Tolnavármegye, 1900 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1900-01-07 / 1. szám
TOLNAVARMEGYE. 1900. január 7. KÖZGAZDASÁG. A TOLMMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET hivatalos közleményei. Rovatvezető: Molnár József, egyesületi titkár. A gazdasági egyesület t. tagjaihoz. Tíz esztendővel ezelőtt lapot inditott meg a gazd. egyesület azért, hogy az egyesületi élet folyásáról a tagokat időnként tájékozhassa, a közérdekű gazdaügyeket ismertethesse, hogy szellemi kapcsot létesítsen a lagok között, alkalmat és teret adjon nekik eszméik kicserélésére, tapasztalataiknak a mások okulása végett kívánatos közlésére. Nemes cél és elismerésre méltó áldozat. Mert ha ezek a célok csak jórészben is elérhetők valónak, úgy ma a gazdasági egyesület *Értesitö«-je kétségtelenül értékes olvasnivalóként féltékeny őrizet tárgyát képezné a gazdasági egyesület tagjainak birtokában. De nem igy történt. Akik tapasztalataikat, közölhették volna, azok nem vették igénybe az Értesítő hasábjait; akik mások tapaszlalatait keresték, hiába forgatták az Értesítő hasábjait, mert a gyűlési jegyzőkönyveken és az egyesület nevezetesebb mozgalmairól számot adó száraz hivatalos jelentéseken kívül csak nagy ritkán volt azokon olyasmi is található, ami másokat is érdekel, mint csak azokat, akik az egyesületi élet folyásáról a gyűlésekben és az egyes mozgalmakban való tényleges résztvétel utján amúgy is közvetlen tudomással bírtak. Abban a tekintetben tehát, hogy az „Értesítő“ utján a tagok egymással való érintkezését közvetítse az egyesület, nem volt elérhető a cél, arai annál sajnálatosabb, mert eredménytelenséget okozott a másik irányban is. Maga az az anyag ugyanis, amely időnként közlendő lett volna az egyesületi tagokkal, nem volt annyi, hogy egy különálló lap egész terjedelmét havonként igényelte volna; igen sok időszaki fontosságú ügy egyáltalán nem volt a tagok tudomására hozható, mert idejét múlta akkorra, amikor az Értesítő hosszabb időközönkint megjelenő 1—1 száma nyomdába kerülhetett. A végeredmény az lett, hogy az „Értesítő“ itt sem felelhetett meg rendeltetésének. Ez indította az egyesület elnökségét arra, hogy az önálló lappal elérhetlennek bizonyult czélt más utón törekedjék megközelíteni; ezért kezdeményezte, hogy az „Értesítő“ megszün- tettessék és az egyesületi közlemények fölvétele iránt a vármegyei hetilapok valamelyikével lépjen szerződéses viszonyba a gazdasági egyesület; ez utón elérhetőnek vélvén azt, hogy minden közlemény annak idején jusson a tagok tudomására. Az igazgató ,választmány a m. évi november 19-iki gyűlésen tetszéssel fogadta ezen kezdeményezést és javaslatot terjesztett az egyesület közleményeinek iyen formában leendő szabályozása iránt a közgyűlés elé, amely a múlt év deczember 9-én tárgyalván ezen kérdést, meghatalmazást adott az elnökségnek, hogy a Tolnavánncgye című hetilappal egyezséget kössön olyan föltételekkel, hogy a nevezett lap az egyesület mindennemű közleményeit, ide értve a tagok gazdaságát érdeklő kis hirdetéseket is, teljes szöveg szerint és mindenkor a legközelebb megjelenő számába akár erre a célra nyitandó külön rovatban, akár melléklet gyanánt fölvegye és az egyesület azon tagjainak, akik egyúttal előfizetői is a lapnak, igy; azoknak pedig, akik nem előfizetői, külön lenyomat alakjában ugyanakkor megküldje, A szerződés ezen az alapon tényleg megköttetett és igy az egyesület eddig különkiadásban megjelent Értesítője ebben a formában megszűnvén, a