Tolnavármegye, 1900 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1900-12-30 / 52. szám

1900. december 30. TOLNA VARMEGYE. 3. feddhetlen jelleme s a közügyek iránt való önzetlen működése mindenkor kiváló súlyt és tekintélyt biztosítottak részére. Vármegyénk közgyűlésein a legnehe­zebb kérdések felmerültekor is tiszta, vilá­gos, keresetlen előadásával s az ügyek gyors áttekintésével tűnt ki, felvilágosító megjegyzései mindenkor tetszéssel talál­koztak. Nemes, jó szivét széles körben ismerték; s igyekezett mindenki kérésének lehetőleg eleget tenni. Törvényhatósági bizottságunk­nak méltán egyik legelőkelőbb és legtekin­télyesebb tagja volt. A vármegyei életben utolsó nagyobb szabású nyilvános szereplése az 1894. évi december 10-én, gróf Széchenyi Sándor 10 éves főispáni jubileuma alkalmával megtar­tott díszközgyűlésen a vármegye közönsége nevében a jubilánshoz intézett klasszikus szépségű üdvözlő beszéde volt. Politikai tekintetben rendithetlen hive volt a 67-es kiegyezési alapnak és az intransigent szabadelvű iránynak. Az egy­házpolitikai törvényjavaslatok támogatása érdekében 1894. év tavaszán Szegzárdon megtartott nagy liberális gyűlésnek ő volt az elnöke és hatalmas megnyitó- és záró­beszédével lelkes hatást idézett elő. A bonyhádi választókerület szabadelvű pártjának 1887. óta fáradhatatlan elnöke ; de ő volt a választási elnöke is, mely minőségében minta­szerű rendet és tárgyilagosságot tanúsított. Az utóbbi években már betegeskedni kezdett, de azért állandóan részt vett a közgyűléseken, bizottságok és szakosztályok ülésein. A megye gazdasági életének is egyik vezérembere volt és több éven át válasz­tották meg a gazdasági egyesület elnökévé s ezen tisztét is a legnagyobb lelkiismere­tességgel és ügybuzgalommal töltötte be, s a gazdasági egyesületnek a múltban elért sikerei az ő nevéhez fűződnek. A közélet terén kifejtett érdemei elis­meréséül 1895-ben a főrendiház tagjává nevezte ki ü Felsége. Halálhíre váratlanul jött s minden is­merősét és tisztelőjét mélyen megdöb­bentette. Igaz tisztelettel és benső megillető- déssel vesszük körül Dory Dénes ravatalát, a melyen vármegyei közéletünknek egy puritán jellemű, önzetlen és odaadó munkás- ságu vezére alussza örök álmát. Urhölgy, (Nem türtözletheti tovább dühét.) Szemtelen! Ur. Asszonyom, ön túlságos hasznot húz a jó alkalomból, mely bennünket összehozott. Urhótgy. S ön uzsora-kamatokat húz belőle. Ur. Nem igazságos . , . hisz én átengedem belőle mindazt, ami önnek jól esik, s magamba fojtom azt, ami belőle kellemetlen. Urhótgy. Önnel együtt lenni, egy léget szivni be — lehet-e ebben valami, a mi jól esik? Ur. Már az igaz! Nem születtünk egymás szá mára.Vérmérsékletre és gondolkozásmódra teljesen el- i lentétesek vagyunk. Hogy úgy mondjam . . . dina- mitikus lelkek . . . akik egymás közelében fel- j robbannak. Urhótgy. Ó! Nincs a lelkének egyetlen atomja se, mely az enyémmel rokon volna. Ur. Adjunk hálát a gondviselésnek, hogy meg­szabadultunk egymástól! Urhótgy. Szemtelen! Ur. Úgy tetszik, mintha ezt már mondta volna egyszer. Urhótgy. Bizonyos vagyok benne, hogy több­ször is