Tolnavármegye, 1900 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1900-08-12 / 32. szám
TOLNAVÁRMEGYE POLITIKAI ÉS VEGYES TARTALMÚ HETILAP. Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szegzárdon, Vár-utca 130. sz. Felelős szerkesztő és laptulajdonos : Segédszerkesztő : Dr. LEOPOLD KORNÉL SZÉKELY FERENC. X. évfolyam. 32 szóin. _____Szegzárd. 1900. augusztus 12. El őfizetési ár: Egész évre . . . 12 korona. Fél évre . . . 6 » Negyed évre . . 3 » Egy szám ára . . 24 fillér. Előfizetéseket és hirdetéseket a kiadó- iratalon kívül elfogad Krammer Vilmos könyvkereskedése Szegzárdon. Kéziratok vissza nem adatnak. A lap szellemi részét illető közlemények, valamint az előfizetések és a hirdetések is a szerkesztőséghez intézendők. Hirdetések mérsékel'en megállapított árszabály szerint számíttatnak. A liirdö és a kaszinó. Szokatlan együtt említeni e két intézményt, mert az egyik közegészségügyi, a másik társadalmi alkotás. Kaszinónk van szép, kényelmes, céljának teljesen megfelelő és virágzásnak örvend. Fürdőnk azonban nincs, s ez állandó panaszát képezi minden jobb ízlésű és igé- ! nyü embernek ; mert egy megye nagy intelligenciával bíró székvárosa, a minő Szegzárd is, sehol sem nélkülözi a közegészség és köztisztaság követelményeinek megfelelő fürdőt, mert hiszen ez valóságos életszükségletet képez. Hogy a kaszinót és fürdőt együtt kell emlegetnünk: annak egyedül az az oka, mert, mint hírlik, legújabban a kaszinó tevékeny és minden társadalmi szükséglet iránt élénk érzékkel biró elnöke a kaszinó választmánya elé akarja terelni a közfürdő létesítésének ügyét s itt akar megindítani életrevaló mozgalmat, a minek segélyével meg lehetne valósítani végre azt, a mi után eddig mindnyájan hiába sóvárogtunk ! Mindenesetre szomorú jelenség az, s a közügyek iránt való nagy közönyösségre vall, hogy a közfürdő létesítésével eddig komolyan és reális alapon városunk vezérelemei egyáltalán nem foglalkoztak és semmi fáradságot sem voltak hajlandók tanúsítani azért, hogy a közkivánalomnak megfelelve — a fürdő létesítése iránt a szükséges lépéseket megtették volna. Igaz, hogy városunk szerencsétlen viszonyai folytán nálunk nincsenek olyan vállalkozó szellemű, s megfelelő anyagi erővel rendelkező emberek, kik fölismervén va- lamely vállalat biztos anyagi jövedelmezőségét, nem sajnálnak némi utánjárást azért, hogy a közérdeknek is hasznos szolgálatokat tegyenek. Nagy közönyösség, rideg önzés és kishitűség a helyzet szignaturája ! S ilyen körülmények között csakugyan helyesnek és célszerűnek tartjuk azt, ha a közfürdő létesítése iránti mozgalom megindítására az első lökést a kaszinó, városunk ezen tekintélyes társadalmi központja adja meg, mert igy talán fölébreszti az érdeklődést ezen közszükségletet képező intézmény iránt, s végre cselekvésre indítja városunk azon tényezőit, kik vagyoni helyzetük, befolyásuk és arravalóságuk révén is hivatottak arra, hogy ilyen intézmény megvalósítását előmozdíthassák. Ha megfelelő vállalkozó esetleg nem akadna, talán részvénytársaság utján föl j lehetne állítani az igényeknek megfelelő közfürdőt, mert hiszen alkalmas hely erre elég kínálkozik ; a vállalat jövedelmezősége pedig kétséget nem szenvedhet, mert ilyen nagy intelligens elemmel biró városban, a hol annyi átutazó, ügyes-bajos dolgait elintéző vidéki ember fordul meg. lehetetlen, hogy egy kellő kényelemmel berendezett közfürdő ne prosperálhasson és tisztességes jövedelmet ne hajtson. A befektetett tőke jól jövedelmezősége tehát semmiképpen sem lehet veszélyeztetve, s igy a fürdő létesítéséhez nem kell más, mint egy arra való ember, a ki a mozgalom élére állva ne sajnáljon egy kis fáradságot az annyira óhajtott és közszükséget pótló intézmény megvalósítására. Hiszszük is, hogy most már a mozgalom jó útra van terelve s a közel jövőben városunk ezen nagyon szembeötlő és kirívó hiánya pótolva lesz. ■ Nagyobb aggodalmat kelt az a másik, szintén szárnyaló hir, hogv a báró Augusz- féle ház eladásra kerül és a kaszinó esetleg hajléktalanná válik ! Ezen másként nem lehet segíteni, mint az Augusz-háznak a kaszinó részére leendő megvételével. A házvételre már két év előtt kiküldtek egy bizottságot, de ez még nem számolt be küldetésének eredményéről. A kaszinóra életkérdést képez az, hogy a mostani helyiséget megtartsa, mert másként ez a virágzásnak örvendő, tekintélyes társadalmi testület darabokra széttagolva, szétzüilik, s a szegzárdi intelligens társaságnak ily nagy központot többé teremteni nem lehet. Mert városunk szerencsétlen viszonyai mellett ily nagy testület kényelmes befogadására és a célnak megfelelő más helyiséget sehol sem találhatunk. A félszázad óta fennálló kaszinó jövője és léte megköveteli tehát azt, hogy az Augusz-házat a kaszinó részére tovább is megtartsuk, mert különben ezen társadalmi központunk legföllebb egy szükkörü egyesületté fog összezsugorodni, s többé nem lesz képes olyan alkotások létesítésére, a minők eddigi múltjához fűződtek, s a mik a szegzárdi társadalom tekintélyes faktorává avatták. A kaszinó fennállása érdekében tehát meg kell tenni mindent, hogy a mostani helyiségben maradhasson, mert ellenkező esetben ez a társadalmi intézményünk is rövid idő múlva meg fog semmisülni! VÁRMEGYE. • — Nyári rendes közgyűlés. A törvényhatósági bizottság folyó évi augusztus hó 14-én délelőtt 10 órakor, a vármegyei székház gyüléstermében nyári rendes közgyűlést tart; az állandó választmány ülése pedig augusztus hó 13-án d. e. 9 órakor a közigazgatási bizottság gyüléstermében fog megnyittatni. Az ülésre a főispán és alispán szabadságonléte miatt Simontsits Elemér, j vármegyei főjegyző adta ki a meghívókat. I A gyűlés tárgysorozatából fölemlítjük a kö- | vetkezőket: Az alispán időszaki jelentése. A köz- igazgatási bizottság féléves jelentése. A számonkérő székről felvett jegyzőkönyv. Az J időszaki pénztárvizsgálatokról felvett jegyzőkönyvek. A jegyzői nyugdíjválasztmány újjáalakítása. Az esküdtbiróságokról szóló törvény értelmében működő bizottságokba a bizalmi férfiak megválasztása. Belügyminis- 1 téri rendelet, a vármegyei tisztviselők lizeté- ; sének felemelését fárgyazó 3/rkgy. 1900. sz. határozatra vonatkozólag. Belügyministeri rendelet, Értény község képviselő-testületé- uek eloszlatása tárgyában hozott 142/rkgy. 900. sz. határozatra vonatkozólag. Keres- : kedelemiigyi ministeri rendelet, a közúti köl- 1 csőn felvétele tárgyában. Vallás- és közoktatásügyi ministeri rendelet, museum építési pótsegély engedélyezése tárgyában. A tisztviselői nyugdíj-választmány előterjesztése néh. Rozmanits Kálmán várm. allevéltárnok árváinak kegydija ügyében. A vármegyék körlevelei. özv. Rozmanits Kálmánné kérvénye elhalt férje után halotti negyedben leendő részeltetése iránt. Alispáni előterjesztések : a II ik allevéltárnoki állás beszüntetése és ezen állás helyett egy irattárnoki állás rendszeresítése tárgyában; a törvényhatósági állatorvosi fizetésekre ; a paks—németkeéri törvényhatósági közút paksi átkelési szakaszának kiépítése; a törvényhatósági ut- mesterek fizetésének a közúti alap terhére történt felemelése tárgyában. Árvaszéki előterjesztések, tiszti ügyészi véleményekre hozott határozatok. Községi költségvetések és számadások. Időközben beérkezett tárgyak. — A közigazgatási bizottság folyó hó 4-én tartotta meg augusztus havi ülését Simontsits Elemér főjegyző elnöklete alatt. Az ülésen részt vettek: Kurz Vilmos, Krcsmarik Pál, Perssina Alfréd, Szilágyi Gyula, Holub János, Döry Dénes, j Kováéit S. Endre, Örjfy Lajos, Boda Vilmos, Jeszenszky Andor, Bernriedet József, Peresei Lajos | és dr. Kraniolin Emil. Elmaradásukat igazolták: Mayer F. Andor, Totih Ödön, F'órdős Vilmos és dr. Hangéi Ignác. Az árvaszéki elnök jelentése szerint a múlt hónapban 3050 beadvány érkezett, s igy az előző hónapról maradt 456 hátrálékkal együtt 3506 drb volt elintézendő. Ebből földolgoztak 2698 drbot, elintézetlen maradt 808. A tiszti főorvos helyettese dr. Komáromy Gyula jelentése szerint a közegészségi állapot jó volt. A betegedés, valamint a halálozás is keve-
