Tolnavármegye, 1900 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1900-03-18 / 11. szám
8. TOLNA VÁBMEGTE. 1900. márczius 18. Útmutatás a rügy fiiró bogarak (Anthono- mus pomorum és A. piri) ellen való védekezésre. Kártétel. A gyünölcstermelők igen jól ismerik azt a jelenséget, hogy tavasszal az almafa némely bimbója nem nyílik ki tökéletesen, hanem hogy a széleikkel egymáshoz tapadt szirmok egy tokot alkotnak, megbámulnák és elszáradnak, végre pedig lehullnak. A körtefán tavasszal hasonlóképen gyakori egy másik jelenség, az t. i, hogy a rügyek némelyike nem fakad ki, hanem mind jobban összeszáradva tönkre megy; ezt az utóbbit a gazda — hacsak a baj nem igen nagy — már ritkábban veszi észre, mert az elpusztult rügyek nem oly szembe ötlők, mint az elhervadt barna bimbók. Az ilyen tönkrement almabimbót vagy körteriigyet felbontva, belsejében egy jókora rizskásaszem nagyságú lábatlan pondrót találunk, a mely nem egyéb, mint a rügyfuró bogár lárvája s a kár okozója. Ez a lárva a rügyben, illetőleg a bimbóban később bábbá alakul, mely már nem táplálkozik; a bábból pedig a bogár fejlődik ki. A bogár. A körterügyből és almabimbóból kibújó bogár azonban nem egyforma, az almabimbóban az almarügyfuró (An- thonomus pomorum), a körterügyben a körterügy- furó (Anthonomus pin) fejlődik ki. Lássuk ezek ismertetését. Az almarügyfuró jókora almamag nagyságú bogár; lejének eleje előrefelé igen megnyúlt, husszusága (fejének nyúlt része u n. orrmánya nélkül) 35 mm. Színe vöröses barna ; a szárnyfedő hátulsó harmadában egy-egy világosabb harántos sáv van, mely a szárnyfedő külső szélének közepe táján ered s egyre keskenyedve ferdén a középvonalig ér, úgyhogy ez a sáv mindkét felől a szárnyfedő felszínén összevéve, egy előrefelé nyitott V alakú szögletet alkot. A harantsáv feketés színnel és több kiemelkedő fehér szőrcsomóval van övezve. A kő’ierügyfuró az előbbihez nagyon hasonló, de valamivel kisebb és zömökebb és a szárnyfedőkön levő világosabb harántos sáv nem ferdén, de merőlegesen halad a középvonal felé. Életmód. Az almarügy fúró kora tavasszal (már április első napjaiban, vagy meleg tavasz esetén talán még korábban is) elhagyja téli búvóhelyét (kéregrepedések, levelek közt, földrögök alatt) s a törzsön mászva felvándorol a fára, a hol párzás után a nőstény hosszúra nyúlt fejével a fejlődő virágbimbó oldalán lyukat rág és belsejébe egy mákszem nagyságú szennyes fehér szinü petét rak. Ebből kel ki a kártékony lárva, vagy pondró, a mely a bimbó fenekén élős- ködik s mindaddig növekedik, mig csak bábbá nem alakul át, hogy végül ismét bogár alakot öltsön magára. Ezek szerint a bogárnak petéből való kikelésétől számitva egészen tökéletes kifejlődéséig csak igen rövid, 3—4 heti időszak szükséges. A bogár ezután egész nyáron át a fa leveleit rágja, ilyen alakjában áttelel és csak tavasszal keresi a nőstényt párzás végett. A körteriigyfuró életmódja hasonlít az előbbihez, csakhogy a nőstény nem a körtefa bimbóját, hanem annak rügyét támadja meg s ebbe rakja petéjét, mig tehát az almarügyfuró lárvája csak egy almabimbót tesz tönkre, addig a körteriigyfuró lárvájának egy egész rügy, tehát rendesen több bimbó és sok levél esik áldozatul. Védekezés. A rügyfuró bogarak ellen oly módon