Tolnavármegye, 1900 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1900-11-25 / 47. szám
TOLNAVARMEGYE. párt megyénkben is csak tért hódíthat; mert az uj parlamenti helyzetet és a párt megerősödését nálunk is mindenütt rokonszenves bizalommal fogadták, s mert az ország szellemi és anyagi előrehaladását, a politikai viszonyok consolidálását, s a magyar állam prestigének megerősítését az alatt a zászló alatt látják elérhetőnek és megvalósíthatónak, melyre a szabadelvű párt elvei, eszméi és céljai vannak felírva, s melynek diadala a magyar nemzeti állam fölépítését jelenti. Ebben a jelben kell győznünk, mert Magyarország csak a szabadelvű eszmék tiszta légkörében emelkedhetik nagygyá és hatalmassá ! 2. VARMEGYE. — Közjegyzők oly jogügyletek bejelentésére nincsenek kötelezve, a melyeknél csupán a szerződő felek aláírását hitelesítették, de azok nem előttük jöttek létre. (M. kir. közigazgatási bíróság 20050/1900. sz. határozata.) — A természetbeni községi közmunka elmulasztott községi közmunkának csak egyszeres váltságára követelhető; kétszeres váltságának vagy annak követelése, hogy az elmulasztott községi közmunka fogadott igáserővel a közmunka kötele- lezett költségén teljesittessék, törvényes alappal nem bír. (M. kir. közig, bíróság 547/1900. számú ítélete.) — Törvényhatósági tiszti ügyészt ezen minőségben a közigazgatósági bíróság előtt a hatósági panaszjog nem illeti meg. (M. kir. közig, bíróság 510/1900. sz. ítélete.) — Ha községi biróválasztásnál csupán két jelentkező volt s a tisztujitó szék elnöke ezt a két jelentkezőt ki is jelölte, a választás csupán azon okból, mert a választási elnök nem követett el mindent, hogy harmadik jelölt is található legyen, meg nem semmisíthető. (M. kir. közigazgatási bíróság 716/1900. sz. ítélete.) — Községi közdűlő utak építéséről, kezeléséről és fentartásáról az illető község tartozván gondoskodni, harmadik személyek a községi közdűlő utak költségeihez való hozzájárulására nem kötelezhetők. (M. kir. közig, biróság 100/1900. számú Ítélete.) — Néptanítók által tani tói minőségükben birt földek után sem a tanító, sem a telekkönyvi tulajdonos iskola fentartó testület községi pótadóval meg nem róható.. (Magy. kir. közig, biróság 778/900. számú ítélete.) Özv. Néreyné. (Fuldokolva). Wert nem akarsz az orvosnak szótfogadni . . . Nem eszel semmit. Szándékosan cselekszel igy, hogy nekem bánatot okozz! Hisz tudod, hogy nem adhatlak oda, — nem halhatsz meg . . . Egyetlenem vagy . . . s nem tudnék egy napig sem élni nélküled! . . . Ákos. Csendesülj anyám! Ez mit sem használ . . . Nézz ki inkább . . . Előérzetem van. Azt hiszem, ma eljő ! Özv. Néreyné. (Letörli könnyeit, egy pillanatra, mintha megnyugvást érezne szivében.) Azt hiszed? Ákos. Igen anyám ... és az én előérzetem nem csal . . . Özv. Néreyné. (Hirtelen összeszedi magát, lesiet a veranda lépcsőzetés, széttekint s aztán visz- szajö.) Nem látom még! Ákos, (Mély sóhajjal.) Csalódnám ? Özv. Néreyné. Még csak az kellene, hogy e fölött szomorkodjál . . . Végre is ... Ki ez az asszony.- Egy szép asszony, a kihez semmi közöd. Ákos. (Bánatosan.) Megint kezded ? Özv. Néreyné. Megint, kezdem . . . Mert bosszant, bánt, hogy örökké őt lesed ! Mintha kívüle nem is volna senki e világon 1 De hát ki ez az aszzony? Néhány év előtt — fürdőhelyen, a hol mankón jártál, megismerkedtetek. A szép asz- szony megszánt, köszönöm szánalmát. Nincs szükségem reá! Ákos. Óh, mama! . . . Azok szép idők vol1900. november 25. — A cselédtörvény 117. § ának az a rendelkezése, mely a gazda és cseléd között felmerült vitás kérdésekben hozott két lényegileg egybehangzó alsóbb fokú határozat elleni további jogorvoslatokat