Tolnavármegye, 1901 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1901-04-14 / 15. szám

— Fizetések koronákkal és váltópénzzel.

Az Osztrák-Magyar-Bank a következő kommükét teszi közzé : A törvényes rendelkezések értelmében senki sem köteles, tehát az Oszrák-Magyar-Bank sem, ötkoronás érmekből 350 koronánál többet, nikkel pénzből 10 koronánál többet és bronz pénzből egy koronánál többet fizetéskép elfogadni. Ez a rendelkezés érvényes tehát a bank pénzbeszedő közegeire is, a kik váltók és értékpapírok beváltásánál váltópénzben nem fogadnak el többet a felsorolt maximális összegeknél.

— Halálozás. Alsódraskóczi Morvay Ká- rolyné szül. Lipovszky Mária, néhai M o rvay Károly, volt szegzárdi ügyvéd özvegye múlt pénteken hunyt el Szegzárdon 84 éves korában.

— A vadházasságok ellen. Minthogy a vadházasságok száma egyre, szaporodik Magyarországon és különösen nagy a száma azoknak a kiskorú férfiaknak, a kik hadkötelességüknek nem tévén eleget, vadházasságot kötnek, a belügyi kormány most ebben az ügyben rendeletet adott ki, melyet e napokban küldöttek szét a törvényhatóságoknak. A rendelet felhívja a hatóságokat, hogy a vadházasságok ellen a legerélyesebben iparkodjanak megtenni miden lehetőt. A kiskorúak vadházassága a gyámhatóság utján hivatalos beavatkozással szüntetendő meg.

— Kórházi ápolási dij. A belügyminiszter a szegzárdi Ferenc-közkórházban 1901. évre a napi ápolási dijat 1 K. 34 fillérben állapította meg.

— ’Magyar korona gyufa.« A kölemultba mi is megemlékeztünk arról, hogy több külföldi gyufagyáros cég azzal csempészi közforgalomba nálunk honigyártmány dinén a maga termékeit, hogy gyufaskatulyáit magyar hangzású felirattal ékeskedő címkékkel látja el. Ez a dolog természetesen fülébe került a került a kereskedelemügyi miniszternek is, ki most a honigyárttnányok megóvása céljából a következő rendeletet bocsájtotta ki valamennyi másodfokú iparhatósághoz, hogy: »Tudomására jutott, hogy a Pojatzi FI. és társa deutschlandsbergi gyufagyáros cég, gyufáit a valóságnak meg nem tele'ő »Magya korona gyufa« felirattal ellátott dobozokban hozza forgalomba, miről a hatósága alá tartozó iparhatóságokat azzal értesítse. hogy a mennyiben akár feljelentés, akár közvetlen tapasztalásuk utján tudomásukra jutna, hogy a fentemlitett kihágást valaki elkövette, az illető ellen az 1884. évi XVII. t.-c. 152. §-ának d) pontja alapján a megtorló iparkihágási eljárást azonnal tegyék folyamatba.«

— Tűz. April hó 10-én ismét tűz volt Szegzárdon; 6rósz János Támer bérkocsis 331 korona értékű szénája égett el. A tűz keletkezésének oka ismeretlen.

— Mennyi a csendőr ? Magyarországon a csendőrök összes száma 7957. Minthogy ez a szolgálat pontos ellátására elégtelen, a belügyminisztériumban úgy az állományt, mint a csendőrőrsök számát szaporítani fogják. A f. évben pénzügyi okok miatt az emelkedés csak jelentéktelen lesz, amennyiben 70 uj gyalogcsendőrt neveztek ki. Az év végére lesz a.csendőrségnek 8027 főnyi legénysége, 205 tisztje. Kiegészíti a csendőrségnél alkalmazott 15 polgári egyén. Beosztás szerint 14 szárny-, 112 szakasz-, 1308 őrsből, 2 tiszti és 5 legénységi különítményből fog állani.

— Század végi szobacicák. Most létező szobacicák mindenesetre századvégiek, mert e század végén éltek. — Van azonban köztük egynéhány, a kik megelőzik korukat. Ezt ibazolja az alábbi eset. Egy szegzárdi ügyvéd a napokban postára küldte szobaleányát, hogy hozzon el egy csomagot. — Az ügyvéd lakása nincs nagyon messze a postától. A szobacica kiváltja a csomagot s a posta kapujában felfogad egy fiút s a kezébe nyomja a csomagot, ó megy előre, a fiú utána ballag s viszi a csomagot. Mikor hazaérnek, a szobaleáuy egy hatos honoráriumot nyom a fiú kezébe s átveszi a pakkot. Ezek a századvégi szobacicák már a jövő század közepébe illenek, mikor majd talán még külön fogatokat is tartanak, ha boltba kell menniük.

— Körözés. A pécsi kir. törvényszék Kelemen István tiagy-szokolyi születésű, 35 éves napszámost lopás miatt országszerte körözteti.