lehet védekezni, hogy a bogarakat az almafáról különösen az első melegebb tavaszi napokon (április elején, vagy — ha a tavasz igen meleg — akkor március végén is), a midőn a bogarak az ágakon párzanak, a fa alá terített lepedőre, ponyvára lerázzuk és azután meleg vizbe belefojtjuk. Minthogy a nőstény összes petéjének lerakására több nap szükséges és a petelerakás két hétig is eltarthat, tanácsos a bogaraknak ily módon való irtását gyakran megismételni, sőt mindaddig folytatni, a mig csak rázáskor bogár hull a fáról. Hogy pedig az e mellett is életben maradt bogarakat is elpusztítsuk, e czélból ősszel (szeptember hó folyamán) a fák derekára az elágazódás alatt széna- vagy szalmakötelet kell kötni s az itt telelésre meghúzódó bogarakat azután a tél folyamán (decemberben, januárban) kötelestül együtt elégetni. KÜLÖNFÉLÉK Erötakarmáiiyok kedvezményes vasúti szállítása. A gazdasági célokra felhasználandó egynémely erőtakarmányok vasúti szállításánál élvezett fuvardíj kedvezményt a kereskedelemügyi m. kir. ministe- rium a folyó év végéig meghosszabbította. Ilyen erőtakarmányok : korpa, olajpogácsa, árpadara, kukoricadara és malomkonkoly, amelyek kedvezményes szállításának biztositására alkalmas igazolványokat az egyesületi tagoknak díjmentesen ad a titkári hit atal. — A mezőgazdaságról és mezőrendőrségről szóló 1894. évi XII. t. cikkre vonatkozó, a törvény életbe lépte óta megjelent összes elvi jelentőségű határozatokat, döntvényeket és magyarázó rendeleteket Lckky István földm. min. titkár összegyüjtvén, a minister engedélyével sajtó alá rendezte. Ezen munka a törvény fejezeteinek és szakaszainak megfelelő sorrendben tárgyalja mindazokat a legfelső döntés alá került kérdéseket és jogeseteket, a melyek a törvény egyes szakaszainak értelmezésénél a gyakorlati végrehajtás folyamán vita tárgyát képezték; és ismerteti azokat a tanulságokat, amelyekkel a legfelső bíróságok és hatósá ok a vitatott kérdéseket a törvény szellemének megfelelőleg eldöntötték ; ismerteti továbbá a hatásköri összeütközési esetekben hozott minisztertanácsi határozatokat és mindazon rendeleteket, amelyek a törvény helyes végrehajtásának megkönnyítése érdekében kiadattak. A nagy gonddal összeállított ezen gyűjtemény a törvény hű és megbízható magyarázatának tekinthető, amely nemcsak a törvény végrehajtásával foglalkozó közig, tisztviselőknek, községi elöljáróságoknak, bíróságoknak és ügyvédeknek, hanem maguknak a gazdáknak is egyaránt hasznos és szükséges vezérfonál A mű ára, bérmentes küldéssel, 5 korona 30 fdlér és megrendelhető a szerzőnél (Budapest VIII. Baross-utca 66 ) KIS HIRDETÉSEK.* — Tenyészbikák vannak az egyesület által árengedményre szóló igazolványnyal ellátva : Gr. Apponyi Géza hőgyószi és pálfai tehenészetében. Gr. Apponyi Sándor lengyeli tehenészetében. Bernrieder József közép-hidvéghi (p. Kölesd) teh^n. Döry Dénes paradicsompusztai (Zomba) tehenész. Döry Jenő tüskei (Dombóvár) tehenészetében. Döry Stefanie gombai tehenészetében. Forster István tri ódi (p. Zomba) tehenészetében. Özv. br. Jeszenszky Jánosné felső-hidvéghi (Kölesd) tehenészetét): n. Gyérei Richard ozorai tehenészetében. Klein Jakab regölyi t henészetében. Báró Schell József katalinpusz'ai (Kölesd) tehené-iz. Simoutornyai