Tolnavármegye, 1900 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1900-11-25 / 47. szám

ken közvetlenül átvett szőlővesszők és szőlőoltvá­nyok ára az átvétel alkalmával, bélyegmentes ellen­nyugta mellett közvetlenül a telep házi pénztárába fizetendő. Ha a vevő a telepeken közvetlenül átvett szőlő- vesszők és szőlőoltványok becsomagolását nem kí­vánja, csomagolási költség nem számittatik. II. A vételajánlatok benyújtása. Mindazok, a kik az állami szőlőtelepekről szőlő­vesszőket vagy szőlőoltványokat óhajtanak szerezni, vételajánlataikat a kívánt szőlővesszők és oltványok fajta, minőség és mennyiségszerinti megjelölése s a kiültetés helyinek, úgyszintén a szállításra vonat­kozó adatoknak (az átvevő neve, rendeltetési hely, vasúti- vagy gőzhajóállomás stb.) pontos feltünte­tése mellett legkésőbb az illető évi november hó 30-ig azon kerületi szőlőszeti és borászati felügye­lőhöz, illetőleg vinczellériskolai igazgatósághoz tar­toznak benyújtani, a kiknek, vagy a mely igazga­tóságnak szőlőszeti és borászati felügyelői kerüle­tében a felújítandó vagy szőlővel beültetendő terü­let fekszik.1) III. A vételajánlatok teljesítése. Amerikai fajtájú szőlővesszők és szőlőoltvá­nyok csak az 1896. V. t.-cz. rendelkezései alá eső hegyvidéken levő szőlőterületek birtokosainak adat­nak el. Európai fajtájú szőlővesszőkre ez a rendel­kezés nem vonatkozik. Oly egyének vételajánlatai, a kik szőlővesz- szőkkel vagy szőlőoltványokkal kereskednek, vagy a kik a saját termésű szőlővesszőket vagy szőlő­oltványokat nem maguk használják fel, hanem — habár csak részben is — eladják vagy felhaszná­lásra másoknak engedik át és végül a kiknek szőlő­birtokuk nincs, a teljesítés szempontjából figyelembe nem vétetnek. Vételajánlatot a szőlőbirtokosok csak a saját nevük alatt tehetnek. Ha valaki a maga számára több név alatt tesz vételajánlatot, egyik vételaján­lata sem teljesittetik, még abban az esetben sem, ha közvetlen hozzátartozói : neje vagy gyermekei nevét használta fel. Az oly szőlőbirtokos, a kiről — habár utólag is — az állapíttatnék meg, hogy az állami telepek­ről kapott s.: őlő vesszőket vagy szőlőoltványokat akár ingyen, akár pánzért másnak engedte át, az állami telepek készleteiből való részeltetésből egy- szersmindenkorra kizáratik. A vételajánlatok, a mennyiben a fennebbi tiltó rendelkezések, vagy a szőlővesszők és használt szőlő­karónak forgalmának szabályozása iránt az 1892. évi deczember hó 29-én 70,600. sz. a. kiadott ren­deletnek a szőlővesszők bevitelét megtiltó határoz- mányai alá nem esnek, kizárólag a beérkezés sor­rendjében teljesittetnek, azzal a megszorítással azon­ban, hogy egy ajánlattevőnek — habár több fajtá­ból és esetleg több telepről kívánná is — 20,000 drb sima vagy 10,000 drb gyökeres szőlővesszőnél, vagy 8000 drb szőlőoltványnál több nem szolgál­ható ki Kivételnek ebben a tekintetben csak rend­kívüli méltánylást é demlő esetekben és csak külön engedélyemmel van helye. IV. A vételajánlatok kezelése, nyilvántartása és elintézése. A vételajánlatok kezelését, nyilvántartását és a fe.mebb'.ek értelmében való elintézését az illető telepek kezelésével megbízott szőlőszeti és borá­szati felügyelek, vagy vinczellériskolai igazgatók teljesitik. A nevezetteket egyidejűleg utasítottam, hogy a hozzájuk érkező vételajánlatokat a rendelkezésre álló készletek erejéig szigorúan a kiadott utasítás értelmében tejesitsék, azokat a vételajánlatokat pedig, a melyek a kezelésükre bízott telepekről — a készletek kimerülése miatt — nem teljesíthetők, \ agy a kiszolgálható maximalis mennyiséget meg nem haladó szükséglet daczára csak részben elégít­hetők ki, a csálai és baraczkai állami szőlőtelepe­ken esetleg még rendelkezésre álló készletek mér­tekéhez képest való teljesítés végett, ha a vétel- ajánlatok amer.kai fajtájú szőlővesszőkre vagy szőlő­8.