Tolnavármegye, 1900 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1900-11-25 / 47. szám

ken közvetlenül átvett szőlővesszők és szőlőoltványok ára az átvétel alkalmával, bélyegmentes ellennyugta mellett közvetlenül a telep házi pénztárába fizetendő.

Ha a vevő a telepeken közvetlenül átvett szőlő- vesszők és szőlőoltványok becsomagolását nem kívánja, csomagolási költség nem számittatik.

II. A vételajánlatok benyújtása.

Mindazok, a kik az állami szőlőtelepekről szőlővesszőket vagy szőlőoltványokat óhajtanak szerezni, vételajánlataikat a kívánt szőlővesszők és oltványok fajta, minőség és mennyiségszerinti megjelölése s a kiültetés helyinek, úgyszintén a szállításra vonatkozó adatoknak (az átvevő neve, rendeltetési hely, vasúti- vagy gőzhajóállomás stb.) pontos feltüntetése mellett legkésőbb az illető évi november hó 30-ig azon kerületi szőlőszeti és borászati felügyelőhöz, illetőleg vinczellériskolai igazgatósághoz tartoznak benyújtani, a kiknek, vagy a mely igazgatóságnak szőlőszeti és borászati felügyelői kerületében a felújítandó vagy szőlővel beültetendő terület fekszik.1)

III. A vételajánlatok teljesítése.

Amerikai fajtájú szőlővesszők és szőlőoltványok csak az 1896. V. t.-cz. rendelkezései alá eső hegyvidéken levő szőlőterületek birtokosainak adatnak el. Európai fajtájú szőlővesszőkre ez a rendelkezés nem vonatkozik.

Oly egyének vételajánlatai, a kik szőlővesz- szőkkel vagy szőlőoltványokkal kereskednek, vagy a kik a saját termésű szőlővesszőket vagy szőlőoltványokat nem maguk használják fel, hanem — habár csak részben is — eladják vagy felhasználásra másoknak engedik át és végül a kiknek szőlőbirtokuk nincs, a teljesítés szempontjából figyelembe nem vétetnek.

Vételajánlatot a szőlőbirtokosok csak a saját nevük alatt tehetnek. Ha valaki a maga számára több név alatt tesz vételajánlatot, egyik vételajánlata sem teljesittetik, még abban az esetben sem, ha közvetlen hozzátartozói : neje vagy gyermekei nevét használta fel.

Az oly szőlőbirtokos, a kiről — habár utólag is — az állapíttatnék meg, hogy az állami telepekről kapott s.: őlő vesszőket vagy szőlőoltványokat akár ingyen, akár pánzért másnak engedte át, az állami telepek készleteiből való részeltetésből egy- szersmindenkorra kizáratik.

A vételajánlatok, a mennyiben a fennebbi tiltó rendelkezések, vagy a szőlővesszők és használt szőlőkarónak forgalmának szabályozása iránt az 1892. évi deczember hó 29-én 70,600. sz. a. kiadott rendeletnek a szőlővesszők bevitelét megtiltó határoz- mányai alá nem esnek, kizárólag a beérkezés sorrendjében teljesittetnek, azzal a megszorítással azonban, hogy egy ajánlattevőnek — habár több fajtából és esetleg több telepről kívánná is — 20,000 drb sima vagy 10,000 drb gyökeres szőlővesszőnél, vagy 8000 drb szőlőoltványnál több nem szolgálható ki Kivételnek ebben a tekintetben csak rendkívüli méltánylást é demlő esetekben és csak külön engedélyemmel van helye.

IV. A vételajánlatok kezelése, nyilvántartása és elintézése.

A vételajánlatok kezelését, nyilvántartását és a fe.mebb'.ek értelmében való elintézését az illető telepek kezelésével megbízott szőlőszeti és borászati felügyelek, vagy vinczellériskolai igazgatók teljesitik.

A nevezetteket egyidejűleg utasítottam, hogy a hozzájuk érkező vételajánlatokat a rendelkezésre álló készletek erejéig szigorúan a kiadott utasítás értelmében tejesitsék, azokat a vételajánlatokat pedig, a melyek a kezelésükre bízott telepekről — a készletek kimerülése miatt — nem teljesíthetők,

\ agy a kiszolgálható maximalis mennyiséget meg nem haladó szükséglet daczára csak részben elégíthetők ki, a csálai és baraczkai állami szőlőtelepeken esetleg még rendelkezésre álló készletek mértekéhez képest való teljesítés végett, ha a vétel- ajánlatok amer.kai fajtájú szőlővesszőkre vagy szőlő8.______________________________________

