Tolnavármegye, 1900 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1900-08-26 / 34. szám
X. évfolyam. 34. szám. Szegzárd. 1900. augusztus 26. TOLNAVÁRMEGYE Előfizetési ár: E Egész évre ... 12 korona. : Fél évre ... 6 > j Negyed évre . . 3 » j Egy szám ára . . 24 fillér. ] Előfizetéseket ét hirdetéseket . kiadd- ir&talon kívül elfogad Kramraer Vilmos könyvkereskedése Szegzárdon. POLITIKAI ÉS VEGYES TARTALMÚ HETILAP. Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szegzárdon, Vár-utca 130. sz. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: Dr. LEOPOLD KORNÉL. Segédszerkesztő : SZÉKELY FERENC. Kéziratok vissza nem adatnak. A lap szellemi részét illető közlemények, valamint az előfizetések és a hirdetések is a szerkesztőséghez intézendők. Hirdetőnek mérzékel'en megállapított | árszabály szerint számíttatnak. Inter duos litigaiites ... Laptársunk a »T. K.« utolsó számában a képviselőválasztási mozgalmakkal foglalkozik, pedig még körülbelül egy év választ el bennünket a választásoktól. Vármegyénkben e téren úgyszólván teljes szélcsend uralkodik még, ez azonban nem csökkenti abbeli reménységünket és bizalmunkat, hogy a választási hadjáratból a szabadelviipárt zászlaja fog diadalmasan kikerülni. Érdekes, hogy laptársunk a szegzárdi kerület választási mozgalmairól irva, a néppártnak» lázas szervezkedéséről« és a függetlenségi párt néhány »vezéremberének« pártbontó törekvéséről tesz említést. Mint politikai lapnak kötelességünk, hogy a szegzárdi kerületben fölmerült eme — úgy látszik — komolyabb jelenségekkel mi is foglalkozzunk. A néppártnak a mi kerületünkben hál’ Istennek nincsen talaja. A mi józan népünk a felekezeti viszálykodásoknak nem barátja. A mi népünk nem szűkkeblű, nim elfogult és meg tudja bírálni azt, hogy a felekezeti kérdéseknek és vallási jelszavaknak a politikában és a közéletben helye nincs, éppen azért elfordul azoktól, kik a néppárti veszedelmes és sötét tanokat hirdetik. Arról, hogy a mi kerületünkben a néppárt valóban »lázas« szervezkedést fejtene ki, éppenséggel nincs tudomásunk, hisz ebben a kerületben még azokhoz a szokásos néppárti nagygyűlésekhez, a melyekkel az ország egyes kerületeit hétről-hétre elárasztják, sem volt még .szerencsénk, reméljük, nem is lesz. Egyébként ismételjük, hogy a néppártnak mindennemű erőlködését és igyekezetét ebben a kerületben teljesen hiábavalónak tartjuk. A néppárt ebben a kerületben, ha keilend, szemben fogja találni az összes szabadelvű elemeket és ujabbi kísérlete esetén sem múlná felül az utolsó választás alkalmával elért csekély eredményt. A mi a függetlenségi pártot illeti, annak kebelében tényleg kiütött a válság és a bomlás. Nem kutatjuk közelebbről ennek okait, ez inkább belső ügyét képezi a pártnak, a mi nem tartozik mi reánk. Annyi azonban tagadhatatlan, hogy a függetlenségi párt úgynevezett vezéremberei közül számosán, nemkülönben az elvhű sárköziek közül is sokan elégedetlenek a jelenlegi állapottal és a jövő ciklusra más képviselőt óhajtanak. Már ki is szemelték maguknak Rátkay Lászlót, ki jelenleg a pincehelyi kerületet képviseli, jelöltül és a ki úgy a Garay-szobor leleplezése alkalmával mondott ünnepi beszédé- | vei, mint pedig eddigi politikai szereplésével és főleg a Kossuth Ferenc legutóbbi itteni látogatása alkalmával tartott beszédeivel mint szónok és ember egyaránt meghódította különösen a Sárköz közönségét. Úgy hallatszik, hogy a sárközi választók Rátkay László jelölése érdekében már aláírási iveket köröznek és hogy már Rátkayhoz Szegzárdról is intéztek hasonló tartalmú iratot. Az 1 bizonyos, hogy Rátkay László az esetben, ha Boda Vilmos, a kerület jelenlegi képviselője, ragaszkodnék a maga jelöltségéhez, j egy régi elvtárs és párttag ellen a jelöltséget nem fogja elfogadni. A ki ennek az ellenkezőjét hiszi, az nem ismeri Rátkayt. | De maga a központi párt sem engedné meg, hogy a pártnak két tagja álljon szembe egymással. Erre főleg az ellenzéki pártok 1 történetében alig tudunk praecedenst. Egyébként az is teljesen irreleváns f'ránk nézve, hogy több jelöltje lesz-e a függetlenségi pártnak, vagy csak egy, ez is inkább csak házi ügye a függetlenségi pártnak és a központnak. Bennünket kizárólag az a szempont érdekel, hogy a függetlenségi párt kebelében kiütött a válság, hogy ennek a pártnak kerületünkben való egysége és szilárd talapzata alaposan meg van ingatva, a széthúzás pedig mindenkor és mindenhol az erők szétforgácsolására