Tolnavármegye, 1900 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1900-02-11 / 6. szám

1900. február 11. TOLNAVÁRMEGYE, 3. Mellékérdés: a) Mittelholcz Antal a Savanyú Jánostól elszenvedett üldözés és ellenszenv követ­keztében érzett erős felindulásban követte-e el Sa­vanyú János ellenében a haláltokozó súlyos testi sértést? b) Az okozta-e Miítelholcz Antal erős fel­indulását, hogy Savanyu János őt jogtalanul, sú­lyosan bántalmazta s a testisértés ezen felindulás­ban rögtön követtetett-e el? Főkérdés : 2. Bünös-e Mittelholcz Gyula vádlott abban, hogy Savanyu Jánosnak as előbbi kérdésben meghatározott időben és módon Miítelholcz Antal által történt halálos bántalmazását előmozdította vagy megkönnyítette, avagy Mittelholcz Antallal a cselekmény elkövetésénél nyújtandó segély iránt megelőzőleg egyetértett ? Ezután Jeney László dr. kir. alügyész terjesz­tette elő a nála megszokott szép szónoki előadásban talpraesett vádbeszédjét, a melyben kérte az esküd­teket, hogy Mitdhofcz Antalra halált okozó súlyos testi sértés miatt mondják ki a bűnöst és Mittelholcz Gyulát pedig, hogy bűnsegéd, mert az ő jelenlétével és csatlakozásával látoritotta és támogatta Mittel­holcz Antal a bűncselekmény elkövetésében. László Lajos 1. r. vádlott védője kimeritőleg fejtegette, hogy szemben az orvosi szakvéleménynyel, beigazolnak nem vehető az, hogy Savanyu halálát a Mittplholcz által okozott ütés idézte elő és hogy Savanyu János mennyire rászolgált Mittelholcz Antal haragjába, fölmentő verdiktet kért az esküdtektől. Dr. Leopold Kornél, mint Mittelho’cz Gyula védője, védőbeszédének bevezető részében megem­lékezvén az eskütszéki intézménynek úgy politikai, alkotmányjogi, mint pedig társadalmi és jogszolgál­tatási szempontból való kiváló jelentőségéről, inint a népszabadság apostolait üdvözölte az esküdteket. Az eSküdtszéki intézmény —1 úgymond — minden­kor együtt és karöltve járt a szabad eszmék tér­foglalásával és az emberi jogok kiterjesztésével. Az esküdtek feladata csak nemes és magasztos, de nem nehéz, mert mint szabad és független polgárok nem tartoznak másnak, mint lelkiismeretük parancs­szavának engedelmeskedni. Beszéde későbbi részé­ben kimutatni iparkodott, hogy védencze nem bűn­részes, mert hiányzik annak egyik legfontosabb része, a tettes és a bűnsegéd között ugyanazon bűncselek­mény elkövetésére irányuló akarategység, miután II. r. vádlottnak nem volt szándéka s nem is volt czélja, hogy Savanyút bántalmazza. Az esküdtszék rövid tanácskozás után vissza­jött a terembe és dr. Müller Fe:encz az esküdtek főnöke kihirdette a verdik'et, mely szerint az első 3 kérdésre az esküdtek határozata igái volt, mig a 4-ik kérdésre nemmel válaszoltak, mire az esküdt- biróság elnöke Selcz József esti 11 órakor kihirdette az Ítéletet, mely szerint Mittelholcz Antal halált okozó súlyos testi sértés miatt két évi lónönre Ítélteiéit és M.ticHwlcs Gyula az esküdtek verdiktje alapján fölment Alt és azonnal szabadlábra bocsáj- tatott. A közvádló Mittelholcz Gyula fölmentése ellen semmiségi panaszt jelentett be. Selcz Jcztef elnök az ítélet kihirdetése után a következő igen szép beszédet intézte az esküd tekhez : Igen tisztelt Esküdt Uraim ! Kétségkívül feltűnhetett Önöknek, hogy a szeg­zárd/ k/r. tszeki.tk mint csküdibiro: ágnak ezen első ülésszakát szigorúan a rideg hivatalos formákra szorítkozva nyitottam meg. Tettem ezt azért, mert az ily alkalommal el­hangzani szokott megnyitó beszédben alig térhettem volna ki az elől, hogy a most életbe lépett büntető perrendtartásunkról meg ne emléke zem, már pedig azt tartom, hogy arról a törvényről, melyet a tör­vényhozás ke -embe ad, hogy azt kövessem, e hely ről — akár előnyös, akár hátrányos — kritikát mondanom nem illik, de még csak nem is okszerű, mert valamely