Tolnavármegye, 1900 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1900-09-30 / 39. szám
— Az ország címere iparcikkekben. A belügyminiszter az ország címerének való használata tárgyában a következő körrendeletét tette közzé: Az ország címerének iparcikkeken való hasz- nálhatása tekintetében a közönség könnyen előálló fogalomzavarnak elejét veendő, kijelentem, hogy az 1883 évi XVIII. törvényeik 1. §-a szerint . magánosok, magánjellegű testületek, vállalatok és intézetek közül az országos címert gyári vagy iparcikkeiken, áruikon, üzleti helyiségeiken, cimtáb- láikon, címlapjaikon (etiquette), üzleti nyomtatványaikon stb. csak azok használhatják, kik arra a- miniszterelnöktől engedélyt nyertek. E törvényes rendelkezés akként értelmezendő, hogy a címert használó személyével, vagy cégével összeköttetésben álló, az egyén, vagy cég minősegének jelzésére szolgáló engedély nélküli cimerhasználat tilos, tehát oly használat, mely azt a vélemet, kelthetné, hogy az illető vagy hivatalos személy, vagy hogy az állammal, vagy állam kormányával valamely érdekviszonyban áll, vagy pedig, hogy a címert használó e jogosítványt megkülönböztetés vagy kitüntetésül kapta az államhivatalomtól gyárának, ipari és kereskedelmi üzletének kiválósága vagy pedig a készitett vagy elárusított gyári vagy ipari cikkekuek, áruknak kiváló minősége elismerésül. Ha ellenben valalaki a címert magát készíti vagy elárusítja, vagy pedig, ha a címer puszta ékítményt képez valamely iparcikken, mindeu vonatkozás nélkül az előállttó vagy elárusító személyére vagy cégére: ez nem tekinthető törvény szerint minősülő cimerhasználatnak, s az ily cimerhasználat az idézett törvény szempontjából korlátozás alá nem esik. — Illumináció. Kraján György, Varga János, Salamon Mihály, ifj. Dávid Peter, Bárdi Mihály és Varga György alsó-nyéki lakosok alaposan tele- szítták magúkat a hegy levével 23-án éjjel. Hogy azonban ne csak ők legyenek illumináltak, de az éj sötétje is, Dávid Péter szivarragyujtás közben Salamon József szalmáját meggyujtotta. — Betörés. Kuncser Ferencz bátaszéki mészáros lakásán lolyó hó 23-án éjjel néhány betörő erősen kezdett működni, ámde a zajra a mészáros legény fölébredt, és a látogató urakat meg- ugrasztotta. — A faluzó levélhordók s a községek. Ama községek számára, melyeknek postahivataluk nincs, de mégis nagyobb postai forgatnunk vau, a kereskedelmi miniszter tudvalévőén kézbesítő és gyűjtő- járatok intézményeit, vagyis a faluzó levélhordókat rendszeresítette. A belügyminiszter most körendele- tet intézett valamennyi vármegyei törvényhatósághoz, s figyelmeztette őket az uj intézménynek a községi hivatalokra vonatkozó szabályaira. A kereskedelmi miniszter ugyanis a kérdést akként rendezte, hogy a községeknek, községi vagy körjegyzőknek, valamint a portomentességet élvező egyéb hivataloknak és hatóságoknak szóló, illetve részükről feladni kívánt hivatalos (portómentes) közöuséges és ajálott postaküldeményeket a kézbesítő és gyűjtőjárat után díjmentesen kézbesíti, illetve szállítják be a postahivatalhoz és községek, vagy más hivatalok, a mennyiben a faluzó levélhordók intézményét igénybe venni óhajtják, csakis hivatalos (portomen- tes) csomag-és pénzküldemények közvetítése fizetnek a járat fentartási költségeihez való hozzájárulás gyanánt bizonyos mérsékelt összegben megállapítandó évi átalányt. Ennek nagyságát a községek, vagy más hivatalok kérésére az illetékes posta- igazgatóság állapítja meg. A belügyminiszter rendeletén kiemelni, hogy elvárja az uj postai intézménynek a községek részéről való támogatását. — Mi az a kihágás? Egy valakit nemrégiben megharapott a kutya. Hogy megállapítsák a kutya azonosságát s Így annak gazdája megbüntethető legyen, a megharapott egyént megidézte a kihágási ügyekben bíráskodó rendőrkapitány. Az idézésben csak ennyi volt jelezve: »kihágási ügyben«. S megijedt ettől a megidézett egyén, hogy hát mi lesz anost ő vele? 0 soha életében nem »hágott ki« : miért akarják hát kérdőre vonni. Mikor aztán megjelent s tanúként kihallgatták, hogy melyik kutya harapta meg, látván, hogy nem lesz semmi baja, igy szólt el nem palástolható örömmel: — Furcsa! Engem harapott meg a kutya s mégis énrám akarták fogni, hogy én követtem el kihágást!? 