Tolnavármegye, 1900 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1900-07-01 / 26. szám
TOLNAVARITEGYR 5. TÖRVÉNYKEZÉS. 1900. julius 1. A szfgzárdi kir. törvényszéknél végtárgjalásra kitűzött blnűi'Vfk: 1900. évi julius hó 3-án. /. Fő tárgyalási tanácsnál. Halász István és társa ellen lopás miatt. Sehler Katalin ellen lopás miatt. Strauber Ignácz ellen lopás miatt. Pap Lajos ellen okirathamisitás miatt. II. Végiátgyalási tanácsnál. Cziráki Antal Cziráki Antalné ellen csalás miatt. Neszvadba Gyula és Czentner János ellen személyes szabadság megsértése miatt. 1900. évi julius 5-én. I. Főtárgyalási tanácsnál. Szauer Józset ellen lopás miatt. Császár György ellen gondatlanságból okozott súlyos testi sértés miatt. Schnekker Fánni ellen lopás miatt. Sárközy József ellen lopás miatt. Kecske Mihály s társa ellen gondatlanságból okozott emberölés. 1900. évi julius hó 7-én. Járásbíróságoktól felebbezetl ügyek főtárgyalása. Hegedűs Ferencz ellen közcsend elleni kihágás. Kácz Vendel ellen sikkasztás miatt. Csötönyi Ferenczné ellen orgazdaság miatt. Nagy Józsefné és társa ellen súlyos testi sértés miatt. Müller Mihályné ellen rágalmazás miatt. Róth Sándor ellen becsület sértés miatt. Göbelt Mihály ellen becsületsértés miatt. Balogh János és társa ellen súlyos testi sértés miatt. — Szüneti tanácsok a pécsi kir. táblán A pécsi kir. Ítélőtáblánál f. évi julius 1-től szeptember 22- g működő szüneti tanácsok a következő beosztást nyerték: Julius 1-től 28-ig: Elnök: Balog Károly tanácselnök ; bírák: R'ókk Gyula, Tőttőssy Béla, Boc Alajos, Ciglátiyi Béla kir. táblai bírák. Julius 29-től augusztus 11-ig: Elnök: Pilch Antal kir. táblai biró; bírák: Rökk Gyula, Tót- tőssy Béla, Angyal Pál, Nábrácky Gyula kir. táblai bírák. Augusztus 12-től 25-ig: Elnök: Pilch Antal kir. táblai biró; bírák: Zsahokrszky Ferenc, Angyal Pál, Nábrácky Lajos, Holies Gyula kir. táblai bírák. Augusztus 26-tól szept. 8-ig: Elnök: Bias- kovich István kir. táblai elnök; bírák: Graff Károly, Kaufmann Nándor, Angyal Pál, Varga Nagy István kir. táblai bírák. Szeptember 9-től 22-ig: Elnök f Blaskovich István kir. táblai elnök; bírák: Graff Károly, Zsabokrszky Ferenc. Kaufmann Nándor, Angyal Pál, Holies Gyula, Varga Nagy István kir. táblai bírák. KÖZGAZDASÁG. — »A selyem-bogarak veszedelme« címen BezerédjVíX miniszteri meghatalmazott nyílt levele t intézett Boda Vilmos orsz. képviselőhöz, mely levélben a selyemhernyóknak nagymérvű elpusztulásával foglalkozik. A Bezerédj nyílt leveléből a baj megmagyarázásául közöljük a következő felvilágosító sorokat : Szegzárd és környéke lakosságának nem lehet oka arra, hogy ezen egy esztendei veszteség miatt kétségbe essék. E tekintetben bátor vagyok az ügy iránti érdeklődőket arra figyelmeztetni, hogy a szegzárdi selyemtenyésztési felügyelőség újjá szervezése óta 1899-ig bezárólag Ocsény községben 17,809 frt 50 krt; Szegzárdon pedig 75,181 frt 81 krt fizettünk ki selyemgubókért. Ezenkívül Szegzárdon ugyanazon idő alatt csakis a górcsővezés- nél alkalmazott munkásnőknek 280,638 frt 06 kr. keresetet nyújtottunk. így tehát az egész kereset, melyet az intézet, fenállása óta Szegzárdnak nyújtott 355,819 forint 87 krt tesz ki. Természetes, hogy ezen összegből az évi átlagos kereset évrőlévre növekedett úgy, hogy csakis 1899-ben Szeg- zárdnak nyújtott kereset a selyemtenyésztés révén volt: 3198+ frt 07 kr. Ez alapon, dacára azon keserűségnek és bánatos érzésnek, a mely