Tolnavármegye, 1901 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1901-01-13 / 2. szám
TOLNA VARMEGYE. 5. MULATSÁGOK. — A szegzárdi róm. kath. olvasókör 1901. január hó 20-án a kör helyiségeiben a ház alapja javára zártkörű tánczestélyt, január 27-én pedig társasvacsorát rendez. 1901. január 13. FARSANG! Báli és esketési meghívók Táncrendek. Levélpapírok. Idény szer ü különlegességek. A könyvnyomdászat körébe vágó mindennemű nyomtatványok díszes és ízléses kivitelben készíttetnek UJFALUSY LAJOS UTÓDA Molnár Mór köny vnyomdájáb an * SZEGZÁRDON. TÖRVÉNYKEZES. — A védő jogai. Liszt Ferencz, a németek nagy büntetőjogásza, minapi fölolvasásában érdekesen fejtegette azt a kérdést, hogy mennyire terjednek a védő ügyvéd erkölcsi és jogi kötelezettségei. E kérdés körül nagyon eltérők a vélemények jogászi körökben és Liszt jt'erencz fejtegetéseit bizonyára nagy érdeklődéssel fogják kisérni mindenütt. — A védő,— igy kezdte Liszt Ferencz, — a vádlott jogi képviselője s arra való, hogy a vádlott jogos érdekeire ügyeljen. Feladatának ez a végső határa, mert nem az a dolga, hogy az objektiv igazság megállapításában közreműködjék. A kötelességsértés volna, ha a védő az ügyész segítőtársának csapna föl. Ezért van joga a védőnek ahhoz, hogy a vádlottat a fölvilágositás megtagadásának jogára kitanitsa, hogy megmagyarázza neki, hogy beismerő vallomása milyen elönynyel, milyen hátránynyal jár. A védő ügyvéd meg akkor sem követ el immorális cselekedetet, ha védelmére kel a vádlottnak, holott meg van győződve annak bűnösségéről. Ez a jog azért illeti meg a védőt, mert a legerősebb meggyőződés sem ér fel az objektiv bizonyossággal s mert a bűntett fölött egyedül a tötvényszéknek van joga ítélni. A védőnek az a kötelessége, hogy a vádlott érdekeit védje azon pillanattól fogva, melyben a védelemmel megbízták. A vád és védelem anyagát alaposan meg kell ismernie, s ha kell, ? bűntett színhelyét is meg kell látogatnia; s jogában áll, hogy detektívek segélyével kibogoztassa a bűntett szálait. A védői tiszt határa tehát a vádlott jogos érdekeinek megvédéséig terjed, amiből önként következik, hogy a védő nem lehet a bűn palástolója. Az immoralitás tehát ott kezdődik, ahol a védő a tanukat is kitanitja, olyan tanúra hivatkozik, akiről tudja, hogy hamisan vall, vagy a corpora delictit nem juttatja a törvényszék kezeihez. A védelem általános elve az, hogy minden irányban kötelességnek kell azt fölfogni. Aki például a bűntettessel nem akar érintkezni, aki kíméli magát s a tanukat nem keresi föl, az olyan, mint a gyáva orvos, aki fél a -vér látásától és a hulla szagától. KÖZGAZDASÁG. .V veszettséo. Irta: Valló Albert főgimn. tanár. A »Tolnavármegye* január 6. száma hozza a megye területén előfordult ragadós állati betegségek kimutatását. Közöttük olvasható a veszettség is, a mely 5 helységben mutatkozott. Bár a fenti kimutatásból npm tűnik ki, minő állatok veszettségéről van szó: az általános tapasztalati tényből kiindulva, bízvást feltehetem, hogy veszett kutyákról is van szó. A veszett állatok több mint 90 °/o'ía ugyanis kutyákra esik s a többi macskákra s egyéb állatokra. Nem lesz érdektelen ily körülmények között pár szóval megemlékezni a veszettségről. Rémes jdolgokat hall az ember ezen borzasztó betegségről, á melyhez véletlen szerencsétlenségből bármelyikünk is hozzájuthat. Elég hozzá,' hogy fertőzött állat (kutya vagy macska) megkarcoljon vagy megharapjon bennünket. Hogy ez azonban elő ne fordulhasson, óvatosaknak, elővigyázóknak kell