Tolnavármegye, 1900 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1900-03-18 / 11. szám

— A Nemzeti színházban a múlt héten volt az olvasópróba Molnár Gyula, szerkesztőnk sógora »Homokzátonyok« cimii 3 felvonásos vig- vigjátékából, mely darab április elején kerül először színre a nemzeti színházban. Az uj darab előadása elé úgy irói, mint művészi körökben kiváló érdeklődéssel tekintenek.

— A keselyűéi hajóállomás sorsa tárgyában a kereskedelmi miniszter közölte vármegyénkkel a cs. kir. dunagőzhajózási társulat magyarországi igazgatóságának hozzáintézett fölterjesztését. E szerint a társulat kinyilvánítja, hogy az állomás további, bárcsak ideiglenes fen tartása immár teljesen ki van zárva! Mert — a társulat szerint — itteni bevételeik semmiféle arányban sem állottak azon költségekkel, melyek a személyszállító és rendes teherszállító hajóiknak kikötéseivel jártak. Szegzárd állomásnak ugyanis 1897 ben a bevétele volt : 2892 frt 55 kr., a kiadás pedig: 5571 forint 98 kr. 1898-ban a bevétel már 2821 frt 90 krra csökkent, s ezzel szemben 5176 frt 09 kr. volt a költsége. A szegzárdi holt dunaágba való hajókitérés (félóra oda és félóra vissza) költségei pedig évenként 240 hajózási napot és minden menetórát csak 15 forintjával számítva, a személyszállió hajóknál körülbelül 7200 frtra, a csavarosoknál körülbelül 3600 frtra rúgnak, úgy hogy Szegzárd állomásnak összes évi költségeit kerekszámmal 17000 forintra becsülik. Kinyilvánítja azonban a társulat, hogy a tömegáruk, neve; elcsen a gabouanemüek forgalmát, ilie. ól eg egész hajórakományok feladását és kiszolgáltatását a szcgzdrd-keselyiisi dunaparton, úgy mint eddig, továbbra is f. martja. Egyúttal ha az érdekelt ég némi kártérítéssel szolgába a társulatnak, ez esetben az állomásnak újból való megnyitására nézve belebocsátkoznék a tárgyalásokba. — Azt, mintha a vármegye a keselyűst' utat kizárólag a hajóállomás kedvéért építette volna és hogy annak kiépítése fejében a társulat az állomás állandó fentartására kötelezte volna magát, határozottan kétségbe vonja a társulat. Hegedűs miniszter a társulatnak ezen fölterjesztését sürgős nyilatkozattétel miatt leküldte vármegyénk közigazgatási bizottságának, melynek

t. hó 20 iki ülésén kerül majd az tárgyalás alá. — A gőzhajózási társulat adatai kétségtelenül igen tévesek, hogy ne mondjuk tendenciózusuk. Mert képtelenség komolyan venni azt az állítását, hogy a szegzárdi hajóállomás összjövedelme a hivatkozott években csak évi 2892 frt, illetve 2821 frtot tett ki. Ez nem lehetséges. Az sem áll, hogy a holt Duna ágába való hajokitérés oda és vissza egy órát tesz ki, mert nem tesz ki többet, rendes vízállás mellett, 30 percznél. Viszont az is tény, hogy a keselyűst útnak kiépítését tisztán csak az állomás létesítése és fentartása érdekében vállalta el a vármegye, a miről ha Írásos kétoldalú szerződés nem is létezik, de számos tanú igazolja, hogy az ut építését határozottan csak ezen föltétel kikötése mellett vállalta el a vármegye. Kártérítés helyeit a 4 — 5 kilométert kitevő gemenczi ut volna kiépítendő és hajóállomásunk egyszer és mindenkorra Gemcnczbcn volna felál'itható. A 20 percnyi különbözeiért a régi keselyüsi és gemenci állomás közöP, természetesen rendes, jó ut mellett, kárpótolna bennünket és a társulatot is ama időmegtakarítás, a mivel a holt dunaágba való hajukitérés eddig járt. Minden esetre vármegyénknek és városunknak el kell követnie mindent, hogy Szegzárd és vidéke, ha már ilyen közel vagyunk a Dunához, hajóállomást kopjon, mert ez lakosságunknak imminens érdeke.

— Halálozás. Jobaházi Dőry Adorjánt, a kinek csak a múlt hetekben halt meg édes anyja, ismét súlyos csapás érte. Felesége, Gebhardt- Schmidt Erzsébet hosszas szenvedés után két évi boldog házasélet után, 2f éves korában Budapesten meghalt. Halálát férjén kívül három kis gyermeke s a kiterjedt előkelő rokonság gyászolja.

— Párbaj Dombóváron. Dombóváron A'agy István főszolgabíró és Lexa Zenó uradalmi főmérnök, a Dombóvár és Vidéke főszerkesztője kardpárbajt viv'a'k, s mindkét fél könnyen megsebesült. A párbajra, mint halljuk, összeszólalkozás adott okot. Nagy István segédei voltak Reich Oszkár és

1900. márczius 18.