kizárja, csupán az anyagijog terén vitássá tett kérdések érdemi elbírálására szorítkozik és az alaki jogra nem alkalmazható. (M. kir. közig, biróság 143/1900. számú Ítélete.) — A cselédtörvényben szabályozott felmondási idő csak abban az esetben lép érvénybe, ha erre nézve a szerződési egyezkedés alkalmával más ki nem köttetett. (M. kir. közigazgatási biróság 104/1900. számú ítélete.) — Ügyvédi kégviselet mellett beadott felebbezésre hozott határozat mindenkor a képviselő ügyvédnek kézbesitendő; ha az nem az ügyvédnek, de a félnek kézbesittetett volna : akkor az ügyvéd ezen határozat ellen ügyfele képviseletében jogérvénynyel bármikor élhet panaszszal a m. kir. közigazgatási bíróságnál. (M. kir. közig, bíróságnak 8 2/1900. számú határozata.) HÍREK. — Perczel Dezső, a képviselőház elnöke, november hó 20-án az általánós királyi kihallgatás előtt vezette Ő Felsége elé a V'órösmarthy-szobox- bizottság elnökségét, hogy megköszönje Ó Felségének a szoborra juttatott 10000 koronás ajándékát. Perczel Dezső, mint a bizottság egyik elnöke, hosszabb beszédben adott kifelezést a nemzet hálájának a nagylelkű adományért. A Perczel családhoz Vörösmarthy-emléke kegyeletesen fűződik, mert tudvalevőleg Perczel Dezső édes atyjának és testvéreinek Vörösmarthy Mihály volt fiatal korában Bonyhádon és Börzsönyben a nevelője. — Emlékünnepségek. Boldogemlékü Erzsébet királynénk névünnepe alkalmával az ország minden részében kegyeletes ünnepségeket ültek, Szegzárd sem maradt el az ünneplők sorából; de a vármegye többi községében is megemlékeztek a fölséges királyasszonyról. Szegzárdon úgy a gimnázium ifjúsága, mint a polg. íiu- és leányiskola növendékei szép ünnepséggel áldoztak hazánk pártfogója emlékének. Az elemi iskolai tanulók is ünnepet ültek e napon : misét hallgattak, sőt az újvárosi iskolában emlékbeszédben is volt részük. — A katholikus népgyülésen f. hó 20-án Budapesten Streicher József, paksi plébános is előadást tartott a katholikus ifjúsági egyletekről. Az előadó a falusi serdültebb ifjúság elhanyagolt nevelésére utalva és a reá várakozó erkölcsi veszélyeket vázolva, sürgette, hogy a falusi iljak művelésére és védelmére alakítsanak mindenütt legény-egyleteket. — Államsegély. A vallás- é: közoktatásügyi! miniszter Grüner Gyula várdombi rom. kath. tanító fizetésére a kért államsegélyt kiutalványozta. — Uj anyakönyvvezetök. A belügyminisztérium vezetésével megbízott magy. kir. miniszterelnök a gyula-jováncai anyakönyvi kerületbe Stockinger János segédjegyzőt, a kocsolaiba Krssák Ödön községi Írnokot, a rególyibe Keszler Károly segédjegyzőt, a mórágyiba Skerlecz József segédjegyzőt s a kónyiiba Dobján Gergely községi birót anyakönyvvezető helyettesekké nevezte ki és az utóbbi kivételével, valamennyit a házassági anyakönyv vezetésével és a házasságkötésnél való közreműködéssel is megbizta. — Előléptetés. Dr. Rudolf Béla szombathelyi törvényszéki jegyzőt, ki nemrég még Szegzárdon volt aljegyző, kinevezték Gödöllőre aljárásbirónak. — Szegzárd szőlőtermése. Szegzárd község elöljárósága a múlt héten fejezte be a szőlőbirtokosoknál az idei termés össze- irását. Az összeállított kimutatás szerint Szegzárd területén 20.189 hektoliter szőlőcefre (csömöge) termett. — Hármas tudor. Csizmazia Alajos harci plébános a múlt héten tette le az utolsó jogtudományi szigorlatot a budapesti tudományegyetemen. Az ambiciózus és kiváló képzettséggel biró fiatal pap most már három tudóid oklevelet kapott, nevezetesen a kánoni, államtudományi és jogtudományi tudori oklevelet. Nem kételkedünk benne, hogy a pécsi egyházmegyének ezen nagytudományu, jeles lelkész-tagja nemsokára méltó előléptetésben fog