') To'n iv.irm'gye közpmti, völgygégi és dunsfoldvár: járásúra Nits István központi szőlőszeti és borászati felügyelő Szegzárdon, a simontornyai, tamási és dombóvári járásra pedig Saárí Ákos szőlészeti és borászati felügyelő Kaposvárott illetékes.

oltványokra vonatkoznak, a csálai és baraczkai szőlőtelepek s ha európai fajtájú szőllővessőkre vonatkoznak, a kecskeméti állami Miklós-telep igazgatóságához tegyék át

V. A vételajánlatot tevők értesítése.

A vételajánlatot tevők arról, hogy vételajánlataik teljesítésére mennyiben számíthatnak, ha szükségletük az illetékes kerületi szőlőszeti és borászati felügyelő kezelésére bizott telepek készletéből nyer kielégitést, az illető kerületi felügyelő vagy vinczellériskolai [igazgató által közvetlenül, minden más esetben pedig a csálai és baraczkai állami szőlő- telepak, illetőleg a kecskeméti állami [Miklós-telep igazgatósága által értesittetnek.

VI. A szőllővesszők és szőlőoltványok szétküldése.

A szőlővesszők és- szőlőoltványok megküldése a vételre ajánlkozók kivánságákoz képest őszszel vagy tavaszszal történik. Azoknak, a kik az elküldés idejére nézve kívánságaikat nem nyilvánítják.

a szőllővesszők s a szőlőoltványok tavaszszal küldetnek meg. Úgyszintén tavaszszal küldetnek meg az oltványok, habár a vételre ajánlkozó az őszszel való szál'itást kívánta, akkor is, ha az őszi szállítást az időjárás nem engedi.

Az elküldésről a vételajánlatokat tevők vagy megbízottaik, a feladás napján külön levelekben értesittetnek. Minden értesítő levélhez egy válasz-űrlap és a telep czimével ellátott levélboriték csatoltatik. A válasz-űrlap a küldemény hiánytalanul és kifogás nélkül való átvételének elismerésére, illetőleg az esetleges észrevételek és kifogások megtételére szolgál és megfelelően kitöltve és aláírva mindenesetre legkésőbb három nap alatt beküldendő, mert későbbi felszólalás nem vehető figyelembe.

r

VII. Általános rendelkezések.

Az állami telepekről más, mint a szőlőveszsző- és szőlőoltvány-üzletj szokásoknak minden tekintetben teljesen megfelelő szőlővesszők vagy oltványok senkinek, semmi esetre sem szolgálhatok ki.

A telepek keze'ésével megbízott állami tisztviselők minden, akár a szőlővesszők vagy szőlőoltványok minősége, akár a csomagolás ellen emelt alapos kifogásért személyes felelősséggel tartoznak s mind a selejtes vagy épen rossz szőlővesszők vagy oltványok kiszolgáltatásából, mind a hiányos csomagolásból származó károkért anyagilag is szavatoltok kell. Alaposaknak bizonyult kifogások esetén az illető telepek kezelésével megbízott tisztviselőket terheli a felülvizsgálat költsége is.

Szőlővessző- és szőlőoltvány- üzleti szokások.

AJ E szokások alkalmazása.

i- §•

A jelen szokások kötelelezők :

1. az állami f-z ílővessző-szaporitó anyatelepekre és szőlőoltvány-telepekre ;

2. azokra a vállalkozókra, akik a jelen szám alatt egyidejűleg kiboc-ájiott »Hirdetés« A) részében foglaltak a'apján állami támogatással amerikai szőlővessző-szaporító anyatelepeket és szőlőoltvány- telepeket létesítenek s azok terményeinek elárusi- tísával üzlets/erüleg foglalkoznak, úgy szintén az említett »Hirdetés« B) része alá tartozó s állami támogatásban részesülő érbekkörökre ;

3. azokra a szőlőbirtokosokra, a kik elpusztult s/őleiket 1896: V. t. c. rendelkezései alapján igénybe vett kölcsönnel ujiták fel ;

4. mindazoknál a szőlővessző- és szőlőoltvány- üzleteknél, a melyek eme szokáspkra való hivatkozással jöttek létre.

Más esetekben a vevőnek (megrendelőnek) szabadságában van az üzletet ezektől a szokásokul eltérő feltételekkel és kikötésekkel létesíteni; ajánlatos azonban általában, hogy a közönség a szőlővess/ő- és szőlőoltvány-üzleteknél ezekhez a szokásokhoz ragaszkodjék és azok megtartását kös'-c ki, egyrészt azért, hogy a szőlővessző- és s/.ől5oltvány-üz!et az egész országban egyöntetű 1-gysn s másrészt azért, hogy mind a vevő, mind az eladó érdekei e szokások oltalma alatt kellő védelemre találjanak.