______________________________________ ') To'n iv.irm'gye közpmti, völgygégi és dunsfoldvár: járásúra Nits István központi szőlőszeti és borászati fel­ügyelő Szegzárdon, a simontornyai, tamási és dombóvári járásra pedig Saárí Ákos szőlészeti és borászati felügyelő Kaposvárott illetékes. oltványokra vonatkoznak, a csálai és baraczkai szőlőtelepek s ha európai fajtájú szőllővessőkre vo­natkoznak, a kecskeméti állami Miklós-telep igaz­gatóságához tegyék át V. A vételajánlatot tevők érte­sítése. A vételajánlatot tevők arról, hogy vételaján­lataik teljesítésére mennyiben számíthatnak, ha szük­ségletük az illetékes kerületi szőlőszeti és borászati felügyelő kezelésére bizott telepek készletéből nyer kielégitést, az illető kerületi felügyelő vagy vinczel­lériskolai [igazgató által közvetlenül, minden más esetben pedig a csálai és baraczkai állami szőlő- telepak, illetőleg a kecskeméti állami [Miklós-telep igazgatósága által értesittetnek. VI. A szőllővesszők és szőlőolt­ványok szétküldése. A szőlővesszők és- szőlőoltványok megküldése a vételre ajánlkozók kivánságákoz képest őszszel vagy tavaszszal történik. Azoknak, a kik az elkül­dés idejére nézve kívánságaikat nem nyilvánítják. a szőllővesszők s a szőlőoltványok tavaszszal küldet­nek meg. Úgyszintén tavaszszal küldetnek meg az oltványok, habár a vételre ajánlkozó az őszszel való szál'itást kívánta, akkor is, ha az őszi szállítást az időjárás nem engedi. Az elküldésről a vételajánlatokat tevők vagy megbízottaik, a feladás napján külön levelekben ér­tesittetnek. Minden értesítő levélhez egy válasz-űrlap és a telep czimével ellátott levélboriték csatoltatik. A válasz-űrlap a küldemény hiánytalanul és kifogás nélkül való átvételének elismerésére, illetőleg az esetleges észrevételek és kifogások megtételére szol­gál és megfelelően kitöltve és aláírva mindenesetre legkésőbb három nap alatt beküldendő, mert ké­sőbbi felszólalás nem vehető figyelembe. r VII. Általános rendelkezések. Az állami telepekről más, mint a szőlőveszsző- és szőlőoltvány-üzletj szokásoknak minden tekintet­ben teljesen megfelelő szőlővesszők vagy oltványok senkinek, semmi esetre sem szolgálhatok ki. A telepek keze'ésével megbízott állami tiszt­viselők minden, akár a szőlővesszők vagy szőlőolt­ványok minősége, akár a csomagolás ellen emelt alapos kifogásért személyes felelősséggel tartoznak s mind a selejtes vagy épen rossz szőlővesszők vagy oltványok kiszolgáltatásából, mind a hiányos csomagolásból származó károkért anyagilag is sza­vatoltok kell. Alaposaknak bizonyult kifogások ese­tén az illető telepek kezelésével megbízott tisztvi­selőket terheli a felülvizsgálat költsége is. Szőlővessző- és szőlőoltvány- üzleti szokások. AJ E szokások alkalmazása. i- §• A jelen szokások kötelelezők : 1. az állami f-z ílővessző-szaporitó anyatele­pekre és szőlőoltvány-telepekre ; 2. azokra a vállalkozókra, akik a jelen szám alatt egyidejűleg kiboc-ájiott »Hirdetés« A) részé­ben foglaltak a'apján állami támogatással amerikai szőlővessző-szaporító anyatelepeket és szőlőoltvány- telepeket létesítenek s azok terményeinek elárusi- tísával üzlets/erüleg foglalkoznak, úgy szintén az említett »Hirdetés« B) része alá tartozó s állami támogatásban részesülő érbekkörökre ; 3. azokra a szőlőbirtokosokra, a kik elpusz­tult s/őleiket 1896: V. t. c. rendelkezései alapján igénybe vett kölcsönnel ujiták fel ; 4. mindazoknál a szőlővessző- és szőlőoltvány- üzleteknél, a melyek eme szokáspkra való hivat­kozással jöttek létre. Más esetekben a vevőnek (megrendelőnek) szabadságában van az üzletet ezektől a szokások­ul eltérő feltételekkel és kikötésekkel létesíteni; ajánlatos azonban általában, hogy a közönség a szőlővess/ő- és szőlőoltvány-üzleteknél ezekhez a szokásokhoz ragaszkodjék és azok megtartását kös'-c ki, egyrészt azért, hogy a szőlővessző- és s/.