Tolnavármegye, 1901 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1901-04-14 / 15. szám
15« szám. XL évfolyam. Szegzárd, 1901. április 14. TOLNAVÁRMEGYE v Előfizetési ar : Egész évre ... 12 korona. Fél évre Negyed évre 3 24 fillér. POLITIKAI ÉS VEGYES TARTALMÚ HETILAP. Megjelenik: minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szegzárdon, Var-utca 130. sz. Egy szám ára . . , | Előfizetéseket és hirdetéseket » kiadé- j ivatalon kívül elfogad Krammer Vil- * mos könyvkereskedése Szegzárdon. Felelős szerkesztő és laptulajdonos : Segédszerkesztő: Dr. LEOPOLD KORNÉL. SZÉKELY FEEENCZ. Kéziratok vissza nem adatnak. A lap szellemi részét illető közlemények, valamint az előfizetések és a hirdetések is a szerkesztőséghez intézendők. Hirdetések mérsékeren^ met'.Ulapitot árszabály szerint számíttatnak. Mikor lesznek a választások? A húsvéti szünet véget vetett annak a nagyfoka izgalomnak, mely a Rakovszky- Győrffy-Bessenyey-Hegedüs-ügy kapcsán támadt nemcsak a szabadelvű párton, de az egész parlamentben. Az inkompatibilitási ügyben is egyelőre lecsendesedtek a hullámok. A dolgok mai állása után Ítélve biztosra vehető, hogy Széli Kálmán szerencsés kézzel megoldja majd ezt a problémát is. Az akadékosko- dók már leszereltek, Szilágyi Dezső is kimerítette szerencsétlen szigoritási programm- ját s atnily kitünően kezeli Széli Kálmán az ellenzéket, az inkompatibilitási javaslat sorsa, illetőleg a javaslatnak a házban való keresztülvitele teljesen biztosítottnak látszik. Lfgyanez mondható az Adria-javaslatról is. Az ellenzék, az igaz, hogy sokkal inkább belelovagolta magát a javaslat elleni akcióba, semmint minden további küzdelem nélkül letehetné a fegyvert, de éppen azon súlyos érvágás, melyet Rakovszkyn végrehajtottak a javaslat kapcsán támadó személyes jellegű botrányokból folyólag, akadálya annak, hogy a harc tovább is eddigi medrében folyjék. Azt hiszszük, hogy az Adria-javaslatot hamarosan el fogja intézni az országgyűlés mindkét háza, már csak azért is, hogy napirendre kerüljön az ülésszak legizgatóbb tárgya : az összeférhetetlenség szabályozásáról szóló javaslat. A kvóta ügye már nem igen izgatja a szellemeket, ez a kérdés csak addig érdekelt bennünket, amig vita tárgyát képezte a kvóta-arány percentuális megállapításának a kérdése, de most, hogy nemcsak elméletben, de, sajnos, a gyakorlatban is bizonyossá lett, hogy a magasabb kvótát meg kell fizetnünk, akár az uralkodó verdiktje állapítja meg azt évről-évre, akár pedig a Reichsrath intézkedik ez ügyben az évek sorozatára, az egész kvóta-ügy elvesztette jelentőségét. Annál fontosabbnak látszik a delegáció kérdése, jóllehet a helyzet ma már nem oly komplikált, mint volt néhány héttel ezelőtt, a midőn a bécsi Reichsrath szégyenletes botrányai miatt attól lehetett, tartani, hogy az osztrák delegációt meg sem fogják választhatni. Örvendetes csalódás érte e tekintetben egész .Magyarországot s most már csak az a kérdés, miképpen fog ez a delegációt funkcionálni ? A mi az uj választások határidejét illeti, még mindig két ellentétes nézet ált Izemben egymással. Az egyik tábor hívei biztosra veszik, hogy Júniusban lesznek a választások, a másik tábor pedig az őszi választások mellett kardoskodik. És csodálatos módon az egyik nézet mellett is számos ok és még több tünet szól. így azok, akik azt hiszik, hogy csak őszszel lesznek az uj választások, joggal hivatkoznak arra, hogy az Adria-javaslat, az inkompatibilitási törvény, a delegációk s más fontos javaslatok, melyeket még ennek a parlamentnek kell elintézni, oly bőséges anyagot szolgáltatnak a vitatkozásra hogy szinte kizártnak látszik, hogy ez a ház a hátralevő anyagot le tudja tárgyalni arra az időre, hogy a választások — a törvényes határidők betartásával — még junius havában megtarthatók legyenek. A tavaszi választások mellett viszont az a nagy