Tolnavármegye, 1900 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1900-07-08 / 27. szám

2.

TOLNA VÁRMEGYE.

1900. jtrims 8.

vetkezeteket aethikai szempontból — mert a szövetkezetek nem nyerészkedő vállalatok — oly törvényes előnyökben részesítené, minőben részesíti a hitelszövetkezeteket is.

A biztositó részvénytársaságok pedig ily előnyökben részesített szövetkezetekkel a versenyt alig bírnák ki.

Lehet, miként megjegyeztük, hogy egyelőre a hatalmas részvénytársaságok protek- torai meg fogják akadályozni, hogy az állami biztosítás a törvényhozás napirendjére kerüljön; de ha már a biztosításról szóló törvény revízió alá kerül, vagy e tárgyban uj törvényjavaslat készül, akkor nem lesz elég a magán biztositó vállalatokra hozni az uj törvényt, hanem ki kell annak terjeszkednie a biztosítási szövetkezetekre is oly- képen, hogy a szövetkezetek a hitelszövetkezetek módjára állami kedvezményekben részesüljenek.

Szóval a jövőnek kell törvényt alkotni; a fövő pedig egyelőre a biztosítás terén a szövetkezeteké.

Lehet, sőt bizonyos is, hogy a biztositó szövetkezetek csak fokozat, melynek legfelső lépcsője az állami biztosítás.

Mert hiszen voltaképen az állami biztosítás is szövetkezeti eszmén alapszik: oly szövetkezet az, melynek minden polgár tagja, kinek valamely értéke az állam által biztosittatik.

VÁRMEGYE.

— Közigazgatási hatóságok végrehajtható határozatai alapján, a kielégítési végrehajtás elrendelésére a kir. bíróság illetékes. (Megy. kir. belügyminiszter 6181/1900 sz. a. rendelete.)

— A vármegye közigazgatási bizottsága nem jogosult arra, hogy a közigazgatási hatóságokhoz ügyvéd által meghatalmazott minőségben benyújtott föllebbezésben foglalt illetlen vagy tiszteletlen kifejezésekért az ügyvédet rendre utasítsa vagy figyelmeztesse. Ily esetben az ügy az ügyvédi kamarához álteendő. (A m. kir. belügyminiszter 1799 évi 4500 sz. határozata.)

— Az útadó könyvelése és nyilvántartása körül mulasztást elkövető közegekre — kirótt pénzbírság egyharmada első sorban a törvényhatósági közkórház-alap, ilyen nem létében pedig a törvényhatóság területén levő közkórház javára számolandó el. (A m. kir. kereskedelemügyi miniszter 1900 évi 39,692 számú általános rendelete.

— A községi képviselőtestületek az

autonom jogokkal biró (önkéntes tűzoltó-egyletek részére alapszabályokat nem alkothatnak. (A magy. kir. belügyminiszter 1899 évi 135,518 számú határozata.)

megtöltötte a szegzárdi kaszinó pavillonját. Az előadás 9 órakor kezdődött és innentől kezdve csaknem két óra hosszáig gyönyörködött a közönség Zilahi előadó művészetében, melyben a finom komikum, az aranyos humor, a szellemes ötletek az alakítás virtuóz sokoldalúságával és kifejező arcjátékkal párosultak.

Először Coquelin »Az élet« cimü szellemes monológját adta elő. Ezt követte Saphir »Egy modern vígjáték«-a, melyben főkép nyílt alkalma sokoldalú művészi tehetsége ragyogtatására. Ez után »A tolvaj« cimü hatásos monologot, majd Ga- bányi »Szombat este« cimü érdekfeszitő és humorosan végződő elbeszélését adta elő nagy művészettel. »A töld és népei« cimü satyricus felolvasását nagy tetszés és taps követte, de legnagyobb hatást ért a ráadásul elmondott aprósággal, melyben egy vizsgán »Kont«-ot szavaló diák zavarát mutatta be óriási derültség közt. — Végül »A iürdő orvos« és »A komikus« cimü monologokkal nevettette meg a közönséget, mely az előadás befejezte után is tapssal és éljenzésekkel jutalmazta meg a művész által nyújtott műélvezetet. Előadás után tánc következett, mely a hajnali órákig tartott.

— Az ország címerének pecsétben

való használata, magánosoknak, magánjellegű testületeknek, — vállalatoknak és intézeteknek — nincs megengedve. (A magy. kir. belügyminiszter 1900 évi 46,669 sz. általános rendelete.)

