Tolnavármegye, 1900 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1900-10-14 / 41. szám
1900. október 14. TOLNA VARMEGYE. 5. VIDÉK. Némedi. Kiagy tűzvész pusztított e hó 4-én Gyérei Richard gyánti gazdaságában. Óriási szélben számos gazdasági épület, nagy mennyiségű takarmány hamvadt el és az istállókban nagyértékü szarvas-marha állomány lett a lángok martaléka. Hogy a veszedelem a cselédházakat nem érte — s így emberéletben kár nem esett, elsősorban Oravszky László némedii jegyző fáradhatatlan buzgalmának köszönhető, ki a nagy távolságot leküzdve, fecskendezővei a veszedelem színhelyén termett a községi önkéntes tűzoltóság élén. A tűzvész oka ismeretlen. Gyérei Richárd ozorai földbirtokos Némedi község tűzoltó-alapja javára 60 koronát adományozott, mivel a Gyánt pusztán 1900. évi október 4-én történt nagy tüzeset alkalmával a némedii lakosok az oltás körül hathatósan közreműködtek. Ugyanakkor a lüsoltóság részére szétosztásra 4.0 koronát utalványozott. Ozora. Ozorán folyó hó 7-én d. e. 11 órakor megható és lélekemelő ünnepély történt: az Ozora községi kisded ovoda nyittatott meg. Ezt megelőzőleg a kis gyermekek szülőikkel, vadáskülömbség nélkül, — a helybeli rom. kath. szentegyházba vonultak, hol tőtisztelendő Pintér Károly plébános ur könyörgő imát mondván, a kisgyermekeket megáldotta, majd pedig a templomból ünnepélyes menetben a kisdedovoda helyiségébe vonultak, ahol is a kisdedovoda, nevezett főnsztelendő plébános ur által, a kisgyermekekre áldást osztva, ünnepélyesen megnyittatott. Ez után Cholnoky Lajos Ózora község kitűnő jegyzője nagyszabású, gyönyörű beszédet mondott, mely mély hatást és lelkesedést idézett elő olyannyira, hogy másnap ezen beszéd hatása alatt 100-nál több kisded óvóköteles iratkozott be; ma már 160-nál is többen vannak. Ozorán — Írja tudósítónk — hála a kölcsönös vallásos türelemnek, felekezeti súrlódás nincsen, ami a most leirt kisdedovoda megnyitásakor is, megható módon nyilatkozott meg: adja is a jó Isten, hogy az emberek egymást megértsék és szeressék 1 Paks. Fényesen ünnepelték meg a múlt héten Paks nagy számú katholikus lakosai a magyar kereszténység és királyság 900 éves jubileumát. Az ünnepély a szépen feldiszitett templom téren folyt le, a hol Krivácsy Károly albiró mondott az ünnepély jelentőségét méltató lelkes beszédet. Este a kath. körben volt bankett, a melyen Streicher plébános, Szentpétery jbiró, Müller Lajos káplán és vasvári Kovács György 48-as honvéd tartottak felköszöntőket. Másnap, vasárnapon a templomban ünnepi mise volt, mely alkalommal dr. Rézbányái József pécsi theologiai tanár tartott hatalmas ünnepi beszédet, este pedig a kath. körben estély volt szebbnél-szebb élőképeknek bemutatásával. EGYLETEK. INTÉZETEK. — A szegzárdi magyar első asztaltársaság j szegény gyemekeket felruházó jótékony alapja ja- Aára folyó hó 7-én egyleti helyisége, a Pernitz-féle vendéglőben nagyszámú, díszes közönség jelenlétében sikerült szüreti mulatságot rendezett. Az érdem egyaránt illeti a társaság elnökét, Albert István urat és a buzgó igazgatót, ifj. Tóth Pált s a rendező bizottsági tagokat, kik a rendelkezésükre álló csekély eszközökkel a lehető legjobbat adták a humánus célt pártoló közönségnek. Fesztelen, magyaros jó kedv uralkodott az egész társaságon, mely megérdemlett ovatióban részesítette diszelnökét. A jótékony célra Albert Juliska k. a. egy rózsákkal és szalagokkal átfont gyönyörű szőlő- koszorút ajándékozott, mely kisorsoltatván, 7 kor. 90 fillért jövedelmezett. A szerencsés nyerő, Papp Lajos visszaadta a jótékony célnak s árverésen eladatván 3 kor. árban kelt el. Albert Istvánná- egy körfogó szőlő koszorút s egy száron tiz fej óriási szőlőförtöt ajándékozott, mely elárvereztetvén, Hiverl Ignác nyertes által visszaadatott s másodszor is elárvereztetett. A közbe jött általános szüreti nagy munkaidő miatt az estély részletes beszámolása nem volt megejthető. Bevétel volt 120 kor., kiadás 50 kor. 8 fillér s igy a szegény gyermekek felruvázási