gazdasági egyesület közleményeit a Tolnavármegye keretében, illetve azok, kik a Tolnavármegyének nem előfizetői, annak külön lenyomata gyanánt fogják tudomásul veoni az egyesület t. tagjai. Maga a forma tehát jelentékenyen átalakult, de a lényeg megmaradt, sőt tökéletesebb lett; mert az egyesületnek a tagokkal való érintkezése gyakoribb lehet anélkül, hogy a közlétek terjedelme korlátozást szenvedne ; a tagok egymással való érintkezése ugyanez alapon szintén előnyösebbé és köny- nyebbé vált, mert közléseik rövidebb időközönként juthatnak köztudomásra. Molnár József, titkár. 6 ____________________________________ J eg yzőköny v. Fölvétetett a tolnamegyei gazdasági egyesület 1899. deczember 9-én Szegzárdon, a vármegye székhazában megtartott rendkívüli közgyűlésén. Jelen vannak : Jeszenszky Andor elnök, Alt- dóiJftr Lipót, Blascsok Gyula. Boross Gyula, Dory Dénes, Dőry Frigyes, ZA?;/ Pál, Kelecsényi Ambró, Mitivueg Henrik, Peresei Lajos, Sass László, Simon- tsits Elemér, Sulyok Géza, Wiltzek Sándor egyesületi tagok és Molnár József titkár, mint jegyző. Elnök a jelenlevőket szívélyesen üdvözli, a gyűlést megnyitja és a jegyzőkönyv hitelesítésére Boross Gynla és Wiltzek Sándor egyesületi tagokat kérik fel. A napirend előtt kegyelettel emlékezik meg elnök az elhunyt Dőry Vilmos egyesületi tagról és meleg elismeréssel adózik az elhunytnak azon érdemeiért, amelyek őt, mint a vármegye egyik legtörekvöbb, legmodernebb gazdáját és mint a gazdasági egyesület közhasznú törekvéseinek lelkes támogatóját méltán megilletik. Ez után a tárgysorozat rendje szerint. 1. Ismerteti titkár azon indokokat, amelyek alapján a gazdasági egyesület igazgató választmánya az 1899. nov. 19-iki ülésén azon elhatározásra jutott, hogy az egyesület közleményeinek a tagok tudomására gyorsabban és mindenkor elég idején leendő hozatala érdekében javaslatot terjeszt a közr gyűlés elé az egyesületi Értesítő megszüntetése illetve ennek pótlására egyik helyi lappal kötendő egyezség iránt. Előadja, hogy az igazgató választmány ebben az irányban tárgyalt is már a Tolnavármegye czimü hetilap tulajdonosával; ismerteti ezen tárgyalás folyamán megállapított föltételeket, amelyek szerint a gazdasági egyesület mindennemű közleményét fölvenné a nevezett lap és a gazdasági egyesülettől ezért nyerendő évi járadék ellenében hajlandó lenne az egyesület tagjait bizonyos árengedményben részesíteni alapra való előfizetésnél. Dőry Frigyes az előterjesztett föltételekben nem talál biztosítékot az iránt, hogy az egyesület közleményeinek birtokába juthassanak azok a tagok is, akik a Tolnavármegyének nem előfizetői. Simontsits Elemér örömmel üdvözli az igazgató választmánynak azon törekvését, mely azt célozza, hogy az egyesület közleményei rövidebb időközökben, illetve mindenkor elég idején jussanak az egyesületi tagok tudomására; és ha ez az „Értesítő“ fentartása utján el nem érhető, úgy amint a dolog természeténél fogva kívánatos lenne, készséggel hozzájárul olyan értelmű határozathoz, hogy az egyesület kiadásában eddigeló megjelent »Értesítő« megszüntetfessók; de csak abban az esetben, ha más oldalról gondoskodás történik az iránt, hogy az egyesülettel szerződéses viszonyba lépő hetilap keretébe fölvenni szándékolt egyesületi közlemények föltétlenül tudomásukra jussanak azoknak az egyesületi tagoknak is; akik az illető lapnak nem előfizetői. Nem kétli, hogy a gazdasági egyesület részéről a lapnak ajánlott évi járadékkal szemben a lap által nyujtaudó kedvezmény