uradalom siraontornyai tehenészetben. A tolnai uradalom kaimádi (Tolna) tehenészetében. Wiltzek Sándor józs Tpusztai (Szegzárd) tehenészet. Özv. br. Wwmtersperg Gusztávaié zombai tehenész. Adamecz Gyu'a tiszttartónál Tápé u. p Bikács és Takács József őrinél Harcon. A Tolnavármrgyei községek az igazol vánnt al ellátott bikák közül szabad tetszésük szerint vásárolhatnak és az egyesület révén szerezhető árengedmény érdekében csak az a teendőjük, hogy az árengedményre szóló igazolványt, az áilat eladójától magukhoz váltva 'a gazdasági egyesülethez terjesszék be, a melynek elnöksége ennek alapján fó terjesztést, intéz a fóldmivelésűgyi minisztériumhoz az árengedmény kiutalván yozása érdekében. Azon községek, a melyek a gazda.'ági egyesületnek alapító, vagy rendes tagjai, ingyen vehetik igénybe az egyesület ezen közvetítés t; a nem tag községektől elleni eu 5 frt közvetítő dijat, szed a gazdasági egyesület a közvetitelt bikák darabja után. Itt is figyelmeztetjük a községeket, hogy biknszükségletiik beszerzésével iparkodjanak, mert a kerületi állattenyésztési felügyelőségek már eddig is sokat elvittek igazolt bikáink közül más vármegyék községeinek. — Eladó. Teljesen jó karban levő, járgány- hajtásra való cséplőasztal eladó özv. Döry Zsigmondiénál Kis-Dorogon. — Számfeletti tenyészgöbék eladók Bernrieder Józsefnél Közép Hidvéghen, u. p. Kölesd. — Szőlősgazdák figyelmébe. A földmivelés- ügyi m. k. mniszterium által kiadott »Útmutatás a a szőlőmivelésre« és »Útmutatás a must és bor okszerű kezelésére« cimü művek kaphatók a gazd. egyesület titkári hivatalánál. A hasznos tudnivalókat tartalmazó könyvek igen mérsékelt ára 1 korona, illetve 40 fillér; bérmentes küldésre 20 fillér küldendő. * Ezen rovat alatt a gazdasági egyesület tagjainak gazdasági ügyeikre vonatkozó ajánlatait ingyen közöljük. ind. érk.! 1 822 S00 3°° 4 Budapest , U t25 822 820 ll31 U01 4M g érk. ind. 1155 5°° 512 52 ll55 510 1 1 Sárbogárd W ind. érk. 10to 40 t 112! Gr,u 2-21 6Í2 Nagy-Dorogh y is 005 hd 921 7ID 300 712 Kölesd-Tcngelic ! 8W l28 912 7:» 330 722 Hidja-Apáthi 8'5 1254 822 8°° 405 722 Tolna-Mözs 892 1210 822 8ts 4rl 809 érk. Ind. 7ÍO U46 822 8’.o 400 8Ü i Szegzárd ind. érk. 7:IO 1120 7íí 8i2 451 8-22 Őcsény 7I8 11“ 855 507 822 Decs ■JOG ll02 722 9U 520 92i Pilis-Berek 6Ő° 1012 712 923 5t0 912 Bátaszék G36 1025 7OO ll22 — 1122 Bonyhád . 522 — 501 140 — Í255 Dombóvár 322 — 230 822 — 82ol Y Budapest érk ir d. 822 — 8°° Az este 6 órától reggeli 6 óráig érkező és induló vonatoknál az idő percei fekete vonallal vannak aláhúzva. A szegzárdi anyakönyvi hivatal értesítése: folyó évi március 10-tői 17-ig: Született: 8 gyermek 3 fin és 5 leány. Meghalt: Özv. Nemes Istvánná szül. Csatit Éva. Heiner József. NY1LTTÉR.* Madoesai ügy. Szekeres István volt madoesai községi közgyám, a »Solt járási takarékpénztár bölcskei fiókjá«- nál, melynél ő bizalmi egyén volt, 1891. év óta mostanig 1800 forint értékű hamis váltót érvényesített. — Most ismét 680 frt értékű, általa hamisított 4 drb váltót nyújtott be ezen pénzintézethez, de ezen már rajt csipték és a mikor hamisitásai kiderültek, megmérgezte magát és meghalt. Fentnevezett Szekeres István 1891. évben községi biró volt, a váltókat már ezidőben kezdte hamisítani és folytatta azt mint pénztárnok és közgyám. Szekeres István egyike volt azon egyéneknek, kiket Szluha István országgyűlési képviselő és Molnár Sándor ref. lelkész, a Belügyminiszter elé vezettek, D e c s y Béla községi jegyző ellen emelt panaszszal, de sikertelenül. * Ezen rovat alatt közűitekért nem vállal felelősséget a szerkesztő. HÍV AT A LOS HIRDETÉSEK. 