törvényhozási alkotás életképessége csak hosszabb tartamú alkalmazása után jelentkezhet. Sok hozsánna hangzott el! Én ilyet nem mon­dok : mert rossz kezekbe letéve, az életre való ki­hatásában a legjobb törvény is károssá válhat. A lefolyt ülésszak alatt azonban meggyőződtem arról, ha széles Magyarországban oly esküdtek fog­nak működni, a kik annyi intelligencziát, oly érdek­lődést, buzgalmat és odaadást fognak állandóan tanúsítani, mint tanúsítottak Önök, tisztelt Esküdt Urak, akkor büntető perrendtartásunknak az esküdt- biróságról szóló fejezetei — hitem szerint édes hazánk törvénytárának legéletrevalóbb, legfényesebb lapjait lógják képezni. Ez indít arra, igen tisztelt Esküdt Urak, hogy három napi igazán fáradságos munkában tanúsított lankadatlan érdeklődésükért, buzgóságukért, mond­hatom önfeláldozásig menő odaadásukért Önöknek és már eltávozott társaiknak a magam és birótár- saim őszinte elismerését és hálás köszönetemet nyil­vánítsam. Az iparhatóságok által kiszabott rendbün­tetések ellen a kereskedelemügyi miniszterhez van felebbezésnek helye. (K. m.-nek 1899. évi augusz­tus hó 12-én 51008. sz. a. hozott határozata.) A foglalkozást közvetítő ipar jogosu­latlan gyakorlásának tényálladéka csak akkor forog fenn, ha a közvetítési ügylet létrejött s a közvetítő díjazásban részesült (K. m. 1899. október 27-én 71649. sz a. hozott elvi határozata.) A mészárostól az iparűzési jogosítvány azért, mivel többször volt büntetve közegészségügyi kihágásért, el nem vonható. (A m. kir. belügymi­niszter 1899. évi 2844. sz. határozata.) Ezzel a szegzárdi kir. törvényszéknek mint esküdtbiróságnak első ülésszakát ezennel bezárom. Selcz beszédére az esküdtek nevében Dr. Müller Ferencz, az esküdtek főnöke, a következő beszéddel válaszolt: Nagyságos Elnök Ur! Tekintetes kir. Törvényszék ! Mély köszönettel fogadom magam és esküdt­társaim nevében Nagyságos Elnök Urnák hozzánk intézett szavait, melyek bennünket önérzettel, sőt büszkeséggel töltenek el. Ama nagy bizalomnak, melyet a törvényhozás belénk, a hazának szabad és független polgáraiba helyezett, igyekeztünk lelkünk teljes erejével kötelességünk lelkiismeretes teljesíté­sével megfelelni. A mi ezen sokszor nehéz munkánk­ban emelt, fenntartott és gyámolított, az ama fényes példaadás volt, melyet Nagyságod és a tekintetes Törvényszék a lankadatlan buzgalomban, az esz­ményi magaslatra emelkedő kötelességtudásban s a fáradságot, pihenést nem ismerő munkálkodásban ne­künk nyújtott. Teendőnk elvégzésének legszebb jutal­mát azon elismerő szavakban találjuk, melyeket Nagy­ságod hozzánk intézett és melyekért ismételve fe­jezem ki szivünk mélyéből fakadó igaz köszöne- tünket. VÁRMEGYE. Szabadságon levő megyei tisztviselő­nek szabadsága tartama alatt s mig állásától föl nem mentetik, illetményeire akkor is igénye van, ha szabadsága alatt más törvényhatóságnál fizetéses állást foglalt el; az esedékes adó és nyugdijjárulék azonban fizetéséből szabadságideje alatt is levonan dók. (M. kir. közigazgatási bíróság 1899 évi 2138. sz. elvi jelentőségű határozata.) A községi irnoki állásra a kijelölési jo­got a képviselőtestület van hivatva gyakorolni, — a községi írnok választása pedig a községi választó közönség jogkörébe tartozik. (M. kir. közigazgatási piróság 2002/1899. sz. elvi jelentőségű határozata.) Killágási ügy a további elévülés okából beszüntetendő, ha hazai hatóság részéről 6 havi időközben belül semmi intézkedés nem tétetik. (A m. kir. belügyminiszter 1899. évi 3246 sz. hatá­rozata] Nyilvános számadásra kötelezett vál­lalat az alkalmazottaira a IV. osztályú kereseti adó alapján kivetett községi adót és törvényhatósági városokban ezzel egy tekintet alá eső városi útadót ép úgy köteles, az ellene intézendő végrehajtás terhe alatt a városi pénztárba