Tolnavármegye, 1900 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1900-12-09 / 49. szám

4.

TOLNA VÁRMEGYE,

1900. december 9,

— Hanyag vállalkozó. A kir. főmérnök a közigazgatási bizottság múlt csütörtökön tartott ülésén bejelentette, hogy a paksi utteknő még november hóban sem állíttatott helyre, sőt a munkálatok meg sem kezdettek; miért is a kereskedelmi minisztériumnál Grünwald Salamon vállalkozó biztosítékának s más vállalatnál kiérdemelt járandóságának lefoglalása, valamint az összes állami vállalatokból való kizárását hozta javaslatba.

— Szénkéneg-fogyasztás az 1900. év folyamán. Illetékes helyről nyert információnk alapján közölhetjük, hogy vármegyénk szőlősgazdái csak a szegzárdi bizományi szénkéneg-raktár utján 125.322 klgr. szénkéneget használtak el, ezen mennyiséggel szemben igényüket a különféle felhívásokra, felszólításokra csak 62.600 klgrammra jelentették be, vagyis szükségleteiknek éppen a felét; — hogy azután a hiányzó 62,722 klgr. szénkénegnek előteremtése nem történhetett egynapról — másnapra, az természetes. A szőlősgazdák tavaszi szükségleteik fedezésére 80.000 klgr. szénkéneget kérnek és kapnak és ha az őszi szükségleteik bejelentéséről ?iem fognak megfeledkezni, ami 1901. évi május 1-ig kell, hogy megtörténjék, akkor nem lesz módjukban a szénkéneg-mizeriákról panaszkodni. Egészben véve pedig vármegyénk területén 200.000 klgr. szénkéneg használtatott fel.

— Megzavart szerenád. Sötét éj borította a várost. Ezen sötétségnek közepette halkan dudo- rászva vonult végig három alak az utcán, melynek a végéhez érve megállották egy ház előtt s hozzákezdtek «Cigány Panna» melódiájának az énekléséhez. Az ablakok lassanként megvilágosodtak sőt még egy ki is nyílott. Rómeóink szivdobogva várták Julia megjelenését, de jobb lett volna, ha nem várják be ezt, mert a következő pillanatban egy «torzonborz« alak, valami fekete tömeget dug ki maga előtt, kihajolt az ablakon s mielőt embereink ! odább állhatták volna, nyakon öntötte őket. Erre a zuhanyra sem voltak elkészülve, de a mi a zuhany után következett, arra még kevésbé . . . Halkan kinyílt a kiskapu s egy karóval fölfegyver- kezett markos legény rájuk vetette magát s olyan ropogós nótát húzott el a hátukon, hogy még a vonója is összetörött.

— Útközben halt meg. A kővágó-szőllősi országúton arra járó emberek egy körülbelül 20—22 éves fiatalember hulláját találták meg. A megejtett vizsgálat folyamán kiderült, hogy a talált hulla Lengi József, mányoki születésű és illetőségű ipa- | ros segéddel azonos. Lengi vándoruton volt s e közbén egy utmelletti csárdába tért be, hol egy fél liter pálinkát ivott meg, aztán folytatta útját, mig azon a helyen, a hol megtalálták, a sok pálinkától eszméletlenül összerogyott. A boncvizsgálat a halál okául tüdőbénulást állapított meg. A fiatal ember hulláját a község költségén eltemették, miután a vizsgálat kétségtelenül megállapította, hogy Lengi József természetes halállal halt meg.

— Az idegenforgalom érdekében intéző köreink mozgalmat indítottak, azonban nem úgy, hogy azt nagyban emelhetnék. Ma az ipar és kereskedelem az egész világ főtényezője és épp ez van nálunk háférbe szorítva, a mennyiben közönségünk nagy része még ma is kívánatos, hogy a mi közönségünk akképp segítse elő nagy vállalatainkat, hogy szükségletét ne külföldön, hanem hazánkban szerezze be. Ez által módot nyújt nagyiparosainak és nagy- keresekedőinek vállalataikat oly módon kibőviteni, hogy az idegenek tőlünk a legjobb benyomással távozzanak. Ezt legjobban elősegíti az általánosan ismert »Párisi Nagy Áruházi (Budapest, Kerepesi- ut 38.), hol az összes használati és szükségleti tárgyak óriási mennyiségben és választékban vannak felhalmozva. Ezekről a most megjelent az 1901, évi teljes naptárral egybekötött képes nagy ájegy- jegyzéket kívánatra mindenkinek bérmentve és ingyen küldi a kitűnő hírnévnek örvendő vállalat

— Asszonyok, lányok, kiket jövendőjük érdekel, hozassák meg Zit.-EI.- Lohia most megjelent szellemes jósló könyvét. Rendkívül senzatiós! 1 korona beküldése ellenében (bélyegekben is) bérmentve, zárt borítékban küldi: Gedeon András könyvkereskedése Miskolcon. Utánvéttel 40 fillérrel több. 6.