— Régi adósság. Folyó hó 8. és 9-ike közti éjjelen lolnán, a Goldschmidt- íéle korcsmában Herbstmann János egy zsebkéssel úgy összeszurkálta Merk Antalt, hogy az legalább egy hónapig feküdni fog bele. Midőn a csendőrök Herbsmannt emiatt kérdőre fogták, nem tagadta tettét; sőt egészen meg volt magával elégedve, mert kifizette adósságát; pár évvel ezelőtt ugyanis Merck Antal meg őt páholta el. No, de az ilyen jó fizetők jutalmazásáról sem feledkezik el a biróság s majd juttat számára néhány hónapig ingyen lakást.

_4.

____________________________________

— Jóváhagyott alapszabályok. Az »Ó-dom- bovári dalkör« alapszabályait és a »Felső ireghi és szemcse-csehi kaszinó« alapszabályait a m. kir. belügyminiszter jóváhagyta.

— Névmagyarosítás. Fischer Arnold, bálaszéki vasúti vonatmálházó a saját és gyermekei nevét »Halász« ra változtatta.

— A madarak védelme. Darányi földmive- lésügyi miniszter, a mezőgazdaságról a mezőrendőrségről szóló törvény alapján igen üdvös rendeletet adott ki, mely népies és tudományos nevükön felsorolja a mezőgazdaságra hasznos madarakat s kimondja, hogy ezentúl a rendeletben felsorolt madarakat pl. csíz, rigó, pacsirta, kenderice, fülemüle stb. elfogni, megölni, vagy forgalomba hozni csakis hatósági engedély alapján szabad és csakis igazoltan tudományos célokra. A védelem kiterjed a hasznos madarak fészkére és tojásaira is. Engedély 14 napi érvénynyel legfeljebb 10 darab állat fogására, 10 drb. madárfészek elszedé- sére adható. Postán, vasúton, hajón, kézben vagy szekéren csakis szállítási engedélylyel lehet a madarakat forgalomba hozni. Az engedélyt kis- és nagyközségekben a főszolgabíró, — rendezett tanácsú városban a polgármester, törvényhatósági városokban a tanács illetékes kiadni. A rendelet határozmányai ellen vétők büntetés alá esnek. A miniszter meghagyta, hogy rendeletét minden községben hirdessék ki, annak hatarozmányaira a mezőőröket külön oktassák ki és azok ellenőrzése az erdőőri és útfenntartási személyzetnek is kötelességévé tétessék.

— Öngyilkosság. Rudolf József szegzárdi szőlőmüves nagyszombaton, a Csötönyi völgyben egy tanya előtt szivén lőtte maiját és meghalt. A 40 éves embert családi .'tragédia kergette a halálba. Azt mondják, rosszul ‘ bánt feleségével, a ki emiatt elhagyta őt. Pedig szerette az asszonyt, mert, midőn sógora hírül adta neki, hogy felesége Bpestre utazott, s többé nem akar róla tudni, elkeseredett, s Bencze jánósnét megverte, mert ez volt a válás elősegitője E miatt feljelentették. Midőn ezt megtudta, elmenekült a szőlőhegyek közé, s ott csatangolt céltalanul. Bujdosása közben — úgy látszik — megőrült, mert, midőn Fehérvári Júliát a Remete-kápolnánál több leánynyal megpillantotta, rákiáltott, hogy agyonlövi, sőt utánuk is lőtt a futásnak eredt leányoknak. Még szivárgott a vér sebébő1, midőn a hatóság emberei a tett színhelyére érkeztek.

— A mór stilus.'Jeruzsálemben áll egy nagy mecset, Omar mecsetje. Színes, építésben dúzsgaz- dag, hatszögü épület, melynek barnás kupolája élesen válikki a keleti kék égből. Ablakain sürü aranyrács, teteje töredezik, oszlopai repedeznek. E szomorú népfaj temploma, Omar mecsetje ez. Az iszlám ragyogó vallásának szines, ragyogó temploma. Annak a keleti építészetnek a szeszélyes virága ez, amely bejutott hozzánk a nyugatra is, abba a regényes országba, amelynek szegény múltját három nagy történelmi emlék aranyozza meg : Colombus Don Juan neve és a mór uralom legendái. Varázslatos legendái annak a csodálatos kornak, amikor a Pyrenéek forró országában kinyílt a keleti művészet virága. Mikor épült az Alhambra tündérkertjeivel, tündérpalotáival, 12 oroszlános kútjával és mikor ott jártak a paloták lépcsőin a szép mór vitézek, a kert délszaki árnyában ölelkeztek fátyolyos szép haja- donokkal. Ezek az emberek hozták magukkal az utczai világítást is, ami addig Európában ismeretlen volt, épugy, mint a fehérnemüváltás.

