Tolnavármegye, 1900 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1900-09-23 / 38. szám

— Néprajzi tárgyak gyűjtése. Folyó hó 16-án Wosinsky Mór esperes-plebános, muzeum-igazgató Haugh Béla muzeum-őr és Kovách Aladár múzeumi titkár Alsó-nyékre rándultak ki néprajzi tárgyak gyűjtése, fénykép felvétel és fonográfba éne- keltetés czéljából s a kirándulásnak igen szép sikere volt. A vasárnapi isteni tisztelet után sere- geslől jöttek a lakosok, férfiak és nők a község házához, hogy szives hajlandósággal anományoz- zák a muzeum számára használatból kiment néprajzi tárgyaikat, továbbá, hogy a fényképező készülék elé álljanak: töl)b csinos leány pedig ünnepi ruhába öltözve szívesen vállalkozott reá, hogy a fonográfba beleénekeljen s nagy volt az öröm, mikor saját hangúkat meghallották a mint a gépezet azt hűen visszaadta. A szép eredmény a következő; Tóth Istvánné 3 db. pruszlikot, egy láncot. 7 darab gyűrűvel, egy fátyolos díszt, 2 rece főkötőt, 1 hímzett fehér kendőt; Tóth Erzsébet egy kis homlokpántot, úgynevezett kishársonyost. Bői'ös Jánosné 1 homlokdíszt, 2 darab fátyolt, 1 darab szalagot, 5 hajbujtót, 1 recze főkötőt, 1 pruszlikot. Bárdi Mihályné 3 reczefőkötőt. Kö- r'ószt'ós István 1 recefőkötőt, 2 fejdiszt, 1 pruszlikot. N. Zsikó Péter 39 Kossuth bankót ajándékoztak. Ezen kívül a szegényebbjétől megvétetett: 14 darab birkajelölő drót, 1 mosófa, 12 darab csipkeverőfa. 6 hímzett ing, 1 hímzett kötény, 2 hímzett terítő, 1 meritőpohár fából, 2 pruszlék,

1 korsó, 7 darab ujabbi párta, 3 darab bojt, 1 gyalogrokka, 12 darab fejdisz, 3 darab recefőkötő, 5 darab réztű, (tekerődzőtű a fejdisz és fátyol megkötésére), 85 darab igen szépen faragott birkarovás, 5 darab hímzett, 2 darab horgolt szegély, 6 darab teriiő stb. A fényképezésnél maga a község bírája járt elő jó példával s igy 7 férfi és 2 női arckép felvétel történt és pedig a következők; Asztalos Péter biró, Szabó Péter pénztáros, K'ó- rószfós István. N Zsikó Péter, Paprika Sándor, Bárdi Mihály Tóth Erzsébet és Zsikó Éva. Mindannyian kiválasztott szép magyar arcok. A fonográfba Tóth Mihály leánya Tóth Erzsébet négy jobb hangú leánytársával hét különböző népdalt énekelt bele. Ezen eléggé szép siker jórészben Be- rényi Jenő közs. jegyzőnek az érdeme, ki a muzeum igazgatóságának előzetes felkérésére szives készséggel tette meg a kellő intézkedést. A muzeum igazgatósága Tolnavármegye összes magyar községeibe tervez ilyen kirándulást s a felhívások a községek elöljáróinak ki is küldettek már; igen óhajtandó volna, ha a községi elöljáróság a hazafias és közérdekű célt buzgón felkarolná.

— Szüreti mulatság. A »Szegzárdi katholi- kus legény-egylet jóvő vasárnap, azaz szeptember hó 30-án a Mutschenhbacher-féle vasúti vendéglőben Garay L. zenekarának közreműködésével, saját pénztára javára zártkörű szüreti mulatságot rendez. Confettivel és serpentinnel. Belépti dij sze- mélyenkint 30 krajcár. Kezdete délután 4 órakor. Felüllizetések köszönettel fogadtatnak s hirlapilag nyugtáztatnak. Kedvezőtlen idő esetén a szüreti mulatság október 7-én tartatik meg.