beszolgáltatni, mint a IV. osztályú kereseti adót és a hadmentességi dijat az állampénztárba. (A kir. közigazgatási bíró­ság 1899. évi 1633. sz határozata.) A ni. kir. adóhivataloknál teljesített fizetésekről kiállított nyugták teljes érvényüeknek csak akkor tekintketők, ha azokat az adóhivatal mindkét főtisztje — adótárnok és ellenőr, vagy ezek helyettese — írja alá. (A m. kit közigazga­Kiházasitásról gondoskodás ígérete mellett mindenesként (szolgálóként) felfogadott egyén által e szerződési viszonyból kifolyólag támasztott Igé­nyek elbírálása a rendes bíróságok hatáskörébe tartozik. (A m. kir. minisztertanácsnak 1899. évi szeptember hó 6-án hozott határozata) A mesterséges borkészítés vagy annak forgalomba hozatala miatt elmarasztalt egyén csak azon eladott bor értékének megtérítésére kötelez­hető, mely az állandó boroizsgáló szakértő bizott­ság által mesterségesnek nyilváníttatott vagy azzal ugyanazonosnak megállapittatott. (M. kir, belügymi­niszter 1899. évi 3032. számú határozata) HÍREK. — Erzsébet királyné emlékének meg­örökítésére építendő «Örök imádás» tem­ploma részére gróf Széchenyi Sándorné ő nagyméltóságához a múlt héten a követ­kező adományok érkeztek: Pesthy Elek .... 1 frt — kr. Parti József .... 1 « — « Parti Józsefné .... 1 « — « Hesger J. pléh. Lengyel 2 « — « Garay Teréz Tolna . . 1 « — « Sztankovánszky János . 10 « — « Sztankovánssky Jánosné 5 « — « Sztánoczky Lajosné . . 1 « — « Bikácsi elöljáróság . . 2 « — « Összesen . 24 frt — kr. Legutóbb közölt gyűjtés 2530 írt 55 kr. Együtt . 2554 frt 55 kr. — Előléptetések. Az igazságügy miniszter Abay Leó szegzárdi kir. törvényszéki birót a Vili. fi­zetési osztály 1. fokozatába, Sebestyén Béla és Kite Lajos aljárásbirákat pedig a IX. fizetési osztály 2. fokozatába léptette elő, — Megszűnik a keselyüsi hajóállo­más. A cs. kir. sz. dunagőzhajózási társu­lat igazgatósága értesítette vármegyénk alispánját, hogy a keselyüsi hajóállomást a folyó évi hajózás kezdetétől véglegesen megszünteti, mert gőzöseik csak úgy érhe­tik el az állomást, ha a rendes hajózási útvonaltól eltérve nagy kerülő utat tesz­nek, a mi jelentékeny időveszteséggel és nagy üzleti kiadásokkal jár. Az állomás csekély forgalma pedig nem jövedelmezett annyit, a mennyi kiadása volt. Szegzárdra az állomás beszüntetése nagy veszteséget jelent. 22 évvel ezelőtt nagy örömmel fo­gadta a város a keselyüsi hajóállomás meg­nyíltát s a keselyüsi-ut kiépítését, a mely utóbbit a megye éppen csak a hajóállomás érdekében létesített nagy áldozattal, s most az ut az állomás beszüntetésével jelentősé­gének nagy részét elveszíti. Nemcsak a ké­nyelmes nyári utazás hiányát fogja meg­érezni közönségünk, hanem kereskedőink az olcsó vizi szállítás előnyétől elesnek ; Bács- és Pestmegyével pedig közlekedésünk na­gyon nehézkessé fog válni. Ha a vármegye és a város idejében interveniálna: talán még vissza lehetne állítani a közlekedé­sünkre nagy fontossággal bitó hajóállomást, annál is inkább, mert 1878-ban a gőzhajó­társaság és a vármegye közt oly tartalmú egyesség jött létre, hogy a vármegye csak azon esetre építteti ki a keselyüsi utat, ha a hajótársaság ott állandó gőzhajóállomást léte­sít. Kereskedelmünk nagy érdeke fűződik ahhoz, hogy a vizi szállítás kedvezménye részére föntartassék, mert a vasúti szállítás most csak azért olcsó nálunk, hogy a hajó- szállítással versenyezhessen ; ennek beszün­tetése esetén pedig a vasút a teherszállí­tást tetemesen fel fogja emelni, holott most a verseny miatt Szegzárdról Budapestre olcsóbb a szállítás mint Sárbogárdról, s ezt eddig a vasút éppen a hajószállitással való verseny miatt tette meg. — EijegyzíS. Weber Sándor szegzárdi szesz­gyártulajdonos eljegyezte Staun Anna kisasszonyt, Staun István szegzárdi épitész leányát.

Next

/
Thumbnails
Contents