Tolnavármegye, 1900 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1900-08-05 / 31. szám

TOLNA VABME^YIS.

5.

— Az adóhátralék behajtása. A pénzügyminiszter körrendeletét küldött az Összes közigazgatási bizottságoknak, amelyben felszólítja őket, hogy lehetőleg siettessék az adóhátralék behajtását, mert a megtörtént aratás a szegényebb osztálynak is lehetővé teszi, hogy adóhátralékát nagyobb nehézség nélkül kiegyenlítse.

— A csörgetékböl kimentett leány. Fagy Juliska újvárosi 12 éves leányka múlt vasárnap fürödni ment a csörgetékbe ; fiiidés közben mélyebben talált behatolni a tóba s csakhamar elmerült. Egy közelben álló kocsis észrevette a kis leány veszedelmét, rögtön utána úszott és sikerült még élve kifogni a vigyázatlan teremtést.

— Eltűnt. Pál Mihály, agárdi származású, 27 éves kocsis, Pécsett a lakásáról még május 24-én eltávozott s levelet hagyott hátra, melyben nejének bejelentette azt, hogy öngyilkos lesz. Azóta nyoma veszett, sehol sem találják s most a pécsi rendőrkapitányság országosan körözteti.

— Elaludt örökre. A dombóvári Szt.-Anna búcsúról volt hazatérőben múlt hó 26-án úgy 1 óra felé Somogyvári József, kercseligeti takácsmester, midőn a sok szesztől nehéz feje álomra húzta a napsütötte fűbe. Pár órai pihenés helyett azonban csakhamar elaludt örökre, mert midőn kevéssel utóbb a mellette elhaladóknak feltűnt az árnyéktól védtelenül ott tekvő alak, már hiába ébresztgették: keljen föl, rossz alvás esik ott a napon!« addigra már a nap elaltatta őt örökre. Napszurás érte s az ölte meg.

— Felakasztotta magát. Nagy azok száma, kik megunva a földi léttel való örökös küzködést, útközben az országúton, vagy éppen ott, hol a halálvágy utoléri őket, leikötik magukat a legelső fára. Ilyen eset történt a napokban Bonyhádon, hol az országúton járó kelők az egyik utszéli fán egy felakasztott ember holttestét találták. A hulla ott fityegett a fán, mig a meleg nyári szellő incselkedve játszadozott pajeszeivel és hosszú bokáig érő kaftánjával, lévén az illető felakasztott ember egy szegény házaló zsidó, ki híven megtartotta lengyel külsőségeit. Wolf Izidornak hívják a felakasztott házalót, kit azóta már örök nyugalomra is helyeztek.

— Eltűnt fűtő. Aber Ibrahim, az Első cs. és kir. szab. Dunagőzhajózási Társaság »Timok« nevű csavargőzösén mint fütő volt alkalmazva. A hajó Harasztinál megállván Ibrahim a szárazföldre ment, de indulás előtt visszatért a hajóra. Duna-Föld- várnál azonban észrevették, hogy Aber sehol sem található, nyomtalanul eltűnt. Valószínűnek tartják, hogy a fütő — mivel kissé ittas volt — a hajóról a Dunába esett s a vízbe fűlt.

— Kétfejű borjú. Kezdődik már a hivatalos uborkaszezon hagyományos sorrendje: fiumei cápa, hatlábu borjú stb. Alkalmasint ezekből való az a most nyomdafesték alá került kétfejű borjú is, mely állítólag Szentlőrincen látott napvilágot, hol most, ebben a kutya melegben, nem csekély szenzációt kelt. Nem csodálnók azonban legkevésbbé, ha — mire a szemtanuk meggyőződnek a borjú kétfejű voltáról — addig az egyik fej a nagy melegben ■— elolvadna.

__________V í D H K.__________

Dö

brököz.