vezet és a gyöngeségnek jele. A függetlenségi pártnak eme elégedetlenkedését és belső viszályát, más részről pedig a néppártnak erőlködését a szabadelvű pártnak nem szabad tétlenül néznie. Ebben a kerületben a szabadelvüpárt már 13 év óta még úgyszólván komoly kísérletet sem tett, hogy a győzelmet magának biztosítsa. Am a mostani alkalom a legkedvezőbb arra, hogy a szabadelvű párt az ellenzéki pártok- I kai és pártoskodásokkal szemben tömörüljön és szervezkedjék. A régebbi eredménytelen küzdelmek ebben a kerületben a szabadelvüpárt igen sok tagját indolenssé és közönyössé tették. Ám ez a legalkalmasabb időpont, hogy ez az indolencia véget érjen és hogy ennek a kerületnek a szabadelvű pártja is teljes akcióba lépjen. Talán ezen alkalommal is teljesül majd ez a régi latin mondás: Inter duos litigantes, tertius gaudet. ’ VÁRMEGYE. — A községi közigazgatási tanfolyam szeptember 1-én kezdődik; hozzánk legközelebb Pécseit van ilyen tanfolyam. Lesz még ezenkívül Budapesten, Debrecenben, Kassán, Kolozsvárott, Mármaros-Szigeten, Maros-Vásárhelyen, Nagy-Becs- 1 kereken, Pozsonyban és Szombathelyen. A pécsi , taníolyam igazgatója Koszils Kamii vármegyei fő- 1 jegyző. A fölvételi föltételek következők: 6. §. A tanfolyamra csak az vehető fel, a ki: a) a főgym- nasium vagy reáliskola nyolz osztályát v?gy ezen középtanodákkal egyenrangú más középfokú iskolát, vagy megfelelő katonai tanintézetet sikeresen végzett; b) az iskolai tanulmányok befejezése után valamely községjegyzői (községi vagy körjegyzői, vagy rendezett tanácsú városi jegyzői) irodában mint aljegyző (segédjegyző, jegyzősegéd) jegyzői írnok vagy jegyzőgyakornok legalább egy évi gyakorlatot töltött (31. §.) c) az állam hivatalos nyelvét szóval és Írásban bírja; d.) feddhetetlen előéletű; e.) tanfolyam hallgatási szándékát augusztus 20 és 25-ike között az igazgatónál, — okmányainak bemutatása mellett — szóval vagy Írásban bejelenti. Az igazgató a felvételi kérvények lelett rendszerint saját hatáskörében határoz, az aggályosnak látszó kérvényt az előadói értekezlet elé terjeszti, melynek — a jelentkezővel szeptember 1-ig közlendő — elutasító határozata ellen három nap alatt a belügyminiszterhez lehet az igazgató utján felebbezni. Az e) pontban meghatározott rendes határidőn túl jelentkezők felvételét a belügyminiszter engedheti meg. Az évi tandíj 40 korona, mely összeg félévénként, 20—20 koronás részletekben fizetendő. Szegénysorsu hallgatók az előadói értekezlet javaslatára a belügyminiszter által tandij- elengedésben, kiváló szorgalom és kifogástalan magaviselet tanúsítása esetén pedig ösztöndíjban (29. §.) vagy jutalomban is részesülhetnek. Azok akik tandíjmentességért folyamodnak, feltételesen a tandijletízetése nélkül is felvehetők. Átmeneti kedvezmény. Az 1900/1., 19012. és 1902/3. tanévben tanfolyam hallgatókul felvehetők: az 1900. év szeptember hó 1-én tényleges szolgálatban álló községi aljegyzők (segédjegyzők és jegyzősegédek), jegyző- gyakornokok és jegyzői írnokok is, a mennyiben az 1883 évi 1. t.-cikk 6. §-ában előirt iskolai alap- képzettség megszerzése (6 gymnasiumi, reáliskolai vagy polgári iskolai osztály, avagy ezen középtanodákkal egyenrendü kereskedelmi iskola, vagy megfelelő katonai tanfolyam sikeres végzése) után, ele 1900. évi szeptember hó i-ct megelőzőleg megkezdett legalább egy évi gyakorlatot tudnak kimutatni, ha egyébként a 6. §, c) — e) pontjaiban foglalt követelményeknek megfelelnek. A fent említett 3 tanéven belül tanfolyam hallgatókul felvehetők továbbá azok a községi aljegyzők (segédjegyzők és jegyzősegédek), jegyzőgyakornokok és jegyzői írnokok is, akik 1900. évi szeptember hó 1-én had- kötelezettségi tényleges szolgálatot teljesítenek, a mennyiben ennek teljesítésére közvetlenül hivatali szolgálatukból vonultak be, s amennyiben a jelen szakasz első bekezdésében említett feltételeknek egyébként megfelelnek. — A községi közmunka tartozás az igavonó állatok tulajdonosai által vonóállatjaik állandó tartózkodási helyén rovandó le. Igás állatoknak az összeírás alkalmával valamely község határában való ideiglenes tartózkodása közmunka kötelezettséget még nem állapit meg. — (A m. kir. közigazgatási biróság 1899. évi 2704. sz. határozata.) — Községi elöljáróknak a községi közmunka alóli mentességét sem a községi képviselő- testület, sem a törvéuyhatósági bizottsági közgyűlés ki nem mondhatja. (A m. kir. közig, biróság 1899. évi 3229. számú határozata.)
