Tolnavármegye, 1900 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1900-11-18 / 46. szám
2. TOLNA VARMEGYE. 1900. november 18. magát, mert a polgári törvénykönyvben az egész nemzet jogi felfogásának kell letéve lennie. De e közben egy pillanatra se tévesz- szük szem elől Plósz szavait, melyekkel nyilvános bírálatra hívja fel a nagy közönséget: >Ne kicsinyes érdek, ne rokon- vagy ellenszenv vezesse a bírálatot, hanem a nagy nemzeti munka öntudata!« Mutassa meg a magyar társadalom, hogy nemcsak tud és képes, hanem akar is e nemzeti kincsünk minél tökéletesebb kicsiszolásában részt venni és van benne tudás, a társadalom sebein és saját életérdekein segíteni. VÁRMEGYE. — A közigazgatási bizottság november havi ülését folyó hó 15-én tartotta meg gróf Széchenyi Sándor főispán elnöklete alatt. Jelen voltak : D'óry Pál, Simontsits Elemér, Kurs Vilmos, Tihanyi Domokos, Fink Kálmán, Perszina Alfréd, Boda Vilmos, Fördős Vilmos, Bernrieder József, Krcsmárik Pál, Jeszenszky Andor, Ötffy Lajos, Wosinsky Mór, Totth Ödön, dr. Hangéi Ignác, Mayer F. Andor. Elmaradásukat igazolták; Döry Dénes, dr. Kramolin Em:l, Percei Lajos és Kovách S. Endre. As alispán jelentése szerint: Október hó folyamán az alispáni hivatalhoz beérkezett 1996 ügydarab, szeptember hóról hátralékban maradt 553 drb., elintézendő volt tehát összesen 25+9 drb., ebből elintéztetett 2276, elintézetlen maradt 264 drb. A csendőrkerületi parancsnokság által közölt esemény jelentés adatai szerint a közbiztonság állapotában hátrányos változás nem állott be. — A törvényhatósági és községi közigazgatás menete kielégítő volt, mégis két közeggel szemben fegyelmi eljárás alkalmaztatott, rendbirságolás pedig 7 esetben történt. A vármegyei gyámpénztár és házi pénztár folyó évi október hó 18-án megvizsgáltatván, ott az ügy és pénzkezelés a fenálló szabályok értelmében kifogástalannak találtatott. A tiszti főorvos jelentése szerint : A közegészségi állapot a lefolyt október hónapban jelentékenyen rosszabbodott, a fertőző betegségek kiválókép pedig a súlyosabb természetű vörhenynek járványszerű föllépte által, mely a dunaföldvári és tamási-i járásokban az elmúlt hónapban 105 megbetegedéssel, 22 halálesettel tette kedvezőtlenebbé a közegészségi állapotot. A szokottnál nagyobb mérveket öltött a hastífusz is, melyből a hat járásban összesen 65 betegedési eset észleltetett 6 halálos kimenetellel. Súlyossá teszi az állapotot még j azon körülmény, hogy mindkét betegség hosszú lefolyásánál fogva hetekig tartó egészségi zavart okoz. Ugyancsak a fertőző betegségek folytán szükséges volt Dunaföldvárott az összes iskolákat, Pakson az orthodox izraelita iskolát s a róm. kath. leányiskolát és a községi ovodát bezárni. A szeg- zárdi »Ferenci közkórházban szeptember hóról ápolás alatt maradt 275, októberben felvétetett 110, ápoltatott összesen 385, elbocsájtatott gyógyulva 61, javultan 21, gyógyulatlan 10, meghalt 17. — Az árvaszéki elnök jelentése szerint október hó folyamán az árvaszékhez 3697 beadvány érkezett, amihez az előző havi 1078 drb. hátralékot hozzáadva, elintézendő volt 4775 drb. Ebből feldolgoztatott 3677, elintézetlen maradt 1098. A hátralék emelkedését a beadványok szokatlan nagy száma okozta. A pénzügyigazgató jelentése szerint a múlt hó folyamán adókban és illetékekben +68425 k. 36 f. folyt be, 30890 k. 89 fillérrel kevesebb, mint a múlt év megfelelő időszakában. A ktr. főmérnök jelentése szerint az állami és megyei utak jó karban vannak. A kavicsszálli- tás folyamatban van, s az építkezési munkálatok is befejezéshez