Tolnavármegye, 1901 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1901-04-07 / 14. szám

2. TOLNAVÁRMEGYE. 1901. április 7. vén a nemes tanitást, folyton tökélye- sitik a modern kultúra eszközeit s mind­inkább közel jutnak a civilizáció végcéljá­hoz : az emberszeretet, a jog, a humanizmus békés, áldásos uralmához, az igazi ember­szeretet eszméinek s erkölcstanának diada­lához — midőn lészen béke, jólét, egyetértés, Isten és emberszeretetben egyaránt. ~ Vármegye. — A község jegyzői nyugdíj választmány évi jelentéséből, melyet Modty László főpénztárnok, Mdi/tis Kálmán főszámvevő, Erdős Gábor és Kük­nél Ferenc, jegyzők, mint számvizsgálók adtak ki, kitűnik, hogy az alaptőke 1900. évi december 31-én kitett összesen 154496 koronát, a forgótőke bevé­tele volt a múlt évben 37251 k. 08. f. Az alap­tőke a tolnamegyei takarék- és hitelbankban 41/* "^-ra van elhelyezve. A cselekvő hátralék 6639 k. 46 fillért tesz ki, a cselekvő vagyon volt de­cember 31-én 163726 k. 63 fillér. — A körjegyző fizetése tárgyában hozott vármegyei közgyűlési határozat ellen a község ré­széről beadott felebbezés bélyegmentes. (A m. kir. közigazgatási biróságnak 1899- évi 10,769. sz. a. kelt határozata.) — Pénzbírság nem pénzbüntetés. A pénz­bírság behajtása nem fizetés esetén közigazgatási utón megkisérlendő ugyan, de az behajthatatlan­ság esetén elzárásra nem változtatható át. (Föld­mi velésügyi miniszter 1901. évi 2324 sz. értesítése.) —- Kihágási ügyekben való ítélkezésre jogo­sító törvényhatósági felhatalmazás hiánya semmi­ségi ok. (Földtuivelésügyi miniszter 1900. évi 69,864. sz. rendelete.) — Féláru vasúti jegy váltására jogosító. egyszeri utazásra szóló igazolványoknak postán való megküldése. A féláru vasúti jegy váltására jogosító, egyszeti utazásra szóló igazolványok az arra jogosultaknak a postán eddig egyszerű levél­ben küldetvén meg, ennek elveszése esetén ily iga­zolványok jogosulatlan kezekbe juthattak. Ennek megelőzése végett ezentúl a megküldés ajánlott levélben fog megtörténni. E végből szükséges, hogy mindazok, akik igazolványokat postán várnak, 35 f. értékű levélbélyeget folyamodványaikhoz akkor is mellékeljenek, ha azokat nem maguk küldik be, hanem a hivatal .cége alatt való beküldés vé­gett hivatali főnökeiknek adják be. — Budapest, 1901. évi március hó 6-án. Az igazgatóság. Előfizetési felhívás! 1901. évi április hó 1-vel uj előfizetést nyitottunk lapunkra. — Azon t, előfizetőinket, kiknek előfizetése lejárt, — felkérjük, hogy az előfizetéseket mielőbb megujitani szives- kedjenek, nehogy a lap szétküldésében fenn­akadás történjék. Előfizetési feltételek : Egész évre ... 12 korona. Fél „ ... 6 Neg-yed évre . . 5 Hazafias tisztelettel A „TOLNAVÁRMEGYE“ politikai hetilap kiadóhivatala. — Tisztelt előfizetőinknek, munkatár­sainknak és lapunk barátainak boldog ünnepeket kívánunk. HÍREK.­— Perczel Dezső, a képviselőház el­nöke, ki a húsvéti ünnepeket Bonyhádon tölti, a inult héten rövid ideig Szegzárdon időzött. — Személyi hír. Döry Pál, vármegyénk alis­pánja a múlt héten Dombóváron a sorozáson elnö­költ; innen Tüskére ment Döry Jenőhöz s család­jával együtt ott tölti a húsvéti ünnepeket. — Csapó Vilmos cs. és kir. kamarás ur szívességéből lapunk mai Tárca-rovatá­ban közöljük »Csapó Ida Jcrj. Nemes kéri Kiss Pálné naplójábóU című, nagyon érde­kes visszaemlekezéseket, melyek a szabad­ságharc és elnyomatás éveire, közvetlen benyomás alapján, nagybecsű adatokat fog­lalnak magukban, s amikre ép azért külö­nösen is felhívjuk olvasóink figyelmét. — Uj telekkönyvvezetök. Ai igazságügymi­niszter Dánay János tamási kir. járásbirósági telek­könyvvezetőt a szegzárdi törvényszékhez helyezte át ; tamásii telekkönyvvezetővé pedig Velding