alapja javára 59 kor. 92 fillér jutott. KÖZGAZDASÁG. — Minta-parasztgazdaságok. Darányi Ignácz fóldmivelésügyi miniszer a képviselőház elé terjesztett jelentésében a minta-parsztgazdaságok létesítése tárgyában a következőket mondja: Mintaparasztgazdaságok szervezése, mely az 1897. évben kezdetett meg az okszerű gazdálkodásnak a kisgazdák között minél szélesebb körben való megismertetése végett, az 1899- év folyamán is folytatódott. A minta-gazdaság létesítése ez évben akként törI tént, hogy a vármegyei gazdasági egyesületek vagy mezőgazdasági bizottságok által kiszemelt azon kisbirtokost, kinél a szükséges előfeltételek meg voltak, gazdaságának megfelelő átalakítása körül oly mérvű támogatásban részesítettem, hogy az ennek felhasználásával végbemenő átalakulásokat más törekvő gazda önerejéből is képes legyen idővel foganatosítani. A létesített minta-parasztgazdaságok célja ugyanis egyszer s mindenkorra a megfelelő felszerelések kiegészítésére vagy megfelelően való helyettesítésére gépeket, eszközöket, tenyészállatokat, gyümölcsfákat, szőlőojtványokat, továbbá a meglevő gazdasági épületeken szükségesnek mutatkozó esek élyebb átalakitások s a trágyatelep létesítésének költségeire segélyt engedélyeztem, ezenkívül a mintagazdaságokat öt éven át (évről évre) vetőmagvak, műtrágyák, szakkönyvek, stb. engedélyezésével szán- dékszom támogatni. A segélyzett birtokos ennek fejében tartozik a meghatározott módon, illetőleg az előirt üzemterv szerint gazdálkodni s nagyobb gazdasági gépeit, melyeket egymaga teljesen igénybe nem vesz, gazdatársainak mérsékelt használati dij mellett kölcsön adni. A minta parasztgazdaságok szervezésénél szem előtt tartott ezen elvek szerint az 1899. év folyamán 20 minta-parasztgazdaság létesült s igy ma már az ország külömböző részein összesen 49 minta-parasztgazdaság látezik. A létesített minta parasztgazdaságok területe 14 és 50 hold között váltakozik, az általuk elfoglalt összes terület 531 kát. hold, segélyezésükre pedig 31.675 korona fordittatott s igy egyre átlag 1500 korona esik. Emellett a már előző években létesített mintagazdaságok is részesültek esetről- esetre, vetőmag, gyümölcsfa stb. engedélyezésével támogatásban, a minek költsége kerek 2400 koronára rúgott s igy a parasztgazdaságokra összesen 34-000 korona fordittatott. Nálunk Tolnában még nem létezik ilyen mintagazdaság, de akár a vármegye, akár a vármegyei gazdasági egyesület közbenjárása a földmivelési miniszternél könnyen ki volna eszközölhető a felállítása. SZERKESZTŐI POSTA. — 0. L. urnák. Szives tudósiiis.ít köszönjük, kérünk belőle inaskor is.-D fiy urnák. A fenti üzenet önnek is szól. Az egész közleményt térsziike miatt — sajnálatunkra — nem adhattuk ki. — Őszi hervadás. A papírkosárba került. — V—i. P—I. Sorát ejtjük. HIVATALOS HIRDETÉSEK. 696. sz./v. I960. Árverési hirdetmény. Alulirt bírósági végrehajtó az 1881. évi LX. t. ez. 102. §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a szee- zárdi kir. járásbíróság 1900. évi Sp. I. 309/2. sz. végzése következtében, Dr. Spányi Lei ügyvéd által képviselt Pir- nitzer József és fiai javára, Ott Ferenc és neje ellen, 600 korona s járulékai erejéig 1900. évi május hó 12-én foganatosított kielégítési végrehajtás alkalmával lefoglalt és 1138 korona 20 fillérre beesült kávéházi felszerelések és szobabútorokból álló ingók nyilvános árverésen eladatnak. Mely árverésnek a szegzárdi kir. jbiróságnak 1900. V. 1. 163/3. sz. végzése folytán 600 korona^tőkekövetelés, ennek 1900. évi február hó 28. mpjától járó 5# kamatai és eddig összesen 140 kor. 90 fillérben biriilag már megállapított költségek erejéig Szegzárdon előbb alperesek lakásán, azután az „Ott“-kávéházban leendő foganatosítása czéljából határidőül 1900. évi októter hó 24-ik napjának délután 3 és következő órája t aiáridőül kiíüzetik és ahhoz a venni szándékozók oly megjegyzéssel hivatnak meg. hogy az érintett ingóságok az 1881. évi LX. t. ez. 107. és 108. §-a értelmében készpénzfizetés mellett, a legtöbbet Ígérőnek beosáron alul is el fognak adatni. Kelt Szegzárdon, 1900. évi október hó 5-én. ^Cányols'y, kir. jbir. végrehajtó. 