rászolgált. Ur. (kiveszi óráját.) Igazán kiváncsi vagyok, hogy egy elvált asszony, ha éjnek idején véletle­nül összekerül az urával — óránkint hányszor szemtelenezi le ? Urhótgy. (A köpenyét tépdesve.) Ingerkedik velem . . . boszantani akar . . . Visszaél a hely­zettel ... ! Temetése múlt pénteken délelőtt ment végbe Zombán, óriási részvét mellett A ravatal a templom hajójában volt felállítva két soros gyertyák között. A ravatal körül sorfalat állottak a vármegye hu­szárjai, a zombai tűzoltók, a völgységi községek kiküldöttei s a boldogult gazdasági alkalmazottai. A templom zsúfolva volt gyászoló közönséggel ; az első padsorokban ültek a család mély gyászba öltözött női és férfi tagjai és a legközelebbi roko­nok. Ott voltak továbbá: Pereset Dezső, a kép­viselőház elnöke, gróf Széchenyi Bertalan és Do­mokos, Bezerédj Pál, Sztankovdnszky János, Perczel Andor, báró Wimmersperg Frigyes, 'íj. Berntieder József, Dóry László huszárkapitány, Bernrieder Jó­zsef, Dóry Jenő, Bernrieder János, Perczel József, Forster István, br. Jeszenszky László és György, Jeszenszky Andor, Nagy László (Bölcske), Vizsolyt Ákos, Dóry Lajos, Dóry Hugó, Dóry Ödön, ifj. Dóry Jenő, Kardos Kálmán kir. ügyész, Boda Vilmos, Tihanyi Domokos, Osztrich Mihály, dr. Papp József, dr. Mutter János és Singer Bálint Bony- hádról, Mayer F. Andor; Tolna vármegye tisztikar-e képviseletében Dóry Pál alispán vezetése mellett megjelentek; Simonisits Elemér főjegyző, Fórdős Vilmos tiszti ügyész, Szévald Móric, Pesthy Elek, Nagy István, Perczel Béla, fíassovszky Julián fő- szolgabirák, Szeniivdnyi Miklós tb. főszolgabíró, Halász Géza szolgabiró, Forster Zoltán és dr. Éry Márton aljegyzők, Dóry Ernő, Módly László főpénztárnok, Máthis Kálmán főszámvevő, Vargha Lajos és Haypál Sándor árvaszéki ülnökök, Molnár József gazdasági előadó, Bodnár István gyámpénz- tárnok, Székely Ferenc főlevéltárnok a gyengél­kedő szerkesztő helyett a > Tolnavármegye« kép­viseletében is, Nils István szőlészeti felügyelő és még többen. A tolnamegyei takarék- és hitelbank képviseletében Leopold Sándor vezérigazgató, a szegzárdi takarékpénztárt pedig Orffy Lajos és Schneiderbauer József képviselték. A völgységi járás összes jegyzői és elöljárói, Tolna község küldöttei, valamint a környékbeli gazdatisztek s ezenkívül nagy számú intelligens közönség s egész Zomba község lakossága. A templom zsúfolva volt közönséggel. A díszes érckoporsót teljesen elborították a szebbnél-szebb koszorúk. A gyászbaborult özvegy és gyermekei külön-külön koszorút helyeztek a ravatalra. Koszorút küldtek még a Dóry-, Jálics-, Geist-, báró Wim- mersperg- és Forster-család tagjai, Perczel Dezső, Luczenbacher Pál és családja, Dóry Pál és neje, Dóry Elek, Kardos Kálmán, özv. Sass Istvánná, a völgységi járás községei, a bonyhádi szabadelvű- párt végrehajtó-bizottsága volt képviselőjének, a tüskeiek, Zomba, Döripatlan és Kis-Dorogh községek, a szegzárdi takarékpénztár, és még több tisztelője. A vármegye pálmalevelekkel takart óriási babér­koszorúja méltó feltűnést keltett; a megye színeit viselő aranyrojtos, széles selyemszalagján következő felírás volt: »Közéletünk felejthetetlen vezérének, igazaink lelkes apostolának: Dóry Dénesnek, a gyászoló Tolnavármegye.