Tolnavármegye, 1900 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1900-09-16 / 37. szám
Belátta, hogy a birói, ügyvédi pályán, a megyei és pénzügyi közigatásnál együttvéve milyen sok jogász ember működik, a kik között az érintkezés, — azonkívül, hogy a zöld asztalnál találkoznak, — nagyon ritka. Föltette hát magában, hogy városunk ezen legszámottevőbb elemeit a fehér asztalnál is összehozza, hogy az érintkezést közöttük fesztelenebbé és bizalmasabbá tegye, hogy egymást közelebbről is megismerve, annál inkább támogassák egymást a közérdekre irányuló működésükben, másrészről pedig jogi kérdésekről eszmecsere és vitatkozás utján értekezzenek. S az első estély im fényesen bevált. Barátságos vacsora mellett együtt volt a kereskedelmi kaszinó helyiségében a vármegye, a pénzügyigazgatóság, a bíróság, az ügyvédség. Az asztalközépen foglaltak helyet: Döry Pál alispán, Selcz József törvényszéki elnök és Fink Kálmán pénzügyigazgató. Jelen voltak : Boda Vilmos országgyűlési képviselő, Ágoston István kir. táblai biró, Schmidt Imre, Kóvessy Ödön, Gerle Jakab, Dr. Sontiewend Frigyes, alapi Salamon Iván kir. törvényszéki birák, Jeney László alügyész, Áldor Ödön albiró, Fórdős Vilmos vármegyei tiszti ügyész, Hollós Alajos, László Lajos, dr. Leopold Kornél, ilr. Müller Ferenc, Oszoly Károly, dr. Spdnyi Leo, dr. Steiner Lajos, dr. Szászy Endre és Török Béla ügyvédek, dr. Pdpé Dénes kir. közjegyző helyettes, dr. Hangéi Ignác kir. törvényszéki orvos, Tekus Vilmos pénzügyi titkár, Papp Gyula árvaszéki ülnök, dr. Éry Márton és dr. Szentkirályi Mihály megyei aljegyzők, Szunyogh Zoltán kir. törvszéki aljegyző és dr. Horváth Jenő ügyédjelölt. Vacsora közben megindult a felköszöntők árja. Az elsőt Jeney László kir. alügyész mondta, éltetvén a közigazgatás, a törvényszék és a pénzügy- igazgatóság jelenlevő első tisztviselőit. Utána felállt Döry Pál alispán, hangoztatta az összetartozás érzetet, mely a jogélet különböző terén működő jogászokat kell, hogy áthassa. Még többször is felszólalt azután, élénk tetszést keltve szellemes, fordulatos felköszöntőivel. Selcz kir. törvényszéki elnök hatásos szavakkal a szegzárdi ügyvédeket köszöntötte fel, mint a kik a bíróság munkáját megkönnyítik az által, hogy az anyagot számukra előkészítik. Még több eszmékben gazdag toaszt hangzott el a kir. törvényszéki elnök ajkairól az estély folyamán. Lehetetlen volna egyes tósziok tartalmáról még csak röviden is megemlékezni, azért csak annyit még, hogy felköszöntőket mondtak : Boda Vilmos, Ágoston István, Fórdős Vilmos, dr. Leopold Kornél, dr. Steiner Lajos, dr. Müller Ferenc, Schmidt Imre, Áldor Ödön, dr. Pápé Dénes stb. Dr. Steiner Lajos és Selcz József azt indítványozták, hogy ezután minden hónapban tartassák jogász-estély, a mit jelenlevők egyhangúlag elfogadtak és a rendezésre Gerle Jakab, dr. Éri Márton és dr. Mayer Gyula urakat kérték fel. Az estély vidám zeneszó mellett kihúzódott az éjfél utáni órákba, — jókedvű, emelkedett hangulat tartván együtt a jelenvoltakat. MULATSÁGOK. — Kisasszonynapi tánczestély. A szegzárdi kaszinó nyári helyiségében kisasszony napján sikerült tánczestély volt, melynek csak a hajnali órák vetettek véget. Jelen voltak: Asszonyok: Borzsák Endréné, Diczenty Gyuláné, Gyük Ferencné (Zsolnáról), Holub Jánosné, dr. Hilbert Istvánná, Kelemen Imréné (Budapest), Malicsek Ödönné, Mattiony Jánosné, Matson Kálmánná, Mirth Gyuláné, Mirth Lászlóné, Hits Istvánná, Özv. Patz Flóriánná (Kalocsáról), dr. Szászy Endréné, Szedresi Béláné. — Leányok: Antal Mariska, Borzsák nővérek, Diczenty Paula, Davida Vilma (Kalocsáról), Etl Cresti. Hilberi Jocika, Maizott Anna, Matzon Ella, Malicsek Jolán, Szabó nővérek (Györkönyből), Stepke Paula (Morvaország). • — A szegzárdi polgári olvasókörben a kisasszonynapi táncestély ez idén kiválóan sikerült; mert nagyon sokan voltak, s a kik benne részt- vettek, azok egy kellemesen eltöltött mulatság kedves emlékével tértek haza. Mégis valami megzavarta a népes táncmulatságot ... az éjfél után hirtelen jött eső elmosta a második négyest a leányok méltó bosszúságára. 