Tolnavármegye, 1900 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1900-07-08 / 27. szám

4.

TOLNA VÁRMEGYE.

— Joggyakornok kerestetik. A pécsi kir. ítélőtábla kerületén egy joggyakornoki állás van üresedésben. Pályázati kérvények 15 nap alatt adandók be a pécsi kir. Ítélőtábla elnökéhez.

— Gróni apát. Lapunk múlt vasárnapi számában a hírek közt megjelent: *A grábóci apátság romjai« cimü hir 4-ik sorában fölemlített Siffridus nem gráci, hanem gróni apát volt; mit a történeti hűség kedvéért ezennel helyreigazítunk.

— Téli kikötő. A keselyiisi Dunaágban serényen folyik a téli kikötő elkészitése, mivel a tél folyamán több hajót ide fognak terelni, hol a jéglezajlás ellen védve vannak a hajók. Az Al-Dunán a zimonyi után a szegzárdi téli kikötő lesz a legnagyobb.

— A csörgetöi fürdő a múlt héten a nagy forróság miatt igen szép látogatottságnak örvendett. Még többen keresnék fel városunk ezen egyetlen nyári fürdőjét, ha rendes kocsi közlekedést tudnának biztosítani. Ez utóbbi bajnak oka csupán fuvarosaink közönyössége és hanyagsága.

— Vásár Szegzárdon. A múlt hétfőn és kedden lefolyt szegzárdi vásár nem igen volt népes. A munkaidő és pénztelenség miatt nagyon csekély forgalmú volt.

— Halálozás. Erb György, széles körökben ismert szeg-zárdi asztalost, kiről lapunk múlt számában megírtuk, hogy előre elkészittette a kopor- rsóját, múlt szerdán temették ismerősei nagy részvéte mellett.-- Gondnokság megszüntetése. A szegzárdi kir. törvényszék közhírré teszi, hogy gondnokság alá helyezett Grünvald Mátyásné szül. Blaser Erzsébet bikácsi lakos, a gondnokság alól felmentetett.

— Öngyilkosság szerelemből. Paksi levelezőnk írja: Tömpék József paksi kőmives legény, még csak 17 éves ugyan, mégis annyira szerelmes volt Filler Erzsébetbe, egy 16 éves szép leányba, hogy egy nyugodt pillanata, egy jó percze sem volt neki akkor, ha Böskéjétől távol kellett lennie. A napokban Budapestre kellett távoznia, hol munkát vállalt, de bármennyire küzdött is önmagával, nem birta ki sokáig a szerelmesétől való távollétet, hanem szive csak húzta, húzta haza felé, Paksra. Kedden, múlt hó 26-án meg is érkezett és egyenesen Böskéjéhez ment, hol szivét megindítván kérte őt, hogy menne el vele Budapestre, hol boldogan élhetnének kettecskén együtt, mert ő öngyilkos lesz, ha ezt a kérését megtagadja. A leány azonban nem akart semmiképen sem a legény kérésének eleget tenni, hanem azzal vigasztalta, hogy ő a távolban is hűen szeretni fogja, legyen nyugodt és ha eljön az idő, hogy feleségül veheti, igen szívesen követi őt bárhova. Ez a vigasztalás azonban nem sokat használt a szerelmes szivü legénynek, ki látva a leány hajthatatlanságát, lehorgasztott fővel távozott szülei házához, hol bezárkózott az egyik szobába és ráhajtva fejét az asztalra mély gondolatokba merült . . . Éjjel két órakor egy durranás és utána egy nehéz zuhanás hallatszott ki abból a szobából, hol a legény volt. Mire a legény szülei rémülten berohantak a szobába, már ott feküdt átlőtt fejjel, a szerelmes szivü Tumpek József kőműves legény. A nagy jajgatásra, melyet fia véres holttestének megláttakor az anyja tett, összefutottak a szomszédok, kik közül egyik orvosért hzaladt ugyan, de a megérkezett orvos csak a salált konstatálhatta.