— Tanítói korpótlék. A közoktatásügyi miniszter Kétyi László szakcsi r. k. tanító ötödéves korpótlékát államsegélyként kiutalványozta.

— Országos vásár. A múlt hétfőn lefolyt bátaszéki orsz. vásár, dacára, hogy ugyanezen a napon Baján is volt vásár, oly nagy forgalmú volt, hogy több volt a vevő, mint az eladó. Mostanában ez is ritkaság számba megy.

— Szőlősgazdák figyelmébe. A szegzárdi szőlészeti és borászati felügyelőség felhívja mindazon szőlőbirtokosokat, kik szőlőkaró szükségletüket a kincstári erdőkből óhajtják beszerezni, hogy ez iránti kérvényüket legkésőbb december hó 20-ig az illetékes szol. és bor. kerületi felügyelőnél adják be. A kérvényben megjelölendő a kért karók választéka, hosszúsága s a hely, a honnan azokat az illető szőlőbirtokos kiszolgáltatni kívánja. Megjelölendő a kérvényben még az is, hogy azon esetben, ha a kért választékú karó utalványozható nem lenne, más helyről utalványozandó ugyanolyan, vagy más választékú karóval a folyamodó beéri-e? A határidőn túl érkező kérvények csak az esetben fognak figyelembe vétetni, ha a meghatározott időn belül folyamodók szükségletének kielégítése után a kincstár még felesleggel rendelkezik.

4.

______________________________________

— Halálozás. Bent István volt honvédfőhadnagy 54 éves korában, a szegzárdi Ferenc közkórházban meghalt. Hült tetemeit Pakson temették el az ottani családi sírboltban.

— Ezüst levelezőlapok. Ilyenek is vannak már. Magyar ember találta fel a galvanikus utón ezüsttel befuttatott anzixkártyákat, amelyek már a külföldön is nagy szenzációt keltettek. Az első ilyen domborművű kártya, amely a Madonnát ábrázolja karján a gyermek Jézussal, most jelent meg. Egy kiváló szobrászunk csinálta a finom, szép domborművet. Az ó-ezüst dombormű szobadísznek is alkalmas, ha berámáztatják.

— Adományok a múzeumnak. A muzeum számara újabban adakoztak: Laky Gusztáv Kölesd- ről 1 drb. mosó fát. — Kaczenbach László; Tolnavármegye régi térképét. — Brick Jakab Bonyhád ról a következő értékes gyűjteményt: 3 drb. réz vésőt, 2 drb. nagy réz csákányt; bronzból való 3 drb. lapos vésőt, 3 drb. tokos vésőt, két szárnyas és egy talpas vésőt, egy csákányt, két kard-hegyet, két buzogányt, egy lándzsa hegyet, egy sarlót, egy szobrot és egy szobor fejet, karperec töredéket, egy öntő kanalat, egy bronz rögöt; egy díszes sujvéget, egy bronz tálat két állat öntvényt, továbbá a népvándorlási korból 3 drb. nagy fejszét, egy nádvágót, egy kengyelt és egy kardot, egy lovas alakot feltüntető régi kályha fiókot. Vétel utján beszereztettek; Kö/esdről, egy szurony, 2 lándzsa 2 mángolófa, egy nagy kolomp, egy vaskutya, 2 béklyó, 25 drb korsó és egy tál ; Alsó- Délről 9 drb kard, 7 sarkantyú, 1 zabla és 64 drb bronzkori, népvándorlási és ujabbkori tárgy.