1900. szeptember 30. — Haldoklik a copf. Mindazok, a kik nagy figyelemmel s talán változó lelkesedéssel kísérik a pekingi eseményeket, bizonyára kapva-kapnak e híren azon hiszemben, hogy tán az a bizonyos, egyébként boroltvált fejekről alálógó khinai copf került agóniába. Ama boldogok kedvéért azonban, kik a khinainál egyéb copfot nem ismernek, előre is kijelentjük, hogy — fajdalom — nálunk is megvan ez a csodabogár s bizony kevesen vannak az ügyes-bajos emberek közi ött, kik nem ismerik a »hivatalos copfot«. Nos, hát ennek az örökké hátrafelémenő rákszerü állatnak üzent hadat most Hegedűs Sándor, a kereskedelemügyi miniszter, ki felhívta az összes posta- és távirda igazgatóságokat, hogy magányosok által benyújtott beadványokat, úgy szintén a hivatali forgalomban levő aktákat mihamarább elintézzék, az úgynevezett közbevetett intézkedéseket — melyek rendszerint csak az ügy végleges elintézése gyorsaságának rovására tehetők — lehetőleg kerüljék s főleg mellőzzék azt az eddigi dívott sok hiábavaló írásra okot szolgáltatott cafrangot, mely főleg a »van szerencsénk hivatalos tisztelettel« és hasonló frázisokban rejlik. A kereskedelemügyi miniszter ezzel a rendeletével kétkégtelenül jókora darabot levágott a copfból s ha — mit szívből óhajtunk — a többi miniszter is belemegy a nyírásba, nem sokára teljesen kihal a copf, mi a századnak legnagyobb vívmánya lesz a hivatalos világban, hol végre eddig is az lett volna üdvös az ügyes-bajos felekre, hogy ügyeiket minél hamarabb intézzék el, nem pedig az, hogy minél több udvariaskodó frázis legyen az egyes át- és válasziratokban. — Megszűnt csőd. A szegzárdi kir. törvényszék mint csődbíróság ezennel közhírré teszi, hogy — a Klein József dombóvári kereskedő ellen 1900. évi május hó 25-én elrendelt csődeljárás megszűnt. Fogorvos. Kovács J. budapesti fogspecialista, ki már többször ellátogatott hozzánk, ismét néhány napig Szegzárdon időzik. Figyelmezteti azokat a fogbaiosokat, kik segélyét igénybe akarják venni, hogy minél előbb szíveskedjenek jönni, mert vannak műtétek, plombirozások és miifogbetétek, melyek néha huzamosabb időt igényelnek. Lakása: »Szegzárd Szálló« 1-ső szám. — Optimizmus. Aggszüz tizenöt csomaggal, ládával, dobozzal megrakott kocsin érkezik a pályaudvar elé. Rohan oda sok hordár. Az aggszüz ragyogó szemmel sóhajt; — Ah, hogy rajong körülöttem a férfi-nép! — Biró előtt. Bíró: Hány éves kisasszony? Tanú : Úgy sem hiszi el, biró ur. — Esterházy mint király. A mikor Napoleon Ausztria ellen viselt háborút, kiálltványt bocsátott ki, melyben arra hívta föl a magyorokat, hogy rázzák le az osztrák igát, sőt néhány diadalmas csata után egész komolyan foglalkozott az önálló független magyar királyság fölállításával. Szokásától eltérően nem saját emberei közül ültetetett volna valakit a magyar trónra, hanem fölajánlotta a koronát Esterházy herczegnek, a ki azt azonban nem fogadta el s a nemzetben sem keltett visszhangot a fölkelésre hivó kiálltványt. A háború Ausztriával s mondhatjuk, egész Európával folyt tovább. Ezt a korszakot tárgyalja most az a nagyszabású diszmű, melynek gyönyörűen illusztrált IV. és- V. füzete már megjelent. Az egész történelmi munka czime: Magyarország a XlX-ik században, írásban és képekben, szerkesztője és kiadója Pálfy Ferencz budapesti ügyvéd, a ki óriási munkát végzett az adatok gyűjtése, az anyag megválogatása és a remek szép illusztrácziók megszerzésével. Valóban diszmű- vet kap az előfizető, a ki füzetenkint összegyűjti s igy alig érezhető pénzösszeggel szerzi meg, mert a havonkint megjelenő füzetek ára egy korona. Az egész világ történelmét öleli föl a munka, visszapillantást vetve az ó-kortól kezdve minden jelentősebb eseményre s ezzel párhuzamosan tárgyalva a XlX-ik század történelmét érdekes, vonzó és tárgyilagos előadásban. Hogy némi fogalmat adjunk az érdeklődőknek, fölemlítjük, hogy az utolsó füzet 45, színben nyomott illusztráczión kivül XIII. Leó pápát adja műmellékletül. A diszes mű iránt érdeklődők forduljanak Pálfy Ferencz czimére ; Budapest) VII., Erzsébet-körut 29. TOLNA VAEKE^Y^. 