— Harc a rendőrökkel. Cank János és több felső utcai hires verekedő legény, múlt vasárnap este felé a Bartina-utcában ősi virtus szerint egymásba kaptak s alaposan eldöngették egymást. — Morvái István és Ferger Ferenc rendőrök közbeléptek és szétakarták választani a verekedőket. A többi abba is hagyta a verekedést, csak Cank János állott ellen a rendőröknek s az egyiknek késsel ment neki. Erre Morvái rendőr kardjával két súlyos vágást mért Cank fejére. A megsérült verekedőt a kórházba vitték.

— Elgázolták a lovak. Szakoson, folyó hó

5-én estefelé a gereblyén javítgatott szegény Ga- dányi István, midőn testvérbátyja lovai a felső kertben megbokrosodtak és nyilsebességgel az udvarba rontottak. Gadányi István, látva a veszedelmet, a lovak elé állt, de azok még jobban meg- ' ijedtek a hatalmas gereblyétől, a szegény embert legázolták, s halántékán fején és szemein súlyos sebeket okoztak. Bár rögtön orvos vette kezelés alá az eszméletlen embert, de felgyógyulásához nincs remény. — Neje és három gyermeke zokog ágya körül, hisz itt az aratás és munkaidő, a kenyérkereső pedig élet és halál közt fekszik.

— Felhívjuk lapunk t. olvasóit Bukovinszky József szegzárdi sodronykészitő és szitás mai hirdetésére.

— Délutáni irodai foglalkozást vagy otthon végezhető Írásbeli munkát keres egy szép irásu, gyakorlott dijnok. Czime megtudható a szerkesztőségben.

— Katona szökevény. Kiss Mihály V. bölcskei születésű, 1897. évben besorozott altüzért, ki az ezred állomás helyéről, Budapestről, junius 1-én megszökött, a katonai parancsnokság megkeresésére a paksi főszolgabíró országszerte körözteti.

— Véres verekedés. Szűcs József agárdi lakost, múlt vasárnap este, amint hazament a korcsmából, Grétius István és társai botokkal támadták meg, s úgy elverték, hogy sebeiben iszonyú kinok közt meghalt. — A csendőrség az elvetemült gyilkosokat letartóztatta.

— A fürdés áldozatai. Csontos Lajos 8 éves kis simontornyai fiú a Sióban fürdés közben bele- fult. Holttestét Harc határában fogták ki. Kölesden pedig Kugler József cipészt ragadták el fürdés közben a habok, s holttestét ma sem találták meg. Kuttyánszky Mari tolnai 11 éves leány pedig ugyancsak fürdés közben, az ottani Dunába fulladt.

HALÁLOZÁSOK.

Bezerédj Pál miniszteri meghatalmazottat súlyos családi gyász érte nővérének elhunytával. A boldogultat a hidjai családi sírboltban temették el múlt kedden nagy részvét mellett. A gyászjelentés ekként szól: Ztolinkovichi és mikulicsi Bornemissza István cs. és kir. kamarás és huszárkapitány saját, úgymint nővérei: Mari, Johanna cs. és kir. alapit- pitványi hölgyek és Aglae, továbbá az összes rokonság nevében szomorodott szívvel jelenti édes anyjuk: Özv. ztolinkovichi és mikulicsi Bornemissza Rodrigné szül. bezerédi Bezerédj Clotildának folyó évi junius hó 29-én délután */45 órakor hosszabb szenvedés és a halotti szentségek ájtatos felvétele után bekövetkezett halálát. A boldogult hült tetemei folyó évi julius hó 3-án délelőtt 10 órakor fognak a hidjai sirkertben örök nyugalomra tétetni. Ugyanaznap reggeli 9 órakor fog az engesztelő szentmise-áldozat a Mindenhatónak a hidjai kápolnában bemutattatni, Áldás hamvaira!