részesülni, mert az mégsem volna a méltányossággal és igazsággal összeegyeztethető, hogy továbbra is az egyházmegyének úgyszólván egyik legkisebb és legfélreesőbb községében — llarczon funkcionáljon háromszoros tudori oklevelével. — Erzsébet-napja Tolnán. Folyó hó 19-én a tolnai róm. kath. templomban gyászisteni tiszteletet tartottak boldogult Erzsébet királynéért. Megjelentek a község összes tisztviselői és a 12. dzsidás- ezred egy két tisztje is. — A decsi rablótámadás. Decsen — mint tudósitónk irja — folyó hó 18-án este 7 órakor Guttmann Menyhért boltjába egy bekormozott képű ember állított be, és cigarettát kért. Pár perc múlva egy másik kormosképü atyafi rontott be, és kijelentette, hogy Guttmann aranyórájáért és pénzéért fáradtak ide. Nagyobb nyomaték kedvéért a két rabló revolvert rántott elő, de* a kereskedő nem vesztette el lélekjelenetét: a reászögezett revolve- ket félreütötte, úgy, hogy a golyók a falba fúródtak. A felesége pedig ezala't segítségért kiabált: mire a rablók megugrottak. tak! Nagyon szép idők. Én bicegve — ő mellettem, lassan lépkedve, órákig jártuk az erdő mélyét és beszélgettünk. O nem unta magát a szegény, sánta ember közelében . . . Vidám jókedvű volt . . . Mintha a gondviselés küldte volna nekem jótékony nemtő gyanánt. Amióta beteg vagyok, azóta is eljő hozzám, gyakran! Miért? Hisz én senkije se vagyok! Egy szegény haldokló, a kit látni — nem jól esik. De ő azért el el jő s vele beköltözik a szomorú házba az élet, a napsugár ! Özv. Néreyné. (Duzzogva.) Lám . . . milyen lelkesülten tudsz róla beszélni . . . Velem órahosz- szat hallgatsz . . . Rövid és kedvetlen feleletet adsz! . . . Az ő nevét csak említenem kell és te egészen föléledsz . . . akkor aztán elbeszélnél róla egész napon át . . . Ákos. Mert jó, nemes és igazi részvéttel van sorsom iránt. Meglásd, anyám, ma is eljön. Özv. Néreyné. Hát csak jöjjön 1 Bár itt volna már. Elmondanám, neki, hogy nem eszed meg a levesedet s nem veszed be az orvosságot! . . . Ákos. (Sápadt mosolylyal.) Oh, csak panaszolj be nála . . . (Pillanatnyi csend. Ákos szemei mindegyre a veranda lépcsőzetén révedeznek. Az anya elmerül bánatos gondolatokba. Igazán jó volna, ha eljönne az a kacér, szép asszony . . . Szegény fia egy-két percig boldog volna . . . Égő kin nyilai a szivébe, mikor arra gondol, hogy az egyetlen, imádott gyermek, a kit a halál ssele meglegyintett, utolsó óráit sem adja neki egészen, osztatlanul.) Ákos. (Fölriadva.) Anyám . . . ő jön !Hillőd ? A selyemruhája suhog . . . Menj elébe! Özv. Néreyné. (Lefut a lépcsőzeten s csakhamar visszatér Eőry Bálintnéval. Magas karcsú alak, igéző szépség, szemei kifejezhetetlen nyájasságot sugároznak. Ajkai körül pici gödröcskékből a legédesebb mosoly fakad. Rythmikus léptekkel közeledik a beteg felé, s már messziről nyújtja felé a kezét.) Ákos. (óriási erőlködést visz véghez, hogy a kis kacsokat ajkaihoz emelje, aztán bágyadtan dől vissza vánkosára és kimerültén suttogja.) Ah . . - eljött . . . köszönöm ! Eőryné. Hogy van a betegünk!? Özv. Néreyné. Mindjárt be fogom vádolni . . - Megfenyegettem vele az imént . . . Megtegyem? Eőryné. (kacag, s fényes gyöngysora kivilla- nik piros ajkai közül.) Csak vádolja be, asszonyom! Majd én Ítélek felette 1 Ákos. (Elragadtatással nézi Eőrynét, tekintetével majd elnyeli. Szemei majd tűzben égnek, arcára lázas pir ül ki. Vonásain boldog megelégedés árad el. Egy szót se tud szólani. Reszketve gondol arra, hogy az édes látomány csak rövid ideig fog tartani.) Özv. Néreyné. Először is az a panaszom van ellene, hogy nem ette meg a levesét ... Itt van . . . Már kihűlt. Eőryné. Lehetséges ! De talán, ha újból fel melegittetné?
