Tolnavármegye, 1900 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1900-12-23 / 51. szám

10.

TOLNAVARMEGYE.

1900. december 23.

Rátkay László egyik őse vármegyénkben.

— Közli: Székely Ferenc —

Rátkay László, országgyűlési képviselő, lapunk illustris munkatársa tudvalevőleg már férfi korában telepedett le Dunaföldvárott s azóta teljesen megyénk fiává lett, a parlamentben pedig a pinczehelyi kerület választóit képviseli.

Rátkay sokkal demokratikusabb felfogású ember, hogy sem előkelő nemesi származásával valaha kérkedett volna, vagy egyáltalán azt emlegetni szokná ; pedig a Komárom- és Győrmegyé- ben elterjedt Rátkay nemzetség egyik ágából származó Rátkay Péter és Pál 1559-ben már bárói címet kapott, Nagytábori Rátkay Zsigmond, Ferenc és mostoha fia Pál pedig 1687-ben grófi ratigra emeltetett, amint ez az országos levéltárban őrzött királyi könyvekben (Libri Regii) be van iktatva. — Nem is akarjuk érdemül beszámítani neki azt, amiről maga sem tehet; hanem csak mint történelmi tényt, említjük föl azt, amiről talán ő maga sem tud: hogy családja egyik női tagjának, Rátkay Erzsébetnek egyik leánya a 18. század közepén vármegyénkbe származott és éppen Dunafóldvárra, ahová a sors véletlen játéka most Rátkayl is sodorta.

A vármegyei levéltár 18. századbeli iratai közt van két jegyzőkönyv bizonyos Kolos János nemességének igazolásáról, melyet 1780. december 1-én Simontornyán vett föl bonyhádi Perczel Elek főszolgabíró és Verbőczy József esk üdt, s melyben Rátkay Erzsébet leányáról, a Dunafóldvárra költözött Győrit Gáspárnéról is említés van téve, s melyben Rátkay egyik ősének, a Komáromban lakó Rátkay Jánosnak családi viszonyairól is több érdekes adatot olvashatunk.

Az 1780. december 1-én kihallgatott tanukhoz a főszolgabíró és esküdt következő kérdéseket intézték:

1. »Ismerte-é a tanú Komárom városában hajdani lakozó Rátkay János nevezetű embert s tudja-e minémü ember volt?

2. Ismerte-é a tanú azon Rátkay János névő embernek az hitves társát Hegyi Juditot ?

3. Tudja-é bizonyosan a tanú, hogy voltak gyermekei említett Hegyi Juditnak azon Rátkay János férjétül, ha voltak? tudja-e bizonyosan, hogy a több gyermekei között Eörse nevű leánya is volt ?

4. Tudja-é aztat is bizonyosan a tanú, hogy Hegyi Juditnak azon Eörse nevű le ánya Tótth István nevezetű emberhez ment volna férjhez ?

5. Hát aztat tudja-é a tanú, hogy emlitett Rátkay Eörsébetnek, úgy mind Kata és Judit névő leányai lettenek volna?

6. Hát aztat is tudja-é bizonyosan a tanú, hogy Rátkay Eörzsébetnek felül emlitett Judit névő leánya Kolos Ferenc nevezetű emberhez ment volna férjhez ?

7. Volt-é fönn nevezett Rátkay Jánosnak több felesége emlitett Hegyi Juditon kívül ?

8. Tudja-é még aztat is bizonyosan a tanú, hogy akkori időben Hegyi Juditnak Czeczet helység úgy mind földes asszonyának Komáromban minden némü naturalékat administrálta? ha tudgya beszélje el a tanú, tudományának okát adván?«

Ezekre a kérdésekre Komrát Ferenc, sárbogárdi, 83 éves nemes ember hit alatt következőket vallotta:

»E tanú a kérdésben emlitett Rátkay Jánost, az kiis Komárom városában hajdant lakozott jól ösmerte és tudgya bizonyosan azt, hogy Eő Felségének Regementyénél lovas katona volt, követ- kezendőképpen: ezen Rátkay Jánosnak hitvös társát Hegyi Juditot jól ismerte, a kinek Rátkay János férjéiül származott gyermekei voltának s ezek között nevezetesen Eörse névő leánya is vök, az kit többivel együtt jól ösmért az tanú okát adván illetén ösmérésének, és tudományának, mivel gyakrabban házoknál Komáromban meg is fordult, és jóllehet már 30 esztendeje, hogy Komáromból elköltözött, mégis friss emlékezetére az házokhoz tudna menni most is igenyessen Onnénd továbbá bizonyosan tudja azt is, hogy emlitett Hegyi Juditnak az Eörse névő leánya Totth István nevezetű emberhez ment férjhez. Tudgya bizonyosan a tanú azt is, hogy a Rátkay Eörsébetnek azon