5221. sz./tlkvi 1900. Árverési hirdetmény. A szegzárdi kir. törvényszék, mint telekkönyvi hatóság részéről közhírré tétetik, hogy a 4693/tkvi 900. szám alatt kelt árverési hirdetmény- hatályon kívül helyezése mellett, Abaffy Gyu'a és az ezennel csatlakozottnak kimondott Bors János és Baka Jánosáé végrehajtatóknak, Fuksz lózsefné szül. Bors Katalin végrehaitast szenvedő ellen, 8000 korona, 2830 korona és 3000 korona tőkék és járulékai iránt folyó végrehajtási ügyében, a szegzárdi 4685. sz. tjkvben 8670. hisz. szőlő, szántóföld és présház gyüsznvölgyben Fuksz Józsefné szül. Bors Katalint illető rész 1282 korona, a szegzárdi 3488 sz. tjkvben 8184. hrsz. baktai szőlő és Présházból Fuksz Józsefné szül. Bors Katalint illető rész 1642- kor az ugyan azon tjkvben 8193 hrsz. baktai szőlőből Fuksz Józsefné szül. Bors Kbtalint illető rósz 1642 kor. —- az őcsényi 1810. sz. tjkvben 4204. hrsz. Ebesi szántóból Fuksz Józsefné szül. Bors Katalint illetőő rész 254 korona kikiáltási árban 1900. évi december hó 31-ik napján d. e. 9 órakor a kir. törvényszéki épület 8. sz. helyiségében megtartandó árverésen eladatni fog. Figyelmeztetnek venni szándékozók, hogy az árverés megkezdése előtt a fenti kikiáltási ár 10%-át bánatpénz fejében letenni, és a vételárt 3 egyenlő részletben 6% kamatokkal együtt a szegzárdi kir. adóhivatalnál, mint letet pénztárnál lefizetni kötelesek és végre, hogy az árverési feltételek a hivatalos órán alatt aluíirt telekkönyvi hatóságnál, úgy Szegzárd község elöljáróságánál megtekinthetők. Szegzárdon, a kir. törvényszék telekkönyvi osztályánál, 1900. évi szeptember hó 18-án. Gerle Jaltai» kir. törvényszéki bíró. Kislöd-városlödi mésztelep tulajdonomat képező felerészét egészségem megrongálása folytán eladni óhajtom kedvező fizetési feltételek mellett. A telep gyönyörű fekvésű, modern, szakszerű berendezéssel, 1200 waggon mész előállítási képességgel és nagy, állandó vevőkörrel. Bővebb felvilágosítást nyújt Schwarcz Lipót tulajdonos Kislödön, u. p. Városlöd, Veszprémmegye. (2938. 1— 2.) Mely szerint ezennel közhírré tétetik, hogy a szegzárdi magyar tanulmány alapítványi uradalomhoz tartozó Szegzárd nagyközségtől 4 kilométer távolságra fekvő 155,toö kát. hold területnagyságú úgynevezett „vámházi és téglatelepi“ földbirtok, melynek művelési ágai a haszonbéri és versenytárgyalási feltételekben vannak részletezve, — az azon álló épületekkel együtt az aluljegy- zett közalapítványi kerületi felügyelőség hivatalos helyiségében folyó évi november hó 5-ik napjának reggeli 9 órájában megtartandó és írásbeli zárt ajánlatok benyújtásával is összekötött nyilvános szóbeli árverésen 1901. évi október hó l-ső napjától kezdve egymásután következő 15 évi bértartamra, vagyis 1916 évi szeptember hó 30-ig terjedőleg haszonbérbe fog adatni. Az egy koronás bélyeggel és készpénzben, vagy magyar állami értékpapírokban hatszáz korona bánatpénzzel ellátandó írásbeli zárt ajánlatok, melyekben az egész birtok után évenkinti haszonbér gyanánt beígérendő összeg számokkal és betűkkel is kiírandó, s melyekben kijelentendő, hogy az ajánlattevők a feltételeket ismerik, azokat megértették és elfogadják s azoknak magukat alávetik, folyó 1900. évi november hó 5-ik napjának reggeli 9 órájáig alóljegyzett hivatalnál annyival is inkább nyújtandók be, mert később beérkezendő, vagy távirati utón tett. nem különben a feltételektől eltérő, a kellő bánalpénzzel el nem látott, vagy bárminemű utóajánlatok figyelembe nem vétetnek. Ha az ajánlattevőnek neje van, az ajánlatot annak neje is, mint leendő bérlőtárs, aláírni köteles. A részletes haszonbéri és versenytárgyalási feltételek az aluljegyzett hivatalban a délelőtti hivatalos órák alatt betekinthetők. Kelt Szegzárdon, 1900. évi októbor hó 10-én. (2936- l~3-) A m. kir. közalapit, kér. gazd. Felügyelőség.-y0 8 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