— Mezei munkások boszuja. Séf esik János döbröközi lakos gazdálkodó most a nyár elején, midőn a mezei munkák kezdetüket vették, munkásokat fogadott, kiknek julius hó elsején kellett volna munkába lépniök. Ekkor azonban oly követelésekkel léptek fel, melyek nem voltak benne az alkuban, úgy, hogy Sefcsik János kénytelen volt más munkásokat fogadni, kikkel aztán a napokban meg is kezdte az aratás és cséplés munkáját. Alig kezdődött azonban a cséplés, midőn a cséplőgép hangos recsegéssel, ropogással összetört. Mint a megejtett vizsgálat kiderítette, az egyik kévében egy nagyobb kerékagy darabot találtak, mely a cséplőgép fogas kerekét törte össze. Alapos kutatás után aztán a többi kévékben keményfa darabokat, gyufát és az egyikben egy töltött puskát találtak. A tettesek után nyomban megindították a nyomozást, melynek során sikerült a tettest Jan- kovics József, az elcsapott munkáscsoport vezetője személyében elfogni, ki bár tagadja tettét, mégis átadták a bíróságnak1900. augusztus 5.

Dombóvár.

— Voróskereszt-korház Dombovárott. A dombóvári vöröskereszt fiókegylet elhatározta, hogy Erzsébet-kórház elnevezéssel Dombovárott egyesületi kórházat létesít. A fiók-egyesület most a kórházi alap megteremtésén fáradozik. Fried Sándor nagykereskedő kezdte meg a gyűjtést, megboldogult testvéröcscse, Fried Ede emlékének megörökítésére 1000 koronát ajánlott fel a kórház célI jaira. Padi József fiókegyesületi elnökhöz már szá- , mos kisebb-nagyobb adomány érkezett. Eszterháiy Miklós herceg ígéretet tett, hogy a megfelelő területet a kórház céljaira ingyen átengedi. A kórház létesítésére megindult üdvös mozgalmat az egyesület központi igazgatósága örömmel fogadta és a fiókegyesületnek elismerését és köszönetét fejezte ki.

Kocsola.

— Elfogott veszedelmes tolvaj. A napokban jó fogást csináltak Kocsolan a hatóság emberei. Az országúton történt portyázás közben elcsípték csavargás miatt Cimmertnann János foglalkozás nélküli legényt, ki felszólításra sehogysem tudta magát igazolni. Letartóztatták s a magával hozott batyujának átkutatásakor számos oly tárgyat találtak, melyek kétségtelenül bizonyították, hogy Cimmermann nem tisztességes utón szerezte azokat. Vallatóra fogták a csavargót, ki aztán be is ismerte, hogy a nála levő holmik lopottak. így többek között Sudár István, Likler Lajos és Szakály János kónyi lakosok házában követett el lopást az elfogott csavargó, továbbá özv. Müller Mátyásné kocsolai, Ki Iván Mihály dombóvári és Szatócs Károly, valamint Trencsin Ferenc szómjai lakosokat lopta meg. A veszedelmes tolvajt átadták a kir. ügyészségnek.

TÖRVÉNYKEZES.

A szegzárdi kir. lörVényszékuél véglárgyalásra kitűzött bűnügyek:

1900. évi augusztus 7-ón.

Autal Jánosné s társa ellen magzatelhajtás

miatt.

Pravits Antal ellen lopás miatt.

Bérdi Gergely ellen hatóság elleni erőszak

miatt.

Komlósi György és társai ellen magánlak- megsértés miatt.

1900. évi augusztus 9-én.

Hermann Markus ellen lopás miatt.

Sorg Teréz és társa ellen magzatelhajtás miatt.

Czimmermann János ellen lopás miatt.

— Piros szegfű a végtárgyaláson. A nagy- kanizsai törvényszék egyik legutóbbi végtárgyalásán különös összeütközés történt az elnök és ügyész közt. A főtárgyalást. Mikos Géza kir. táblai biró tanács elnök, régebben szegzárdi törvényszéki biró vezette, s komolyan, kimérten kezdte.

— Az ülést ezennel megnyitom.