— Uj paszus lesz. A földművelésügyi minister az állatorvosi közszolgálat államosításáról szóló törvényt a jövő év január 1-ével életbeléptetni szándékozik. Ennek folytán a nevezett időpontban a marhalevelek bélyegilletékei megváltoznak; — két évesnél idősebb ló és szarvasmarha, után darabonként 20 fillért, két évesnél fiatalbb ló és szarvasmarha, valamint korra való tekintet nélkül miuden öszvér, szamár után 12 fillér, juh, kecske és sertés első darabja után 4 fillér, minden további darab után 2 fillér bélyegilleték lesz fizetendő, s ezen illetékek szerint kiállított űrlapok bocsáttatnak forgalo mba. Ebből kifolyólag a pénzügyminister figyelezteti a törvnyhatóságokat, hogy most a forgalomban levő űrlapok megrendelésénél csak a szükségnek megfelelő azt a menyiséget szerezzék be, mely a folyó év végéig elegendő lesz ; nehogy a mostani űrlapokat nagy menyiségben kelljen megsemisiteni, ami az azokkal való leszámolást nehezítené.

— Kihúzott osztálysorsjegy. A szegzárdi kér. betegsegélyző pénztár is szokott osztálysorsjegyeket eladni. Ezidén az egyik, általa eladott sorsjegy nagyobb összeget nyert. A 46920. számú sorsjegyet 10.000 koronás főnyereménynyel húzták ki.

— A kínaiak Amerikában. Ha a kinézer hazáját megunja, máshová nem megy, csak Amerikába. Az amerikai Egyesült Államokban a kínaiak száma öt millióra rúg. Foglalkozásukra nézve nagyobbára fehérruha mosóintézetekbe dolgoznak és a kinai férfiak jobban mosnak, mint nálunk a legjobb mosónő. Az amerikai kormány azonban nem sokra becsüli ezt a férfi mosónő tömeget, mert 1892-ben egy kongresszusi határozatot hozott, melynek értelmében még csak 10 évig vándorolhatnak be a kinaiak és a kinai nőket egyáltalában kizárta az ország | területéről. A kinaiak e miatt természetesen eléggé emésztik magukat, mert az iga?, hogy asszony nélkül nehéz megélni. Gyakori eset az, hogy egy- egy meggazdagodott kinézer elvesz egy szegény fehér leányt; de általában az amerikai nők nem igen szeretik a kinai férfiakat. Akad azonban mégis olyan Jankee hölgy, aki pénzért szívesen elmegy kinézerhez, azon kikötéssel, ha le vágja a czopfát, — úgyis kap másikat a helyébe szegény !

— Eltűnt cipész. Gindter Mihály dunaföld- vári születésű, 29 éves cipész, budapesti lakásáról még augusztus 16-án eltávozott s azóta oda vissza nem tért s a főváros területén föltalálható nem volt; azért most a főkapitányság hivatalosan körözteti.

TOLNA VARMEGYE.

— Jóváhagyott alapszabály. A bálaszéki iparos olvasókör alapszabályait a belügyminiszter jóváhagyta.

— Az uj szőlők adómentessége. A köz- igazgatási bíróság érdekes ügyben mondott határozatott. Ugyanis köztudomású dolog, hogy az uj szőlők bizonyos ideig az állami adó fizetése alól fel vannak mentve. — és pedig fillokszera által kipusztitott és újra beültetett szőlő tiz évig adómentes, ha időközben más művelési ág alá vonatott, hat évig élvez adómentességet. Ugyanez áll a fillokszerától mentes homokba ültetett szőlőre, valamint a közvetlenül termő amerikai szőlőre is. A szénkénegezés folytán fönntartott szőlő adójának kétharmad részét engedik el. de ezt évenként minden egyes esetben külön kell kérni. Eddig ezt az adómentességet csak az egyenes állami adóra kérhették, most azonban a közigazgatási bíróság kimondotta, hogy az ilyen szőlők tulajdonosaitól az általános jövedelmi pótadó sem szedhető be.