TOLNA VÁRMEGYE.

____

Az állami szakközségek, ha akár bírói eljárás során miut szakértők vétetnek igénybe, akár birói eljáráson kivül szakvélemény adására szólittatnak fel, szakvéleményeiket ezeknek a szokásoknak figyelmébe vételével fogják nyilvánítani.

B) A szőlővesszőkre nézve, a; Általános kellékek.

2 §.

A szőlővessző az üzleti szokásoknak megfelel, ha teljesen érett, mindenemü gomba- (kryptogami- kus) betegségtől, úgyszintén elemi csapás vagy rovarkár okozta, vagy más külső erőművi sérüléstől szártnazó — habár be is hegedt — sérüléstől mentes, s nem szenved törpeáguság,- csalánosodás-, szalagosodás-, villásodás- vagy csavarosodéiban.

A rügyek teljesen épeknek és éretteknek kell lenniök (1. a 4 §-t) és szükséges, hogy azok fagyoktól ne szenvedtek legyenek.

A jelen szakban felsorolt összes kellékek fei- tétlenül megkívántainak mindennemű szőlőveszőnél, tekintet nélkül azok életkorára, vagy más állapotára.

Hónalhajtások semminemű alakban és semminemű elnevezés alatt nem képeznek az üzleti szokásoknak megfelelő vesszőket.

b) Sima és gyökeres szölövesszök

3. §.

Hogy a sima szőlővessző az üzleti szokásoknak megfeleljen, szükséges, hogy a szőlőtőkéről érett állapotban metszessék le, a mellékvesszőktől tisztogattassék meg s az alábbiak (6. §) szerint eldarabolva, a következő tenyészeti időszakban való felhasználásra alkalmas állapotban, képezze az üzlet tárgyát.

4- §■

A gyökeres szőlővessző az üzleti szokásoknak megfelel, ha a 3. §-ban körülirt sima vesszőből akként állíttatott elő, hogy legalább egy tenyészeti I időszak tartalma alatt — tehát tavasztól őszig, esetleg a következő tavaszig — iskoláztatván, legalább egy oly hajtást hozott, a melynek négy alsó rügye teljesen érett, s ha megfelelő ép és egészséges gyökérzete van.

5. §•

Ha a megrendelés egyszererüen szőlővesszőről szól, az alatt sima szőlővessző értendő, hacsak a megrendelő nem tesz világosan és határozottan oly árról említést, a mely az illető termelő vagy szállító árjegyzéke vagy a nála szokásos eladási árszabály szerint kétségen kivül csak gyökeres vesszőre vonatkozhatik.

c) A szölövesszök méretei és osztályozása.

6- §A sima szőlővesszők, ha a megrendelő más méretet nem kötött ki, oly darabokban szállitandók, a melyek az alsó bütyöktől lefelé legalább öt (5), felfelé pedig legalább negyvenöt (45) czentiméter hosszúak.

A gyökeres szőlővessző legalább negyven (40) czentiméter hosszúsággal kell, hogy bírjon.

7- §•

A szőlővesszők — akár simák, akár gyökeresek — két osztályba soroztatnak.

Első osztályú az eddig körülirt kellékeknek megfelelő:

a) oly amerikai fajtájú (sima vagy gyökeres) vessző, a melynek átmérője (vastagsága) legalább hat (6) milliméter, ezen a méreten túl felfelé való végső határ megállapítása nélkül;

b) oly honi (európai) fajtájú (sima, vagy gyökeres) vessző, a melynek átmérője (vastagsága) legalább hat (6) milliméter, de nem több tizenöt

j (15) milliméternél.

Másodosztályunk az eddig körülirt kellékeknek egyebekben megfelelő azok a sima

c) amerikai fajtájú vesszők, a melyek átmérője (vastagsága) hat (6) milliméteren alul van, de nem kisebb négy (4) milliméternél:

d) honi (európai) fajtájú vesszők, a melyek átmérője (vastagsága) hat (6) milliméteren alul van, de nem kisebb négy (4) milliméternél, vagy tizenöt (15) millimétert túlhalad.

Másodosztályú gyökeres (amerikai vagy európai fajtájú) szőlővesszők, a melyek (vastagsági) méretei az első osztályuakra megállapítottaktól eltérők, de a melyek egyebekben a gyökeres vesszők kellékeinek teljesen megfelelnek.

Azok az (amerikai, vagy európai fajtáju)Jvesz- szők, a melyek átmérője (vastagsága) kisebb négy

1900. november 25.