Vármegyénk orvosi karának kiváló képzettségű és köztiszteletben álló alakját, ki a szabadság- harcban mint vitéz főhadnagy küzdött, elragadta a halál 70 éves korában. A boldogultról családja a következő gyászjelentést adta ki: Özvegy Györki Lajosné szül. Hauszmann Mária fájdalomtól megtört szívvel jelenti úgy a maga, mint leánya Mária, férjezett Zavaros Gyuláné, veje dr. Zavaros Gyula és unokái : Ilona, Tibor, Elemér, valamint az összes rokonság nevében is felejthetetlen emlékű férjének, apának és nagyapának Dr. Györki Lajos Tolnavármegye tiszteletbeli főorvosa, kölesdi volt körorvos, 1848/9. honvéd főhadnagynak élete 70-ik évében, hosszas szenvedés után folyó hó 1-én este 10 órakor bekövetkezett gyászos elhunytát. A bol- dogultnak hült teteme folyó hó 4-én délután 3 órakor fog a gyászházban r. kath. szertartás szerint beszenteltetni és a kölesdi sirkertbe örök nyugalomra tétetni. Az engesztelő szent mise áldozat f. hó 5-én délelőtt 9 órakor fog a helybeli róm. kath. kápolnában a Mindenhatónak bemutattatni. Kölesd, 1900. julius hó 2-án. Áldás és béke lengjen drága hamvai felett!

Fugertli Károly tolnai urad. főerdész haláláról a következő gyászjelentést adták ki: Alulírottak fájdalomtelt szívvel jelentik a hőn szeretett férj, atya, nagyatya, após és testvérnek Fugerth Károly tolnai uradalmi főerdésznek, folyó hó 1-én déli 1 órakor, 68 éves korában, boldog házasságának 34-ik évében rövid szenvedés és a halotti szentségek ájtatos felvétele után történt gyászos elhunytát. A boldogultnak hült tetemei folyó hó 3-án délelőtt 10 órakor fognak a róm. kath. egyház szertartásai szerint a tolnai temetőben a családi sírboltban örök nyugalomra tétetni. Az engesztelő szentmise-áldozat folyó hó 4-én délelőtt 9 órakor fog a helybeli róm. kath. templomban a mindenhatónak bemutattatni. Kelt Tolnán 1900 évi julius hó 1-én. Béke lebeg- lebegjen porai felett! Fugerth Károlyné szül. nagy- bonyi Csiba Jolán, mint neje. - Fugerth Károly, Fugerth Frigyes. Fugerth Mariska, férj. Kolossá Gézáné. mint gyermekei. Kolossá Géza, mint veje. Fugerth Károlyné, szül. Spuller Adrienne. Fugerth Frigyesné, sz. Wagner Berta, mint menyei. Fugerth Katalin, mint nővére. Kolossá Klárika, Fugerth Károly, Fugerth Györgyike, mint unokái.

VIDÉK.

Tolna.