1900. szeptember 16. V I D É K. — Kántortanitó-választás Regölyben. Nagy napra virradtak a regölyiek a múlt hétfőn, akkor választották az uj mestert. Harminckét pályázati kérvény érkezett be ; a pályázók közül harmincz jelent meg. Szép szám, de nem is minden nap látni annyi jó kántort és kiváló tanítót egy csomóban, mint a regölyi választáson. Tény, hogy a szakértőknek is gondot adott volna a választás, annál nehezebb dolga lett volna a népnek, ha dolgát okosabban nem csinálja. Két embert szemelt ki, akik tetszését legjobban megnyerték. (Volt ugyan pártja többnek is, de jelentéktelen.) Graf József görcsönyi és Kovács Márton endrődi kántor-tanitó volt ez a kettő. Az iskolaszék 7 szóval 6 ellenében Kovácsot választotta meg. Ámde többen akadtak akik Kovács dolgát nem tartották egészen tisztának. Francsics Pál vikárius ezek panaszára fel is vette a jegyzőkönyvet; már most az egyházmegyei hatóság hivatott eldönteni: a szóban forgó miskulánciak választást döntők e? Szántó. Csak nemrég készíttette és helyeztette el ünnepélyesen a tanácsterembe Szántó nagyközség képviselő4estülete 35 éven át szakadatlanul a község előmozdításán fáradozó egykori jegyzőjének Szabó Mihálynak életnagyságu arcképét, e hó 8-án ismét szép ünnepély lefolyásának volt szintere a község. Paczka Ferenc festőművész, ki magyar földön született s aki Münchenben, Párisban — itt Zichy Mihály oldala mellett — majd Rómában és Berlinben képezte ki magát, még augusztus hó 20-án a községnek ajándékozta egyik remek alkotását az »Ave Mária« cimü festményt, mely a müértők állítása szerint nehány ezer korona becsértéket képvisel. Ezen megtisztelő és nagybecsű ténykedés által át lett hatva a községi képviselőtestület és nem tarthatta elégségesnek csupán a hála és köszönet élőszóval való kifejezését, hanem mintegy kötelességből kifolyólag ugyancsak emlékezetessé óhajtván tenni a nagy művész iránti mély tiszteletét, ennek jeléül őt a folyó hó 8-án megtartott rendkívüli közgyűlésen díszpolgárrá választotta és az erre vonatkozó okiratot neki egy küldöttség által kézbesit- tetni határozta. Magának a gyűlésnek lefolyását tüntesse fel azonban a művésznek kézbesített jegyzőkönyvi kivonat, mely a következőket tartalmazza. 9/1900. rkkgy. sz. KIVONAT Szántó község képviselőtestületének 1900. évi szeptember hó 8-ikán tartott rendkívüli közgyűlése jegyzőkönyvéből. A jelenlevők neveinek feljegyzése után Gubicza biró, mint elnök az ülést megnyitja és miután a megjelenteket üdvözölte, a mai gyűlés jegyzőkönyvének meghitelesitésére dr. Kämmerer Ernő és Magyar Zsigmond képviselőtestületi tagokat felkéri. A tárgysorozat folyamán Szabó Zoltán községi jegyző előterjeszti, hogy Paczka Ferenc festőművész a községnek egy nagyértékü képet adományozott, ugyanazért indítványt tesz, hogy ezen szives adományért valamely módon a község háláját rójja le. Szabó Mihály képviselő jelentkezik szólásra és indítványozza, hogy Paczka Ferencz ur a község díszpolgárává választassák meg, mely indítványnak egyhangú elfogadása mellett, Szántó nagyközség képviselőtestülete és elöljárósága figyelembe vevén Berlinben élő hires hazánkfia Paczka Ferenc és neje festőművészeinknek azon jó indulatát, amelylyel közénk ismételten visz- szatérvén, művészi munkáik által a lakosságnak keresetet nyújtottak és a község hírének öregbe- dését idézték elő, legutóbb pedig egyik legjelentősebb alkotásukat, az »Udvözlégy Mária« cimü nagyértékü és hirü képüket a községnek adományozták : a község ezen adományt hálás köszönettel veszi, azt örök időkre megőrzendő, a templomban helyezi el, a főt. mindenkori plébános urat felkéri, hogy a műkincsre kitűnő gondot fordítson és ha azon bármikor az idők folyamán valami javítás válnék szükségessé, azt csakis a muzeum képtári osztályának vezetősége utján