lennünk. Közegész- ségügyi állapotaink még nem oly rendezettek és megbízhatók, hogy ezekre bátran rábízhatná magát az ember, s fel volna mentve attól a kötelességtől, hogy önbiztonságáról első sorban önmaga gondoskodjék. Városunkban és a vidéken igen sok a kutya, a melyek szabadon bolyongnak szájkosár nélkül. Ezek némelyike valóságos pária: többet koplal, mint jóllakik. Gazdáik nem törődvén velők és szegénységük miatt nem adhatván meg nekik a szükséges táplálékot: szemétdombokon keresik azt, elkóborolnak. Ott keresik táplálékukat, a hol megtalálják. Könnyen képzelhető tehát, hogy az ilyen kutyák nem igen válogathatják meg az életük len- tartásához szükséges táplálékot, hanem összeszednek mindenféle egészségtelen, rothadt anyagot s ez által inficiálják magukat, betegek lesznek s tovább terjesztik a különféle bacillusokat oly állatok közé is, a melyek különben gondozva vannak. A kutya mindig csak kutya marad s fentartja összeköttetését fajrokonaival; nem ismer különbséget jómódú gazda kutyája és szegény tulajdonos kutyája között. Az emberre nézve pedig ezáltal a bajoknak egész láncolata állhat elő. Innen származhatnak a különféle bőrbetegségek, a rüh, továbbá a galand- féreg. Aggodalmunk még annál nagyobb kell hogy legyen, ha meggondoljuk, hogy a kutya, mint leghívebb háziállatunk, közvetlen környezetünkben él, szobáinkba is bebocsátjuk és gyermekeink játszótársa. Ha már most esetleg megvesz egy kutya a vidéken: elkóborol, összevész más kutyákkal s megmarván őket, azok is megvesznek Rövid idő alatt tehát megeshetik, hogy a legtöbb kutya in- ficiálva van. Pedig ilyen eset bármikor előadhatja magát — egészen észrevétlenül. Emlékezetes még a 2 év előtti kolozsvári pánik, a hol tudvalevőleg egy veszett kutya sok fajrokonát megmarta, illetőleg inficiálta. Mennyi veszély környez igy bennünket, épen úgy, mint a jó kolozsváriakat. »Principiis obsta . . .« tartja a közmondás. Ez intő szó első sorban a tulajdonoknak szól. Adjálc meg kutyáiknak, macskáiknak a mindennapi táplálékot, gondoskodjanak tisztántartásukról, ha mogorvák, betegek, hivassanak állatorvost hozzájuk vagy fosszák meg életöktől, a mi megváltás lesz rájuk nézve. A tulajdonosokra nézve kettős kötelesség ez — egyrészt önmagukkal és hozzátartozóikkal szemben, másrészt a nagyközönséggel szemben. Sajátságos, hogy háziállataink leghívebbje, a kutya mily mostoha bánásmódban részesül. Rábízzuk a ház őrzését, a nyájét, ló szolgálatot tesz nekünk a vadászatnál. S mindezért mi a fizetése? Bot és—hogy úgy mondjam— hálátlanság. Legjobban igazolják állításomat nyelvünkben használt megvetést, haragot kifejező szólások és közmondások, minők: »Kiveri, mint a kutyát*, »Takarodjál kite kutya«, »Üsd agyon, mint a kutyát«, »Kutyából nem lesz szalonna* stb. Ezek után nem lehet eléggé megszívlelni és-| hangsúlyozni a kutyák védelmét. A fentebbiekben kimutattuk, hogy ezt a köz- j egészség ügye is megkívánja. \ Az illetékes hatóság rendszabályai lassanként | rán 'vélnék a közönséget arra, hogy erkölcsi kö- i telességének tartsa kutyáiról s egyéb á'latárcl 1 gondoskodni s őket ápolni. De kívánatos volna mindenekelőtt a kutyatartást megszorítani magasabb adó életbeléptetésével. A kóbor, beteg és szájkosár nélküli kutyákat el kellene azonnal fogatni s tulajdonosukat kérdőre vonni, esetleg megbírságolni. Az ellenőrzést az állatok felett nemcsak a város területén, hanem a környéken, a falvakban is szigorúan foganatosítani Az ilyen intézkedések a közügy javára és mindnyájunk megnyugtatására szolgálnának. S lus rei