« Fél tizenkét órakor kezdődött a gyász-isteni tisztelet, melyet Hanny Gábor apátkanonok celeb­rált Fekete Gusztáv tolnai, llazgha Lajos zombai és Pévald Vilmos kisdoroghi plébánosok segédlete mellett. A koporsó beszentelése után megindult az óriási közönség a templom mögötti családi sírbolt­hoz, hol a megható gyászszertartás után örök nyu­Ur. Ellenkezőleg. Attól tartok, hogy fölfal. Ur hölgy. Fölfalni önt . . . fenevadak se ha­rapnának belé . . . Ah, hála égnek . . . Állomás! itt legalább kiszálhatok! Ur. Kérem , . . Kész vagyok én is megtenni, hogy ön maradhasson . . . Urhölgy. Mert tudja, hogy nem fogadok el szívességet öntől . . . Ur. Ebben is szerencsém van. A vonat állomáshoz ér; az urhölgy összekap­kodja holmiját és rohan az ajtó felé. E pillanat­ban nyit be. — A kalauz. Uram, van már az ön számára is üres fülkém, tessék csak utánam jönni. Urhölgy. (Tágranyilt szemekkel.) Lehetséges ? Ur. (Veszi utipodgyászát. meghajol a hölgy felé.) A viszont nem látásra 1 Urhölgy. (Egyedül marad. A kezében lévő bőröndöt három-négyszer odavágja az üléshez. Úgy érzi, mintha mázsás kődarab gördült volna le a kebléről. Hanyatt fekszik, jól beleburkolózik kö­penyébe s lehunyja szemeit. Egynéhányszor még fölriad s ijedten az ajtóra tekint — de nemsokára erőt vesz rajta a kimerülés. Kezei még ökölbe vannak szorítva, de lassankint szabályossá válik lélekzete s az arczára kiülő rózsapir jelzi, hogy mély álomba merült.) galomra helyezték a boldogultat, kinek emlékét még sokáig áldva fogják emlegetni nagyszámú tisztelői, mert a közélet egyik legérdemesebb tagját vesztette el benne vármegyénk közönsége. A családi gyászjelentés ekként szól : »Özv. Dóry Dénesné szül. Jálics Inna a saját, úgy gyermekei: Frigyes, Ferencz és Alice, továbbá sógorai és sógornői Döry József és neje szül. Geist Irma; özv. Döry Vilmosáé szül. Karácsonyi Erzsé­bet ; özv. báró Wimmersperg Gusztávné szül. Döry Flóra és gyermekei; Ilona, Flóra és Frigyes; Hő- gyészy Béláué szül Döry Ágota, férje: Hőgyészy Béla és gyermekei: István és Béla; jálics Gézáné szül. Döry Elvira és férje: Jálics Géza; néhai Fors­ter Zsigmondné szül. Döry Emma gyermekei: Gi­zella, férj. Kardos Kálmánná, István és Melania: és a többi rokonság nevében fájdalomtól megtörve jelenti, hogy felejthetetlenül szeretett drága férje, atyjuk, illetve testvérük, sógoruk és nagybátyjuk jobaházi Döry Dénes a magyar országgyűlés fő­rendiházának tagja Paradicsom pusztán folyó hó 26-án reggeli 2 */* órakor a haldoklók szentségé­nek fölvétele után, életének 57-ik és boldog házas­ságának 28-ik évében elhunyt. A boldogult hült te­teme folyó hó 28án fog a halottas háznál történendő csendes beszentelés után délelőtt 11 */a órakor a zom­bai családi sírboltban örök nyugalomra helyeztetni; — az engesztelő szentmise-áldozat pedig ezt meg­előzőleg délelőtt 11 órakor a zombai templomban és jövő évi január hó 3-án a kisdoroghi kegyúri templomban az Ég urának bemutattatni. Kelt Para­dicsom-pusztán, 1900. évi deczember hó 26-án. Az örök világosság fényeskedjék neki!