Tolnavármegye, 1900 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1900-11-04 / 44. szám

2. TOLNA VARMEGYE. 1900. november 4. — A községi legtöbb adót fizetőkre vonatkozólag a közigazgatási bíróság következő elvi jelentőségű határozatokat hozta: 1. Társtulaj­donosok állami adója a községi legtöbb adót fize­tők névjegyzékének összeállításánál tulajdon arány­lag számításba veendő. 2. A községi legtöbb adót fizetők névjegyzékéből kihagyottak helyett és meg­bízásuk nélkül mások a felvételt nem kérhetik. — 3. Az egyénileg kiosztott községi közlegelő utáni állami adók a községi virilista névjegyzék egybe­állításánál az egyes birtokosok javára akkor is be- számitandók, ha az adófizetést helyettük a közbir­tokosság teljesíti, hacsak bizonyítva nincsen, hogy a kérdéses adók másokat terhelnek. 4. Az állami j adók nem kizárólag a községi elöljáróság adókimu­tatásaival, hanem egyéb közhitelességü okmánynyal is igazolhatók. 5. A községi elöljárók a községi képviselő-testületben állásuknál fogva szavazattal bírván, mint legtöbb adófizetők a képviselő-testü­leti tagságra akkor sem tarthatnak igényt, ha elöl­járóvá történt megválasztásuk ellen felebbezé.s ada­tott be, s igy ki vannak téve annak, hogy a vá­lasztás megsemmisítése esetén a képviselő testületi tagságtól elesnek. (M. kir. közigazgatási bíróság 1900. évi 737. számú határozata.) — A tiszti orvosi cint. A belügyminiszter a tiszti orvosi cim használata tárgyában a követ­kező körrendeletét bocsátotta ki valamennyi tör­vényhatósághoz: »Fölmerült esetből kifolyólag egy törvényhatóság azon kérdéssel fordult hozzám, hogy megengedhetőnek tartom e, hogy az orvosok közül azok, a kik tiszti orvosi vizsgát tettek ugyan, de tényleg nem tiszti orvosok, névaláírásaiknál a »ké­pesített liszti orvos« címet, vagy ennek »kép. tiszti orvos,« avagy »k. tiszti orvos« rövidített alakját használják. Miután a szóban levő címnek főként annak rövidített alakban való használata nemcsak a nagyközség tévesztésére alkalmas, de mert az ily jelzéssel aláirt orvosi bizonyitv á íyok — látszólag hatósági bizonyítvány jellegével bírván — vissza­élések elkövetésére is adhatnak alkalmat, — a kérdéses címnek, vagy rövidítésnek nem tisztiorvo­sok által való használatát megengedhetőnek nem tartom s azt, a kbtkv. 45. §-ának súlya alá eső kihágásnak minősítve, ezennel megtiltom. Megjegy­zem azonban, hogy a tiszti orvosi vizsgálatok si­kerrel letett, de tényleg nem tiszti orvosok — a a mennyiben ily minősültségüket aláírásaiknál jö­vőben jelezni kivánják — mindenféle rövidítés ki­zárásával csak a »tiszti orvosi állásra képesített orvos« teljes címet használhatják. A miről a tör­vényhatóságot tudomásulvétel s adandó esetben leendő alkalmazkodás végett azzal értesítem, hogy hozza ezt megfelelő utón köztudomásra. Budapest, 1900. október 8. A miniszter heiyett : Gulner államtitkár.« — Az erdei kihágások után megítélt kár- | térítés, hajtópénz és perköltség, a pénzbüntetés le­írása esetén is behajtandó. (A m. kir. belügymi­niszter 1890. évi 131. kh. sz. határozata.) —- A halászati törvény 65. §. e) pontja csak azon esetre vonatkozik, ha a halászjegygyel nem biró egyén másnak nevére szóló, vagy érvé- , nyességre nézve lejárt halászjegygyel halászik, j vagyis, ha az ellenőrző közegek félrevezetése fo­rog fenn. Egyébként a halászjegy nélkül való ha­lászat ténye a 66. § alapján külön csak akkor büntetendő, ha egyidejűleg egyéb halászati kihágás az illető fél által el nem követtetett. Az elkobzott I tárgyak megsemmisítése csak arra az esetre ren- j delhetők el, ha azok használata tiltva van, külön­ben pedig értékesítendők s a befolyt összeg ugyan­azon célra fordítandó, melyre az illető kihágások után kirótt pénzbüntetések. (A m. kir. földmivelés- ügyi