Tolnavármegye, 1900 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1900-09-30 / 39. szám
1900. évi október 9-én. Csötönyi Györgyné ellen súlyos testisértés miatt. Tóth Sándor és tsa ellen csalás miatt. Szilágyi Mihály és 2 tsa ellen lopás miatt. Probszt Miklósné ellen gondatlanságból okozott emberölés miatt. 6. ____________________ IR ODALOM. ZENE. — A »Magyar Hírlap« jelenti, hogy Jókai Mór, Mikszáth Kálmán, Bródy Sándor, Bársony István, Herczeg Ferenc, Georges Ohnet, Emile Zola, Marczel Prevost, Ridder Haggard, Leo Tolstoj egy- egy kötet uj regényét, tehát tiz kötet regényt kapnak előfizetői karácsonyi ajándékul teljesen ingyen, azok t. i., a kik félévre előfizetnek. A negyedéves előfizető öt kötetet kap e regényekből. A ki pedig hónapról hónapra küldi be az előfizetési dijat, annak két kötet regényt küld a karácsonyt megelőző napokban, legkésőbb december 20-ikáig a »Magyar Hirlap« kiadóhivatala, — A tűz. Egy regény került ily cim alatt a magyar könyvpiacra, amelyért csaknem párbajt kellett vívnia a szerzőjének. Az eset nem volt mindennapi s a világ összes lapjai élénken foglalkoztak vele, a párisi Figaro pedig vezércikket szentelt neki. A szerző, a ki ily módon maga is csaknem regényhőssé lett: Gabriele d’Annunzió, a nagy olasz író, költő és drámairó, Duse Eleonórának, a világhírű tragikának benső jó barátja. És mivelhogy a Tűz cselekménye éppen szakasztott olyan tragikának és költőnek tüzes szerelmi viszonya körül fordul meg, mint amilyen Duse és d’Annunzio, az egész világ voltaképpen nagy, heves önvallomást és leleplezést látott a minden izében rendkívüli regényben. Mindenki elismerte, hogy ez a könyv mestermű, de sokan szemére lobbantották a szerzőnek, hogy vallomásaiban ily messzire mégsem lett volna szabad mennie. Ezek közé tartozott Marcel Prevost, a nálunk is jól ismert francia regényíró, aki Duse Eleonora érdekében szállott síkra és élesen megtámadta d’Annunziot. E támadás s a rákövetkező riposzt majdnem párbajra vitte a két, világszerte ismert irót. Már ez is elég volt arra, hogy a Tűz-et siettek a legtöbb európai nyelvre lefordítani, nagy irodalmi sikerét azonban főképpen lebilincselő érdekességének köszöni. Egy nagy művésznő és egy nagy költő szerelmi regénye ez, szintere Velencének bűbájos panorámája, amelynek leírása csodásán szép. A regény mellékalakjai Mar- gherita olasz királyné, Wagner Rikárd, Liszt Ferenc és az olasz irodalmi világ több kitűnősége. Egészen uj világot mutat be a szerző oly mesteri előadásban, hogy ez az egy mű is elégséges volt világhíre megalapítására. A szenzációs könyv most magyar fordításban is megjelent Szilágyi Béla kiadásában, aki nagy gonddal fordittatta le és felette Ízléses, elegáns formában adta ki. A gazdag, színes borítékba fűzött kötet ára 3 korona, vagy díszes stylszerü kötésben 5 korona s kapható minden hazai és pályaudvari könyvkereskedésben. Könyvpiacunk e legfrissebb újdonsága méltán számot tarthat az egész magyar olvasóközönség legnagyobb érdeklődésére. KÖZGAZDASÁG. — Sertésvész. Ozsák-pusztára a hatóság, minthogy ott a múlt napokban a sertésvész újra fellépett, a zárlatot elrendelte. — Szobatapétázással úgy a kárpitos, mint a szobafestő külön iparigazolvány nélkül logtalkoz- hatik. (A kereskedelmi miniszternek 1900. évi 34059 sz. rendelete.) — A államkincstár az »Országos Központi Hitelszövetkezet«-nél elhelyezett