ől5oltvány-üz!et az egész országban egyöntetű 1-gysn s másrészt azért, hogy mind a vevő, mind az eladó érdekei e szokások oltalma alatt kellő védelemre találjanak. TOLNA VÁRMEGYE. ____ Az állami szakközségek, ha akár bírói eljárás során miut szakértők vétetnek igénybe, akár birói eljáráson kivül szakvélemény adására szólittatnak fel, szakvéleményeiket ezeknek a szokásoknak figyelmébe vételével fogják nyilvánítani. B) A szőlővesszőkre nézve, a; Általános kellékek. 2 §. A szőlővessző az üzleti szokásoknak megfelel, ha teljesen érett, mindenemü gomba- (kryptogami- kus) betegségtől, úgyszintén elemi csapás vagy rovarkár okozta, vagy más külső erőművi sérüléstől szártnazó — habár be is hegedt — sérüléstől mentes, s nem szenved törpeáguság,- csalánosodás-, szalagosodás-, villásodás- vagy csavarosodéiban. A rügyek teljesen épeknek és éretteknek kell lenniök (1. a 4 §-t) és szükséges, hogy azok fagyok­tól ne szenvedtek legyenek. A jelen szakban felsorolt összes kellékek fei- tétlenül megkívántainak mindennemű szőlőveszőnél, tekintet nélkül azok életkorára, vagy más állapotára. Hónalhajtások semminemű alakban és semmi­nemű elnevezés alatt nem képeznek az üzleti szo­kásoknak megfelelő vesszőket. b) Sima és gyökeres szölövesszök 3. §. Hogy a sima szőlővessző az üzleti szokások­nak megfeleljen, szükséges, hogy a szőlőtőkéről érett állapotban metszessék le, a mellékvesszőktől tisztogattassék meg s az alábbiak (6. §) szerint eldarabolva, a következő tenyészeti időszakban való felhasználásra alkalmas állapotban, képezze az üzlet tárgyát. 4- §■ A gyökeres szőlővessző az üzleti szokásoknak megfelel, ha a 3. §-ban körülirt sima vesszőből akként állíttatott elő, hogy legalább egy tenyészeti I időszak tartalma alatt — tehát tavasztól őszig, eset­leg a következő tavaszig — iskoláztatván, legalább egy oly hajtást hozott, a melynek négy alsó rügye teljesen érett, s ha megfelelő ép és egészséges gyökérzete van. 5. §• Ha a megrendelés egyszererüen szőlővessző­ről szól, az alatt sima szőlővessző értendő, hacsak a megrendelő nem tesz világosan és határozottan oly árról említést, a mely az illető termelő vagy szállító árjegyzéke vagy a nála szokásos eladási árszabály szerint kétségen kivül csak gyökeres vesszőre vonatkozhatik. c) A szölövesszök méretei és osztályozása. 6- §­A sima szőlővesszők, ha a megrendelő más méretet nem kötött ki, oly darabokban szállitandók, a melyek az alsó bütyöktől lefelé legalább öt (5), felfelé pedig legalább negyvenöt (45) czentiméter hosszúak. A gyökeres szőlővessző legalább negyven (40) czentiméter hosszúsággal kell, hogy bírjon. 7- §• A szőlővesszők — akár simák, akár gyöke­resek — két osztályba soroztatnak. Első osztályú az eddig körülirt kellékeknek megfelelő: a) oly amerikai fajtájú (sima vagy gyökeres) vessző, a melynek átmérője (vastagsága) legalább hat (6) milliméter, ezen a méreten túl felfelé való végső határ megállapítása nélkül; b) oly honi (európai) fajtájú (sima, vagy gyökeres) vessző, a melynek átmérője (vastagsága) legalább hat (6) milliméter, de nem több tizenöt j (15) milliméternél. Másodosztályunk az eddig körülirt kellékek­nek egyebekben megfelelő azok a sima c) amerikai fajtájú vesszők, a melyek átmé­rője (vastagsága) hat (6) milliméteren alul van, de nem kisebb négy (4) milliméternél: d) honi (európai) fajtájú vesszők, a melyek átmérője (vastagsága) hat (6) milliméteren alul van, de nem kisebb négy (4) milliméternél, vagy tizenöt (15) millimétert túlhalad. Másodosztályú gyökeres (amerikai vagy európai fajtájú) szőlővesszők, a melyek (vastagsági) méretei az első osztályuakra megállapítottaktól eltérők, de a melyek egyebekben a gyökeres vesszők kellékei­nek teljesen megfelelnek. Azok az (amerikai, vagy európai fajtáju)Jvesz- szők, a melyek átmérője (vastagsága) kisebb négy 1900. november 25.

Next

/
Thumbnails
Contents