Csend. Csupán Orosdy Lajos dr. kir. ügyész jegyez valamit egy kis papírra, a többiek tekintete mind az elnökön függ. Az elnök kissé furcsán mozgolódik helyén. Újból ő szól:

— Mielőtt a tárgyalást megkezdeném, felkérem a kir. ügyész urat, hogy a gomblyukában le vő szegfűt vegye ki onnan.

Általános meglepetés. Az ügyész :

— Bámulattal tölt el az elnök úr ezen kijelentése s minthogy úgy látom, hogy ez tisztán személyem ellen irányul, igy sajnálattal jelentem ki, hogy a szegfűt nem veszem ki, mert ily rendelkezés nem tartozik az elnök ur hatáskörébe.

— Ismételve felkérem a kir. ügyész urat — szólalt meg újból az elnök, hogy a tárgyalás komolyságára való tekintettel vegye le a szegfűt.

Az ügyész nyugodt kimértséggel:

— Ismételve sajnálatomat fejezem ki, de a virágot nem veszem le.

— Jegyző ur, tessék a most történeteket jegyzőkönyvbe venni. Megfogom tenni a kellő intézkedéseket.

Orosdy Lajos dr. kir. ügyész csendben hallgatja végig az elnök e szavait is és mielőtt meghajolna, ezeket mondja:

— Tessék csak jegyzőkönyvbe venni, de kérem a jegyzőkönyv másolatát még holnap nékem átadni, hogy én is megtekinthessem s reá megjegyzéseimet megtehessem.

EGYLETEK. INTÉZETEK.

— A bonyhádi segélyegylet mint szövetkezet

vagyonmérlege. Vagyon: Pénztári maradvány 4446 k. 70 f. Kötelezőkben 1367155 k. Betét az angol-osztrák Bank fióktelepénél Bpesten 10028 8 k. Váltókban 8372 kor. 70 fill. Betét a m. kir. Postatakarékpénztárnál 14427 korona 3 fill. M. kir. Postatakarékpénztárnál értékekben 34 kor. 88 fillér. Különféle követelésekben 24174 kor. 63 f. Felszerelésekben 1700 kor. Könyvek és nyomtatványok, elhasználás leírása után 1300 kor. Tisztviselői fiz. előleg 760 korona. Átmeneti kamatok és díjak 26972 korona 75 fillér. — Teher: Az 1894—95. évtársulat (XIV.) vagyona 285431 k. 44 fillér. Az 1895—96. évtársulat (XV.) vagyona 291696 k. 30 fillér. Az 1896—97. évtársulat (XVI.) vagyona 174437 k. 30 fill. Az 1897—98. évtársulat (XVII.) vagyona 139381 k. 40 f. Az 1898—99. évtársulat (XVIII.) vagyona 94894 k. 84 fill. Az 1894—95. évtárs. (XIV.) folyó évi törzsbetétei 48966 k. Az 1895—96. évtárs. (XV.) folyó évi lörzsbetétei 64888 k. Az 1896—97. évtárs. (XVI.) folyó évi törzsbetétei 53149 k. Az 1897—98. évtárs. (XVII.) folyó évi törzsbetétei 66050 k. Az 1898—99. évtárs. (XVIII,) folyó évi törzsbetétei 90258 k. Az 1899—900. évtárs. (XIX.) folyó évi törzsbetétei 91769 k. Bonyhádi takarékpénztár f. számlában 30485 kor.80 fillér. Függő tartozás 145 kor. 84 f. Nyugdíj alap 30723 korona 85 fillér. Tartalék tőke 26416 kor. 32 f. Tiszta nyeremény 69938 korona 60 fillér.

Kelt Bonyhádon, 1900. évi junius hó 30-án.

Dr. Pick Mór s. k. aligazgató. Stern Miksa s. k. igazgató. Klein József s. k. főkönyvelő. Fritsch Sándor s. k. pénztárnok. Weiczner József s. k. köuyvelő.