erőt vesz mindnyájunkon a kik a nép érdekében működűnk, mégis reményiem, hogy népünket ezúttal sem fogja elhagyni azon erénye, hogy szembe tud szállni a sors csapásaival, azt el tudja viselni. Nem ejti csüggedésbe a pillanatnyi csalódás, hanem állhatatosan megmarad a selyemtenyésztés művelése mellett, melyet oly hasznos foglalkozásnak ismert fel. Én nem tartok a visszaeséstől a selyemtenyésztés terén. Sőt reményiem, hogy az idei veszteséget már a jövő évben kipótoljuk. Hogy Szegzárdon és környékén az eddig soha nem tapasztalt nagy mérvben fellépett renyhekor tényleg mekkora kárt okozott, ez csak a szegzárdi gubóbeváltás teljes befejezése után lesz megállapítható. Annyit azonban már most is kostatálhatok, hogy az egész országban a renyhekor az idén sem fog nagyobb pusztításokat okozni, mint a múlt években; sőt Szegzárdon és vidékén sem oly nagy a baj, mint azt eddig magam is hittem. Konstatálnom kell mindenekelőtt hogy alig van petefaj, vagy tenyésztési hely, a hol nagyobb vagy krsebb mértékben a renyhekor fel nem szokott volna lépni. Szegzárdra vonatkozólag pedig a következőket jelentem : Múlt évben 35 napig tartott a beváltás Szegzárdon. Az idén a beváltás hatodik napjáig 609 kilogramm és 60 deka gubót hoztak a szegzárdiak. Ezek közül Takács Terézia 26 kiló 60 dekát; Gutman Sándorné 22 kilót és Reizinger Anna 19 kiló 70 dekát szolgáltatott be. Őcsényből 472 kilo 50 deka gubót hoztak beváltásra. Ezek közül Szűcs Katalin 27 kilót; Kornyik Józsefné 26 kiló 58 dekát és Pap Sándor 25 kiló 50 dekát szolgáltatott be. — Tehát az itt felsorolt tenyésztők az idén is legalább annyit termeltek, mint a mennyit tenyésztőink a múlt években átlag termeltek. Különben az ország többi vidékein, a hol szintén ezen szerencsétlen faj lett kiosztva, habár mindenhol vagy visszaesés mutatkozik, mégis vannak oly egyes tenyésztők, kik ezen faj után is képesek felmutatni némi eredményt. Mint kuriózumot meg kell említenem, hogy Búzás Anna Szegzárdon oly hernyókat, melyeket az illető tenyésztő eldobott, felszedett, azokat felnevelte és ezen, az utcán talált hernyók után 2 kiló első osztályú; 1 kiló másod és 80 deka harmad osztályú gubót hozott beváltásra. Az egész gubómennyiség, mely a beváltás hatodik napjáig bezárólag az intézet által Szegzárdon beváltatott 7,697 kilót 80 dekát tesz ki 7,815 frt 08 kr értékben. Az egész országban pedig 420,317 kiló 40 dekára rúg 396,034 frt 57‘/jkr értékben és igy remélhető, hogy az idén sem kevesebb, hanem inkább valamivel több gubó fog beváltatni mint a múlt évben. A kártalanítást indokoltnak nem tartja a miniszteri meghatalmazott, mert erre a célra az állami költségvetésben sem felvéve, sem megszavazva nincs, a kártalanítást más okokból sem tart keresztül vihetőnek. Ugyanis, ha igazságosak akarnánk lenni, úgy mindenkinek, a kinek az idén és valamikor a selyemtenyésztésből haszna nem volt, mindenütt kárpótlást kellene nyújtani. Ez a kárpótlás pedig, tekintve azt, hogy most már közel 2 millió forintot keresnek évenként a selyemtenyésztésnél nagyon könnyen százezrekre rúgna. Különben is semmiféle termelési ágnál, mely az állammal szoros viszonyban van, igy a dohány- termelésnél sem adnak a kedvezőtlen termelési években az elmaradt haszon fejében kárpótlást. Annál kevésbé kívánhatunk ilyen kárpótlást a selyemtenyésztésnél, mely sokkal kevesebb munkával és majdnem semmiféle befektetéssel sem jár a dohánytermeléshez képest. Ha pedig kisebb mértékben