Já­nos gyönki segédtelekkönyvvezetőt nevezte ki. — Áthelyezés. A pécsi m. kir. posta- és távirda-igazgató Békéi Péter mohácsi kir. posta- és távirdatisztet Bonyhádra helyezte át. — A szegzárdi kaszinó múlt kedden tartott választmányi ülésén elfogadtak a mostani helyiség bérletére vonatkozó szer­ződést, mely szerint a kaszinó további hat évre bérbevette az eddigi helyiséget 2400 korona évi bérösszegért. A kaszinó a hat év folyamán nem mondhat föl, atidajdonos azonban, ha esetleg az épületet eladja, egy évi fölmondással élhet, de csak szent György vagy szt. Mihály napján. A kaszinó a tu­lajdonosnak 600 korona kártérítést fizet az épületen tett rongálások és kopások fejé­ben, de viszont a tulajdonos tartozik ezen összeg keretében a szükséges javításokat és tatarozásokat elvégeztetni. Új kaszinói tagokul felvétettek : dr. Pesthy Pál aljbiró | rendes, br. Jeszenszky László és Csiruík Frigyes ózsáki gazdatiszt vidéki tagokul. — Tanárok előléptetése. A vallás- és köz- oktatásügyi miniszter Éber Sándor kunfélegyházi tanítóképző intézeti segédtanárt a X. fizetési oszt. | 3-ik fokozatába, Kovács Dávid, Ocskay János, Ho­lub János szegzárdi és Sanek Samu paksi polgári iskolai tanárokat a IX. fizetési osztály 3. fokoza­tába léptette elő. — Uj járásbíróságok a pécsi ítélőtábla terü­letén. Még ezen évben két uj járásbiróságot állíta­nak föl a pécsi kii. ítélőtábla területén. Mindkét járásbíróság fölállítása az illető járásoknak régi, jogosult óhaját képezi. Az uj járásbíróságok szék­helyei Dombóvár és Barcs lesznek, melyek régeb­ben megkapván a főszolgabirói hivatalt, a termé­szetes tovafejlődés következménye, hogy megkap­ják most a bírósági hivatalt is. Úgy Barcson, mint Dombóváron hamarosan túl fognak esni a helyszíni tárgyalásokon, hogy még az őszszel meg is kezd­hesse működését a járásbíróság. —• Kinevezés. A pécsi kir. Ítélőtábla elnöke Lovass Gyula jogszigorló csurgó' lakost a pécsi kir. ítélőtábla kerületébe dijas joggyakornokká : nevezte ki. — A szegzárdi alsó sétatér parkírozása se­rényen folyik szakértő kertész és Zvonicsek József nyugalmazott telekkönyvi irattárnok útmutatása mel­lett. A fákat és bokrokat Perczel Dezső, gróf Ap- ponyi Sándor és Bezerédj Pál adományozták e célra Wosinsky Mór fölkérésére, s igy városunk szépítése érdekében hálás köszönettel tartozunk az adományozóknak. — A virágvasárnapi vásár Szegzárdon elég népes volt; a szép tavaszi idő sok vevőt és eladót csalt be a vásárra, melyen olasz lókereskedők több lovat vásároltak. A vásárok rendes eseménye : a véres verekedés sem maradt el, a miről más helyen emlékezünk meg. a vadászatokra, hol már az idén is vártam.« Lett is vadászat és vérontás, de másnemű . .. Gr. Apponyi Julia minden este fogadott, és a kon- zervativek sűrűn eljártak oda, többször a főherceg is. Apponyi György atyám iránti kegyeletét annak ha­lála után is megőrizve, gyakran emlékezett róla, mi engem társaságába vonzott, noha már akkor sejtet­tük, hogy rendszere az országra végzetes lesz. — Hallottuk gyakran Kossuth beszédeit, ki a kormányt a municipiumok eltörlési szándékával vádolta. Xem hiába mondá Metternich: kergessük csak őket a forradalom terére, ott elbánhatunk velők! E télen férjem óhajtására főleg konzervatív körökbe jártunk. Apponyiékná!, Zichy Félixnél és Károlyi Lajosék- nál gyakran theáztunk; nálunk minden pénteken volt estély, melyen résztvettek ó-konzervativek és ultra-liberálisok, mint Zichy Felix és Károlyi Caro­lina, Keglevich Victoria és Batthiányi Gusztáv, Ba- barczy és Batthiányi Lajos, Somsich, Waldstein, szóval a legellentétesebbek — és megfértek békes­ségben. Ez volt az utolsó nagyvilági életem, na­ponta bálok, estélyek, délelőtt ülésekben a karza­ton, aztán ebédek, séták, látogatások. Estéim, me­lyeken mint dilettánsok Nugent Gilbert, Monlenuovo, Kray Irma, Brunswick Mária és a művészek közül egy ízben Paganini is közremüködének, keresettek maradtak mindvégig, azaz a márciusi forradalomig. Ennek első hírét Viczay Alice nél vettük és a be­teg Barkoczy Stanzinak hírül vive, hogy Lajos Fu- löp leköszönt és Odillon-Barrot miniszter lett, ő kétkedve mondá : »nem kell elhinni, hisz ez éppen olyan, mintha nálunk Batthyányi Lajos lenne mi­niszter !