Tolnavármegye, 1900 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1900-07-22 / 29. szám
2.____________________________________ Schön -Béla tolnai és Zavisics Milos szegzárdi lakosok, b) A bonyhádi választókerületben felszólamlásával elutasittatott Magyar János váraljai lakos, c) A faksi választókerületben fölvétettek : ilj. Balog Sándor, Lőrincze Benő, Taba András, Tolnai Péter, Sz. Vajda Gábor, Sz. Vajda Illés, Vajda József, ifj. Vajda Sándor, Vajdika János és P. Varga Sándor gerjeni lakosok, d) A kölesdi választókerületben felvétetett : Korinay Károly n.-doroghi tanító, ellenben Huber János és Strobel Zsigmond uzd-borjádi tanítók felszólamlásukkal elutasittattak. Csapó Sándornak nevét, Fischer Jakabnak életkorát kiigazították, e) A pincehelyi választókerületben felvétettek : László Mihály, Lukács József és Török János némedi, Lamperth Ferenc simontornyai, V. Kovács József tamási lakos; neveik helyesbittettek Fuhrmann Emil és társai hőgyészi, Greinsper János miszlai lakosoknak ; a névjegyzékből törölték Kersák József feroczi és Sefel János tótkeszi lakosokat, f) A szakcsi választókerületben fölvétettek a választók közé : Dely Gyula, Gál László, Druzsbatzky József, Hawel Gyula és Puskás József dombóvári vasúti hivatalnokok, felszólamlásukkal pedig elutasittattak : Kohn Adolf és Weltmann Simon. Tolnavármegye alispánjától. 13.551. szám aiisp. 1900. HIRDETMÉNY. A törvényhatósági közutak építési, kezelési és fentartási kiadásairól s másrészt az érintettt kiadások fedezésére szükséges bevételekről 1901 — 1902 évekre készített s a közigazgatási bizottság által is tárgyalt és elfogadott költségvetés az 1890 «vi I. t. c. 22 §-a értelmében a vármegye levéltári helyiségében folyó évi julius 23-tól kezdődőleg augusztus hó 6-ig bezárólag közszemlére fog kitétetni. Egyesek az előirányzat ellen, a kitételi idő tartamának lejárta napjáig, vagyis 1900 év augusztus hó 6-ig bezárólag a törvény értelmében irás- j Ban felszólalhatnak A felszólalások az alispánhoz nyújtandók be. Szegzárdon, 1900. évi julius hó 21-én. Az alispán szabadságon : Simontsits Elemér s. k.- ______ főjegyző. — Községi biró és községi jegyző egymással a rokonság és a sógorság első fokában akkor sem lehetnek, ha valamely községben több községi jegyző is van alkalmazva. (M. kir. közig, bíróságnak 3098/899. sz. határozata.) — Hivatalos eljánásbau levő hatósági közeg ellen használt veszélyes fenyegetésnek, mint hatóság elleni erőszaknak elbírálása a kir. bíróság hatáskörébe tartozik. (A m. kir. minisztertanácsnak 1900. évi január 3 án hozott határozata.) — Oly hagyatéki ügyben, melyben a hagyatéki tárgyalás az 1894. XVI. t. ez. hatályba lépte előtt nem fejeztetett be. a további eljárás a kir. bíróság hatáskörébe tartozik. (A magy. kir. minisztertanácsnak 1899. évi november 8-án hozott határozata.) az örökhónak csak éppen a felületét teszi csillogóvá, de megpuhitani nem bírja. Izomerősitőnek ajánlom azt az utat. Én edzett és erős ifjú voltam, de mintegy négy órai erős küzdelmembe került, mig úgy éjfél körül a második tetőre feljutottam. Hideg volt s én teljesen átizzadva. Nem egyedül a mászás nehézsége izzasztott ki engem, hanem azon gondolat merült fel agyamban, hogy ha nem birok felhatolni a tetőre, itt kell éhen, nyomorultan meghalnom. Ez a gondolat rémületbe ejtett, sőt midőn már fenn voltam a tetőn, e gondolattal akkor sem birtam szabadulni, mert a harmadik hegymászása még hátra volt. Szomorúan, a kimerülésig elfáradva vajmi keservesen vártam a nap kelését. Végre feltűnt az ég ezen ragyogó királynője, végig mosolygott a havasok ormain s én némi reményt merítve, le- szállottam a völgybe. Szemere Bertalan írja utazásában, hogy Svájc hegyein közel érezte magához az Istent. Én vele