Tolnavármegye, 1901 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1901-04-14 / 15. szám

VÁRMEGYE.

— A közigazgatási bizottság április havi ülését holnap, folyó hó 15-én fogja megtartani.

— A törvényhatósági bizottsági tagságra

vonatkozólag a ni. kir. közigazgatási bíróság 1900. évi 1078. sz. elvi jelentőségű határozatában kimondotta, hogy az 1886: XXI. t. c. 23. §. h) pontja szerint minden időbeli korlátozás vagy másnemű feltétel nélkül egyátalában és egyszersmin- denkorra ki vannak zárva a törvényhatósági bizottsági tagságból azok, kik nyereségvágyból elkövetett bűntett vagy vétség miatt elitélve voltak, tekintet nélkül arra, hogy a büntetés már végrehajtatott s a politikai jogok felfüggesztésére kiszabott idő is eltelt.

— A községi adóra vonatkozólag a m. kir. közigazgatási bíróság 1900. évi 379. sz. határozatában kimondotta, hogy az 1886: XXII. törvénycikk 130. §-ának 4-ik bekezdése szerint a belrend- őrség és közbiztonságra vonatkozó községi kiadásokra csakis a föld, bányaadó és a pusztai haszonbérlők ezen haszonbérlet után fizetett kereseti adójára nem vethető ki községi adó, ellenben a nem praedealis jellegű puszták, hanem a község határához tartozó külső földek haszonbérlői az említett kiadásokhoz községi adóval járulni tartoznak, habár a haszonbérelt birtok a község belterületétől távol fekszik s a bérlő a belrendőrség hasznát nem veszi is.

— Kihágást' ügyben nem határozat, hanem Ítélet hozandó ; s az ítéletnek vagy felmentőnek, vagy marasztalóink kell lennie. A vád tárgyátképező cselekvény elkövetésének ideje a hatóság által mindenkor pontosan megállapítandó. (Földmi- velésügyi miniszter 1900. évi 55713. sz. rendelete.)

— Záróra megszegése esetén a vendéglős büntetőjogi felelősségét nem ruházhatja át pinczé- rére. (A m. kir. belügyminiszter 190Ó. évi 5349. sz. határozata.)

— Öntözés céljából hosszabb időn át gyakorolt vizmerités — ha az öntözés nem szakadatlanul eszközöltetett is — jogilag megszakitottnak nem tekinthet^ Vizrendőri kihágási ügyekben a felebbezési határidő nem 3, hanem 15 nap. (Föld- mivelésügyi miniszter 1900. évi 63,807. sz. rendelete.

— Állatorvosi vizsgálat mellett leölt sertések egészséges húsának egyik helyről a másikra szállítása még akkor sincs tiltva, ha a hús lezárt helyről szállíttatott. A ki sertéshullát az egészség- ügyi hatóság engedélye nélkül szappanfőzésre használ, az 1888. évi VII. törvényczikkbe ütköző kihágást követi el. (A m. kir. belügyminiszter 1900. évi 2941. sz. határozata.)

2.

__________________________________

gú

nyos, lapos pillantásokat vetett a tehetetlen Gyurkára. A vége az lett, hogy cuci meg hagyta magát fogni, a mivel Gyurka persze nagyra volt. A nagy lótás-futás után végre az asztal alatt lehetett őket látni, szundikálva, gyöngéden átölelkezve. Megjegyzendő, hogy a cica egyik lába mindig a Gyurka orrán pihent.

De bár igaz, hogy a Gyurka és a cuci nem igen tudtak egymás nélkül meglenni, azért nézet- eltérés mégis fordult elő közöttük. A macska példának okáért mindig gyűlölte azt, ha valaki egy papiros csomót kötött a farkára. Ilyenkor egyideig mélázva bámult maga elé, idegesen kapkodta a farkát ide-oda, majd forgolódott saját tengelye körül, mint a bolond, végre is gyors iramban iparkodott a háta mögött zörgő veszedelemtől szabadulni. Gyurkának azonban ez mód felett tetszett. Nem lehetett tehát a cucitól rossz néven venni, hogy gyanakodott, valahányszor Gyurka, el nem palástolható szándékossággal babrált a farka körül s hogy ilyenkor nyilsebességgel menekült valami bútor tetejére.

Egy ízben Gyurka, áz asztalon kucorodó szökevény kézrekeritése céljából, a székre mászott, s az asztal tetejét már-már ostrommal bevette, mikor egyszerre csak felbillent a szék. A Gyurka leesett s magára rántotta a nehéz támlásszéket is.

Bizony szegény Gyurka lábra állni -többé nem tudott; esése oly szerencsétlen volt, hogy a lezuhanó nehéz szék eltörte gyönge lábacskáját.

A cuci ijedtében az ágy alá menekült.

Előfizetési felhívás!

1901. évi április hó 1-vel uj előfizetést nyitottunk lapunkra. — Azon t. előfizetőinket, kiknek előfizetése lejárt, — felkérjük, hogy az előfizetéseket mielőbb megujitani szíveskedjenek, nehogy a lap szétküldésében fennakadás történjek.