közelednek. A kir. ügyész jelentése szerint a szegzárdi kir. fogházban október hó folyamán 78 egyén volt letartóztarva. kik közül fegyházra 5, börtönre 40, fogházra 27, elzárásra 1 volt Ítélve. Vizsgálati fogoly volt 4, fólebbezés alatt állott 1. A fogházi kórházban tizenegy beteg volt, felgyógyult közülük hat. A közgazdasági előadó jelentése szerint: Az őszi vetési munkálatok be vannak végezve, a vetések azonban a hosszasan uralgó szárazság miatt csak igen elkésve keltek ki, úgy, hogy mostani állásuk gyenge és még hosszabb enyhe őszi időre volna szükség, hogy csak némileg is megerősödve kerülnének a tél elé. Szüléink termése ez évben már jelentékeny, az átlag kát. holdankint 20 hectl. körül áll. — Az uj borok minősége igen kiváló, a kereslet ennek dacára mindeddig igen lanyha. — A kereskedelem az utóbbi napokban mégis némi Az ismeretlen hallgatott. — Megengedi, — kérdeztem — hogy egy tanácsot adjak önnek? Hagyja ott a kötelét — észrevettem, hogy többet ér, mii.t az enyém — menjen haza. Meg fogja egy napon nekem köszönni. A fejét rázta. •— Meg akarok halni. — Ne szerezzen magának holnapra maró megbánást, — folytattam szelid rábeszéléssel; ragaszkodtam a helyemhez. — Ha el lesz temetve, hasztalan bánkódik majd a szelességén, későn lesz. — De hát ön nem tudja, mi történt velem! — Sejtem. — Nem, nem sejtheti. Egy nő, a kit imádok, uram, akiért . . . És erre elbeszéli nekem a történetét. Különös ! Szakasztott az enyém volt! Ez a találkozás gondolkozóvá tett. — Az ön hallgatását helyeslésnek veszem, — mondta Charles. Megtudtam, hogy Charlesnek 1 Ívják. — De távolról sem! — mondottam. Nem akartam' szélkakasnak látszani. — Nincs az ön történetében semmi, a mi indokolná ezt a kötél-véget. És Charles elkezdett engem érdekelni. — Lássuk, barátom, meg kell gondolni a dolgot. Aliért akarja, hogy jobban bánjanak önnel, mint másokkal, kiket a kedvesük nap-nap után megcsal ? — Nem csalják őket olyan szemérmetlenül, mint engemet csaltak. — Bocsánat. — Oh, nem! — De igen. — . Nem. —• Igen . . . feringettét ! Én is tudnék vala- ! mit mondani. Nos, más szeretőt keres magának, egy sokkal jobbat. Hiszen van elég ! — Jobbat ő nála? . . . Lehetetlen! — Ugyan menjen! — Neki nincs párja. — Dehogy nincs. — Oh, nincs bizony! — De van. — Nincs. — Oh, az első pillanatban ilyen gondolatai vannak az embernek; de egy hónap múlva majd meglátja. Beszédemet oly nagy bülcsességünek tartottam, hogy lassankint egész kéjjel hallgattam magamat. Folytattam: — És aztán mit nyer vele, ha meghal ? Oh, szeretném, ha megmondaná nekem, mit nyerne vele! A nőnek, ki önt elhagyta, van szive, vagy nincs. Ha van neki . . . — Oh, bizony nincs! — Természetesen nincs neki. Az ön halála tehát csak hizeleg neki. Mindig büszkévé teszi a nőt, ha öngyilkosságot követtek el miatta. Lássuk, hát büszkévé akarja őt tenni? És az ismerősei? Alit gondol, minő halotti prédikációt mondanak ezek ön fölött? — »Milyen ostoba volt!« fogják kiáltani. Igen, Charles, az a leány is együgyüpek j fogja önt tartani és igaza lesz. Ékes-szólóvá lettem. Alert hát pár pillanat óta éreztem, hogy a saját ügyemet védem. Mindazt, a mit magamnak kellett volna elmondanom, elmondtam most Charlesnak, az én Charles barátomnak ; mert már szerettem őt egész szivemből s ő is viszonozni látszott érzelmeimet. Annyi meggyőződést vásárlásokat tett, a mi évek hosszú sora óta most ; történt először. Az árak igen tág határok között mozognak, 10 írttól 25 frtig, a minőség szerint. — Az állategészség általában kielégitő és a kereslet különösen a bonyhádi tarka marha