— Hadmentességi dijat a nyomorék és keresetképtelen akkor sem tartozik fizetni, ha mint családtag szüleivel él s ezek vagyonosok. (M. kir. közig, bíróság elvi jelentőségű 17,930/899 sz. határozata.)

— Ha még el nem évült közadó-tar- tozást a kötelezett helyett más fizet ki, a fizetőnek visszakeresne a kötelezett ellen nem évül el az 1883 évi XLIV. t. c. 90 §-ában meghatározott öt évi elévülési idő alatt. (M. kir. Curia 70 számú polg. döntvénye.)

— A természetes atya törvénytelen gyermekét oly anyakönyvvezető előtt is elismerheti, a ki sem a születést nem anyakönyvezte, sem a szülők házasságkötésénél közre nem működött. Az elismerésről az ily anyakönyvvezető is jegyzőkönyvet felvenni s ezt a születést nyilvántartó anyakönyvvezetőnek megküldeni köteles. (A magy. kir. belügyminiszternek 24,759/1900 sz. a rendelete.)

— Elsőbbségi ügyekben a királyi bíróság határoz akkor is, ha a végrehajtást az árvaszék közigazgatási utón foganatosította. A korábbi foglaltató bírói végrehajtás utján nyert elsőbbségét akkor sem veszíti el, ha ebbeli igényét az árverésig a közigazgatási hatóságnak be nem jelentette- (A m. kir. belügyminiszter 1900 évi 11,984 számú határozata.)

Előfizetési felhívás!

1900. évi julius hó 1-vel uj előfizetést nyitottunk lapunkra. — Azon t. előfizetőinket, kiknek előfizetése lejárt, — felkérjük, hogy az előfizetéseket mielőbb megujitani szíveskedjenek, nehogy a lap szétküldésében fennakadás történjék.

Előfizetési feltételek:

A „Tolnavármegyé“-re :

Eg-ész évre ... 12 korona.

Fél „ ... 6

Negyed évre . . 5

A „Tolnavármegyé“-re és „Otthonira: Egész évre ... 16 korona.

Fél „ ... 8

Negyed évre . . 4

Hazafias tisztelettel

A „TOLNAVÁRMEGYE“

politikai hetilap kiadóhivatala.

HÍREK.

— Percei tábornok nyugalomban. A debreceni 3. lovasdandár parancsnoka, bonyhádi Percei József tábornok nyugalomba vonul. Percei tábornok családjával együtt a múlt héten el is hagyta Debrecent. Távozása alkalmával a vasúti indóház- nál megjelent a 2. honvéd huszárezred tisztikara teljes számban, azonkívül a helyőrség tisztikarának számos tagja, hogy Istenhozzádot mondjanak a tábornoknak és családjának. Debrecenben őszintén sajnálják Perczel távozását.

— Törvényszéki bírák szabadságon. Törvényszékünk bírái közül julius 1-től a következők mentek hat heti szabadságra: Kóvessy Ödön, Gerle Jakab, dr. Sonnewend Frigyes, alapi Salamon Iván és Sebestyén Béla.

— Előléptetés. A pénzügyminiszter Krautsack József szegzárdi kir. pénzügyi számosztályi főnököt és Csizmadia József állami végrehajtót, julius hó 1-vel a megfelelő fizetési osztály magasabb fokozatába léptette elő.

— Esküvő. Váraljai dr. Fuhrmann Ferenc kereskedelemügyi miniszteri titkár, a múlt héten vezette oltárhoz a budapesti Jézus-szentszive templomában aráját Mariin Olgát, özvegy Martin Ferencné szegzárdi birtokos leányát.

— Az ügyészség köréből. Dr. Jeney László kir. alügyész julius hó 1-vel 6 heti szabadságra ment. — Beke Ferenc, uj kir. alügyész pedig e hó

6-án foglalta el hivatalát.

— A Perczel Dezső elleni merényletet

laptársunk : a »Tolnamegyei Közlöny« mindenáron megtörténtnek akarja constatálni, holott tudósítójának fantáziája ezúttal ugyancsak sántított, mert az egész merénylet a következő valóságra zsugorodik össze : Perczel Dezső képviselőházi elnök ispánjának összeszólalkozása volt a földmunkásokkal. Perczel Dezső éppen odaérkezett és az egyik munkást, aki az ispánnal feleselt, szigorú szavakkal utasította rendre, mire a munkás elsompolygott. Más nem történt. A kés és merénylet már a tudósító fantáziájában szülemlett meg, de Perczel Dezső sokkal népszerűbb a saját pátriájában, semhogy akadna ott valaki, aki élete ellen törjön.