Dory Ödön, Lexa Zenóé pedig báró Jeszenszky László és dr. Rolf Aladár.

— Tragikus halál. Borzasztó szerencsétlenség érte Farkas szakértő mérnököt, hivatása teljesítése közben. Amint ugyanis Dunaföldvárról a kir. ügyészségnek sürgönyzik, ott csütörtökön délelőtt gróf Telekynek - idősb Ckolnoki elleni peres ügyében a szigeten megtartott helyszíni szakértői szemle közben egy félig ledőlt fa Farkas szakértői mérnök fejére zuhant és azt nyomban agyonütötte. Akik a szakértői tárgyaláson részt vettek, mint fíaksay albiró és a többiek sértetlenül maradtak. A hivatásának áldozatául esett szerencsétlen mérnök hulláját nem boncolták fel, egyéb részleteket a szomorú esetről lapunk zártáig nem kaptunk.

— Áthelyezés és kinevezés. A vallás- és köz- oktatásügyi miniszter Konkoly Gábor ózsák pusztai tanítót saját kérelmére janyai alapítványi uradalom birtok iskolájához helyezte át; helyébe Ozsákra pedig Csankó Vilmost a Mayer-Artow-féle szegzárdi nevelőintézet tanítóját nevezte ki.

— Eljegyzések. Derszikai Huszár Aladár, marcali kir. járásbiró, volt szegzárdi törvényszéki aljegyző eljegyezte vizeki Tallián Virgiliát, Tallinn Gyula somogyi tőispán és neje, szül. Szerdahelyi Virgilia leányát Kaposvárott. — Rosenai Miksa dr. budapesti gyakorló orvos eljegyezte Behr B a ka kisaszonyt, Behr Jakab, a paksi izr. hitközség köztiszteletben álló elnökének leányát.

— Pinceszövetkezet Szegzárdon. Darányi földmivelésügyi miniszter a képviselőház szerdai ülésén tartott nagy beszédében a többi között azt is felemlítette, hogy Szegzárdon már megalakult a pinceszövetkezel. Ezen kijelentése a miniszter urnák tévedésen alapszik. Szegzárdon az őszszel a szegzárdi szőlősgazdák értekezletet tartottak ugyan ez ügyben, egy végrehajtó-bizottságot is vá’asztottak a szövetkezet mielőbbi megalakítása érdekében, de ez még a mai napig sem történt meg, szőlősgazdáink legnagyobb része — sajnos — bortermésöket értékesíteni nem tudja, mert a bornak sem ára, sem keletje nincsen és még egyetlen nagyobb bortermelőnk sem adta el a borát, a mi szomorú jele a bor- értékesítés körül és a borkereskedelem terén tapasztalható nagy pangásnak, pedig nagyon ráférne a sorscsapás által sújtott szőlősgazdáinkra, ha a nagy áldozatok árán létesített szőlőiknek úgyszólván első gyümölcsét illő árban értékesíteni tudnák.

— A baja-báttaszéki Dunahid az országgyűlésen. A kereskedelmi tárca költségvetésének tárgyalása alkalmával a múlt hétfőn dr. Lázár György, Szeged város 1. kerületének országgyűlési képviselője nagyobb szabású beszédet mondott, a melynek során a baja báttaszéki Dunahid ügyét is megemlitette. A beszéd ide vonatkozó részét a következőkben adjuk : »A harmadik kérdés, amelyre a kereskedelmi miniszter figyelmét fölhívja, az Al- viJék forgalmi érdeke. A Dunának Baja és Bátta- szék közö t való áthidalásnak kérdése ez. Hogy ezen áthida'ás által Baranya, Tolna, Csongrád, Békés, Arad, Bihar és a bácskai és bánáti megyéknek forgalma 110—120 százalék viteldijkülömbözetet nyerne, hogy csak ezen áthidalás folytán volnának értékesíthetők az alvidék javára Tolnának és Baranyának a földben levő kincsei, hogy a Duna a felső részén 9 helyről áthidalva, az alvidéken azonban egy helyen, hogy mily nagy hatással volna ez a Duna két partján élő népek tömörülésére és a nemzeti öntudat fejlesztésére: ezek annyiszor elmondottak már brosürökben, képviselőházi és küldöttségi szónoklatokban, hogy ezeket ezúttal bővebben tag- 1 tini nem akarja. Valóban majdnem szégyenletes dolog, hogy a viziépitési teknikának mai fejlettsége mellett az ország két leggazdagabb, a gazdasági fejlődésre leginkább utalt vidéke, illetőleg ezen vidék vasúti összeköttetésének végpontja évtizedek óta szinte szégyenkezve áll ott Baja és Báttaszék- nél egymással szemben, óriás hátrányára a magyar közgazdaságnak és valóban szégyenére a magyar faj körültekintő és produkáló képességének. Valahányszor ránézek Magyarország közgazdasági térképére és látom ott ezen defektust és eszembe jutTOLNAVÁRMEGYE.