készítesse. TOLNA VÁRMEGYE. Egyben hálájának jeléül az érdemes müvész- pár iránt, Paczka Ferencet Szántó község díszpolgárául választja és őt polgárai sorába iktatja. A köszönet élőszóval leendő tolmácsolására ezennel bizottságot küld ki és a jelen ülés jegyző- könyvi kivonatát Paczka Ferencz urnák kézbesittetni rendeli stb. — A képviselőtestület ezen kivonatot egy nagyobb számú küldöttség által még ugyanaz nap kézbesittette, midőn a művészt a községben ideiglenesen felkereste, majd pedig dr. Kämmerer Ernő orszgy. képviselő és képtári kormánybiztos ur kastélyánál a park egy szép, árnyas helyén megállapodva, a küldöttség élén a község jegyzője tartalmas beszéd kíséretében nyújtotta át az oklevelet, kérve, hogy azt, mint a hála egyik szerény symbolumát elfogadni kegyeskedjék. A művész megindulva a mély tisztelet ilyen spontán megnyilatkozásán, teljesen meghatottan köszönte meg a figyelmet, mely után a küldöttséget megvendégelte, majd a társaságba vegyültek a kormánybiztos ur vendégei is, s úgy a művész hitvese, Wagner Adolf a berlini egyetem jeles professzorának, a hires közgazdának leánya, ki szintén mint elsőrendű festő a szép kép megalkotásához is nagyban hozzájárult, valamint szeretett képviselőnk páratlan jóságu neje a küldöttség egyes tagjaival barátságos beszélgetésbe elegyedve — töltötték el a szépen gondozott kertben a gyönyörű nap nehány óráját. Felkérés folytán a müvészpár ismét festményeikhez vezette a küldöttségi tagokat és sorra mutatta bő magyarázatokkal kisérve az egyes képeket, melyek nagyrészt népviseletet ábrázolnak, egy két festmény pedig Szántó község környékére vonatkozó tájképet tüntet fel remek kivitelben. A művészek tavasz óta tartózkodnak a községben s már a múlt évben az országos képtár kormánybiztosának szives meghívására, mint annak vendégei volt módjukban a vidék megszemlélése, amely annyira megtetszett, hogy amint kijelentették, — a jövőben a tavaszt és nyarat évente Szántón töltik s állandó ateliert létesítenek. Ez nagyon örvendetes kijelentés a művészek részéről, kik eddig leginkábbb Berlinben tartózkodtak, de Paczka Ferenc urat hazája iránti szeretete visszavonzza Magyarországba, melynek kimagasló művészi működése folytán nem egy Ízben szerzett dicsőséget. Jólehet gyakran látunk falunkban időzni dr. Kämmerer Ernő, a jószívűségéről, ritka áldozat- készségéről általánosan ismert képviselőnk vendégszeretete folytán a zene és énekművészet, valamint általában a képzőművészet el őkelőbbjei közül egyeseket, mégis községünk büszke lehet arra, hogy oly egyént nevezhet újabban polgárául, mint Paczka Ferenc festőművész. —ón.— TÖRVÉNYKEZÉS. ______ A szegzárdi kir. törvényszéknél fötárgyalásra kitűzött bűnügyek: 1900. évi szeptember 18 án. Deák Sándor ellen, súlyos testi sértés miatt. Farkas Péter ellen, hatóság elleni erőszak m. Kolompár István ellen, lopás miatt. 1900. évi szeptember 20-án. Takács Ferenc ellen, súlyos testi sértés miatt. Mecseki János ellen, hatóság elleni erőszak miatt. Seiber Tamás ellen, erőszakos nemi közösülés miatt. IRODALOM. ZENE. — Protestáns Pap gyakorlati szakközlöny. XX. évfolyam. Szerkesztik és kiadják: Lágler Sándor, kölesdi ev. pap, Kálmán Dezső, kölesdi ev. ref. pap. Előfizetési ára : Egész évre 8 korona. — Félévre 4 korona. — Negyedévre 2 korona. — Egyes számok ára 80 fillér. — Kéziratok, előfizetési pénzek, felszólamlások a szerkesztőkhöz inté- zendők, Kölesdre (postahely Tolna-vármegye). Jelen szám tartalma: Nincs a földön : Kemenes. Nagy- Kőrösi tanár- és diák- élet az 50-es években : Lankó. Adjátok meg az Istennek, ami az Istené: Lévai Lajos. Ne ítéljetek. Minden parancsolatok elseje: egy az Ur! mindnyájunknak Istene. Simonides János. Jellemképek a bibliából: Bocsor Lajos. Esketési beszéd: Lágler Sándor. Játékterek létesítéséről: Tantó Imre. Vegyesek. Törvények és rendeletek tára: Kund Samu. Papválasztás. Halálozások. Boriték. ______________________________________5.