5. — Az angol-búr háború, a khinai bonyodalom, az olasz király meggyilkolása, mind olyan világesemények voltak, melyekről teljesen kimerítő, részletes tudósítást csak olyan nagy terjedelmű napilap tudott olvasó közönségének adni, aminó hazánkban egyedül az Egyetértés. Az immár 34-ik esztendeje fennálló »Egyetértés«, a külföldi világ- í lapok nagyságában jelenvén meg, nemcsak a bel- j földi, hanem a külföldi fontosabb és érdekesebb eseményekről is a legkitűnőbb, bő tudósításokat adja. Az egész magyar olvasóközönség tapasztalhatja azt évek hosszú sora óta, hogy az »Egyetértés« ezen a téren valóban veisenyen kivül, egyedül áll a napi sajtóban. Párját ritkítja az »Egyetéités« abban is, hogy az országgyűlési tudósításaiban pártkülönbség nélkül nagy részletes- séggel közli a szónokok beszédeit. Politikai értesülések dolgában is mindenkor elöljárt az »Egyetértés « S a ki az >Egyetértés«-re fizet elő, az a legkiválóbb szépirodalmi élvezetet biztosítja magának és családjának. Az »Egyetértés« regénycsarnokában vagy a legkitűnőbb idegen irók fordított regényei jelennek meg, vagy magyar Íróink jeleseinek gárdájából ir valamelyik regényt a lap számára. Tárcarovatát ismert nevű irók látják el s Eötvös Károly, a legmagya- rabb iró, akinek eddig közölt tárcái hihetetlen sikert értek el, egyedül az »Egyetértésbe« írja tárcáit. A lap vezére Eötvös Károly, főmunkatársa Kossuth Ferencz, felelős szerkezztője Dienes Márton. Az uj évnegyed küszöbén az »Egyetértés« kiadóhivatala (Budapest, IV. papnövelde utca 8 sz.) szívesen küld mutatványszámot annak, a ki címét egy levelezőlapon beküldi. Az »Egyetértés« előfizetési ára '/* évre 10 kor. 1 hónapra 3 kor. 60 fillér. W Október hó végén "W jelenik meg Tolnavármegye Garay János Nagy Képes Naptára. Kivonat a tartalomból: Naptári rész. — Teljes czimtár. — Szépirodalmi rész, megyénk legkiválóbb íróinak közreműködésével. — Műmellékletek. — Képek. stb. Ára 80 fillér. Vidékre bérmentve I korona. Előjegyzéseket — hogy a munka megjelenése után azonnal szétküldhető legyen — elfogad Molnár Mór könyvnyomdája Szegzárd. _________V I D h K. ____ Gy öuk. A jószivü kis leány. Tekintetes szerkesztő űrt Ritka szép jelenetnek voltam tanúja folyó hó 24-én. Ugyanis a nagyvendéglő udvarán álldogálva, egy felém közeledő gyönyörű kis leányka botnál fogva vezetett egy vak koldust, a mikor közelembe értek, ismertem csak fel a kis leánykában dr. Schall Kálmán körorvos 5 éves gyönyörű kis leánykáját. A jelenet oly megkapó s oly megindító volt, hogy könyeket csalt a szemeimbe. Mikor meglátott az a kedves drága lányka, azt mondja: »Néni kérem, adjon szállást ennek a bácsinak, megszólított az utczán, hogy kisérjem el valahova, mert nem lát. Én a botja végénél fogva idáig kisértem, kérem néni adjon neki szállást !« Bocsásson meg szerkesztő ur, de ezt a gyémánt gyermekszívet nem hallgathatom el. Kegyeskedjék azt lapjában közzétenni buzdításul a felnőtteknek. Szives jó indulatába ajánlva magamat, maradtam tekintetes szerkesztő mély tisztelője Hilbert András né. ___ TÖRVÉNYKEZES. A szegzárdi kir. törvényszéknél fölárgyalásra kitűzött bűnügyek: 1900. évi október 2 án. Illés Jánosné ellen csalás miatt. Karácsony János ellen házijog megsértése miatt. \ écsei Istvánné ellen gondat lanságból okozott emberölés miatt. Dömötör Juli ellen lopás miatt.