mozgalmasság szól, mely a vidéki és részben a fővárosi választókerületekben is tapasztalható újabb időben. Mire való ez a nagy sürgés-forgás, miért jelölik már most a kandidátusokat, ha csak őszszel lesznek a választások ? Sokan óhajtják, i hogy a miniszterelnök inkább a tavaszi választások mellett döntsön, mert, mint széliében hangoztatják, ez a Ház réges-régen megérett a feloszlásra. Reprodukáltuk a választási határidő tekintetében uralkodó nézeteket. Szerintünk nem kell nagy jóstehetség az adott viszonyok alapján annak megjövendöléséhez, hogy ■ a választások előreláthatólag csak az őszszel lesznek, valószínűleg szeptemberben. Minden esetre helyesen teszi a szabadelvű párt, ha ' az ellenzéki pártok készülődéseit nem nézi tétlenül, hanem szintén megkezdi a szervezkedést kerületenként és községenként. Az idei választások elé, a melyek a jog, törvény és igazság jegyében, a szabad- elviipártba beolvadt .nemzeti párttal együttesen fognak a szabadelvüpárt országosan tisztelt és az ellenzék részéről is nagyra- becsült uj vezérének, a Deák tradíciók kiváló letéteményesének, Széli Kálmánnak bölcs vezérletével megejtetni — különös érdeklődéssel tekint az egész közvélemény. — Nem lehet kétség az iránt, hogy a választások ! a szabadelvű párt fényes diadalával fognak végződni — mégis hiba volna, ha elbizakodnánk, azért fel a munkára, dolgozzunk, szervezkedjünk, hogy győzelmet és dicsőséget arassunk az egész vonalon. T A R C A. Az élet útja. Hajnalban mosolyogva Indultunk szép utunkra — — Hogy bíztunk csillagunkba’! Hittük a fürj nekünk dalol És nem les ránk gyűrűs kígyó A suttogó bokor alól ... S alkonytájt mosolyogva Simultunk össze újra. Tekints vissza utunkra, S e két mosoly közt, Íme lásd. Hány kihullt köny jelez egy-egy Bus kálvária-állomást. M. KORNIS ARANKA. Barátság. A .Tolnavármegye. eredeti tárcája. Három éves volt a Gyurka fiam, a mikor a I lába eltörött. Az egész dolog a cica miatt történt. Egy szép napos délutánon, ott ült a Gyurka az \tdvar közepén, egy homokbuckáit s meseszerü alkotmányokat formált e mozgékony anyagból. Hol könyékig vájkált benne, hol pedig paskolta kis tenyerével azon célból, hogy több szilárdságot adjon neki. A mint munkájába igy elmélyedt, azon veszi magát észre, hogy egy apró kis macska van mellette. Valamelyik szomszédtól tévedhetett ide. Óvatosan mászkált a homokban ide-oda, szimatolva a szokatlan talajt s mintha éppenséggel nem tetszene neki a dolog, meg-nteg rázogatta bársonyos lábacskáit. A Gyurka szivecskéje rögtön szerelemre gyűlt, nemkülömben a cica is három lábon állva, mivelhogy az egyiket éppen rázogatja, nagy érdeklődéssel szemléli a kis embert s egy cérna vékonyságú nyivitás után, bátor elhatározással mászik a Gyurka ölébe. Barátságuk örökös volt s annak csak a — halál vetett véget! E nevezetes esemény óta Gyurka szivén ketten osztozkodtunk: én és a cica, vagy a mint a kis zsarnok őt elkeresztelte, — a cuci. Mert sajnos, Gyurka körül csupán mi maradtunk ; másfél éves volt csak, a mikor édes anyja elhagyta. Mellbeteg volt a szegény asszony s mintha a sorvasztó betegség a fiúcskára is átment volna; oly linóm, átlátszó volt szegény. No de most boldog volt a Gyurka. Azon órák alatt, mig engem a hivatás a háztól távol tartott, a dada társaságával kellett eddig beérnie, de a mióta a cuci megvan, azt hiszem a kis zsivány — uram bocsá’ — még engemet is elhanyagol. Annyi igaz, hogy most már nem törli kétes tisztaságú kezeit annyiszor frissen vasalt ruháimba. Milyen csodás hajtóvadászatokat rendeztek együtt! A macska, puha lábait maga alá huzva, gyanasan pislogott a kúszva közeledő Gyurkára s mikor ez majd elcsipte —- egy szökés — s már a szekrény tetején volt a fürge állatka, a honnét Hátralékos előfizetőinket egész tisztelettel kérjük, hogy a hátralékos beküldeni szíveskedjenek. összegeket a kiadóhivatalhoz mielőbb