sok olyan tagját az egyesületnek, aki eddig a lapot nem járatta, előfizetésre bírhatja, azt ózonban föltennünk nem szabad, hogy minden egyes ilyen tag tényleg elő fog fizetni ; mert bizonyára vannak olyan tagjai is a gazdasági egyesületnek, akik, ha egyóhként hajlandók is, képesek is lennének az egyesület közleményeinek bi ellátás a végett arra az anyagi áldozatra, amelylyel a lapnak kedvezményes előfizetése jár; tartózkodni fognak az előfizetéstől csupán csak azért mert az a lap, amelylyel a gazdasági egyesület szerződéses viszonyra lépne, politikai lap és ebben az irányában esetleg ellenkezik az illetők gondolkozásával. És mert az igazgató választmány javaslata alapján kötendő egyezség szerint a gazdasági egyesület közleményeinek birtokába csak az illető lap járatása, annak kedvezményes előfizetése utján juihatnának az egyesület tagjai; igen köny- nyen támadhatna az a gyanú a gazdasági egyesület ellen, hogy az illető lap politikai irányát támogatja. Ezt a gyanút pedig a gazdasági egyesü'ettől távol kell tartani, mert az nem politikai célok megvalósítására törekszik, hanem a gazdasági érdekek szolgálatába szegődöd és ezirányu munkásságában politikai pártállásra való tekintet nélkül támaszkodik a közönség részvételére. Sass László, Dőry Pál és az egyesületi titkár felszólalása után Dőry Dénes olyan formáját ajánlja az egyezség megkötésének, hogy a Tolna- vármegye az egyesület mindennemű közlését vegye fel akár erre a célra nyitandó külön rovatába, akár önálló melléklet gyanánt; ezpn közleményeket az egyesület azon tagjai, akik a »Tolnavármegyó«-nek előfizetői, olvashatnák a lapból; azoknak a tagoknak pedig, akik nem előfizetői ezen lapnak, mint külön lenyomatot díjtalanul, illetve a gazdasági egyesülettől élvezendő szerződésszerű évijáradék ellen küldené meg a lap kiadóhivatala. A közgyűlés tetszéssel fogadja Dőry Deres javaslatát és megbízza az elnökséget, hogy ameny- nyiben lehetséges, a lap tulajdonosa által az egyesületi tagoknak kilátásba helyezett előfizetési kedvezmény biztosításával, de ha ez lehetséges nem volna, a kedvezmény mellőzésével is, ezen javaslathoz képest kösse meg az egyezséget a „Tolnavármegye“ című hetilap tulajdonosával. 2. Titkár előterjeszti az igazgató választmány 1899 november 19-iki gyűlésének azon javaslatát, hogy az egyesület a Gazdák biztosító szövetkezeteid'l alapítványt 1000 koronával jegyezzen. A közgyűlés teljes tudatában a szövetkezet célzatának és méltányolva a gazdák ezen érdekeit, amelyek védelmezósére az alakuló szövetkezet hivatott, 1 alapítványnak 1000 korona értékben a gazdasági egyesület részéről leendő jegyzését elhatározza és az alapítvány jegyzésével Jeszenszky Andor egyesületi elnököt megbízza; az egyesületi pénztárnokot pedig utasítja, hogy az alapítvány befizetendő 40 százalékának fedezésére 400 koronát az 1900-ik évre szóló költségvetésbe annak idején vegyen fel. 3. Elnök előterjeszti az igazgató választmány előtt jelzett gyűlésének azon javaslatát, melyszerint felirat lenne intézendő a fóldmivelésügyi m. kir. minis'eriumhoz abból az érdekből, hogy az oltás utján biztosan gyógyiiható, illetve elmellőzhető állati betegségek fellépése esetére az oltás kötelező foganatosítása rendeltessék el. A közgyűlés az igazgató választmány javaslatát Sulyok Géza, Sass László, az egyesületi elnök és a titkár hozzászólása után elfogadja és meg- bizza az elnökséget, hogy a javaslat értelmében feliratot intézzen a fóldmivelésügyi mi. kir. minisztériumhoz. A napirend ezzel ki lévén meritve, elnök a jelenlevők érdeklődését szívélyesen megköszöni és a gyűlést berekeszti. Kmft. Hitelesítik: Molnár József, Jeszenszky Andor, titkár. elnök. Gazdasági munkásközvetités. A munkaadók és mezőgazdasági munkások közötti jogviszonyok szabályozásáról szóló 1898. évi II. t.