VIDÉK.

— Vörösmarty-ünnepségek a vidéken. Megyénkben nemcsak Szegzárd ünnepelte Vörösmarty születésének száz éves évfordulóját. Szép ünnepségről értesítenek bennünket bonyhádi, paksi és kölesdi tudósitóink is. Bonyhádon a »Bonyhádi Polgári Casinó« és a gimnázium ifjúsága ünnepelt. Az ifjúság ünnepségén Fáik Henrik gimnáziumi tanár méltatta Vörösmarty működését. A »Casinó« ünnepségének disz-szónoka Jizgits János plébános volt. Szép beszédét lelkesen megéljenezték. Pakson a »Paksi kath. kör« ünnepelt. Streicher József plébános beszélt, Polgár Alajos polgári iskolai tanár pedig a Szózatot szavalta; a felolvasást Krivácsy Károly kir. aljárásbiró tartotta. A felolvasás után Tóth Emmike ügyes szavalata következett ; végül az egyesületi dalárda a »Fótlii dal«-t énekelte el. A kölesdi kaszinó, szép ünnepélyt rendezett Vörösmarty emlékére december 1-én este a kaszinó olvasó-termében, a melynek műsora a következő volt: 1. Elnöki megnyitó. Tartotta Korit- sánszky Dénes elnök. 2. A hymnus eléneklése. 3. Emlékbeszéd. Eelolvasta Kálmán Dezső. 4. Vörösmarty emlékezete. Szavalta Koriisánszky Ottó.

5. Szózat. A szép ünnepélyről, — a mely esti 8 óráig tartott, — a jelen volt nagyszámú intelligens férfi- és hölgyközönség a legnagyobb megelégedéssel távozott. Koriisánszky Ottó költeménye ekként szólott :

Midőn már a fekete kávét is felszolgálták és széthordták a »cognacot«, a király, figyyelmes házi gazda módjára még egyszer végig nézett, hogy végzett é már mindet »magyar« és csak azután állott fel, jelt adva az asztalbontásra.

Ö ment elől és a vendégsereg követte őt az elfogadó terembe, a melynek minden sarkában, liliputi kis sodronyasztalkákon, felhalmozva áll a szivar, a szivarkának minden fajtája és megkezdődik a »cercle«, a király beszélgetése Ez a királyi ebédnek legtesztelenebb, legkedvesebb, legélénkebb része.

Csoportok képződnek és a király csoportról csoportra megy, megszólítva mindenkit, ki nem hagyva senkit.

Azt mondhatnám, a felség még arra is vigyáz, hog/ egyenlő ideig beszélgessen mindenkivel.

Éppen egy makrancos »RegáliávaL vesződtem, midőn a király hozzám lépett.

Első szava az írónak szóllott !

E szavak maradjanak az én kedves emlékeim.

Majd megtudván a felség, hogy győrmegyei születésű vagyok, élénken tudakozódott az árvizek iránt, bevált e a Rába szabályozás és mit csinál a »furfangos öreg legény a Duna« ?

Ezek után Tolnamegyére fordult a beszélgetés. »Termett-e már az idén szegzárdi vörös boruk« ?

»Termett felséges uram, de csak egy harmada annak, a mit régente szűrtünk ! De már annyi van, hogy kocinthatuk felséges uram egészségéért és a hazáért !«

»Azt hiszem, még más címeket is találnak«, felelte mosolyogva a király.

»Az lenne legboldogabb napunk, ha felséged egyszer eljönne vármegyénkbe!«

»Ki tudja ... ha Isten éltet . . .«

Ezzel végződött a beszélgetés.

Rövidre rá a szárnysegéd jelentette, hogy a kocsi készen áll, mert a király még azon este visszatért Gödöllőre.

Katonásan köszöntve búcsúzott el tőlünk a király, és mi is távoztunk.

Visszatértemben a lánchidról kinéztem kocsim ablakán. A királyi palota ablakai fénylettek még.

Fülemben csengtek még a felség szavai : »ha Isten éltet!«

Felnéztem a csillagos égre: »Magyarok Istene, tartsd meg őt !«

Vörösmarty emlékezete.

»Régi dicsőségünk, hol késel az éji homályban

.............?«

Ho

l vagytok ti dicsők, ti nagyok ?

Tán a bérezi tetők eget érő sziklahonába,

Oda szálltatok el, ti királyi sasok ?

Ott a nagyok közt, ki legnagyobb valál,

Vörösmarty, otthont lelked csak ott talál.

Költő ! szállj le közénk a kies v ö 1 g y s é g i vidékre!

Itt csüngött a leánykán ifjonti szived ! .

Tolnában zenged Árpád hős népe hatalmát,

Zászlós Bulcsu vezért itt látta szemed.

Itt nyílt ki szivednek lelki rózsakertje :

Szegény özvegyasszony imádságos könyve.