gyámpénztári pénzekért szavatosságot nem* vállal. (M. kir. belügyminiszternek 85,591/1900. számú rendelete.) — A törvényhatósági bizottság tagsági képesség ellen a választástól számított 15 nap eltelte után is bármikor emelhető felszólamlás, és ha az ekként felszólamlás tárgyává tett kizárási ok fen- forgása megállapittatik, az illető tagsági képességének elvesztése a megállapítással egyidejűleg következik be. (A m. kir. közigazgatási bíróságnak j900. évi 87/ksz. határozata.) — Munkára közösen vállalkozó napszámosok közötti jogviszonyból származó ügyek elbírálása a kir. bíróság hatáskörébe tartozik. (A m. kir. miniszter tanács 1900. évi március 14-én hozott határozata.) — Az ipartestületi betegsegélyzö pénztárak által az 1891. XIV. t. c. 26-ik szakasza alapján tett feljelentések következtében kiszabott pénzbírságok a törvény 84 ik szakasza értelmében a kerületi betegsegélyzö pénztárakat illetik. (A m. kir. keresk. miniszter junius hó 11-én 37960. sz. elvi jelentőségű határozata. — A reáljogu kéményseprési ipar üzletvezető által is gyakorolható. (A kerskedelrni miniszter 1900 f. évi 1959. sz. akiadott elvi határozata.) — Az ipartertületek csupán az alapszabályokban megállapított tagsági bij szedésére vannak jogosítva s ezen kívül a tagokra a költségelőirányzatban mutatkozó hiány fedezésére pótlékot nem vethetnek ki. (A kereskedelmi miniszter 19Í0. évi 22766. sz. a kelt rendelete.) — Iparkihágási ügyekben a kiszabott pénz- büntetés méltánylást érdemlő körülmények között részletekben is lefizethető. (A kereskedelmi miniszter 1900. évi 88471/900. sz. a. hozott határozata.) — Tankönyvkereskedés. Mindazokban a községekben, a hol könyvkereskedő települve nincs, a szatócsok és vegyeskereskedők népiskolai tankönyvek elárusitásával külön iparigazolvány nélkül is foglalkozhatnak. (A kereskedelmi miniszter 1899. évi 37762. sz. a. hozott Ítélete.) — A fényképészetipar. A kereskedelemügyi miniszter ur a következő leiratot küldte az Országos iparegyesületnek; Folyó évi március hó 11-én 85194/99 sz. a. kelt leiratom kapcsán ér'esitem az iparegyesületet, hogy a fényképészetnek mint hivatásszerű foglalkozásnak hová sorolása tekintetében valamennyi kereskedelmi és iparkamara, valamint az Országos iparegyesület egybehangzó véleménye alapján azon meggyőződésre jutottam, miszerint ta- gadhatlan ugyan, hogy a fényképészet jelenlegi fejlettsége mellett gyakran művészi értéket megköze - litő alkotásokat mutat fel, művészetnek mindazál- tal nem tekinthető, miután annak művelé<'e szakszerű tanulás utján elsajátítható és különben is a benne megnyilatkozó némi művészi vonást a műipar egyéb ágai sem nélkülözik. Ehhez képest tehát a szóban levő foglalkozás a műipar, még pedig a sokszorosító ipar egyik válfajának tekintendő és mint ilyen a kereskedelmi és iparkamarai illeték fizetésére köteles foglalkozások közé sorolandó. Magától értetődik, hogy ezen meghatározás csakis a hi- vatásszerüleg űzött fényképészetre vonatkozik, a műkedvelő fényképészetre ellenben ki nem terjed. Megjegyzem végül, hogy jelen rendeletem alapján a fényképészekre vissza menőleg kamarai illeték ki nem vethető és az csupán csak azon fényképészeken hajtható be, a kikre az illeték már ezen rendelet kibocsátása előtt kivettetett. — A czimfestő ezen iparra nyert iparigazolvány alapján jogosítva van a ház külső falazata azon részének