publicae suprema lex esto ! Nem is j kell külön hangsúlyozni, hogy ez intézkedések nem | csupán humanisztikus természetűek, hanem legdrágább javunkat, egészségünket érdeklők. Ne legjünk tehát optimisták, hanem' óvatosak és elővigyázók. így nyerünk vele mindannyian, nyer vele a közegészségügy. Ha pedig könnyelműen napirendre térünk e kérdés fölött, Damokles kardja függ fejünk felett s a veszélyek egész láncolata környez bennünket. Hí megvesz ugyanis valahol egy kutya, megmar minden élőt, a mi útjába akad s ezek megint tovább plántálják a bajt. — Miért alacsonyak a búzaárak ? Hogy a világ búzatermése 1900-ban kisebb volt, mint 1899- ben, ma már teljesen be van igazolva és a búzaárak mégis állandóan alacsonyak; ugyanez észlelhető a rozsáraknál is. Szóval: azokat a terményeket, a melyekből a legtöbb kenyérfélét készítik, alacsony árakon jegyzik nemcsak Magyarországon, hanem az vegész világon. Az alacsony árak immár több, mint két év óta permanensek, mig a többi, élelmezésre is használható termény ára vagy változatlan , vagy. emelkedett. A búza és rozsárak kedvezőtlen voltának oka szerintünk az, hogy a búza és rozsfogyasztás, bár eleinte láttatlanul is, mindenesetre azonban észrevehetőleg fogy, főképp oly államokban, a hol a szegénység rohamosan terjed. A szegénység terjedésének kézzelfogható bizonyítékát leljük abban, hogy a kenyérszurrogátumok: kukorica, burgonya, árpa, zab, hüvelyesek a rendes átlagnál jóval nagyobb mennyiségben kerülnek fogyasztásra és természetesen e miatt ez utóbbiak nyernek is árban. Két évtized előtt még Anglia, Németország, Belgium, Hollandia alig ismerte a kukoricát, mint élelinicikket: ma ezek az államok több, mint ötven millió métermázsát fogyasztanak. Az árpa és a zab is mind tömegesebben jő forgalomba. Több a termés; és mert ezt is sok helyen fogyasztják, világos, hogy a szükséglet emelkedésével az árak is javulnak. A burgonya is ma már mindjobban jő forgalomba az angol piacon, a hol egy métermázsa burgonya 8—10 korona, sőt 12 korona is volt (a búza ára pedig most 14—15 korona!) igy tehát bizony a burgonya és búza ára közön nagyon is kicsiny már a különbség. Az angol piacokon a hús sokkal olcsóbb, mint hajdan volt; ez is hozzájárult, hogy a buzafogyasztás annyira csökkent. M;nden jel a mellett bizonyít, hogy a búza és rozs ára azért csökkent, mert ezeket a terményeket a fogyasztók zöme a sulyosbbá vált közgazdasági viszonyoknál fogva kénytelen volt és kénytelen most is elhanyagolni. HIVATALOS HIRDETÉSEK. 6560. száin/tkvi 1900. Árverési hirdetmény. Fried Bernit és fia ezég és csatlakozottnak kimondott Fleischmann Lipót, Szegzárdi takarékpénztár, Reisz József, Tolnamegyei takarék- és hitelbank, Seiner Lipót, Wolf Henrik, dr. Spányi Leó, Wittinger Mártonné végrehajtatóknak Gyimóthy János ellen folyó végrehajtási ügyében a 3604/tkv. 900. számú árverési hirdetménynyel elrendelt s Szegzárdon 1900. évi szeptember hó 28-án megtartott árverés Jehn Péter és Krug Mihály, Weisz Mátyás és neje Scherf Éva kakasdi, Seiner Lipót szegzárdi lakosnak 5835, 5887, 6027/900. számú utóajánlata folytán a szegzárdi 11709. sz. tjkvben 12750, 5289, 5386/a, 5440/b. II. a szegzárdi 8133 sz. tjkvben 5201 és 5202 hrsz. alatt felvett ingatlanokra nézve hatálytalannak nyilvánittatik s az újabb árverés’ elrendeltetvén, közhírré tétetik, hogy a szegzárdi kir. törvényszék területén fekvő Szegzárd községi 11709. számú tjkvbe felvett s Kővágó Katalinnal nős Horváth Ferencz által 1410 koronáért megvett 12750. hrsz. hegyi legelő a 16-ik dűlőben