Halász Dániel színtársulata folyó hó 1-én tartotta utolsó előadását Tolnán, hol több, mint egy hétig időzött. Ott tartózkodásának ideje alatt háromszor nem volt képes előadást tartani a közönség részvétlensége miatt és egyéb alkalommal is csak annyian gyűltek össze, hogy éppen a termet és a zenét tudta fizetni. Kétszer játszottak műkedvelők is a színészekkel vegyest, kiknek ismerősei kissé betöltötték a termet, mint folyó hó 1-én is. Jellemző a nemzeti színészetnek ez elhanyagolása Tolna községre, melynek történelme hemzseg a nemzetre mért csapásoktól. Tolnának falai között haladt el II. Lajos király serege az ország és királyvesztő mohácsi csatába. Ez a község adta meg magát szabadságharcunkban ellenállás nélkül — a betörő horvátoknak, kiket egy, a szigetre menekült magyar képes volt halálra rémíteni, mikor a Duna partján megjelent, hogy az ellenség távozását lesse; ott támadták meg a magyar szót tavaly nagypénteken és ott rántották most porba a nemzeti színészetet, melyet máshol oly magasra emelnek. Pedig Halász Dánielnek igen jó színtársulata van. Az elseji előadás remeke volt a szin- művészetnek, mikor a tagok világos tanujelét adták tehetségüknek. A »Tolonc«-ot adták e napon, melyben Ch. Jankovich Ida Ördög Sárát, Halász Dániel a csavargót kitünően játszották, de nem mellőzhetjük Kocsányinét és Hegedűst sem, kik szintén jó színészeknek bizonyultak ; kár, hogy az előbbi kisebb szerepekre is pazarolja erejét. Ekkor időztek tovább a színpadon: Salgó Aranka és Szi geti Károly, kik a társulat legifjabb tagjai. A műkedvelők közül Róth Juliska k. a. és Ruslender Ignác tűntek ki otthonias fellépésükkel és Neumann Márton is bevált ezúttal. Halász Dániel most Budapestre utazott, hogy még több kiváló erőt szerződtessen Tolnavármegyében teendő kőrútjára. Reméljük, hogy másutt majd hazafiasabban járnak el velük szemben, mint Tolnán, hol a pohár és kártya mellett tespedő közönséget csak holmi körhinta, cirkusz vagy állatsereglet képes nyugalmából felrázni. E.

T A N Ü G Y.

— A szegzárdi állami főgimnázium értesítője

megjelent, közzéteszi Wigand János igazgató. Bevezetésül az intézeti épület újabb butorzati és egyéb berendezésével foglalkozik. A lefolyt évben beiratott az s osztályba összesen 158 tanuló. Nem valami nagy numerus, de azért még kielégítő. Az 5-ik osztályba más intézetből összesen csak 7 tanuló lépett át, a mi annak a jele, hogy még a vármegyebeli két algimnázium végzett növendékei is más főgimnáziumokat keresnek fel. Az értesítő szerint ennek az lehet az oka, hogy az algimnáziumokból kilépő tanulók szintén felekezeti főgimnáziumokat, a hol olcsó tápintézeteket találnak, keresnek fel. Az ifjúság tanulmányi előmenetele, fegyelmi és egészségi viszonyai kielégítők voltak. A tanári testület különös gondot fordított a magyar nyelv és helyesírás gyakorlására, az ifjúság valláserkölcsi nevelésének fejlesztésére és a hazafias érzület istápolására. Fegyelmi okokból két tanulót az év során az intézetből »eltávolítottak«, magyarán mondva kizártak. Az intézetet Spitkó Lajos tankerületi főigazgató május hó 10. és 11-én meglátogatta és a tapasztaltak felett megelégedését és elismerését fejezte ki. A szegény tanulók segélyezése érdekében a tanári testület »Ifjúsági segitő-alapoU létesített, a melyre eddig 2Z80 korona alapítványt ajánlottak fel és 180 korona 93 fillért adományoztak. A tanári testületnek az igazgatóval együtt 8 rendes alkalmazott tagja volt, ideiglenes alkalmazásban : Báli Sándor és Kardos Ignác. Ezután az értesitő az elvégzett tananyagot, az iskolai ünnepélyek tárgysorozatát, a könyvtárak és szertárak gyarapodását ismerteti, majd a zászlóalap és a segitő-alap kimutatását és az intézet jótevőinek nevét közli. Ezután következik a tanulók névsora és érdemsorozata. Az első osztályban tiszta jeles tanuló nem volt egy sem, a második osztályban tiszta jelesek: Leopold Elemér, Orffy Lajos, Somogyi Zsigmond és Szabó Dezső, a harmadikban : Schmidt Pál, a negyedikben : Hahn Béla és Stéger Kálmán, az ötödikben: Csötönyi János, javitó vizsgálatra utasittattak az első osztály* ban : öten, a másodikban: hárman, a harmadikban.

1900. julius 8.