« Mit szólhattak Barkicsy és elvtársai a következő napokon ? Milyen ülések, jelenetek, szó­noklatok, mig végre 13-ikán este páholyomban, szomszédom Csdky Bélától haliam, hogy Becsben kitört és győzött a forradalom. Xemsokára a po­zsonyi színházba is bevonultak a tricolor-cocárdák és calabresi kalapok ; következett a bécsi küldött­ség zajos elutazása, majd lelkes visszatérése ; na­ponta felvonulások, fáklyászene. De mindjárt az első örömmámorban megrendült a régi törvényes alap. 17-én a követek házában röptében és a felső háznak egy éjjeli. órában tartott ülésén, melyre a mágnásokat csak csekély számban lehetett össze­hívni, kimondatott az urbárium eltörlése, a nélkül, hogy a kárpótlásról intézkedtek és előzőleg a ki­rály elé terjesztették volna. Kossuth ezernyi népet berendelve Pozsonyba, zászlós körmeneteket rendez- tetett'es az utcákon dobszóval lett kihirdetve, a mit uj törvénynek neveztek. Már akkoron felismer­ték az ó liberális elemek Kossuth irányától eltérő meggyőződésüket és jól emlékszem a Lopreszty és András y Gyula közt folytatott eszmecserére, melyben megjósoltak mindent akként, mint be­következett. Felmerülvén a terv, hogy ismét visszatérünk Fiúméba, vágytam előbb meglátogatni anyámat Pes­ten. Kiss Miklós elkísért a Muzeum térre a népszó­noklatok meghallgatására, de figyelmeztetett, hogy bérkocsin menjek, ne magánfogaton, melyet már rossz szemmel néztek. A Muzeum lépcsőzetén be­szédeket tartottak Bulyovszky, Irinyi, Petőfi, Per­czel Mór, Vasváry. A szent szabadság és hazasze­retet nevében gyülölséget hirdettek, a tömeg go­nosz szenvedélyeit felizgatva. Vasváry verestollas veres kalappal, fekete köpenye a széltől lengetve, átokra emelt jobbjával volt a legmegragadóbb; Petőfi beszéde közönséges, pórias; valódi nemes költőink, egy Jósika, Vörösmarty, Garay elnémul­tak ilyen időkben. Innét megint Pozsonyba utazva, a társaság nagy részét szétoszlásban találtam. April U-ikén ment végbe az országgyűlés berekesztése, melyen a király Magyarország önállóságára ünnepélyes es­küt téve, István főherceget alter-egojának kinevezte. Még Pozsonyban időztünk, midőn egy estén férjem Bécsből megérkezve, váratlanul a szalonba lépett és a jelenvolt Batthyányi Kázméréknak és Károlyi Györgynének elbeszélé, hogy Jellachich Horvát­ország bánjává kineveztetett. »Ez lehetetlen«, kiál­tott fel Károlyiné rémülten, mintegy előérzetében a jövendő eseményeknek — »hisz ezen kinevezést sógoromnak, mint miniszterelnöknek okvetlen ellen­jegyeznie kellett volna.« Xemsokára mi is felmentünk Becsbe gőzhajón, de ez a város mintegy elvarázsolva, nem volt többé a régi kedélyes Bécs. Utcái telve csőcselékkel, a népáradat a Burgba tolongva petíciókkal, mindenütt cirkáló lovasság ; a színházakban forradalmi dara­bok, Carl színész torzalakokat ábrázolva és végül a szövetségi fekete-vörös-sárga zászlót lobogtatva. Barátaim közül még többen a városban maradtak : Eansonnel, Baldacci, Pergeti Ferdinánd, Hessen- stein- Lavoy és mások és az estéket a jó öreg Puchs gróffal együtt rendesen nálunk töltötték. Fér­jem, midőn arról értesült, hogy Fiúmét és a Ten­gervidéket Horvátországgal egyesitni fogják, lekö­szönt a kormányzóságról, de a palatínus nem fo-

Next

/
Thumbnails
Contents