Krug Annával nős Jahn Péter és Krug Rozáliával nős Krug Mihály kakasdi lakosok által mint utóajanlók által kötelezett 1551 korona a szegzárdi 11709 sz. tjkvben felvett s Inselt Gyula által 115 koronáért megvett 5289. hrsz. szántó nyugati baton Seiner Lipót utóajánló által kötelezett 126 kor. 60 fillér a szegzárdi 11709. sz. tjkvben felvett Kirchner János által 195 koronáért megvett 5386/a. hrsz. szántó nyugati sorban Seiner Lipót utóajánló által kötelezett 224 korona 60 fillér a szegzárdi 11709. számú tjkvben felvett Braun Borbálával nős Mayer János által 90 koronáért megvett 5440/b. II. hrsz. szántó nyugoti baton Seiner Lipót utóajánló által kötelezett 99 korona 50 fillér a szegzárdi 8133 számú tjkvben felvett, a szegzárdi takarékpénztár által 261 koronáért megvett, 5201. hrsz. szántó keleti batón Waisz Mátyás és neje Scherf Éva utóajánlók által kötelezett 288 korona a szegzárdi 8133. sz. tjkvben felvett s a szegzárdi* takarékpénztár által 31 korona 60 fillérért megvett 5202. hrsz. szántó keleti baton Weisz Mátyás és neje Scherf Éva utóajánlók által kötelezett 35 korona kikiáltási árban 1901. évi január bó 31-ik nap ján ti. u. 2 órakor a kir. törvényszéki épület 8. .számú helyiségében megtartandó árverésen eladatni fog. Figyelmeztetnek venni szándékozók, aogy az árverés megkezdése előtt a fenti kikiáltási ár 10/«-át bánatpénz fejében és a vételárt pedig 3 egyenlő részletben 6°/0-os kamatokkal a szegzárdi kir. adóhivatalnál .lenzerHí kötelesek,- és hogy az árverési feltételek a hivatalos órák alatt e telekkönyvi hatóságnál, úgy Szegzárd község elöljáróságánál megtekinthetők. Szegzárdon, a kir. törvényszék telekkönyvi osztályánál, 1900. évi november hó 8-án. Gerle Jakab, kir. tőrvszéki biró. 7033. sz./tlkv. 1900. Árverési hirdetmény. A szegzárdi kir. törvényszék, mint telekkönyvi hitó- ság részéről kö hirré tétetik, hogy Goezy N. János végrehajtónak és a hátai 487 sz. tjlubm f 4, 15. 17 és 19 sorszám alatti ingatlano<r* nézve ezennel csatlakozóinak kimondott Somogyi Józsefnek, ngy a bátai 487 sz. tjkvben t 4, 15 ms 17 sorszám a 3541 sz. tjkvben f 1 sorszám végül az 1189 sz. tjkvben f L sorszám alatt felvett ingatlanokra nézve ugyancsak csatlakozottnak kimondottGuttmann Bernát- nak 112 korona, 411 korona 90 fillér illetőleg 44 korona tőkék és jár. iránti végrehajtási ügyében a bátai 487 sz. tjkvben f 1423 hrsz. rét a kisszigetben a 156 § alapján egészben 70 korona, az 5394 hrsz. szántó föld szöllők közt a 156 § alapján egészben 118 korona, az 5545 hrsz. szántó a'szöllő-közf, a 156 § alapján egészben 108 korona a 6750 hrsz. szóllő az öreg hegyen a 156 § alapján egészben 96 korona, a bátai 1189 sz. tjkvben f 156 § alapján egészben 74 korona, a bátai 3541 sz. tjkzben f 4277 hrsz. szántó Czinege völgyben a 156 § alapján egészben 74 korona, a Vátei 3541 sz. tjkvben f 4278 hrsz. szántó Czinege völgyben a. 156 § alapján egészben 166 korona kikiáltási árban, 1901. évi február hó 16-ik napján délután 2 órakor Bat a község házánál megtartandó árverésen eladatni fog. Figyelmeztetlek venni szándékozók, hogy az árverés megkezdése előtt a fenti kikiáltási ár 10%-át bánatpénz fejében és a vételált pedig három egyenlő részletben 6%-os kamatokkal a szegzárdi kir. adóhivatalnál lefizetni tartozik, végre, hogy az árverési feltételek a hivatalos órák alatt alulirt tlkvi hivatalnál, ugv Bata község elöljáróságánál megtekinthetők. Szegzárdon, a kir. törvényszék mint telekkönyvi hatóságnál, 1900. évi november hó 21-én GERLE, kir. törvényszéki biró.
