Tolnavármegye, 1901 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1901-04-28 / 17. szám
17m szám. XI. évfolyam. Szegzárd, 1901. április 28. TOLNAVÁRMEGYE tlnnzetest sr Egész évié . jFél évre | Negyed évre ' Egy sz.lm ára 12 korona. K > 3 » 24 fillér. j Előfizetéseket és hirdetéseket « kiad»í- ivatalon kiviil elfogad Krummer Vilmos könyvkereskedése Szegzárdon. POLITIKAI ÉS VEGYES TARTALIVIU HETILAP. Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szegzárdon, vár-utca 130. sz. Felelős szerkesztő és laptulajdonos : Dr. LEOPOLD HŐÉNÉL. Segédszerkesztő : SZÉKELY FERENCZ. Kéziratok vissza nem adatnak. A lap szellemi részét illető közlemények, valamint az előfizetések és a hirdetések is a szerkesztőséghez intézendők. Hírd.ta«eV mdr.dkol'.n megállapítot árszabály szerint siámittstnak. Alkotmányosság. (Z—i. H.) Minden emberi intézménynek az a közös sorsa, hogy körülmények és idők változásával együtt veszít úgy fontosságban mint jelentőségben. Amint meg nem lehet állítani a hömpölygő ár hullámait, úgy ragadnak az események magukkal mindent, a mit útjukban előtalálnak s ha megsemmisítéssel nem is fenyegetnek mindent, nyomuk mégis megmarad a liánytorgatott hordalékokban. Lekoptatják a kiálló egyenetlenségeket, mélyedéseket vájnak a lapos felületen; s mi annak előtte az intézményekben legkimagaslóbb, a legjellegzetesebb volt, az idővel íontosságnélkülivé, jelentéktelenné válik. A kormányzási formák közül a legsza- badelviibb, az egyén jogait legjobban megvédő az alkotmányos kormányzat. S ha szemügyre veszszük a leghatalmasabbat a modern államok közül, Nagy-Britániát, akkor minden elfogulatlanság nélkül Ítélő bevallja, hogy a hatalomnak oly intenzív kiterjesztését nem lehetett volna eszközölni ez óriás birodalomban az alkotmányosság szigorú, ősi nyomdokokon járó s így tehát kegyelettel tekintett keresztülvitele nélkül. Ha saját hazánk történelmét vizsgáljuk, .belátjuk, hogy a jelen Magyarország mindent alkotmányának köszönhet, melynek áldott talajából a szabadság, a jogegyenlőség és a törvénytisztelet fakadt. Oly bevehetetlen sáncot képezett a magyar alkotmány, a mely ellen hiába küldték harcba a barbár kegyetlenséget, hiába vették elő a felvilágosodott abszolutizmus mézédes simo- gatásait. Vájjon minden emberi intézmény sorsában részesül-e a mi alkotmányunk, igazuk van-e azoknak, kik a parlamentáris kormányzati tormát elavultnak tekintik. Az alkotmányosság nem vethető egybe semmilyen társadalmi intézkedéssel, nem sorolható a contrat szocial szerint történt egyezkédések közé ; az alkotmányos érzület együtt születik valamely népnek a leikével, annak jellemvonását képezi, mely nélkül el sem gondolható. Az alkotmányosság a nép lényegének kiküszöbölhetlen jelzője, az éltető elem, melynek létezésétől függ a nemzet fennállása. Tehát nem oktroyált, nem mesterségesen reáruházott tulajdonság és birtok az alkotmányos érzület, hanem a nép leikétől el nem választható nyilvánulása annak az óhajnak, mely szerint kormányoz- tatni akar. Magától értetődik, hogy az alkotmányosság ily formában csak azoknál a nem- ; zeteknél léphet föl, a melyeknek történelme | volt az a talaj, a melyből a kiválóság kicsirázott s a melynek múltja változatos eseményeiből szűrődött az a gondolkodás- mód, az alkotmányosság alkalmazásában nyilvánul. Hogy mennyire nem állhat meg a politikai élet viharaiban oly alkotmányosság, melyet az uralkodó jóvoltából, vagy megváltozott politikai helyzetből kiindulva valamely behívott népképviselet adományozott a népnek; mennyire torzalakká válik az egész parlainentárismus, mely egy ily alkotmányon felépült, annak legjobb tanúsága a zűrzavar az osztrák parlamentben, a sok frakció a német birodalmi gyűlésen. S ha hangok hallatszanak, melyek az alkotmányos kormányforma és a parla- mentárizmus sülyedése és züllése miatt panaszkodnak, ha manap közönséges emberi intézménynyé szeretnék lefokozni az alkotmányt, annak csak az lehet az oka, hogy az ajándékozott, vagy a nép szükségletéből nem támadt parlamenti rendszer rosszul funkcionál s beláthatlan zűrzavarnak kűt- forrása lett. Ha a természettudományok kifejezésével akarunk élni, átöröklés által oly faji kiválásnak kellett történni