miniszter 1900. évi 26.226 sz. határozata.) HÍREK. — Perczel Dezsőt, a képviselőház el­nökét, a fővárosi Vörösmarty-szoborbizottság tiszteletbeli elnökévé megválasztották. — Személyi hir. Tomcsányi Lajos, szegzárdi m. kir. közalapítványi uradalmi felügyelő folyó hó 1-én kezdette meg hivatalos működését. Tomcsányi eddig a vallás- és közoktatásügyi minisztérium ala­pítványi osztályába volt szolgálattételre berendelve. — Katonai előléptetések. A novemberi elő­léptetések alkalmával a szegzárdi származású Ben- czelits Istvánt a honvédgyalogságnál 1. oszt. száza­dossá, a harci származású Zöld, Mórt II. oszt. szá­zadossá, a szegzárdi származású Sáfáry Lászlót csendőrhadnagygyá, a honvédlovasságuál Reich Árpádot II. oszt. századossá, Pirczel Ármándot fő- hadnagygyá, a honvédgyalogságnál Lausckmann Jenőt II. oszt. századossá léptették éli. — Karácsonyi vásár. Az egyesült szegzárd-tolnamegyei nőegylet elhatározta, hogy december hó 16-án, délelőtt 10 órá­tól délután 5 óráig a városháza nagyter­mében, 20 fillér belépődíjjal, a szegények javára karácsonyi vásárt rendez. A külön­féle cikkek elárusitására fölkérték : Ágos­ton Istvánná. Dory Pálné, Fejős Imréné, Jeney Lászlóné, Krcsmarik Pálné, dr. Leo­pold Kornélné, Leicht Lajosné, dr. Müller Ferencné, Nits Istvánná, Oszolyi Károlyné, dr. Szászy Endréné és Vilesek Sándorné úr­nőket, s ezenkívül még 26 elárusító leányka is segédkezni fog az eladás körül. — Bonyhádi Perczei József vezérőrnagyot, a 4. honvédlovas dandár parancsnokát, mint beteg­ség okából szabadságoltat, jelenlegi szolgálati állása alól O Felsége fölmentette. — Honvédzászlóalj Szegzárdon. La­punk múlt számában «Helyőrség Szegzár­don» cimü hírünkre reflektálva a «Kaposvári- politikai lap azt írja, hogy az ő értesülé­sük szerint a ig. honvédezred egy zászlóaljak tesz ik Szegzárdra. — Kinevezés. A vármegyei gyámpénztárnál i megüresedett segédkönyvelői állásra gróf Széchenyi [ Sándor főispán ifj. Leinetzer Lajos dombóvári ta­karékpénzt. s. könyvelőt nevezte ki. Az állás 1800 K. fizetéssel és 400 korona lakbérrel van javadalmazva. — Színtársulat Szegzárdon. Az őszi és téli unalmas napokat egy kissé fölélén- kiti a városunkba érkező színtársulat. De- mény Albert színigazgató társulata holnap jön Szegzárdra Kalocsáról, hol elég szép pártolásnak örvendett. A társulat, mint ben­nünket értesítenek, kiváló jó erőkből áll.. Az igazgatón kivül a társulat férfi tagjai közül jobb erők : Balogh Árpád hős szerel­j mes, volt színigazgató, Bátori Béla bonvi- vant, Abonyi, Dunai komikusok ; a hölgyek ; közül Losonczy Juliska és Kőr'ósy Valér éne- ; kesnők, Fehér Laura és Szabó Mariska drámai színésznők. Külön zenekara is van a társulatnak; műsora pedig a fővárosi színházak legjobb újdonságait foglalja ma­gában. Dobos Nándor, a társulat fiatal tit­kára már itt van városunkban; ő van megbízva a bérletgyüjtéssel, s eddig már szép eredménynyel gyűjtött bérleteket; vá­rosunk előkelő családjai közül igen sokan jegyeztek elő helyeket. Csütörtökön kezdik meg előadásaikat. — A szegzárdi rabbi Budán. A budai izr. hitközség a már másfél év óta üresedésben levő rabbi-állást most szándékozik betölteni. E végből a hitközség elöljárósága meghívta próbaszónoklatra dr. Ungár Simont, a szegzárdi hitközség nagy- tudásu főrabbiját, ki az elmúlt szombaton egyházi beszédeket mondott s próbaszónoklatai nagy hatást keltettek. — Vikárius Duna-Földvárott. Megyéspüspö­künk Bencze István duna-földvári apátplébános mellé, minthogy az apát sokat betegeskedik, Hord- esek Ede segédlelkészt vikáriussá (a lelkiekben) nevezte ki. — Halottak emléke. Múlt csütörtökön este, halottak napjának előestéjén a szegzárdi temetők telve voltak közönséggel; a sírokra koszorúkat, virágokat, lámpákat és gyertyákat helyezett el a kegyelet; könnyes szemekkel és nehéz szívvel áll­ták körül a sírokat azok, kiknek szerettei már örök álmukat aluszszák a föld alatt. A halottak iránt ér­zett kegyeletes visszaemlékezés megható napja ez az ünnep, melyen eszébe jut mindenkinek az inte­lem : emlékezzél meg a halálról, mert porból lettünk, porrá leszünk 1 A kajdacsi nótárius búcsúztatója. 