-c. 77-ik §-ában nyert felhatalmazás alapján a fóldmivelésügyi m. k. miniszter most bocsájtotta ki a 11180/1899. sz. elnöki rendeletét, melyben a gazdasági munkásközvetités szervezetét szabályozza. ügy a munkaadók, mint a munkások érdekei szempontjából régóta óhajtott intézkedéseket magában foglaló kormányrendeletet az alábbiakban adjuk t. olvasóink tudomására: A m. kir. töldmivelésügyi miniszter rendeleté a gazdasági munkásközvetités szervezése tárgyában. I. RÉSZ. A gazdasági munkásközvetités. 1. Rendezett tanácsú városokban s nagy községekben a községi munkasközvetitőt s helyettesét rendszerint az elöljáróság (tanács) vagy a segéd- és kezelő-személyzet tagjai közül a képviselőtestületnek, a körjegyzőségi munkásközvetitőt s helyettesét pedig a szövetkezett községek képviselőtestülete egyetemének kell kirendelni. A vármegye alispánjának jóváhagyásával egyes kis községek külön községi közvetítőt alkalmazhatnak. A vármegye alispánjának jóváhagyásával közvetítőül közhivatalban nem álló magánegyének is megválaszthatók. A községi, körjegyzőségi munkásközvetitó közvetlenül a járási főszolgabiró (polgármester) hatósága alatt áll. A munkásközvetitési feladatok ellátása a megbízott községi tisztviselőnek hivatalos kötelességét képezi s annak elhanyagolása fegyelmi vétséget képez. A megbízás bármikor visszavonható. 2. §. A képviselőtestület a közvetítőnek külön tiszteletdijat állapíthat meg. A felek felkérése folytán irt minden levél és távirat megírásáért a közvetítő a féltől 20 fillért szedhet. A vármegye alispánjának jelentése alapján a m. kir. fóldmivelésügyi miniszter, függetlenül attól, hogy a közvetítő a község részéről kap-e vagy sein liszteletdijat, egyes községi munkásközvetitőknek a kiváló szolgálatokért jutalmat utalványozhat. 3. A községi vagy körjegyzőségi munkásköz- vetitőuek az a feladata, hogy: a) a jelentkező azon helybeli gazdasági munkásokról, akik helyben keresetet nem találván, mezőgazdasági, szőlő, erdei, föld, stb. munkára más vidékre is hajlandók csoportosan elszerződni, valamint a munkásokat kereső munkaadókról is jegyzéket vezessen ; b) a fóldmivelésügyi minisztérium munkásközvetitési osztályának, a törvényhatósági, községi, körjegyzőségi közvetítőknek, úgyszintén azon munkaadóknak és munkásoknak, akik szóval, levélben vagy távirattal hozzáfordulnak, a munkát és illetőleg a munkásokat keresők részére a szükséges felvilágosításokat szóval, illetőleg amennyiben a magánfelek által kért válasz megírásáért járó 20 fillér, készpénzben vagy bélyegjegyekben részére megküldetett és a válasz bérmentesittetett, levélben, táviratban adja meg s általában a munkaadókat és munkásokat a szerződéskötés előmozdítása céljából megfelelő támogatásban részesítse; c) ha pedig a munkáskereslet és kínálat közvetítésével kiegyenlítést nem nyerhet, a helyben keresetet nem találó és idegen helyre is csoportosan szerződni hajlandó munkások létszámát és illetőleg a munkásokat keresők számát hivatalos portómentes levelezőlapon a törvényhatósági közvetítőnek és egyidejűleg a fóldmivelésügyi minisztérium munkásközvetitési osztályának hetenként jelentse be; ha pedig a bejelentett adatokban hétköziben jelentékeny