Tótth István férjétől egy fia és két leányai Kata tudniillik, és Judit névő leányai voltának, a kiket jól ismért föllül emlitett okokbul, és tudgya azt is bizonyosan, hogy az Katát Földvárra vitték férjhez Győry Gáspár nevezetű s fegyvert viselő emberhez. Tudgya-e tanú bizonyosan azt is, hogy a Ráikay Eörsébetnek föllebb megnevezett Judit leánya Kolos Ferenc nevezetű emberhez ment férjhez. Valja bizonyosan tudománya szerént, hogy nevezett Rátkay Jánosnak több felesége nem volt Hegyi Juditon kívül. Innénd is tudgya bizonyosan, hogy akkori időben a kérdésben nevezett Czeczei helység Hegyi Juditnak mint saját földes asszonyának Komáromban mindenféle naturalékat ad- ministrált légyen, okát adván tudományának, mivel testi szemeivel látta Hegyi Juditnak házánál lévén, hogy négy-öt ízben is vittek az czeczei helységbeliek árpát, búzát és lenmagot az árenda lefizetésében.«

Vince Miklós sárbogárdi 77 éves nemes ember ezen vallomás minden pontját megerősítette s a 8. kérdésre még előadja, hogy ugyanazon okbul tudja bizonyosan, mivel tapasztalta maga is testi szemeivel s beszéllett is több ízben czeczei- ekkel, Alapon Szekeres Istvány urnái juhászképpen szolgálván, az midőn a naturalékat vitték Komáromba.

A harmadik tanú Vitéz Benedek szintén sárbogárdi, 78 éves nemes ember pedig a fölsorolt kérdésekre ekként felelt:

»E tanú Komáromban hajdant lakozó Rátkay Jánost jól ismerte és tudgya bizonyosan, hogy Eő Fölsége szolgálatjában lovaskatona volt, kö- vetkezendőképpen ezen Rátkay Jánosnak hitvös- társát Hegyi Juditot jól ismerte, a kinek Rátkay János férjétől származott gyermekei voltának, s ezek között nevezetesen Eörse névő leánya is volt, akit is jól ismért, mivel az atyjával Komáromban fölmenvén, gyakran emlitett Rátkay Jánosnak házánál forgolódott. Bizonyosan tudja azt is, hogy emlitett Hegyi Juditnak azon Eörse névő leánya Totth István nevezetű emberhez ment férjhez. Tudja bizonyosan-é tanú azt is, hogy Rátkay Eörsébetnek ezen Totth István férjétől egy fia és két leányai Kata, tudniillik, és Judit névő leányai voltának, a kiket jól ismert, és tudja azt is bizonyosan, hogy az Katát Földvárra vitték férjhez Győri Gáspár nevezetű, fegyvert viselő emberhez. Tudgya a tanú bizonyossan azt is, hogy Rátkay Eörsébetnek föllebb megnevezett Judit leánya Kolos Ferencz nevezetű emberhez ment férjhez, a ki vízben halt a mint e tanú emlékezik. Valja bizonyosan tudománya szerint, hogy nevezett Rátkay Jánosnak több felesége nem volt Hegyi Juditon kívül. Innend is tudgya bizonyosan, hogy akkori időben a kérdésben nevezett czeczei helységbeliek Hegyi Juditnak Komáromban eleséget administrál- tak légyen, okot adván tudományának, mivel testi szemeivel látta, sőtt beszéllett is az Máté szülék béresseikkel, a midőn Komáromban Hegyi Juditnak mind czeczei földes asszonynak számára vitték a búzát, s az atyjátul hallotta azt is, hogy az Máté fiuk attak volna Hegyi Juditnak 40 forintokat kedveskedésképpen, hogy csak jószágban lakhassanak. «

Kifelejtett műemlék.

közli; Mányoky Tamás.

Megyénk összeirott műemlékei közül kimaradt a nagy-székelyi ref. magyar templom, melyet szabadjon bemutatnom.

Nevezett templom építési idejét, évét, a régi idők homálya fedi, de történelmi kombináczió és építészeti styljéből következtetve, van legalább is 600 éves.

Bizonyos, hogy görögkeleti rítust követő szer- bek építették s amidőn ezelőtt 3—400 évvel a szerbek ezen vidékről is mindinkább hazánk déli részére húzódtak le, az akkor tájban idetelepült magyarok vették birtokukba.

A templom a község központján egy szép kerek dombon épült keletről nyugati irányban és — ami ritkaság — a torony a templom hosszoldalának közepén nyúlik fel úgy, hogy belépvén a torony alatti főajtón jobbra és balra egyforma hosszúságban nyúlik el a templom hajója.

Azonban 1800-ban a hesszeni hercegségből ide származott ref. németek templomot épitvén, a magyarok beleegyezésével lerontották a toronytól keletre eső részt, úgy hogy ma már a magyar templomnak csak nyugati része áll fenn.