befestésére, a hova az általa festet cimtábla kifüggesztetik. (A kereskedelmi miniszter 1899 évi 54294 sz. a. hozott ihlete.) — Uj cselédkönyv (másodlat) kiállithatás ának nem képezi előfeltételét az elveszett cselédkő nyv- nek köröztetése avagy megsemmisítése. (M. kir. belügyminiszternek 2775/1900- szám alattti rendelete.) — Kártalanítás a szarvasmarhákért. Az 1893. évi II. törvénycikk 5. § ának intézkedései, melyek a kártalanitás elvesztésének eseteit sorolják fel, csupán a tulajdonos birtokában leölt szarvasmarhák kártalanítására vonatkozván: az 1897. évi X. törvénycikk 3. §-a értelmében kisajátított s a tulajdonos birtokából az államkincstár tulajdonába átment szarvasmarhákra nem alkalmazhatók, minélfogva a kisajátított állatok volt tulajdonosa a kártalanításhoz való igényét akkor sem veszti el, ha a megbetegedési esetek bejelentését elmulasztotta s a ragályos betegség behurcolása vagy elterjedése ellen tett intézkedéseket és kiadott rendeleteket egyáltalán nem, vagy hanyagul teljesítette. (A m. kir. közig, bíróság 1899. évi 2324. sz, határozata.) ___________?,OLNAVARME(y«Hg. — Á llategészségügyi kimutatás. A ragadós állati betegségek állasa Tolnavármegye területén a következők: Veszettség: Kajdács 1 u.Bátal udvar, Bony- hád 1 udvar. Majos 1 udvar. Takonykor és bőr féreg: Szakcs 1 u. Juhhimlő: Udvari 2 u., 1 1. Rühkór: Szegzárd 1 udvar. Sertésorbáncz: Madocsa 4 u., Nagy-Dorogh l udvar. Sertésvész : Szakcs 30 u , Uj-Dombovár 3 p., Bölcske 5 u., Báta 1 u., Báttaszék 5 u., Harcz 10 u., Pilis 3 u., Gyönk 1 udv., Kölesd 6 udvah Szántó 27 u., Bonyhád 5 u., Börzsöny 6 udvar. Czikó 11 udvar. A szegzárdi anyakönyvi hivatal értesítése: folyó évi szeptember 22-töl szeptember 29-ig. Született: 8 gyermek, 5 fiú és 3 leány. Házasságot kötött: Koszorú István — Greits Júliával. Meghalt: Paluga Ágoston, Flanday József, Pirkner László, Almásy Margit, Szeltner Ilona. NYILTTÉR*______ Te kintetes Hainrikffy Pál urnák Ó-Dalmand. Megbízásunkhoz képest megjelentünk Lul)ik Sándor urnái és tőle a Hozzád intézett és a „Tolnamegyei Közlöny“ folyó hó 19-én megjelent számában is közzétett levélben foglalt sértésekért elégtételt kívántunk. Lubik Sándor ur kijelentette, hogy semmifele elégtételt nem ad, hanem a bíróságra bízza az ügyet. Midőn ezt tudomásodra hozzuk, az ügyet ezzel befejeztük. Dombóvár, 1900 szeptember 22. Dr. Rolf Aladár s. k. Reich Oszkár s. k. Nyilatkozat. Fenti levél következtében Lubik Sándort becsületsértésért feljelentettem a bíróságnál. Ó-Dalmand, 1900. szeptember 23. llainrikffy Pál s. k. * Ezen rovat alatt közöltekért nem vállal felelősséget a szerkesztő. 1900. szeptember 30. ind. érk. 820 822 8°o 3°° uj Budapest 1“ 822 ll31 n01 451 ; H érk. . ind. 111® 5°° 52 5 ü ti55 510 1 Sárbogárd W ind. érk. lö40 40t 1122 (JŐ6 221 62 Nagy-Dorogh 918 205 922 719 3°° 7IO Kölesd-Tengelic 847 128 92 739 3s° 722 Hidja-Apáthi 8-5 1254 822 8°° 4O0 750 Tolna-Mözs go* l216 82 818 424 8°9 érk. ind. 740 11“ 822 830 4.39 82í Szegzárd Ind. érk. 730 U26 7— 8« 451 82 Őcsény 7I8 ll14 742 8Ő5 ő07 82 Decs 7O6 HOZ 730 911 52ö 921 Pilis-Berek 65° 1042 72 92= 540 92 Bálaszék 636 1025 1700 ll22 — 1122 Bonyhád A I 522 — 5«' •JiO — 1255 Dombóvár I 322 — 03° 822 — 820 Y Budapest n 822 — 8°° érk ind Az este 6 órától reggeli 6 óráig érkező és induló vonatoknál az idő percei fekete vonallal vannak aláhúzva. i