vennők igénybe az állami kárpótlást, úgy ebben csak egyes különösen kiszemelt vidékeken részesíthetnék a termelőket. Meg vagyok győződve, hogy Nagyságod sem tartja összeegyeztethetőnek igazságos érzelmeivel azt, hogy különös pártfogás és különös kedvezmények gyanánt részesítsünk egyes községeket vagy vidékeket állami kárpótlásban, bármennyire érdeklődjünk is hazánk egyes vidékei iránt. — A cs. kir. szab. adriai biztosító társulat Triesztben múlt hó 3-án tartotta meg rendes évi közgyűlését. Az előterjesztett igazgatósági jelentés első sorban meleg hangon emlékezett meg a röviddel ezelőtt elhunyt báró Reinelt S. E. igazgatósági tagról, a ki negyedszázadon keresztül vett tevékeny részt a társulat igazgatásában. A 61-ik (1899.) üzleti év alakulására vonatkozó számadatok közül a következő fontosabbakat emeljük ki. Az életbiztosítási ágazatban az 1899. évben kötött biztosítási ügyletek 31,021.684 korona biztosított tőkére és 100.974 korona járadékösszegre rúgnak. A biztosítási állag 1899. december végével 20f millió korona tőkét és 538.639 kor. járadékot tüntet ki. A díjbevétel 8,946.702 koronát teszen, mig a halál és elérési esetekben téljesitett fizetések 8,987,533 koronát igényeltek, s ezenfelül függő károkra 769.887 korona lón tartalékba helyezve. Ezen ágazat dijtartaléka és dijáttételei 53,643.679 koronára rúgnak. Az elemi (tűz- és szállítmány) biztosítási ágazatok díjbevétele 17,550.045 koronát tett ki, viszontbiztosításokra 7,876.417 korona lön kiadva és kárfizetésekre — a viszontbiztositó- kot illettö részletvonása után — 6,746.165 korona fordittatott, mig függő károkra 989.040 korona lön tartalékba helyezve. E két ágazat dijtartaléka 10, 125.294 koronára rúg. A tüzbiztositási ágazat 1899-ben ép úgy mint csaknem mindegyik bel- és külföldi társaságra az adriai biztositó társulatra is felette kedvezőtlen volt és a végeredmény kedvező alakulása az egybegyüjtött tartalékok kamatai és az életbiztosítási mérleg kedvező eredményének tudható be, 100.000 korona adótartalék levonása után fenmaradó 1,002.488 korona nyereményből 200.000 korona az életbiztosítási ágazat külön nyereménytartalékának utaltatik át, mely ily módon 2,000.000 koronára emelkedik és osztalék címén — mint az előző évben — részvényenkint i5o korona kerül elosztás alá. A társulat tartalékai több mint 62 millió koronát tesznek, a melyből a dij- talékra (saját számlára, tudniillik a viszontbiztosi- tási rész levonásával) 55,226.356 korona, a nyereménytartalékokra 6,363.186 korona és az árfolyam ingadozási tartalékra (a tőke elhelyezéseknek 1899. évben beállott jelentékeny értékkevesbblet levonása után 989.978 korona esik. Báró Reinelt a trieszti kereskedelmi kamara elhunyt elnöke helyébe ezen kamara első alelnökét : Dimmer Ferencet választották be a társulat igazgatóságába. — Állategészségügyi kimutatás. A ragadós állati betegségek állása Tolnavármegye területén a következők: Lépfene: Duna-Szent-György 1 u., Varasd 1 udvar. Veszettség: Simontornya 1 u., Bonyhád 1 ud- dvar, Majos 1 udv., Mórágy 1 udvar. Takonykor és bőrféreg: Paks 1 udv., Varasd 1 udvar. Sertésorbáncz: Pálfa 15 udvar. Sertésvész : Kocsola 28 u., Uj- Dombóvár 2 p., Duna-Kömlőd 4 u., Báttaszék 5 u., Harcz 1 puszta, Kölesd 1 u., Nagy-Szokoly 8 udvar, Szemcse-Csehi 1 p., Tótkeszi 10 u., Bonyhád 1 udvar. HIRDETÉSEK. Eladó zongora. Egy igen jó karban levő zongora 100 koronáért eladó. Értekezhetni Bátaszéken ... Fürst Mihálynál.
