Tolnavármegye, 1900 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1900-08-19 / 33. szám

X. évfolyam. 33. szám. TOLNAVARMEGYE POLITIKAI ÉS VEGYES TARTALMÚ HETILAP. Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szegzárdon, Vár-utca 130. sz. Felelős szerkesztő és laptulajdonos : Segédszerkesztő : Dr. LEOPOLD HORNEL. SZÉKELY FERENC. Szegzárd, 1900. augusztus 19. Kéziratok vissza nem adatnak. A lap szellemi részét illető köz- , lemenjek, valamint az előfize­tések és a hirdetések is a szer- j kesztőséghez intézendők. , Hirdetitek mértékel'ea megállapított árszabály tzerint számíttatnak. Előfizetési ár: I Egész évre ... 12 korona. Fél évre ... 6 » Negyed évre . . 3 » Egy szám ára . . 24 fillér. I Előfizetéseket és hirdetéseket a kiadó- iratalon kiTül elfogad Krammer Vil­mos könyvkereskedése Szegzárdon. öHBamutT Felséges Királyunk 70-ik születése napján. 1900. augusztus 18. Hét tízet lépvén az Idő, nyaradat letarolta, ír m Őszbe csavarta fejed, meghasogatta szived; S bár életfádat meghajlítá vihar és bű, Rém tört meg derekad s áll ragyogó koronád, flßondd: e kemény tusa közt mi erősített, mi vigasztalt ? Angyalod, a szent hit s néped iránt a hűség. Trónod elé gyűl most a magyar nép apraja-nagyja, S Istent áldva, Király, életedért könyörög. Sántha Károly. Hetven év. Hetven év terhe súlyosodik a mi jósá­gos királyunk vállaira. A mindennapi élet küzdelmeiben élő egyszerű emberre is elég jelentőséggel bir az az évhatár, melyről hét lefolyt évtized eseményeire tekint vissza, akár búban, akár örömben volt több része életének eltűnt évei alatt. Annál nagyobb jelentőségű a hetvene­dik évforduló egy fejedelem életében, főleg olyan király életében, a ki ezen szép élet­kor alatt országai fejlődésének, népei ra­gaszkodásának, szeretetének, a családi élet boldogságának derűs szívvel örülhetett, de egyúttal végig kellett járnia a szomorúsá­gok és fájdalmak tövises utait is. A mi áldott lelkű, nemes és jó tulaj­donságokkal, férfias jellemvonásokkal föl­ruházott királyunk uralkodásának első évei­ben borús láthatárral állott szemben; fenye­gető felhők vonultak föl előtte, melyek aggo­dalommal töltötték el lelkét s gondterhes jövőre nyújtottak kilátást. Hála a gondviselésnek: a borúra derű következett! Alattvalóinak hűsége, igaz sze­retetik és ragaszkodásuk megkönnyítette a kormányzás nehéz gondjait s országai hatá­ráról eloszlatta azokat a vészes fellegeket, melyek a különböző népek fejlődésének, bol­dogulásának és szabadságának reményeit megsemmisüléssel fenyegették. Hét évtized viharai repültek el fölöt­tünk és sok aggodalmat és örömöt átélve, -végre is a Mindenható kegyelméből meg­érhettük azt az örvendetes időpontot, amidőn a gazdasági és kulturális fejlődés, valamint állami megerősödés és a szabadság elvitat- hatlan jelenségeit és jótékony hatását érezve, a legalkotmányosabb magyar király hetve­nedik születése napján az ország minden polgára örömtől telt szívvel mond hálaimát a gondviselésnek azért, hogy hetven éven át megtartotta felséges királyunkat orszá­gainak virágzására és alattvalóinak boldo- gitására. Magyarország minden felekezetének templomában tegnap hálaadó isteni tisztele­teket tartottak rajongásig szeretett királyunk születése napján ; buzgó imákban kérték a magyarok hatalmas Istenét, hogy még so­káig tartsa meg részünkre azt a királyt, kinek minden gondolata, szivének minden dobbanása népeinek jólétéért küzd, s akinek jogara alatt a magyar nemzeti állam meg­erősödése és biztos jövője most már meg­dönthetien valósággá vált. A Szent István koronájával övezett magyar király, elődei hagyományainak s a nemzet óhajainak hódolva, alkotmányos sza­badságunk legerősebb őre lett, s az ő bölcs uralkodása alatt alkotmányos életünk sért­hetetlensége minden támadás ellen biztosítva van; közművelődési és gazdasági fejlődésünk az állami élet szilárd falai között nemzeti irányban fokozatosan emelkedik, úgy hogy nemzetünk jövőjéért ma már nincs okunk aggódni. A biztos fejlődés legerősebb alap- j köveit letette nemzetünk részére alkotmá- ! nyos érzésű és alattvalói boldogságáért élő királyunk, kit a magyar nemzet történelmé­ben áldva fognak emlegetni utódaink. Az ó hetvenedik születése napján öröm­ünnepet ült egész Magyarország ; a lángoló hazaszeretet, a törhetetlen hűség, az alattvalói hódolat megható jelenségei nyilvánultak meg ezen az örömnapon, midőn minden magyar ember egy fohászra, egy közös imádságra fakadt, hogy a mi fenkült lelkű, áldott jó szivü, sokat szenvedett királyunkat sokáig éltesse még népei üdvére és boldogitására ! VÁRMEGYE. Nyári rendes közgyűlés. Vármegyénk törvényhatósága múlt kedden tartotta meg nyári rendes közgyűlését D'óry Pál alispán elnöklete alatt, mivel gróf Széchenyi Sán­dor főispán megújult betegsége miatt az ülésen részt nem vehetett. A gyűlésre a most folyó gazdasági munkála­tok miatt nem sok bizottsági tag gyűlt egybe. Az ülést pontban 10 órakor éljenzések között nyitotta meg az elnöklő alispán s melegen üdvözölvén a bizottsági tagokat, a tárgysorozat megkezdése előtt megérintve azon történeti nagy korszakalkotó ese­ményt, mely szerint kilencszázados évfordulója an­nak, hogy honfoglaló Árpád fenkölt utóda István a kereszténység terjesztése körül szerzett érdemei­ért megkoronáztatván, államunk souverenitása nem­zetközileg elismertetett; lendületes szavakkal ecse­teli, hogy a koronázás ténye, mely nemcsak a ke­reszt, de a nyugati kultúra diadalát is jelenti, a dicső elődök hadi fényeinél tán fontosabb tényező I volt abban, hogy oly sok bel- és külviszály köze­pette is fajunkban és államunkban ezer éven át megállhattunk. Századok folyamán csak tisztelet fűződik a szent koronához, tekintélyt és fényt áraszt

Next

/
Thumbnails
Contents