Szebb, drágább, igazahb gyöngyöt koronára nem adhat A mélységes, feneketlen Óceán,

Mint melyet Te fűzéi gyöngysorba a szent koronára :

»A legelső magyar ember a király!«

E gyöngysorból a legszebbet emlékednek szenteli,

Szabad népe boldogságán legszebb örömét leli.

— Mely tettre tüzel, mely hinni, remélni tanit a bajokban, Tőled tanulók a varázs-szavakat ;

Vér pezsdül a szívben, s felduzzad az ér a karokban Zengjük valahányszor »Szózatodat« :

»Hazádnak rendületlenül légy hive oh magyar,

Bölcsőd ez s majdan sírod is, mely ápol eltakar.«

Ne félj! a mitől tartál, a végzetes óra közel volt, . . .

De elkerült az iszonyú halál,

S hol sirt ása fajunknak a gonosz Ármány,

A nép család ott üres sirt talál.

És hallszik a szó : kit kerestek ? A halott Nincs már a sirban, im feltámadott!

Ércoszlopot emlékedre emel Magyarország —

Állitál te magadnak ércnél maradóbbat,

Mig csak magyar él a négy folyam partjain, addig Zengeni hallod »Szózatodat« :

»Hazádnak rendületlenül légy hive oh magyar,

Bölcsőd ez s majdan sirod is, mely ápol, eltakar.«

Te, ki századoknak száz éve születtél,

Sírodra boruljon békés olajág ;

S halld »Szózatod« hangját, a mint zengik tűzzel A szabad hazában, késő unokák !

Az 1901. évre kisorsolt esküdtek névjegyzéke.

Adler Nép. János magánzó Szegzárd, Altdorfer Lipöt gazdatiszt Simonmajor, Ifj. Aneigl Ferencz .műtakács Tolna, Audits István fóldmives Őcsény, Angyal Alajos czipész Szegzárd, Antal Pál gazdatiszt Szegzárd, Apari János Vig földmives Agárd, Apáth Alajos gazdatiszt Gindly család, Arany Antal ev. ref. lelkész Medina, Arany Károly gazdatiszt Uj-Dombó- vár, Asztalos János földmives Őcsény, Auerbach Lipót főgimn. tanár Szegzárd, 'Abel Ármin gazdatiszt Majsa, Abró István földmives Őcsény, Abró János földmives Őcsény, Ámon József gazdatiszt Gindly család, Babay Béla ev. ref. lelkész Pilis, Bakó Imre földmives Bátaszék, Bagoly János földmives Tamási, Balázs István G. földmives Decs, Barsi Mihály Balogh földmives Agárd, Bauer Mátyás magánzó Bátaszék, Beke Andor gvmn. tanár Bonyhád, Bencsik Kálmán községi számvevő Szegzárd, Gróf Benyovszki Rezső földbirtokos Gindly család, Dr. Beöthy Károly ügyvéd Szegzárd, Bergl Sándor gazdatiszt Majsa, Bernrieder János bérlő Dőry patlan, Bernrieder József földbirtokos Gindly család, Beszedits Ödön ügyvéd Bátaszék, Bezerédj Andor földbirtokos Gindly család, Bezerédj Pál földbirtokos Gindly család, Blau Bertalan földbirtokos Gindly család, Blochinger Károly ügyvéd Tolna, Bobits Antal ügyvéd Tamási, Boda Vilmos országgyül. képviselő Szegzárd, Borbás István gyógyszerész Tolna, Boross Gyula gazdasági intéző Szegzárd, Borsody Lajos tptári igazgató Szegzárd, Börcsök J. késes Szegzárd, Brandeisz Ferencz tpénztári titkár Bonyhád, Budai Pál földmives Szegzárd, Bulyáky János kalapos Szegzárd, Burka Ferencz órás Szegzárd, Dr. Csapó Dániel gazdász Gindly család, Ifj. Császár István földmives Őcsény, Csépi Sándor Bátai földmives Szegzárd, Csiba Lajos oklev. gazdász Kölesd, Csik József gőzmalom tulajd. Bonyhád, Csikós Péter ev. ref. lelkész Pálfa, Csötönyi Benő Majsai földmives Szegzárd, Csötönyi István Bálint földmives Szegzárd. Debulay Imre lakatos Szegzárd, Décsházy György földmives Szegzárd, Deutsch Zsigmond bérlő Dombóvár, Dobrovszky Kálmán mérnök Űzd, Domsits László kereskedő Hőgyész, Doszpod István földmives Mözs, Dömötör László ügyvéd Szegzárd, Dubniczki László uradal. számtiszt Hőgyész, Dubovszky Géza gazdatiszt Simonmajor, Egle Adolf sütő Tolna, Eötvös Károly földmives D.-Szt.-György, Etl József mérnök Szegzárd, Fabriczius István gazdatiszt Pilis, Fáik Henrik gymn. tanár Bonyhád, Fejős Károly mérnök