Előfizetési feltételek :

Egész évre . . . i2 korona. Fél „ ... 6

Negyed évre . . 5

Hazafias tisztelettel

A „TOLNAVÁRMEGYE“

politikai hetilap kiadóhivatala.

HALÁLOZÁSOK.

TOLNAVAKMEGrYE.

Gróf Pejacsevich László. Vármegyénk egyik legnagyobb adófizetője és birtokosa id. gróf Peja- csevicli László val. bel. titk. tanácsos, cs. és kir. kamarás, a vaskorona-rend nagykeresztes vitéze, j ország- és tartománygyülési képviselő, több horvát és szlavonországi város díszpolgára, volt horvát bán, ki szlavóniai illetőségű volt és állandóan na- sici hitbizományi uradalmán lakott, de tulajdonosa volt a zombai allodial uradalomnak, folyó hó 7-én, 78 éves korában elhunyt. Elhunytát neje, szül. báró jobaházi Dóry Gábriel, egyetlen fia gróf Pejacse- vich Tivadar Verőcze vármegye és Eszék szab. kir. város főispánja és nagyszámú rokonság gyászolja. Temetése folyó hó 11-én ment végbe, a nasici családi sírboltban helyezték örök nyugalomra.

; Gróf Pejacsevich Lászlóval, a ki, miként a jelenlegi horvát bán, gróf Khuen Héderváry Károly, középiskolai, majd jogi tanulmányait Pécsett végezte, a horvát arisztokrácia egyik rokonszenves alakja hunyt el, a ki mindenkor a magyarbarát politikát támogatta. Harmadfél esztendeig állt, mint bán, a horvát országos kormány élén és ebbe az időbe esik a zágrábi cimer-affér, a mely bukását okozta. Pejacsevichnek akkor nem volt meg a kellő erélye, hogy szembeszálljon az izgatókkal és a félrevezetett horvát közvéleménynyel. A király erre fölmentette állásától és az előfordult események folytán szükségessé vált intézkedések végrehajtására báró Ramberg tábornokot, a zágrábi cs. és kir. hadtest- parancsnokot királyi biztossá nevezte ki, hozzátéve, hogy báró Ramberg a további utasításokat a magyar miniszterelnöktől fogja kapni. Ramberg október 6-án elfoglalta tisztét és már másnap délben katonazene hangjai mellett újra helyeikre tették a j letépett magyar címereket. Úgy mondták, hogy a . volt bán elkeseredve vonult vissza nasici kastélyába, de csöndes visszavonulásával is a magyar- horvát politika érdekeit kívánta előmozdítani.

Az orvos azt mondta, hogy nagy a baj. A beteg lábat ugyan annak rendje módja szerint ellátta, de mégis olyformán nyilatkozott, hogy a törés veszedelmes helyen van, hogy a gyerek gyenge, hogy valami ideg megbénult, s hogy Gyurkának ez a lába, hosszúság tekintetében, a másiktól el fog maradni.

S úgy is lett. Gyurka mankót kapott s igy, a nagy hajtóvadászatoknak végük lett.

Bár csak ez lett volna a legnagyobb baj ! De a mankó használása az egész mellkast igénybe veszi, s Gyurka bizony gyenge mellű gyerek volt.

Legjobban esett hát az ülés, bár a mo.zgásra is nagy szükség lett volna. Ez a sok baj csak sietette a benne lappangó s anyjától örökölt betegség kitörését.

A cuci mintha érezte volna, hogy e nagybajnak ő az ártatlan okozója : megható ragaszkodással iparkodott azon, hogy ezt elfelejtesse.

Idejének nagy részét Gyurka körül töltötte el s ha tovább talált elmaradni, már szigorú rendreutasításban részesült Gyurka részéről. Ilyenkor még a felől is kikérdezték, hogy vájjon-mi újság van a padláson, hogy találkozott-e valamelyik komám- asszonynyal, s hogy vájjon miről esett a szó.

A cuci, mintha egy toronyra nézne, a Gyurkára meresztette okos szemeit s nagy figyelemmel hallgatta e különféle bölcs kérdéseket, végre felnyitotta piciny rózsaszínű száját s egy nyekkenés- I sei a Gyurka ölében volt, dacára annak, hogy utóbbi nyomatékosan kijelentette, hogy macska

A. Domsich Antónia. Domsich László, vármegyénk egykori II. alispánjának leánya, Domsich Antónia, ki kiváló műveltségéről és Írói tehetségéről is megyeszerte ismeretes, a múlt héten elhunyt Hőgyészen. A boldogult néhány tárcacikkét lapunkban is közöltük. Azelőtt állandóan Szegzár- ' dón lakott, azonban az utóbbi években Hőgyészen, fivérének családjánál tartózkodott.