Jelen zárszámadást a keresk. törv. 195. §-ban foglalt határozataihoz képest átvizsgáltuk, annak minden egyes tételét a fő- és segédkönyvek tételeivel teljesen megegyezőnek lenni találtuk.

Kelt Bonyhádon, 1900. évi julius hó 21-én.

A felügyelő-bizottság t

Halász Géza s. k. biz. jegyző. Müller Lipót s. k. biz. elnök. Blumenstock Jakab s., bizottsági tag.

T A N Ü G Y.

— A gyönki ev. ref. gimnázium értesítőjét Szentes János igazgató tette közzé. A régi, jó hírnevű intézetnek a múlt évben 88 tanulója volt s a tanítás eredménye kedvező képet mutat a de- íék tanári kar fáradságos működéséről. A tanári kar a hitoktatókkal együtt 10 tagból állott. A tanulók közül 15 kapott elégtelen osztályzatot; jeles volt 6, jó 12 és elégséges 53. A javitó és fölvételi vizsgák szeptember 3. és 4-én, a beiratások

5. és 6-án lesznek, az ünnepélyes megnyitás pedig szeptember 7-én. Á konviktusi ellátásért egy tanévre 130 koronát kell fizetni.

— A budapesti ni. kir. álla mi felső építő ipariskolában (VII. Damjauich-utcza 28/b sz.) a rendes szaktanfolyamra való beiratások szeptember hó 1-től 5 napjáig lesznek. A tanfolyam három évig tart. Az intézet végbizonyítványa a kőmives, kőfaragó, vagy az ácsmunka terén munkakönyv váltására jogosít, három évi gyakorlat igazolása melleit pedig jogot ad a kőmives, a^ kőfaragó, vagy az ácsmesterség önálló üzésére és az építőmesteri vizsgálatra való jelentkezésre. A végzett tanulók egy éves önkéntességi joggal birnak. Felvételi feltételek: 1.. A 15. életév betöltése. 2., Ép és egészséges testi szervezet. 3., Négy középiskolai (gimnázium, reál,- vagy polgári iskolai) osztály sikeresen történt bevégzése. 4., Az épitő-ipar téren töltött legalább két hónapi gyakorlat. A jelentkezésnél előmutatandó iratok: 1. Kereszt-levél, vagy születési bizonyítvány. 2. Egészségi és himlőoltási bizonyítvány. 3. Az összes bevégzett középiskolai osztályokról szóló iskolai bizonyítványok.

4. Iparhatóságig hitelesített gyakorlati bizonyítvány. 2. A kik a középiskolából való kilépésök után huzamosabb ideig voltak gyakorlatban, erkölcsi bizonyítványt is tartoznak bemutatni. A felvételnél befizetendő: 1. Beiratási dij 4 korona. 2. Tandíj az első félévre 20 korona. 3. Szertári biztosíték 6 korona. Budapesten, 1900. julius hóban. Az igazgatóság.

IRODALOM. ZENE.

— Protestáns Pap gyakorlati szakközlöny. Szerkesztik és kiadják: Lágler Sándor, ev. pap. Kálmán Dezső, ev. ref. pap. Elő fizetési ára: egész évre 8 korona. — Félévre 4 korona. — Negyedévre 2 korona. — Egyes számok ára 80 fillér. — Kéziratok, előfizetési pénzek, felszólamlások a szerkesztőkhöz intézendők, Kölesdre (postahely Tolnavármegye)- A júliusi szám tartalma : Megnyugvás Linder Lajos. Egyházmegyei papi hitelszövetkezet Lágler Sándor. Egy asszony a Fehér könyvről Horváth Lujza. Dávid és Góliát Gödöllei József. Tusakodás az égiekkel Csulak Zsigmond. A vallásosság áldásai Szekeres Mihály. Szülők iránti tisztelet Borsós István. Halotti ima Tóth József. Irodalom. Egyházi tiszti választ ások. Papválasztás. Halálozások. Szerkesztői mondanivalók. Boríték.