iránt igen élénk és a fizetett árak is elég jók. — Takarmány és szalma készlettel a gazda elég jól el van látva,, úgy, hogy e téren hiány nem fog beállani. — A gazdasági őszi munkálatok általában élénk folyamatban vannak, úgyszintén nagyobb mérvű talajforgatások is a vármegye egész területén a jövő i tavaszra leendő uj szőlőtelepítésekhez. A munkás viszonyok rendesek és jóknak nevezhetők. A kir. tanfelügyelő jelentése szerint : Ezen hó alatt 10 iskolát és 1 menedékházat látogatott meg, továbbá résztvett a »Mecsekvidéki tanitó-egyesüle- tek«-nek gyűlésein. Meglátogatta az alsótengelici, | középtengelici, kistengelici, kiskajdacsi, a bátai al- és főszögi és a várdombi rk., továbbá a bikácsi és györkönyi ág. ev., végre a bátai ev. ref. iskolákat ; legvégül a györkönyi községi állandó menedékházat 18 tanteremben. A meglátogatott iskolákban elért eredményt kielégítőnek minősiti. — A községek hivatalos ügyeiben a fuvarozással és küldöncök használatával felmerülő költségek a község közigazgatási költségeire szükséges kiadásokat képeznek, s mint ilyenek, a menynyiben a községek törzsvagyona jövedelméből nem fedeztetnek, a községek által pótadó utján lévén fedezendők : a fuvarral bírókra külön váltság címén ki nem vethetők. (M. kir. közig, bíróság 1900. évi 631. sz. határozata.) | — Útadó ügyben, a.) Az előző évi államadó az útadó kivetésének nem alapját, hanem csupán kulcsát képezi, b.) Valamely ingatlan uj, tényleges birtokosa az ingatlan előző évi állami adója arányában kivetett folyó évi útadót akkor is viselni köteles, ha az ingatlannak előző évi állami | adóját még az ingatlan volt, tényleges birtokosa fizette is. (M. kir. közigazgatási bíróság 2939/1900. számú ítélete) — Községi tiszt újításnál a régi elöljáróság tagjai, habár megbízatási idejük letelt, mégis mindaddig, mig hivatalukat utódaiknak át nem adják, szavazati jogukat gyakorolhatják. (M. kir. közigazgatási biróság 892/1900. Ítélete.) — Diófáknak a parton való ültetésével elkövetett kihágás esetében, az ültetés idejétől az eljárás megindításáig eltelt idő alatt a cse- lekvény büntethetősége nem évülhet el, mert az élőfáknak a parton való fentartása is kihágást képez. (A m. kir. földmivelésügyi miniszter 1900. évi 36679. sz. határozata.) öntöttem eszméim szolgálatába, hogy Charles a karjaimba vetette magár. — Csináljon velem, a mi önnek tetszik! — mondta. — Nos, — feleltem nagyot sóhajtva, mi elárulta a gyomrom mély ürességét — menjünk reggelizni ! Visszavittem őt a szállóba. A felindulás gödröt váj, és nekünk útközben borzasztó étvágyunk jött. Az asztal, a mely mellé telepedtünk, még inkább provokált bennünket csillogó terítékeivel, hófehér abroszával, aranyhéju kenyerével, tündöklő poharaival. Mikor aztán a lázasan lenyelt első falatok után pár korty kitűnő bordeauxit töltöttünk magunknak, szótlanul néztünk egymásra és szemünk kölcsönösen ezt látszott mondani: — Ugy-e milyen jó az élet ? — Mégis, ha nem találkoztam, volna önnel! sóhajtott Charles, hálával telt szívvel. És én a magam részéről elgondaltam: — Terringettét! ha nem találkoztam volna vele ! — Tudja-e, — mondta a fiatal ember egy újabb harapás után — hogy hallatlan véletlenség volt, hogy ön éppen az erdőnek abba a részébe jött, a hol engemet talált! Én hallgattam. — De hát — kiáltott fel hirtelen — mi az ördögöt is keresett ott olyan korán reggel ? Önkénytelenül is elpirultam. — Ön nem fog nekem hitelt adni, — mondtam neki. — Felkötni mentem oda magamat, mint ön. — Ah bah! Társam hangos nevetésre fakadt. — Ez aztán nagyszerű ! — És koccintottunk.