— Nők a himlőoltás ellen. A tapasztalás azt mutatja, hogy a fiatal növendékleányok abban a korban, mikor másodszor is tanácsos az embernek magá1- beoltani, nagyon idegenkednek ettől az ártatlan műtéttől, mert nem szeretik, hogy felső karjukat »eléktelenitsék.« Hogy fognak kinézni majd a bálban, pettyes karral ! Az angol-szászoknál ideszámítva Amerikát is, a kényszerhimlőoltást csak nemrég hozták be s mindig nagy harczokat kellett kiállniok az orvosoknak a gyöngébb nemmel. New- Yorkban például majd hogy ribillió nem támadt s az asszonyok hivitték legalább azt, hogy az előkelőbb leánynevelőintézetekben a leányokat a lábukon oltsák be, ha a leányok maguk is igy akarják. Dr. Jean Neret francia orvos most azt a kérdést fejtegeti, hogy a testnek mely részén lenne legal- kalmassabb az oltás, hogy a nők szépérzékét ne sértse. Végre arra az eredményre jött, hogy a nőket legjobb beoltani a — talpukon. Igaz, hogy két-három hétig az ágyban kell feküdniök a műtét után, de legalább nem lesz eldisztelenitve a felső karjuk.

— A világos szivarok alkonya. Tudvalevő, hogy a szivarzók javarésze majdnem kizárólagosan világos szivarokat keres. Az osztrák dohányjövedék vezérigazgatósága a napokban az összes dohány- tözsde-tulajdonosokhoz körrendeletét bocsátják szét, melyben abbeli panaszának ad kifejezést, hogy a sötét szivarok egyáltalában nem fogynak. A világos szivarokat nemcsak Ausztriában részesítik előnyben, mert azokat nálunk és a külföldön is szívesebben szívják, az utóbbi évek bohánytermelése azonban sokkal kisebb volt, mint azelőtt, úgy, hogy nem igen válogathatnak a szivarokar begöngyöntő dohánylevelekkel. A dohányjövedék igazgatöszága végül azzal mentegeti magát, hogy nincsen mindig abban a kelyzelben, kogy a vevők yilágos szivar és világos dohány iránti keresletét teljes mértékben kielégítse. Nálunk is nagy a hiány mostanában világos szivarokban és világos dohányt alig tud kapni a dohányos.

— A sertésvész öt éve. Öt esztendeje, hogy a sertésvész Magyarországra behurcoltatott. Hivatalosan 1895. május végén vették tudomásul, de köztudomású tény, hogy Romániából 1895. év február havában hozta be a sertésfalka s a nagyváradi káptalan sertésnyájában fedezték föl. Hivatalosan Párkány, Martonvásár, Csurgó, Magyaróvár, Kőbánya jelentettek inficiáltattaknak, de hét napra rá 47 községet vall be a hivatalos statisztika, melyek száma az év végéig 999 vészterhes községre szaporodott föl. A második évben 1759 község volt fertőzve s ez volt az évben a legnagyobb szám; a baj azonban 1897-ben volt tetőponton, amikor augusztus 21-én 2142 volt a vészes helyek száma. Ausztriában már előző évben érte el a sertésvész legnagyobb rekordját, 5380 volt a sertésvészes községek száma, 1898 januárban Magyar- országon 685 a vészes köségek száma, nyáron át 1200 — 1300 között ingadozik év végén 734-re esik. 1899 ben 1400—1500 között variál. A folyó évet 587 sertésvészes községgel kezdtük s ma már csak 300 a fertőzött községek száma, tehát öt év óta most először olyan kicsiny, mint a vész negyedik hónapjában. Ezen utóbbi eredmény elérésében kétségtelenül nagy érdeme van állategészségügyi kormányzatunk erélyes eljárásának. A csapás mértékéről fogalmat ad az, hogy 1896-ban, Horvátországot leszámítva, 667,000 darab sertés hullott el sertésvész (Somogybán 35,528, Szatmárban 48,27L darab.)

1900. szeptember 23.