Krammer Nép. János. Mély családi gyász érte Krammer János szegzátdi polg. iskolai igazgatót édesatyjának : Krammer Nép. János nyug. nádasdi róm. kath. kántor-tanitónak halálával. A megboldogult 54 évig működött a néptanítói pályán és egesz nemzedéket nevelt, a kik áldják a jeles pae- dagógus emlékét. Nyugalinaztatasa alkalmával a népnevelés terén szerzett érdemeinek elismerésül koronás érdemkereszttel tüntette ki O Felsége. Az elhunyt kiváló zenész volt, mely tehetségét különösen Kálmán fia örökölte, a ki jelenleg pécsvá- radi kántor-tanitó. A köztisztelet- és szeretetnek örvendő, példás életű tanitó haláláról az alábbi gyászjelentést vettük :

»Krammer János, Piribauer Józsefné szül. Krammer Magdolna, Krammer Kálmán mint gyermekei : Krammer Jánosné szül. Steiner Anna és Krammer Kálmánné szül. Piribauer Mariska mint menyei; Piribauer József mint vője ; Piribauer Mariska, Anna, Lenke és Erzsiké, Krammer Viktor és Erzsiké mint unokái ; Krammer József mint test- véröcscse a maguk és nagyszámú rokonaik nevében mély fájdalommal tudatják atyjuk, apósuk, nagyatyjuk és testvére, illetve rokonuk Krammer Nép. János nyug. róm. kath. kántortanitónak hosz- szas szenvedés és a halotti szentségek ájtatos felvétele után, folyó hó 9 én, életének 77-ik évében bekövetkezett gyászos elhunytát Az Istenben boldogult hült tetemei 1901. április hó 11-én délelőtt 10 órakor fognak a róm. kath. szentegyház szer tartásai szerint beszentelteltetni és a baranya-ná- dasdi alsó temetőben nyugalomra helyeztetni; az 1 engesztelő szentmise-áldozat pedig ugyanazon nap j reggel 8 órakor a nádasdi templomban fog a Min- I der.hatónak bemutattatni. Nádasdon, 1901. évi április hó 9-én. Áldás és béke emlékének!«

Temetése múlt csütörtökön ment végbe nagy I részvét mellett; a gyászszertartáson Szegzárdról is többen vettek részt a boldogult és fiainak rokonai, ismerősei és tisztviselői közül.

Dr. Káldi Sándor. Dr. Káldi Gyula, szeg- zárdi kir. közjegyzőt súlyos csapás érte édesatyjának, dr. Káldi Sándor ó- és ujverbászi községi I orvosnak elhunytával. Az elhunyt érdemes férfiúról a »P. H.« a következőképen emlékezik meg ;

Április 2 án temették el Ó- és Uj*Verbász- község óriási részvéte m.dlett dr. Káldi Sándor közs. és tb. járásorvost. Az újvidéki főrabbi, dr. Papp tartott megható magyar beszédet a ravatalnál. Roth Béla ev. pap a község nevében búcsúztatta el a halottat érdemei elismerésével, mely község szolgálatában 40 évig igaz önfeláldozással működött. Majd a sirnál dr. Minik orvos kollegái névében meghaló búcsút mondott. Dr. Káldi Gyula km. közjegyző Szegzárdon, dr. Káldi Jenő kórházi j orvos Temesvárról, atyjukat, Szőnyi Adolf uj-ver- ! bászi gyáros, apósát vesztette el benne.

1901. április 14.

nyelven nem ért. De a cuci e beszédekre nem hes deritett, egyet-kettőt dagasztott a Gyurka gyomrán s apró patáit maga alá huzva, nagymérvű dorombolásba kapott.

Szent volt a béke !

Az is megesett néha, hogy a cuci ebéd közben a fejét rázogatta s lábával a szája felé kapkodott, mintha legyeket hessegetne. Ez azért volt, mert csont akadt meg ritka fogai közt. Ilyenkor aztán Gyurka az akadékoskodó csirke csontot kioperálta s ezért hálából a cuci néha egy egérrel kedveskedett barátjának, a melyet valamelyik padláson csípett el.

Azaz, ez csak hencegés volt a cucitól, hogy megmutassa, miszerint egeret is tud fogni. Ott ugrált vele a Gyurka körül sokszor félóráig is.

Egy este sírással fogadott a beteg gyermek. A cuci majd meghalt. A dolog úgy esett, hogy a cuci váratlanul nagyot sikoltott, aztán pedig iszonyú görcsök után életlelenül terült el a löldön. A Gyurka mindezt zokogva mondotta el.

Megvizsgáltam a dolgot. A cica ugyan bágyadt volt még, de -szerencsére élt s egy félóra muj\a már semmi baja sem volt. Ugylátszik egy eskór-roham vett rajta erőt, a mint az kutyáknál s macskáknál gyakran előfordul.

Megvigasztalódott hát a Gyurka s nem ijedt meg többé. Mert a cuci rohamai bizony néha visszatérték. Azonban mégis rossz vége lett a dolognak.

Egyszer a háztetőn érte a macskát ez a baj. A szegény, magával tehetetlen állat lezuhant az