52. sz./v. 19C0. Árverési hirdetmény. Alulirt kiküldött végrehajtó az 1881 év. LX. t. e. 102. § a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a szegzárdi kir. járásbíróság 1893. évi 12056., 12889.. 1526., 2350., 6177., 6597. és á'-S/Kp. 91. sz. végzése által, a tolnamegyei takarók- és hitelbank, Last Sámuel, Mayer János. Lustig és Beck cég, Garay Antal, Schvaroz József és társa és Miixner János végrehajtatok javára, Dömötör Sándor faddi lakos ellen, 190 frt, 48 fit 67 kr, 57 frt 27 kr, 20 frt 25 kr, 500 frt, 80 frt 67 kr és 44 forint 87 kr és járulékai végett elrendelt bizlositási kielégítési végrehajtás foganatosítási alkalmával bírói lag le- és fölii 1 foglalt és 1200 forintra beesőit Marsch d fia, és társa cégtől származó gőze mplőgép és tartozékainak felerésze nyilvános árverés utján eladatnak. Mely árverésnek a paksi kir. járásbíróság 1899. évi V. 307. sz. kiküldést rendelő végzéso folytán Fadd községben végrehajtást szenvedett lakásánál leendő eszközlésére 1900. évi március hó 26 ik napjának délelőtti 10 órája határidőül kitüzetik és ahhoz a venni szándékozók oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok az 1881. évi LX. t. c 107. és 108. §-a értelmében készpénzfizetés mellett, a legtöbbet ígérőnek becsáron alól is el fognak adatni. Kelt Pakson, 1900. évi március bő 11-án. JDr. TParragli G5-yu.l a, • kir. l>ir. végrehaitó. 1220. szam/tkvi 1900. Árverési hirdetmény. A szegzárdi kir. törvényszék, mint te’ekkönyvi hatóság részéről közhírré tétetik, hogy özv. Várkonyi Endréné, mint Schmidt András engedményese és ezennel csatlakozódnak kimondott Tolnavármegye gyámpénztára és özv. Tóth Jánosné szül. Bertits Borbála végrehajtatóknak, Döme Éva Varga Mihályné végrehajtást szenvedő ellen, 800 korona, 2376 kor. és 7000 korona tőkék és járulékai iránt folyó végrehajtási ügyükben a pilisi 92. sz. tjkvben Varga Mihályné Döme Éva tulajdonául felvett 449. hrsz. rét Bátán túl 700 korona, 496. hrszámu rét ugyanott 600 korona, 501. hrsz. kert a szőlős gyürben 450 korona, 776. hrsz. kert ugyanott 50 korona, — 1440. hrsz. szántó kenderesben 172 korona, — 573/7. nádiás csintavában 34 korona, 339. hrsz. rét Bátán túl 1828 korona, 1671. hrsz. szőlő a pilisi hegyen 356 korona, 1677. hrszámu szőlő ugyanott 268 korona kikiáltási áron, 1900. évi május hó 31. napján délelőtt 9 órakor Pilis község házánál megtartandó árverésen eladatni fog. Figyelmeztetnek venni szándékozók, hogy az árverés megkezdése előtt a fenti kikiáltási ár 10V0-át bánatpénz fejében és a vételárt pedig 3 egyenlő részletben 6-°/0-os kamatokkal a szegzárdi kir. adóhivatalnál lefizetni kötelesek, és hogy az árverési feltételek a hivatalos órák alatt e telekkönyvi hatóságnál és Pilis község elöljáróságánál megtekinthetők. Szegzávdon, a kir. törvényszék telekkönyvi osztályánál, 1900. évi február bó 23-án. Gerle Ja k a To, kir. törvszéki biró.