« VÁRMEGYE. ~ — Hirdetmény. Az 1899. évi XLIII. t. c. rendelkezései értelmében a magyar korona orszá­gainak területén 1900. évi deczember hó 31-ke és 1901. év január 1 -je közt éjfél időpontjában létező népességi állapot megállapítása végett 1901. évi január 1 — 10-ke közt általános népszámlálás foganatosittatik, melynek célja a népesség lélek - számát s mindazon viszonyait számba venni, me­lyeket tudni állami, társadalmi és gazdasági szem­pontból — a közjóiét és műveltség előmozdítására irányuló tevékenységhez szükségesek. Minden egyes polgárnak nemcsak törvényes és hazafias kötelessége a népszámlálási munkálat sikerességét előmozdítani, de a saját érdekei is parancsolják, hogy minden lehetőt elkövessen a fontos célok szolgálatában. A törvény kifejezetten rendeli, hogy a nép­számlálási adatok az adók kivetésénél alapul nem vehetők, az adatoknak az illető közegek által ki­szolgáltatását pedig büntetéssel sújtja s igy mi sem áll útjában annak, hogy mindenki a kívánt adatokat a népszámlálás hitelessége érdekében a legcsekélyebb aggodalom nélkül, őszintén bevallja. A népszámlálás a tulajdonképeni népösszeirá- son kívül, az épületek és lakások összeírásából, s a kisipar körébe eső vállalatok és termelési vi­szonyai számba vételéből áll. Az épületösszeirás célja közmiveltségi, köz­egészségi és tűzbiztonsági szempontból tanulságos adatokat szerezni; a kisiparosokra vonatkozó sta­tisztika szolgáltatása pedig a kisiparosok jólótének és kereseti viszonyainak előmozdítására irányul. Minden iparos a saját érdekében cselekszik, ha a számláló-lapnak kérdőpontjaira a legjobb tu­domása szerint pontos feleleteket ad. A számláló-lapokat és házi gyűjtő-iveket az illető számláló-biztosok osztják ki, azokat vagy a családfők, illetve háztulajdonosok. — esetleg azok helyettessé, vagy pedig a számláló-biztos tölti ki. A közügy érdekében kívánatos, hogy azok, kik a kérdőpontokat maguk képesek kitölteni, e fontos állampolgári kötelességet lehetőleg szemé­lyesen teljesítsék. Számláló-lap minden oly egyénről töltendő ki, aki az 1900. évi december 31-ike éjféli időpontjá­ban a lakásban állandóan lakott, vagy ideiglene­sen ott tartózkodott. Mindazok, kik különös körülményeknél fogva fenti időben rendes, vagy ideiglenes tartózkodási helyükön megszámlálhatok nem voltak, tévedésből, vagy bármely okból meg nem számláltalak, — legkésőbb 1901. évi január 10-ig a községi elöl­járóságnál számláló-lapjaik kitöltése végett jelent­kezni tartoznak. A számláló-lapok kitöltésére, azokon foglalt utasítások, úgy a számláló-biztosok közelebbi fel­világosítással szolgálnak. A születési anyakönyvi kivonatok vagy erre vonatkozó okiratok és feljegyzések, — amennyi­ben ilyenek rendelkezésre állanak, — midőn a számláló-biztos megjelenik, kéznél tartandók. A családfő vagy annak oly helyettese, a ki a szük­séges feleleteket megadni képes, otthon tartóz­kodjék. Aki a népszámlálás alkalmával a számláló­lapra vagy a házi gyüjtő-ivbe tudva hamis vagy valótlan adatokat jegyez be, vagy szóbelileg

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents