Tolnavármegye, 1900 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1900-03-25 / 12. szám
1900. márczius 25. 6. TOLNA VAElKSt^YS. í szaktanártól, akit egyúttal utasított a földmivelési minisztérium, hogy amennyiben gazdasági egyesületünk kísérletezői a részükre engedélye.rettnél nagyobb mennyiséget óhajtanak, ezen igényeket az illetők megkeresésére és azok költségén kielégíteni igyekezzék Egyúttal tudatjuk, hogy Hanzély János egyesületi tagtársnál Szentandiáspusztán, u. p. Bölcske, mintegy 25 q. 2 éves pernaui utántermés vetőmag van készleten, amelyből napi áron lehet kapni. A kísérletre jelentkezettek közül egynéhányan informatiót kértek a lentermelés felől. Ezen megkeresések folytán felkértük Hanscly János tagtársat, mint olyant, a ki vármegyénk területén már néhány év óta rendszeresen foglalkozik a len termelésével, •hogy tapasztalatait a kísérletezők tájékozása végett közölné. Ő készséggel tett eleget ezen felkérésünknek és amidőn ezért neki ez utón is köszönettel adózunk, az alábbiakban szó szerint közöljük azokat, amiket ő a kísérleti termelés eredményeinek biztosítása érdekéből és az eljárás megkönnyítése régeit tudomásunkra hozni szives volt. A lent hazánkban már régóta termelik Régente azonban a főcél nagyrészt a magnyerés volt, a s ár mellékes lévén, erre gondot nem fordítottak, nem volt az másra való, mint tűzre, hova rendesen jutott is. A legutolsó évtizedek statisztikai adatai mutatják, hogy újabban mindinkább előtérbe lép a fonálnyerés tendentiája, a magtermés folyton csökken, a mi közvetlen folyománya is előbbinek — a mi azonban szomorú világot vet termelésünk fogyatékosságára, értve a szakértelem és hamisítatlan ügybuzgalom hiányát, a fonáltermés sem emelkedik oly mértékben, mint az relatiüe várható lett volna. Valószínűleg ezen körülmény hozza magával a be- vetettt összterület csökkenését is. Pedig ha meggondoljuk, hogy mily nagy jövedelmet nyújthat a lenszár, ha létfeltételeinek hazájában okszerűen kezeltetik, azt számtalan külföldi példa fényesen igazolja. Hogy többet ne említsek, Belgiumban az elsőrendű folyóvízben áztatott, úgynevezett courtrai-i lennek átlagos ára 80 frt mm.-ként, de volt reá eset, hogy finom csipkék készítéséhez szükségelt selyemfinomságu lenért angol gyárosok 235 irtot is fizettek mm.-kint. Természetes — észszerűden dolog volna nálunk is a legvérmesebb reményekre építeni a lentermelés jövőjének kilátását, mert meg kell gondolnunk, hogy mesés árait a belga len is termelőinek évtizedes vagy százados intensiv és intelligens munkája, szorgalma és szakértelme révén érte el — de, hogy létfeltételeinek hazája Magyar- ország, hogy haszonnal és pedig nem csekély haszonnal termelhető a len, az ma már bizonyosnak vehető. Exportált lenünk keresett cikk a külföldi gyárosok körében — szakértők véleménye szerint hazai lenünk minőségre a belga után következik s felülmúlja az Összes többi államokét. Természetesen mindig szem előtt kell tartani, hogy ezen kiváltságok csak a gondosan és helyesen kezelt lent illetik meg. Beszéljük tehát azt meg röviden, nagyobb vonásaiban, milyen módon érhetünk el a lentermeléssel kielégítő sikert. Első sorban is elenged- hetlen kellék, hogy a vetőmag kitűnő lenvidékről származó eredeti fajmag legyen (legajánlhatóbb a pernaui orosz mag) vagy legfeljebb 1—2 éves hazai utántermése. Tapasztalataim szerint 3 évig teljes eredménynyel lehet az eredeti magot használni, de kedvező viszonyok és helyes eljárás mellett 5—6 évig sincs szükség vetőmag felfrissítésre. Egyike a leglényegesebb dolgoknak már most, hogy ezen magot milyen földbe helyezzük el. Erre nézve legyen irányadó, hogy a len földjének kitünően előkészített, őszszel mélyen megszántott, jó erőben levőnek kell lennie, friss trágyába azonban nem célszerű vetni, mert az túlbuja hajtást eredményezne sok maghozammal, de mindenesetre a lenszár finomságának rovására. Pedig ezt szem elől téveszteni soha sem szabad. Főleg nem a vetőmag mennyiségének meghatározásánál, mert minél sűrűbb lesz a termelés, annál finomabb és igy értékesebb