ellenkezőleg, ebben a mély, hangtalan völgyben éreztem magam közel az Istenhez, mert soha oly tolnavarmeoyb. _______ — Vámoshid újraépítésének költségeihez harmadik személyek az 1890, I. törvénycikk 63. §-a. alapján haszonaránylag be nem vonhatók. Abból, hogy a közbiztonsági, közforgalmi és egyéb közérdekek megóvása szempontjából az 1890. I. törvénycikk 55. §-a értelmében valamely hid csak a kereskedelemügyi miniszter engedélyével épithetö, egyáltalán nem vonható le az a következtetés, hogy a fentérintett érdekek megóvása miatt szükséges nagyobb mérvű építkezés az engedélyt adónak olyan rendelkezésén alapszik, melynél fogva a netán felmerülő nagyobb költséghez hozzájárulni az állam köteles volna. (M. kir. közig, bíróság 7/1900. sz. határozata.) — Útelzárásból származtatott kártérítési keresetnek elbírálása a kir. bíróság hatáskörébe tartozik. (A m. kir. minisztertanácsnak 1900. évi január 24-én hozott határozata.) — A község kihágást megállapító szabályrendeletet nem alkothat. A község szabályrendelete jóváhagyás előtt ideiglenesen sem léptethető életbe. (A belügyminiszternek 83,666/99. szám alatti rendeleté.) — Ha a községi vadászterületi bérlő elhalálozása folytán az örökösök és a község kölcsönös megállapodással a bérleti szerződés felbontását elhatározták, a vármegye törvényhatósági bizottsága ehez hozzájárult, s nincsen igazolva az, hogy a szerződés felbontása s az újabb bérbeadás a községre nézve hátrányos lenne: a szerződés érvényben tartására irányuló közigazgatási birósági panasznak hely nem adható. (M. k. közig, bíróság 3125/99. számú határozata.) — Belépti-díj nélkül tartandó tánc- mulatság engedélyezése iránti kérvény, ha az engedély több napra is kéretik, csak 2 korona bélyeg-illeték alá esik. (Magy. kir. közig, bíróság 20109/99. sz. határozata.) HÍREK. — Az „Otthon“ t. előfizetői a mai számmal veszik kézhez a junius havi füzetet; mig a julius havi füzetet a jövő számhoz csatoljuk. — Személyi hir. Gróf Széchenyi Sándor vármegyénk főispánja tegnap részt vett a közigazgatási bizottság ülésén s hivatalos ügyek elintézése után visszautazott Nagy-Doroghra. — Dr. Drágíts Imre és Dr. Tanárky Árpád tegnap utaztak el Norvégia északi részébe egy havi tanulmányútra. — A pécsi püspök immár állandó tartózkodásra Szent Lászlón időzik, honnét augusztus közepén Esztergomba megy, hogy ott részt vegyen a jubiláns ünnepségeken, melyek után több napot Budapesten fog eltölteni. Szent-László ma talán legszebb pontja Baranya vármegyének és a régi püspöki kastély előtt elterülő nagyszabású angol kert valódi látványosságszámba megy. Csak a rossz idő befolyásolta eddig kellemetlenül az ott tartózkodást. tiszta és benső érzéssel hozzá fel nem sóhajtottam segélyért. A segélyt meg is nyertem, mert az éji hideg lég megkeményitvén a hó felületét, nem volt többé sikamlós s én mintha a halál völgyéből szabadultam volna, egy zerge könnyűségével haladtam fel a magasba. Mintegy 9 óra tájban már fenn ültem a tetőn s jóízűen elfogyasztva szerény provízióm, egy órai pihenést engedtem lankadt tagjaimnak. Ismét útra keltem s vigan haladtam lefelé, a midőn egyszer hallhatóvá lett ama vízesés okozta menydörgésszerü robaj, melyre magyar földim előre figyelmeztetett. Délután négy órakor a kiállott veszélyeket felejtve, ott ültem a vízeséssel szemben járt országút mellett egy sziklán, gyönyörködve a természet ezen hatalmas játékában. Az óriási havasok szélén felolvadt hóvizek, itt egy mély sziklamederben rohannak alá s a völgy szintje felett mintegy 30 méter magasságban kiugró sziklalapot, négy-öt helyen átlyukasztva, mint hatalmas, vastag oszlop esnek alá zuhogva, robogva, napsugaraktól átszőtt párázatában, egy 1900. julius 22. — Előléptetések, a m. kir. pénzügyminiszter Karlovits