nak azon gazdasági hátrányok, amelyek az egész országra, de különösen az alvidékre nézve ebből származnak, miridanyiszor eszembe jut Horátiusnak azon mondása, amelyet én nem a kereskedelmi miniszter urra, hanem a mai generáció enerzsiájá- nak fogyatékosságára kívánok alkalmazni: »Aetes parentum peior avis túlit nos nequiores.« Én teljesen osztom azon véleményt, amelyet a magyar- országi kereskedőknek a múlt éven tartott második országos kongresszusa e tekintetben kifejezett a t. képviselőházhoz intézett emlékiratában. Azon meggyőződésben vagyok, hogy azon, hála Istennek, úgy hiszem, már idejét múlta kereskedelmi és általános politika, amely minden kultúrái, politikai és gazdasági tényezőt az ország fővárosában koncentrált, ez idő szerint már elérte célját, elérte politikai és ethikai jogosultságának véghatárát. Fővárosunk immár felemelt fővel sorakozik Európának bármily metropolisa mellé, a nélkül, hogy az eltör- püléstől tartania kellene ; nincs ennélfogva szükség arra, hogy a vidék rovására a főváros tovább mesterségesen emeltessék«

— Az uj kir. főügyészi helyettes eskütétele. Felber Arthur dr., a ki eddig a zalaegerszegi kir. ügyészséget vezette, a pécsi kir. főügyészséghez főügyészi helyettesé neveztetvén ki, múlt vasarnap a kir. ítélőtábla teljes ülésében a hivatalos esküt uj minőségében letette s hivatalát elfoglalta.

— Á főgimnázium ifj segitöalapjára újabban adakoztak: Sztankovánszky Mária 200 koronás, Sztankovanszky János 50 koronás, \sopold Lajos 20 koronás, John Vencel 20 koronás alapítványt; Faher László 2 koronás adományt.

— Püspöki iskolai biztosok, llanny Gábor pápai praelátus kanonok az egyházmegye területén levő középiskolák püspöki főbiztosává Jozgits János dr. a bonyhádi gimnáziumhoz, Streicher Péter hőgyészi esperes plébános a gyönki gimnáziumhoz püspöki biztossá neveztetett ki.

— Anyakönyvvezotők kinevezése. A belügyminisztérium vezetésével megbízott m. kir. miniszter- elnök a bedegi anyakönyvi kerületbe anyakönyvvezetővé Günther László községi jegyzőt, a mucsii anyakönyvi kerületbe anyakönyvvezető helyettessé Zarubai Ferencz községi írnokot, a bátaszéki anyakönyvi kerületbe anyakönyvvezető helyettessé Jano- sits Károly községi aljegyzőt s végül a vtözsi anya- könyvvezető helyettessé Csóry Ferenc segéd jegyzőt nevezte ki és Csőri Ferenc kivételével valamennyit a házassági anyakönyv vezetésével és a házasságkötésnél való közreműködéssel is megbízta.

— Elöljáró változások. Döbröközön Vida István és Galambos János lemondott községi elöljárók és Szemes Pál közgyám helyett a f. évi március 6-án megtartott választás alkalmával elöljárókul: Szalai B. János és Pára Ferenc, közgyámul pedig Pintér György választatott meg.

— Tanulmány-látogatás a nyomdában. Varga Ferenc főgimnáziumi tanár az első osztályú ifjúságot múlt csütörtökön, a sajtószabadság kivívásának emléknapján elvezette Molnár Mór nyomdájába; a tulajdonos igen előzékenyen fogadta vendégeit s a szedés és nyomtatás, szóval a nyomdai technikai összes eszközeit és módjait, a színes nyomást is bemutatta a tanulóknak, kik nagy érdeklődéssel szemlélték a nyomdát és hallgatták Molnár szakszerű magyarázatait. Végül a nyomdatulajdonos az ifjak ottléte alatt — feltűnő gyorsasággal — egy szép emléklapot nyomtatott a látogatás és március 15-ike emlékéül. Az emléklap szép keretben felül »március 15« szavakat, aztán Petőfi Sándor Nemzeti dalát, s végül az emléklap alkalmára szolgáló látogatás megemlitését s a tanulók neveit ioglalja magában. Molnár Mór minden tanulót megajándékozott egy ily szép emléklappal.

— A Mayer-Arlow-féle szegzárdi jóhirnevQ tanitóintézetbe Simrák Károly dunaszekcsöi tanító alkalmaztatott az eltávozott Csankó Vilmos helyébe.

— A matinéé jövedelme. Az »Egyesült szegzárd- tolnamegyei nőegylet« által a múlt vasárnap rendezett matinén befolyt össesen 150 K., ebből levonva a j3 K., kiadást, a tisza jövedelem kitett up K. melynek íele része g8 K. go /., a nőegyletnek,- a másik fele 58 K. go f. pedig a szeg1 zárdi főgimnáziumi ifjúsági zászló-alapnak jutott. 1 Ez alkalomból jegyeket megváltottak: özv. Korbo________________________ 3.