a szár. A szükségelt vetőmag 1200 Q] ö' holJan- kint 75—80 kg. A vetést végezzük szélcsendes időben — mindenkor kézzel — mert az egyenletes mageloszlás csakis igy érhető el. A vetés időpontja március 10—20 között van s ezen terminus halasztást nem tűr. Ha lenünk kikelt s mintegy 15—20 cm. hosszú, gondosan meg kell azt gyomlálnunk, eszközöltessük ezt lehetőleg gyermekekkel, kik kellő felügyelet mellett kevesebb költséget okoznak és legázolással a fiatal növényben kárt nem tesznek. A legközelebbi munkálat most már a nyüvés. A nyüvés idejének meghatározása tulajdonképen a magtok sárgulásától lenne függővé teendő, illetve azzal esnék össze. Tapasztalatom szerint azonban a szárra nézve pár napi halasztás vagy előbbre- hozás nem határoz, úgy, hogy ajánlani merném, hogy a nyüvést mindig az aratástól tegyük feltételessé. Ha ugyanis az aratás halasztást tűr, várjuk meg, mig a magtok és a szár sárgulni kezdenek és csak annyi nappal az aratás előtt álljunk a I nyüvésbe, a hányra, rendelkezésre álló munkaerőnkhöz képest, épen szükségünk van. Ha a len kellő időben a földbe került, azt hiszem, soha sem fog előfordulni, hogy 4—5 nappal a gabonaaratás j előtt nyüvésre alkalma ne legyen — pedig ennyi idő alatt nagy kiterjedésben is végeznünk kell e munkálattal. Mint azonban fentebb emlitém, ha a | sárgulás még egész határozottan be nem is állott, a len úgyszólván még egészen zöld, csak a magtokon észlelhető némi árnya a sárgulásnak, minden aggodalom nélkül nyühető a len, a szárra ez egyáltalán befolyással nem lesz, a magra nézve is csak kedvezőtlen időjárás esetén lesz előnytelen, napos, meleg időben szépen megbámul, megérik kinyütt állapotban is tokjában a mag. Célszerű lesz azonban a vetőmagnak szántat, a legutolsó napok nyüvési eredményéből kicsépelni és félretenni, mert a zölden nyüvés a lenmag csiraképességének ha tározottan rovására megy. Nagyobb termelők célszerűen felvehetik a len nyüvési, esetleges száro- gatási és felkötési munkálatait az aratószerződés feltételei közé, mely esetben a holdankénti 8—10 korona átalánydíj nincs túlfizetve. A kinyütt lent vékony laza marokban a földön hagyjuk száradni, napos idővel 3—4 nap múlva megforgatjuk a hosszú rendeket képező ma-kokat s 8 — 10 nap múlva 30 — 35 cm. átmérőjű kévékbe kötjük, 25—30 kévés csoportokba egymásnak támogatva felállogatjuk és ha a szár teljesen kiszáradt, biztos, fedett helyre behordjuk, vagy kazalba rakjuk, melynek tetejét ponyvákkal avagy vastagon szalmával befedjük. Jól elhelyezett nyersanyagunkat most már igy hagyjuk a kézi e'ő részbeni felszabadultáig, vagyis aratás utánig, a mikor is a legubózás munkájához kell látnunk. Erre igen egyszerű és a célnak megfelelő eszközök állnak rendelkezésünkre, úgynevezett vasfésük. — Öles hosszú, lócaszerü állvány ez, közepén keresztben alkalmazva a ho:szufogu fésű, úgy, hogy a két oldalon lovaglás módjára egymással szemben ülő két munkás, egy fésűnél zavartalanul működhetik. Nagyban termelve a lent, ezen munkát is célszerű lesz. átalányba kiadni s minthogy akkor még -i mázsaszám ismeretlen, kéve számra 2 — 3 fillér megfelelő keresetet fog a munkásoknak biztosit; ni. Gubózás után a len vagy bálokba lesz préselve, vagy újból kévékbe kötve a beváltó hivatalhoz szállítva. A préselés természetesen egy újabb regie, de ha messze szállításra vagyunk utalva — mellőzhetlen — a len nagy teriméje miatt. A szállítási költség az átvétel jelenlegi helyére (Nagy Tanyí gyár, Komárom m.) úgy is sok, pré- seletlen állapotban pedig még megsokszorozódnék. Maga a préselési költség, mm.