — volt az öregnek jóravaló veje : Schreiber Mihály. Megegyeztek : veje átveszi a vagyont, őt pedig illendőképen ellátja. Egy darabig meg is voltak békességben ; de nem sokáig, mert a vagyon miatt folyton gyűlölködtek, s végtére is otthagyta őket az öregasszony. A vagyont— természetesen — visszakövetelte. Per lett a dolog vége, áldatlan, hosszú, atyafiak közti per, a mely

j kiölt a szivekből minden jóérzést, gyűlöletet ültetett a szeretet helyébe. A pert az öregasszony nyerte meg. Napok óta nem tudott aludni a Schret- A?/--család, hetek óta csak erre a gyűlöletes perre fordult a beszéd minden alkalommál. Schreiber Imre, a 18 éves legény is gyűlölettel fordult nagyanyja felé. Folyó hó 12 én aztán elhatározta, hogy végét szakítja ennek a kínos állapotnak. Elment nagyanyjához állítólag azzal a szándékkal, hogy megbékítse szüleivel. Az öregasszony azonban rá sem hallgatott. Erre a legény iszonyú dühbe jött, revolvert rántott elő, rá sütötte a megrémült asszonyra, azután pedig kést fogott és egy iszonyú szúrással mély sebet ütött a nyakán, végül pedig markolatig döfte kését nagyanyja mellébe. Az asszony rövid szenvedés után meghalt, az emberi mivoltából kivetkőzött legény pedig a szegzárdi ügyészség börtönében várja földi bírái Ítéletét.

— Du rátör által a cipőtalp minden 3—4 hétben egyszeri bekenéssel ötször oly tartós és vizát- hatlan lesz. E. kiváló hazai készitmény nagyon sok takarékos embernek szerez örömet és bizonyára kevés családnál fog hiányozni nemsokára. Ára l és 2 korona. Postán 1 korona 30 fillér beküldése

; után bérmentve küldi Duralor-gyár, Budapest, Li- j pót-körut 1 b. — Kapható azonban mindenütt. 9.

— Eltűnt hajókormányos. Liebhardt Ádám j tolnamegyei születésű, 47 éves gőzhajókormányos,

butapesti lakásáról eltávozott s a főváros területén , nem találják sehol. Hozzátartozói kérésére a buda- ; pesti rendőrkapitányság most országszerte kö- I rözteti.