Mihály p. ü. biztoshelyettest Szeg. zárdra pénzügyőri biztossá.; Verstróff Jenő szegzárdi p. ü. igazgatósági dijnokot pedig a zombori m. kir. pénzügyigazgatósághoz kezelési gyakornokká nevezte ki. — A földmivelésügyi miniszter a szegzárdi származású Stokinger Lajost, gödöllői koronauradalmi gazdatisztet a IX. fizetési osztály 3. fokozatába m. k. gazdasági intézővé nevezte ki. — Nyugdíjazások. A pénzügyminiszter Spehár Alajos szegzárdi kir. adóhivatali pénztáros nyugdíjazását, tartós és hosszas betegség miatt, elrendelte. Glück Márton várdombi, Huber János uzdi, és Lemle István némedii tanítók a kir. tanfelügyelőhöz beadták nyugdijaztatás iránti kérvényüket, — Visszahelyezés. A pécsi püspök Szabó Géza püspöki szertartót saját kérelmére visszahelyezte Szegzárdra közép’skolai hittanári állásába. — Uradalmi tisztek ünneplése. Kolmann Gyula felügyelő és Dubnicky László számtartó negyven esztendeje szolgálnak Apponyi Géza gróf hőgyészi uradalmában. Ezt a jubileumot most ünnepelték meg. Az uradalom összes cselédei fáklyásmenetben vonultak a két tisztviselő elé, a kiket Takáts Károly és Freytag Ödön üdvözölt. Másnap a grófi családhoz volt ebédre hiva a két uradalmi tiszt. — Áthelyezett segédlelkész. Lajos Gyula som- bereki segédlelkészt a megyés püspök Bar.-Baánba helyezte át hasonló minőségben, — iakab napja. Folyó hó 25-én, szerdán lesz Jakab napja, melyen a régi boldog időkben Szegzárdon már érett szőlőt szoktak árulni; az apró bogyós, kissé savanykás izü, úgynevezett Jakab szőlőt. Az idén Jakab szőlőt még aligha ehetünk, de ugyanekkor Palást (alias Borzsák Endre) előleges értesítése szerint a szegzárdi kaszinóban valószínűleg vigasság lészen, mert Gerle Jakab, szabadságát élvező szegzárdi törvényszéki biró, a kaszinói társas élet egyik kedvelt tagja Palást csipkelődő, — humoros avizálása folytán névünnepét talán akaratlanul is megünnepli, a mikor azonban aprós bogyóju, savanykás Jakab szőlővel aligha kedveskedik a gratulánsoknak. — A vármegyei levéltár rendezéséről emlékezett meg laptársunk a »Tolnamegyei Közlöny« múlt számának egyik hírében. Az igazságnak meg- felelőleg ki kell jelentenünk, hogy ezen hire teljesen légből kapott, mert a vármegyei levéltárt a század első felében élő Lengyel János vármegyei levéltárnok rendezte, és pedig mintaszerűen és az országos levéltár berendezése szerint. Most a levéltár újabb rendezésére nem volt szükség. A köz- igazgatási irattár rendezése pedig a jövő feladata lesz, mert bizony ott maradt elég rendezni való. — A szegzárd—bátaszéki h. é. vasút részvénytársaság folyó évi sorsolása alkalmával a következő elsőbbségi részvények sorsoltattak ki: 77, 839, 1889. Ezen három darab elsőbbségi részvény 1901. január 1-től kezdve a »Pesti magyar kereskedelmi bank« által teljes névértékben fog beváltatni. óriási gyémántmozaik szinpompájával gyönyörködtetve a szemlélőt. A természet szépségei iránt mindig fogékony lévén, csak naplementével tudtam elhagyni e nagy* szerű látományt. Egy óra múlva már egy — a Mária-Czellbe menő 'oucsusok számára készült juhakolszerü épület alatt aludtam — kevéske földre hintett szalmán az igazak álmát s mert éhségemnél nagyobb volt fáradságom, aludtam világos reggelig. Hogy mentem innen Czellbe, mit láttam ott, minő összeütközésem volt a zsandárokkal stb., ezeket majd talán máskor. Most csak arra szabadjon figyelmöket felhívni megyénk vakácziózó s érettebb ifjait, kövessék példámat s tegyék meg az itt leirott utamat, merem állítani, hogy öreg napjaikra kedves emléket szereznek magoknak s ha csak egy hónapig utazgatnak, de gyalog s mászkálnak a havasokon, izomerejök fejlesztését illetőleg nagyobb eredményt érnek el, mintha bármily korrekt módon berendezett tornateremben három esztendeig rugdalóznak.