— Tanárok kirándulása Szegzárdra. A kalocsai főgimnáziumi jézus-társasági tanárok múlt hétfőn mintegy tizen átrándultak Szegzárdra az itteni muzeum megtekintésére. A távollevő Wosinsky Mór múzeumi igazgató helyett Balogh József segédlelkész kalauzolta őket a múzeumban, hol az összes termekben elhelyezett régiségeket, a néprajzi osztályt, a kézimunka kiállítást megtekintették. Tőlünk Tolnára rándultak át az uj selyemfonó-gyár megtekintésére s Faddon keresztül tértek vissza Kalocsára.

— Az egyházmegyéből. Bolgár János Ozo- ráról Vásáros-Dombóra, Fetter Gyula Vásáros-Dom bőről Ozorára, Cselenkó János Vaiszlóról Szebénybe, Tóth Lajos ujmisés Vaiszlóra, Küld József Szebény- bői Tolnára, Aschenbretmer Gyula Laskafaluról Bük- kösdre, Müller Károly ujmisés Laskafalura, Rath- ntann András felső-ireghi vikárius Abaligetre helyeztetett át segédlelkésznek. Liebelt Ferenc tolnai káplán felsőnyéki adminisztrátornak neveztetett ki. Palkó István tamásii segédlelkészt pedig Felső- Ireghre a beteg plébános mellé lelkiekben és anyagiakban adminisztrátorrá nevezte ki a püspök.

— Áthelyezés. Degré Etel volt szegzárdi s legutóbb nagybányai polgári iskolai tanárnőt a közoktatásügyi miniszter Csáktornyára helyezte át.

— Nyugdíjaztatás. A pénzügyminister Schmerál Fábián tolnai pénzügyőri biztost saját kérelmére, e hó 1-ével nyugdíjazta.

— Á pénzügyigazgatóság köréből. A pénzügyminiszter Németh Vincze szegzárdi kataszteri irattárt kezelő irodatisztet a budapest-vidéki pénzügyigazgatósághoz irodatisztté nevezte ki, szegzárdi kataszteri irattárt kezelő irodatisztté pedig Schidz Béla budapest-vidéki pénzügyigazgatosági irodatisztet nevezte ki.

— Elhunyt plébános. A pécsegyházmegyei papságnak egy nagy időket átélt tagja hunyta be szemeit 78 éves korában Felső-Nyéken, Csapiár Ignác volt 48-as honvéd tüzér kapitány, e községnek 1856. óta plébánosa személyében. Részt vett az 1849. szabadságharcban s annak lezajlása után elvégezvén a theologiát 1852-ben pappá szenteltetett s 4 évi káplánkodás után felső-nyéki plébánossá lett. Halála nemcsak paptársai, hanem a világi közönség között is élénk részvétet keltett.

— Fölvétel a tengerészeti akadémiába. A fiumei m. kir. tengerészeti akadémiába a jövő tanévre 15 növendéket vesznek fel. Az oktatás ingyenes ; szükséges a gimnázium, reál- vagy polgári iskola 4 osztályának elvégzése. A folyamodványok augusztus 25-ig nyújtandók be.

— A magyar kathoiikusok 900 éves ünnepén, melyet Péter-Pál napján nagy fénynyel ültek meg Pécsett, a székesegyházban Hetyey Sámuel püspök által mondott isteni tisztelet közben, evangélium után Kelemen László dr. kurdi esperes plébános lépett a szószékre s rövid ünnepi beszédben méltatta a nagy nap jelentőségét, különös súlyt fektetvén arra a körülményre, hogy ez a jubileum a pécsi egyházmegyének, a pécsi püspökségnek, a pécsi katholi- kusoknak specialiter is jubileuma, a menynyiben a magyar katholicizmussal egyidejűleg született meg, püspökségét szt.-István alapította. A rövid, de magas szárnyalásu szent beszéd után a püspök folytatta tovább a szent misét. Bonyhádról az ottani hívek közül hatvanan vettek részt az ünnepélyen.

— Bevonulás katonai gyakorlatra. Ketskés Elek, lapunk élénk tollú rendes belmunkatársa, mint honvéd póttartalékos julius 1-én bevonult 8 heti kiképzésre Székesfehérvárra.