a nemzeteknél, hogy az alkotmányosság saját lényegök kiegészítő része legyen. S így nagyon érthető, hogy a faji tulajdonságok uralkodói aktus vagy közelhatározásból nem ruházhatók az egyénekre s a máról-holnapra keletkezett parlamentárizmus fonák intézmény. Az alkotmányosságnak lehetnek kóros elváltozásai, lehetnek ferde kinövései, az alkotmány bizonyos megszorító határokkal veheti körül a szabad fejlődést, az alkotmány bizonyos körülmények közt még a közóhajjal is ellenkezhetik, de a nép énjével összefüggve, soha nem szolgálhat a nemzetek megrontására. Mert szándéka csak olyan lehet, mely a közösség fenntartását célozza, törekvései is csak olyan irányúak lehetnek, melyben a nemzet háborítlan fennállása legbiztosabban elvárható. És a parlamentárizmus zavarokon, betegségeken mehet keresztül, egy szerv tulten- gése, egy másiknak elsatnyulása benne is előfordulhat, a parlament is tévelyeghet, de eltévedni remény nélkül, a megtérés kilátása nélkül nem fog soha. Magyarország alkotmánya a magyar nép lelkében él, azt onnan csak úgy lehet kiirtani, ha a hármas bérc hazájából elpusztul minden magyar ember; azt a pártok meghasonlása, a pártpolitika fondorlatai nem érinthetik, meg nem zavarhatják. Álljon a kormány élén akár mily politikai nézetekkel biró párt, ha igazán magyar érzelmű, J a magyar géniusztól lelkesített íiérliak vezérlik e haza sorát, oly palladium lesz számukra a magyar alkotmány, melynek megcsorbítása egyenlő volna az öngyilkos megvetendő tettével. Nálunk az alkotmányosság még nem járta le magát, nálunk a legnagyobb tiszteletben részesül az elődök politikai hitvallása, mi nem vagyunk rosszabbak őseinknél, nálunk egyedül az alkotmányos kormányforma a lehetséges. S legjobb bizonyitéka annak az állandó törekvésnek, mely a magyar nyilvános életben uralkodik s a biztosítékok legkülönbözőbb nemeivel óvni akarja az ősi alkotmányt, Széli Kálmán kormányának minden intézkedése a közeledő választásokra nézve. S biztos reménynyel néz a hazafi a jövőbe, mert addig míg ez a szabadelvű kormány intézi az ország sorát, a nemzet legnagyobb kincse, egyéniségének legtündöklőbb tulajdonsága, alkotmánya és alkotmányos érzülete mentve lesz minden zülléstől, minden bomlástól. VÁRMEGYE. — A központi választmány az országgyü- | lesi képviselő választók 1902. évi névjegyzékének, I az 1899. évi XV. t. c. értelmében eszközlendő egybeállitása és közszemlére helyezése céljából folyó évi április hó 30-án délelőtt 10 órakor a vármegye székházában Döry Pál, alispán, elnöklete alatt ülést tart. — Községi elöljáróvá oly egyén, a ki a 24. életévét még be nem töltötte, akkor sem választható meg, ha az illető nagykorusiitatott is. (M. kir. közig, bíróságnak 1300/1900. K. sz. határozata.) — A postamesterek állami tisztviselőknek nem lévén tekinthetők, községi pótadómentességre igényt nem tarthatnak. (A m. kir. közig, bíróság 1436/ 1900. k. sz. határozata.) — Elöljárósági tag elleni fegyelmi eljárás. Az 1886. évi XXII. t. c. (községi) rendelkezése szerint kétségtelen ugyan, hogy a fegyelmi eljárás a hivataláról lemondott avagy újra meg sem választott községi elöljárósági tag ellen is folyamaiba tehető, de másrészt a hivatkozott törvény által az sincs kizárva, hogy a kárt okozó községi elöljárósági tag ellen a kártérítés iránti per a fegyelmi eljárás előzetes folyamatba tétele nélkül is megindittathassék. (A m. kir. Curia 1901. évi 2481. sz. ítélete.) — Körjegyző által segédjegyzöi állás rendszeresítése tárgyában beadott folebbezé.; illeték- mentes. (M. kir. közigazgatási biróság 1900. évi 3487. sz. halározata.) — Vadászterület bérlete, ha azon a vadászat sportszerűen ügetik, adózás tárgyát nem képezi. (M. kir. közigazga'ási biróság 1900. évi 1769. sz. határozata.) — Kárban talált marhák. A károsultnak jogában áll a kárban talált marhákat 3 napig magánál tartani, ha a marhák tulajdonosa a kívánt kártéritést nem adja meg. (M. kir. belügyminiszter 1000. évi 2399. sz. határozata.) —- A községi elöfogatozás bérbeadásából eredő költség közigazgatási költség természetével bírván, pótadó utján fedezendő, melynek alapja csakis az állami adó lehet. (M. kir. közigazgatási biróság 1900. évi 1875. sz. határozata)