1861-ben. Zsigmond Imre, volt kajdacsi jegyzőt 1861- ben a kajdacsiak valósággal kivitték a faluból, bú­torával, mindenével egyetemben. A falu nótáriusa elkeseredésében búcsúzó verset irt'a kajdacsiakhoz, s ez az érdekes búcsúzó ekként szólott : Tolna vármegyének Sárvize mentében Ál! Kajdacs faluja Sodorna képében. Zsandárnak, pandúrnak volt mindig tanyája, Mégis a környéknek vala nagy kárára. Sőt még fináncot is kvártélyoztak bele, Bár egy párt el is nyelt a Sárvíz kebele. Szolgabiró nélkül egy nap sem lehetett, Kilenc vármegyéből mind itt telelhetett. Széles e világon, a hol csak börtön áll : Ka dacsiak nélkül seholsem exisztál. Annyi a gazember e farkas veremben, Hogy nem lehet bizni már az uj mesterben. De mesteiben hagyján, sőt még papjában is Tömve a gonoszság kivül is, belül is. Üi jegyző biróval, kisbiró bakterrel, A falu bábája, a nyolc presbiterrel; Végig huncutsággal vannak már eltelve, Örege s apraja szinte kibélelve. A nemes vármegye mindent elkövetett, Hogy jóra vezényli e bűnös nemzetet; Mind hiába tette : bele fáradt szegény, Sőt még szaporodott a sok gonosz legény. | Sarcot, dupla adót ha vetett is rája : j Azt Szent-Lőrincz s Dorogh rendesen megbánta ; í Mert csak onnét kellett annak kikerülni, Mit a jó szomszédok megszoktak könyezni. | Lószerszám kocsival, lopott ló csikóval, Füstölt húst, szalonnát, ökröt a tinóval | Lopták a gaz népek s vitték szerte-széjjel; Baj vón, összeszedni mostan ötven kézzel. ; Katonaság, zsandár, finánezok, pandúrok : J Nem értek itt semmit a cifra mondurok. ! Nem régiben azt is akarták próbálni,- Hogy e népet ki kell exkomunikálni. De mit érne az is, ha tenné a pápa, Hatalma nem terjed a kálvinistákra! Pedig e bünfészek fele kálvinista, így összesen tehát csak fele pápista. Ha fele elveszne, fele megmaradna, S egy esztendő alatt újra szaporodna. Mert e gonosz fajzat mind egy atyafiság, A két felekezet egy összes komaság. * * * Kajdacsiak ! tehát tőletek búcsúzom, Halljátok meg az én utolsó búcsúszóm : Szakadjon reátok a ház gerendátok, ínséggel küzdjetek ti és unokátok; Dárdával döfődjék az oldalbordátok, Akaszsza fel magát az öreg birátok ! A Sió mentében, hol halak és rákok Számotokra nőttek, most tüzes sárkányok Teremjenek s minden pereputyátok Falják fel — s végre jöjjön a sor rátok 1 Vad egrest teremjen a szőlő indátok, A szegen üresen lógjon tarisznyátok. Paptok és mesteriek komenciós bére Kerüljön a nemes vármegye kezére, A huhér kötele kopjék el rajtatok, A mért kitettétek szegény nótárostok ! j Lopjátok el egymás két szeme világát, \ Hogy ne lássa többé sógor a komáján I Fenekestül álljon fölfelé falutok, Sóstenger fakadjon rá, mikor alusztok. Eszetekbe jusson szegény notárustok, j Kit a falu végre ti kihurcoltatok. I Infámis nép volt a kutyafejü tatár, Máig is nyögi azt az országos határ : j De Szt.-Lőrinc s Dorogh nem nyögte oly nagyon,.. ; Mint mióta Kajdacs szomszédságban vagyon. Járjatok nyárban is ködmenbe, bundába, Hogy a menykő üssön bábátok markába: Mért nem fojtogatott a barna Sióba, Vesztetek volna meg körme között sorba! Sintér koszoruzza meg a fejfátok, Az Isten áldása ne szállhasson rátok. Örültök 1 Jól tudom ! hogy tova kell menni: S nem szükség ti néktek kocsibért fizetni. Köszönöm is immár, hogy kihurcoltatok, Mert ily zsivány nép közt lakni sem akarok L

Next

/
Thumbnails
Contents