Építészeti jellege : az erőt kifejező dór és a. csucsivekben végződő gót styl keveréke. Az épület falai igen apró téglákból épitvék, melyek a hosszú századok alatt szintén összeforrottak. A torony egymásra rakott apró és felfelé szép arányosan kes- kenyedő emelkedésből áll, legtetején egy nagy cukorsüveg alakú pyramitban végződve.

Építői gör. keleti rítust tartó szerbek voltak, most ezelőtt 15 évvel a templom falán belülről egy méter hosszában lepottyant a mész s ekkor egy cyril betűkkel oda festett görög mondat tűnt elő, melynek értelmét — bár Homér nyelve előttem nem ismeretlen — kibetüzni nem tudtam.

Ugyanakkor a templom talaját egy napszámos ásogatván, egy — nagy szakálu szentekkel befestett sírboltra bukkant, melybe hihetőleg ezen templom azon időbeli papjait temették, a templom környéke különben is temető lévén.

Mindezekből kitűnik, hogy ezen templom megyénknek ha nem legrégibb temploma volna is, de bizonyára egy a legrégiebbek közül.

A jelenleg már kipusztuló félben levő s az: előttük itt lakott szerbek sorsára jutandó magyarok ősei, már 1600 közepén itt önálló gyülekezetei alkottak és iskolát is tartottak fenn, mint ezt évkönyveink mutatják, 1704-ben pedig — a midőn a. nagyszékelyiek — székeshely — hüségöket dokumentálni II. Rákócy Ferenc ordasi táborában megjelentek s puskapor gyártáshoz szükséges salétromot szállítottak : dicső emlékű fejedelem titkárja Pápay János által kiállított, de önkezűleg aláirott oltalomlevelet adott nekik, melyet 200 év óta őriz ezen. kis ref. magyar egyház, de a melyet én legközelebb — mint rozoga ládánknál biztosabb helyre, múzeumunknak be fogok küldeni.

Felhívás.

Bezerédj Pál, a nemeslelkü emberbarát a kö- vetketkező felhívást tette közzé :

A tél beálltával az idén is, miként az előzd években történt, azzal a kéréssel fordulok a t. közönséghez, hogy a szegzárdi népkonyhát kegyes és könyörületes támogatásában részesíteni szíveskedjék.

Mindenki tudja, hogy ennek az emberbarát! intézménynek működése évek során keresztül áldásosnak bizonyult és arra ezen a télen is nagy szükség van.

A szegzárdi népkonyhában a múlt télen 1899. deczember hó 21-től 1900. évi február hó 28-ig összesen 7176 adag meleg ételt es kenyeret vagyis átlag naponta 102 adag ételt osztottak ki a szegények között. Erre a czélra adakoztak:

a) Terményekben: Szegzárdi szolgabiróság egy e'kobzott nyúl. Salamon Testvérek Szegzárd 15 kiló rizskása. Ferdinánd Antal és fiai Szegzárd 5 kiló rizskása, 2 kiló só, 200 gramm bors, fél kiló köménymag és 10 klgr. liszt. Leopold Károly két kocsi tűzifa. Stankovánszky János Kajdacs 50 kgr. köles, 4 zsák burgonya és egy zsák liszt. Döry Jenőné Tüske 5 zsák burgonya. Éber Mártonná Szegzárd 7 üveg paradicsom, 1 liter mák, 5 liter bab. Tóth Antal Szegzárd 200 drb régi sütemény. Özv. Pápay Istvánná Szegzárd 2 liter liszt, 4 kilórozs és egy véka burgonya. Stann Istvánná Szegzárd egy sonka és 1« liter bab. Gról Apponyi Géza Hőgyész egy ürü. Rosmayer Ferencz Tolna 2 meter tűzifa. Leicht Lajos 2 meter tűzifa. Báter János nyomdája az összes nyomtatványokat.

b) Készpénzben: Hetyey Sámuel Pécs 100 frt, Steinecker Ferencz Szegzárd 5 frt, dr. Komáromi Gyula 5 frt, Pirnitzer ezég Szegzárd 5 frt, Deutsch Zsigmond Nosztán 3 frt, dr. Zavaros Gyula Kölesd 2 frt, báró Jeszenszky József Alsó-Hidvég 5 frt, Pártos Zsigmond Mözs 3 frt, Ujlalussy Imre Szegzárd 3 frt, Magyar Zsigmond Szántó 2 |frt, özv. Nagy Lajosné Szt.-András 5 frt, Lamm Bernát fiai P.-Fürged 4 frt, Tolnamegyei takarék- és hitelbank Szegzárd 10 frt, Szeghy Sándor Szegzárd 3 frt, Háry Ede Szegzárd 1 frt, Szegzárdi népbank 5 frt, gróf Széchenyi Sándor N.-Dorogh 10 frt, dr. Hilbert István Szegzárd 2 írt, dr. Györky Lajos