Ez a stylus, amely ma is Európának legmü- vésziebb, legcsodálatosabb építményét adta, ma már a Keleten hervadóban van, pedig, hogy mily gyünyörü alkotásokat hozott valaha létre, azt — ha semmi más nem mutatná is — mutatja az Omar mecsetje, amely alaprajzát tekintve versenyez a görög épületekkel, amelynek főkiválósága az elrendezés világos volta. Aki egy görög házra messziről rátekint, láthatja egész berendezését. Ilyenek ezek a keleti templomok is. Omár templomának gyönyörű redukezióját találni a Nagy Képes Világ- történet 95. füzetében, mely a 96. füzettel együtt most hagyta el sajtót. Az egész vállalat tizenkét kötetből fog állami, szerkesztője dr. Marczali HenTOLNA VÁRMEGYE^

_________

ri

k egyetemi tanár, akadémikus. A I\. kötete, dr. Borovszky Samu akadémikus, jonevü történetíró írja, dr. Goldziher Ignácz európai hirü orientalisták társaságában. Az V. kötetet dr. Mika Sándor irta a legújabb kutatások nyomán. Egy kötet ára disz- kötésbeu 16 kor., kapható főzetenként (á 60 fill.) és havi részletfizetésre is a kiadó-társulatnál, Révai Testvérek írod. Intézet Részvénytársaságnál, Budapest, II1V., Üllői-ut 18. szám.

TÖRVÉNYKEZÉS. _

A szegzárdi kir. törvényszéknél fotárgyalásra kitűzött bűnügyek.

1901. évi április hó 16-án.

Vas Ignác ellen, rágalmazás miatt.

Kelemen György és három társa ellen, laksértés miatt.

Hajgató István ellen, lopás miatt.

1901. évi április hó 18-án.

Czéh Lajos ellem, súlyos testi sértés miatt.

Bartalics Ferenc és társa ellen, házjog megsértése miatt.

1901. évi április hó 19-én.

Kunosi Ármin ellen, sikkasztás miatt.

Koch Erzse ellen, gyermek ölés miatt.

1901. évi április hó 20-án.

Erdélyi Lajos ellen, könnyű testi sértés miatt.

Tálos János ellen, becsületsértés miatt.

Haag János ellen, becsületsértés miatt.

Bekker Ágoston és társai ellen, sikkasztás

miatt.

Törő István és társai ellen, sikkasztás miatt.

Fay Henrik ellen, könnyű testi sértés miatt..

Kozits Simon ellen, becsületsértés miatt.

König Lajos ellen, becsületsértés miatt.

— A bátaiak pere. A hátai úrbéresek egy közgyűlésen két pártra szakadtak s azóta, bár mintegy húsz esztendő múlt el, még mindig ádáz ellenségei egymásnak. Az »ujitók« hasztalanul fordultak fűhöz-fához, nem értek célt, mert panaszuk süket fülekre talált mindenütt. Ezen aztán annyira fölbosszankodott Szívás« János és Becsi István- földműves, hogy ügyvédjükkel, Győrjfy Gyula országgyűlési képviselővel beadványt csináltattak a miniszterhez, a melyben alaposan megvádolták a községi elöljáróságot s különösen Gerertday Lajos főszolgabírót, a kiről azt írták a többi között: »A járás szolgabirája a bitorlók részére sietett karhatalmat rendelni, hogy vagyonunk további megrablásában ne akadályoztassanak.« A beadvány miatt a két földművest, valamint az ügyvédet is vád alá helyezte a biróság, de a szegzárdi törvényszék fölmentette őket a rágalmazás vétségének vádja alól. A pécsi tábla a két földmivest egyenkint harminc korona, Győrffyt pedig száznegyven korona pénzbüntetéssel sújtotta. A kúria Zsigmodovics Mihály biró előadása alapján helybenhagyta ma a törvényszék fölmentő ítéletét, mert, ha kissé erősebb kifejezést, használtak is a vádlottak, állításuk megfelelt a- való tényállásnak.

— Régi harag. Augusztus 12-én, egy gyönyörű nyári estén élénken beszélgetett Frantner József és Balogh József Vargáék kapuja előtt Varga Rózával és Baka Orzsével, midőn egyszer csak lépteket hallanak, s Budai Ferencet látják közeledni. A találkozásnak rossz vége lett, annyira, rossz, hogy Prantner heteken kérész ül ágyban feküdt, Budait pedig a kir. ügyészség vád alá helyezte. A tárgyalás során azt mondta Budai, hogy régi haragból, és mert Prantner nem akart vele kezet fogni, azért támadta meg ellenfelét. Beis. merte, hogy Prantner Józsefet több helyen meg- szurta, sőt, midőn az Vargáék udvarába menekült előle, még oda is utána ment, s ott is megszurta még egyszer. Április 4-én tárgyalta ezt az ügyet a szegzárdi kir. törvényszék. Budait időközben besorozták; most Nyíregyházán huszároskodik, onnan kellett a tárgyalásra megjelennie. Szép élet a huszár-élet, de nehéz, ámde — azt hiszszük — szívesebben rászolgálna Budai a huszároknál még egy évet, mint a mily szívesen azt a 6 havi börtönt fogja leszolgálni, a melyet bicskázásáért a biróság reá mért.

1901. április 14.