-kint átalányba kiadva mintegy 20—24 fillér, hozzászámítva a szükséges drótot, összesen 40-45 fil'érrel fogja a termelési költségeket szaporítani. Nehezebben megoldható kérdés : honnan vegyük magát a prést ? Kisebb termelőnél ily nagy befektetést fel sem tételezhetvén —- az, ha módjában áll helyben egy szalma présre szert tenni, legjobb, ha kölcsönkép tfzt veszi igénybe. Kisebb termelők érdekcsoyortjá- nak ki fogja magát fitetni a tanyi gyárból hozatni egy prést, honnan az. a szállítástól eltekintve, díjtalanul mindig beszerezhető. Nagyobb üzemnél ajánlani merném a lenprést házilag készíttetni, 90—100 koronából igen célszerűen és szilárd l ivitelben előállítható. Esetleg az ilyenek tulajdonosai, az ügy iránti jóindulatból átengedik a kisebb termelőknek préseiket s ezzel lényegeset könnyitenek a kisgazpának e tektntetben kissé^nehéz helyzetén. A legubózott magot, úgy a hogy van, ajánlható lesz eltenni és a tulajdonképeni cséplést csak mennél később eszközölni, mert igy a mag a magtok olajtartalmát magához veszi és saját előnyére ! asználja fel. Nagybani termelésnél mégis cséplés végeztével, a hosszadalmas kézzeli munkák elkerülendők, a rendes cséplőgép szűkre áliitott dobján eresztjük keresztül a lengubót és teljesen tiszta lenmagot nyerünk. Kis mennyiségben, mint már emlitém, későbbre halasztható és téli munkául ajánlható a gubónak mosófa vagy más efféle eszközzel való kicséplése. Ezzel befejeztem volna a nyersanyag termelés vázolását. Ha látszanak is itt ott nehézségek, vagy az előállítási költség tűnik fel az előirányzatban tulnagynak — magukban véve ezen körül- ! mények nem fognak leküzdhetlen akadályt gördíteni a lentermelés ügyének felvirágoztatása elé — csak legyen kielégítő hozam, akkor minden munka { és kiadás busásan meg fog térülni. Ez pedig elér- ! liető azzal, ha röviden összefoglalva a mondotta- | kát: megfelelő vetőmagot, jól előkészített, gazmentes földbe, kellő időben és sűrűn vetünk. Ha befejezésül még rámutatok arra, a min különben talán kezdenem kellett volna, hogy vetésforgóink jobb berendezhetése, a gazdaság risico- jának többoldalú megoszlatása, a munkás kéz intenzivebb foglalkoztatása, a magyar textil ipar várható fellendülése révén, milyen indirect előnyökkel van a lentermelés összefüggésben, merem te- ményleni, hogy az ügy iránt érdeklődők közül senki sem fog, legalább a kísérletek eszközlésétől visszariadásra, okot találni. kis hirdetések; — Tenyészbikák vannak az egyesület által árengedményre szóló igazolványnyal ellátva : Gr. Apponyi Géza hőgyészi és pálfai tehenészetében. Gr. Apponyi Sándor lengyeli tehenészetében. Bernrieder József közép-hidvéghi (p. Kölesd) tehen. D'óry Dénes paradicsoinpusztai (Zomba) tehenész. D'óry Jenő tüskei (Dombóvár) tehenészetében. D'óry St*Tauio zombai tehenészetében. Forster István tabódi (p. Zomba) tehenészetében. Özv. br. Jeszenszky Jánosne felső-hidvéghi (Kölesd) tehnnészetéb. u. Gyérei Richard ozorai tehenészetében. Klein Jakab regölyi t henészetében. Báró Schell József katalinpusz ai (Kölesd) tehenész. Snnontornyai uradalom simontornyai tehenészetben. A tolnai uradalom kajmádi (Tolna) tehenészetében. Willzek Sándor józs fpusztai (Szegzárd) tehenészet. Ö/.v. br. Wiminersperg Gtisztámé zombai tehenész. Adamecz üyu'a ii-zttartónál Tápé u. p Bikács és Takács József őrinél Harcon. A Tolnavármegyei községek az igazolvánnyal ellátott bikák közül szabad tetszésük szerint vásá- ro'hatnak és az egyesüld révén szerezhető árengedmény érdekében csak az a teendőjük, hogy az árengedményre szóló igazolványt, az állat eladójától magukhoz váltva a gazdasági egyesülethez terjesszék be, a melynek elnöksége ennek alapján f > terjesztési intéz a foldmivelésűgyi minisztériumhoz az árengedm Miy kiutalványozása érdekében. Azon községek, a melyek a gazdasági egyesületnek alapitó, vagy rendes tagjai, ingyen vehetik igénybe az egyesület ezen közvetítését; a nem tag községektől elleuben 5 frt közvetítő dijat szed a gazdasági egyesület a közvetített bikák darabja után. 111 is figyelmeztetjük a községeke', hogy bikaszükségletük beszerzésével iparkodjanak, mert a kerületi állattenyésztési felüyyelóségek már eddig is sokat elvittek igazolt bikáink közül más vármegyék községeinek. — , , . * ^z?,n rovat alatt a gazdasági egyesület tagjainak gazdasági ügyeikre vonatkozó ajánlatait ingyen közöljük. LE6QLCSÓBB POUTlKftl NAPILAP TERJEDELME 24-32 OLDAL fflPONKÉflT.MEGELŐZ MINDEN MÁS MAPI IAP0T12 ÓRÁVAL^ L MUTATVÁNY SZÁM 6 NAPIG INGYEN ClfltMAGYAR NEMZET B0DAPEST, KEREPESkÚT 5Jf.AT8E.NAEU/SlJ
